A Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió kiállítása (Tihanyi Kiállítóház, 1982)

Kedves Látogató! A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Kecs­keméti Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió közös vállalkozását ajánljuk szeretettel figyelmébe a Ba­latonra látogató közönségnek. Önöknek a Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió mu­tatkozik be alkotásaival, első alkalommal Tihanyban. Engedjék meg, hogy az alapszabályunkban fog­laltak alapján bemutassam Önöknek Stúdiónkat. A Kecskeméti Kerámia Stúdió a Bács-Kiskun megyei Tanács által alapított nemzetközi kerámiaművészeti alkotótelep, melyet a Bács-Kiskun megyei Tanács működtet, a Finomkerámiaipari Művek Vezérigaz­gatósága és a Népművelési Intézet által kötött együttműködés alapján. A Kerámia Stúdió kísérleti alkotóműhely. Tevékeny­ségének célja az, hogy elősegítse a környezetkul­túra alakításában fontos szerepet betöltő kerámia­művészet műfaji, esztétikai, technikai, technológiai fejlődését, az alkotó képességek széles körű kibon­takoztatását, a társadalom fejlődéséért végzett tudatos művészi, közösségi munkát. A Stúdió nyitott, a művészeti ág legkülönbözőbb kutatói, tervezői feladatai és kísérletezései felé. A művészek a Stúdió munkájában pályázat útján vesznek részt. A pályázó művészek a Stúdió által javasolt témakörökön belül, eddigi munkásságuk során felmerült műfaji problémák átgondolásával maguk tűzik ki a feladatokat, melyeket megoldani szándékoznak. A Stúdió 1978-ban kezdte el tevékenységét. Hazai alkotókon kívül, számos külföldi művész is részt vett már munkájában, és az 1980-ban a World Crafts Council (Világ Iparművészeti Tanácsa) szervezésé­ben a Stúdióban tartott Nemzetközi Munkaszemi­náriumon, és 1981-ben a Siklósi Alkotóteleppel közösen rendezett »Égetés a szabadban" nemzet­közi Szimpozionon. Kérem fogadják szeretettel kiállításunkat, mely a Stúdió munkájában résztvevő művészek alkotói, esz­tétikai és technikai útkeresésének eredményeibe nyújt betekintést. Azzal a gondolattal ajánlom fi­gyelmükbe a Stúdió munkáit, — hogy mint minden egyes kísérlet, csak egy része a kutatási folyamat egészének, lehet ekként az egyes kísérlet ered­ménye elvetélt, vagy az egyik lehetséges megol­dást megtaláló, — de az azonos és fontos bennük az, — hogy az egyedi kísérletezések, tapasztalatok és eredmények (korunkra különösen jellemzően) — együttesen — egymásra épülve és kapcsolódva adják a kutatási folyamat egészét, az igazi tar­ta­lma. Az alkotói és emberi kapcsolat keresésében, kö­zösségteremtő és érlelő hatásának óvásában és fejlesztésében látom a Stúdió legfontosabb tartalmi szerepét, tevékenységének és szellemének lényegét. A fejlődés, a jövő szempontjából, a művészeknek hivatásuknál fogva nagy a felelősségük. Meggyő­ződésem, hogy a Stúdióban résztvevő művészekben és az általunk létrehozott alkotásokban van valami közös; — az igény, indíttatás, szándék vagy tudat, hogy a művésznek egyéniségéhez és képességei­hez mérten, — kötelessége a létét igénylő közös­ség, társadalom számára a kor által felszínre hozott kérdésekre, állandóan megújulva, alkotások által megfelelni. Probstner János keramikus iparművész stúdió igazgató

Next