Debrecen anno … III. A Déri tér múltja - Paptava, Botanikus Kert (Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, 1988)
A mai Déri tér helyén ősidőktől kezdve tó állott, amelyet a népnyelv Paptavá-nak nevezett el, mert ez volt a plébános, majd a prédikátor halászhelye. 1840-től botanikus kertet képeztek itt ki. A debreceni botanikus kert ügyét Cserey Farkas, a híres botanikus szorgalmazta. Leveleket váltott a Debrecennel kapcsolatban álló Kazinczy Ferenccel s beadványban jelezte Debrecen város magisztrátusának, hogy szívesen küld cserjéket, magvakat a kollégiumnak, ha méltó helyet jelölnek ki a botanikus kertnek. Ekkor jelent meg Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel Magyar Füvészkönyve, amelynek tiszteletpéldányait megküldték Kazinczynak és Csereynek. Diószegi Sámuel már a tervezetről számolt be Kazinczynak 1807. október 15-én kelt levelében. Mint írta: „A mi kertünk minteggy 2100 [jönyi részen a Paptavám, mellyet most a Tekintetes Magistratus mindennap töltet, és reményem, hogy a jövő tavaszra, a Nemes Ajánlás elfogadására készen leszünk ... Minthogy pedig tartani lehet, hogy az alapos helly a fák nevelésére nem leszen alkalmatos, ígérte a Tekintetetes Magistratus, hogy fáskertnek való helyet a Városon kívül fog engedni, sőt azt is reméljük, hogy a jövő nyáron üvegházat is fog készítetni". Majd kifejezte sajnálkozását, hogy a Füvészkönyv írásakor a botanikus kertbe való palántákról nem szóltak részletesen. A levélben utalt arra a beadványra, amit Cserey Farkas intézett Debrecen város magisztrátusához, s amelynek alapján a tanács bizottságot nevezett ki Fáy János szenátor vezetésével. (Munkájukról és a Kert ügyéről - levéltári forrásokat felhasználva - Tamássy Géza írt a Debreceni Szemlében 1930-ban.) Fáy János lelkiismeretes jelentést adott le, megkezdte a Paptava feltöltését (a főutcai Nagyhíd alól hordotta el a földet), az ügy mégiscsak elaludt, méghozzá 33 évig. Debrecen város tanácsa 1807 őszén válaszolt Csereynek. Megköszönte a felajánlott magvakat, cserjéket, s közölte, hogy készül a Paptava rendezése. Cserey felkereste barátját, Péchy Imre bihari főispánt, a Református Kollégium curatorát, s kérte „legyen Munkás, hogy a Debreczeni Botanicus Kerthez épüljön üvegház is, a M. Vásárhelyiek építenek". Kazinczy jól ismerte a magyar kerteket, s épp 1807 őszén tanulmányozta is Beck Pál téglási angolkertjét és kastélyát. Valószínűleg Beck véleményét is beolvasztotta abba a válaszba, amit 1807. október végén írt Diószeginek. Mint írta: ,,Igen jó gondolat az, hogy a' Pap' tava növényekkel ültettessék be, de én eleitől fogva azt ajánlottam, hogy ha Debrecennek botanicus kertje lesz, az a Nagyerdőben legyen. 2100 □ő/-ny/ hely nem alkalmatos arra, hogy egy olly iskolának, mint a debreczeni, azon legyen a botanicus kertje. Hogy nőjjenek ott szabadon a szép Liriodendron s a fenyőnek s jegenyének sok szép nemei, mellyek szabad helyet, napfényt s levegőt kivánnak?" A kert létesítése mégiscsak szívügye volt, mert ,,ha tágas Piacz (értsd: hely) adatik botanicus kertnek, azt idővel a Debreczeni nagy emberek Cenotaphiumaikkal lehet felékesiteni. Példák. Csokonainak is ott állíttathatnék egy pompásabb alkotmányt. Mint tudjuk, már 1805 óta tervezte Csokonai síremlékét s gyűjtést is indított. 1807-ben össze akarta kötni a sírkő és a Füvészkert ügyét. Érdekes módon valósult meg ez a koncepció hat évtized múlva, amikor a kisebbik Emlékkertbe helyezték el Csokonai emlékművét. Kazinczy-Fazekas-Diószegi-Cserey terve 1807-ben elaludt. 1819-ben Simonyi óbester kezdett meg egy sétáló hely, fasor alakítását a Nagyerdő és a város között. 1822-ben Beck Pál királyi biztos - akinek sokat köszönhet a városszépítészet - sürgette a Kollégiumi botanikus kert megnyitását s addig is felajánlotta téglási kertjét tanulmányozásra. Oda jártak a diákok 1840-ig. Közben 25 000 váltóforintot kapott a kollégium Cseh-Szombathy József orvos (egykori kollégiumi diák) hagyatékából, s ez, valamint Kerekes Ferenc tanár és Vas Pál kertész munkája lehetővé tette a kollégiumhoz közeli kert birtokbavételét, növényekkel benépesítését. Megépült a kerítés, a kertbe egy szép dór stílus kapun át (tervezte Povolny Ferenc) lehetett bejárni. 1883-ban bontották le az „MDCCCXLIV" feliratú kaput, aminek képét szerencsére megőrizte Zoltai Lajos tusrajza. 