Farkas Lajos festőművész kiállítása (Derkovits Terem, Budapest, 1983)

LOSONCI MIKLÓS BEVEZETŐ SOROK FARKAS LAJOS KÉPEIHEZ: Úgy ismertem meg: festett. Amikor találkoztunk utcán, múzeumban, a téma változatlan ma­rad: a festészet. Farkas Lajos minden órájában, a tér minden szögletében festő. Csak az, így ember. Életrajzi adatai is a képzőművészet körül sorjáznak. Szőnyi István tanítványaként kapott diplomát 1944-ben, a Nemes Marcell díj tulajdonosa, a Művészeti Alap tagja, képei szerepeltek Nyíregyházán a Benczúr Gyula Teremben, Angyalföldön, a Műcsarnokban, a hat­vani Biennálén, Győrött a Képcsarnok bemutatótermében és Bulgáriában. Ennél is lényege­sebb mély hivatásérzete, a műfaj iránti odaadása. Fáradhatatlanul járja az országot, felke­resi a Dunakanyart, a Tiszát Mártélynál, a Balaton és főleg, ismételten a dunaföldvári lösz­falat, ahol a táj meghittsége sürgősen képnek ajánlkozik. Farkas Lajos elfogadja az őszi holtág, a vízbe hajló fűzfák, az erdő széle, a kertek alja, a szőlőhegy ajánlatait, addig nem nyugszik, míg az élményből vázlat, a vázlatból festmény nem lesz. Érzékeny színfutamokkal idézi az évszakok ruháját magára öltő tájat, csak azt festi, ami a látvány szintjén: birtoka. Érzékei vezetik a formák és tónusok kincseihez­, jó a festői ösztöne. Óhaja azon vizuális iga­zolás, hogy a realizmus nem befejezett kövület, hanem új hajtást serkentő lendület, innen felületeinek őszinte hevessége, ahogy megragadja a csendélet motívumaiban a mindig más­képpen újrateremtődő valóságot. Nem retten vissza a hirtelen fordulatoktól: orgona, rózsa, egységet képez festményein. Miért? Könnyű a válasz. Csengenek a sárgák, olyan dinamika koccantja csoportjukat a zöldek hallgatásához. Az esztétikai hatás kellemes, nem megrendítő, lelkülete elégikus, hessenti a drámát. Megelégszik azzal, hogy lila permetben úsznak a haj­nali fák, s ezt megörökíti. Ezt érzi tisztének, feladatának. Valamit mindig felfedez a vi­lágból,­­ a hínáros vizet, a rejtőző hold sugárzását, a part felől érkező halászt, s mindezzel indokoltan megelégszik. Ez a megújuló színenergia az, mely minket is a megnyugvás irányá­ba vezényel. Nem a kényelem lapályán, hanem a tiszta festői törekvések növekvő kaptatóján. A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT FARKAS LAJOS FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1983. SZEPTEMBER 8-ÁN CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA MEGNYITJA: DR. POGÁNY Ö. GÁBOR MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ MEGTEKINTHETŐ: 1983. SZEPTEMBER 8-22. DERKOVITS TEREM BUDAPEST, VI., LENIN KÖRÚT 63. F. K. : Köteles István — 83-1287 DN.

Next