1907-ben, a Füvészkönyv megjelenésének 100. évfordulóján e kertben avatták fel Somogyi Sándor emlékművét, amely egy allegorikus figurát, az őstermészetet ábrázolja (arcvonása Jókai Mór és Brassay Sámuel portréit rejti) két növényekkel foglalatoskodó gyermekével. Igazi bolygó szobor lett Somogyi puha mészkőből faragott plasztikája: évekig elvadult környezetben állt. A húszas évek elején rendezni kezdték a terepet, majd a szobrot átvitték a Füvészkert utcai Gazdasági Tanoda északi oldalához. Mielőtt a Paptava környékén történt változásokról szólunk, tekintsük át a Déri Múzeum ügyének rövid történetét! Déri Frigyes (1852-1924) Bécsben élő kereskedelmi tanácsos egyre aktívabban kapcsolódott be a magyar művészeti és múzeumügybe a tízes években. Több múzeumnak értékes tárgyakat vásárolt, ajándékozott. Általános művelődéstörténeti anyaga mellé intenzíven kezdte gyűjteni magyar tárgyú anyagát. 1910 körül vette meg képzőművészeti gyűjteményének legszebb darabjait, 1913-ban például, a bécsi Pisko aukción — Munkácsy Golgotájának színvázlatát. 1914-ben az Ernst Múzeumban mutatták be Munkácsy Ecce-homo-ját, amelyet nem tudott megvásárolni a magyar állam. Ekkor Déri Frigyes megalkudott a magyar-angol konzorciummal (amely visszahozta a nagy képet Amerikából) s megszerezte az Ecce-homo-t. Hatalmas anyagát 1920-ban felajánlotta a magyar államnak. Érdeklődése Czakó Elemér h. államtitkár és Haller István közoktatásügyi miniszter biztatására fordult Debrecen felé. Amikor látogatást tett Debrecenbe 1920. október 18-án, olyan hatást tett rá a városi múzeum és képtár, a közművelődési könyvtár s főként a Nagyerdőn épülő egyetem, hogy felajánlotta gyűjteményét a városnak, sőt vállalta a városi múzeumot-képtárat,könyvtárat és a Déri Gyűjteményt magába foglaló kultúrpalota építésének költségét is. S ekkor kezdődött a 3-4 évig folyó vita a város, az egyház és Déri között. Déri Frigyesnek legjobban a Csokonai szobor mögötti, Egyház tér 9—10—11. szám alatti házakat magába foglaló terület tetszett, mindenáron a város központjában és a Kollégiumhoz közel szerette volna a kultúrpalotát felépíteni. Miután az egyház nem adta át a területet, egyesek a Nagyerdőn, az épülő egyetemhez közeli helyet, mások a Dégenfeld tér 5—6—7. sz. házakat és a Csapó utca 15. számú telket ajánlották. Dérinek ez utóbbi tetszett, s terveztette is a parkot és az azt díszítő medenceszobrot (Patzó Pál irredenta szobor terve a Magyar ígéret kútja címet viselte. Farkasokkal viaskodó magyar vitézt jelenített meg). Az 1922. január 31-én tartott törvényhatósági bizottsági ülés úgy döntött, hogy a Degenfeld teret kereskedelmi célra tartja fenn, s Dérinek a Kollégiumhoz közel eső helyet ajánl. Itt, a Füvészkert területén volt az alapkőletétel 1923. szeptember 23-án. Az egyház hosszas vita után elfogadta füvészkertnek a Tócóskertben kijelölt területet, de még 1925-ben is voltak viták az egykori Füvészkert környékét illetően. Mivel az időközben meghalt Déri Frigyes építési tőkéjének értékpapír árfolyama zuhant, Debrecen városa vállalta a múzeum építését. 1926 februárjában kezdték meg az alapozást, 1928 februárjában át is adták a múzeumot Lefkovits Artúrnak. 1930. május 25-én országos ünnepségek közepette avatták fel Debrecen város Déri Múzeumát. 1928-ban megnyitották a Kálvin teret és a Bethlen utcát összekötő Pulszky utcát és utat nyitottak a Kálvin tér 17—19. számú házak között is. 1929-ben építeni kezdték a Postapalotát, s annak árkádos átjárójából kitűnő rálátás nyílt az új múzeumra. Úgy tervezték, hogy a Bethlen utca 9-11—13-15-17. számú telkek végébe dandárparancsnokság épül, de végül 1933-ra a Magyar Nemzeti Bank teraszos kiképzésű palotája került ide. Falait ugyanaz a Medgyessy Ferenc látta el fejszobrokkal és relteffekkel, aki a Déri térre négy allegorikusszobrot tervezett. Ezek a szobrok nem álltak egyedül: a harmincas években itt, a szabadban volt Medgyessy bronz Lovas (1922), a Térdeplő nő (1927) és a Táncosnő (1923) című műkő szobra. Itt helyezték el Debreczeny Tivadar Merengő című szobrát, később Medgyessy újabb három művét. Aki elsétál a Déri Múzeum parkjába, még láthatja az egykori Füvészkert fáit, de talán eszébe sem jut, hogy itt járt egykor Szana Tamás, Ady Endre, Zoltai Lajos, Móricz Zsigmond, Medgyessy Ferenc s a kollégium több híres, nagy diákja és tanára. Sz. Kürti Katalin a sorozat kiállításainak rendezője