Pierre Székely (Bibliothéque Nationale Széchenyi, Budapest, 1992)
1981 nyarán, Portugáliában, az Evora-i szimpóziumon Székely Péter két méter magas rózsamárványszobrot valósít meg. A Gulbenkian alapítvány gyűjteményébe választotta. A szobor címe: Serdülés, újabb érlelődés korszakát jelenti a szobrász életében. Ennek az átalakulási folyamatnak előjelei már hosszú hónapok óta jelentkeztek a La Défense-i műteremben, ahol gyűltek a,,belső-tér szobrok", ahogyan Péter nevezte őket, tekintettel szerény méreteikre. Lehetővé tették kutató munkájának fokozását, éppen belső terük, elmélyültségük eredményeként. Mindeddig — számára elfogadhatatlan kettősség, az elvontság és formautánzás régi viszályát elutasítva — a jelentőség megnyilvánulása uralta szobrait. A gondolat, hacsaknem az intuíció szigorának engedelmeskedtek. Most újabb jelentőségnek kellett helyet teremteni: az érzéki formavilág ivadékainak. Mindeddig csupán futólag jelentkeztek szobraiban. Ettől kezdve azt látta lényegesnek, hogy faragot köve életre keljen. De még további nyolc esztendőre volt szüksége — és arra az elmélyülésre, amelyet újabb Japán-béli tartózkodása tett lehetővé , hogy az új kaland rejtélyének kulcsát meglelje és tudatosítsa. Következésképpen 1989-ben keltezte negyedik, az Élő Kőről elnevezett tömör kiáltványát: „Mindig is élőlényeknek tekintettem szobraimat. Szülőszobaműtermemben a kő és a képzelet, az anyag és a lélek egybekeléséből születő formákat, ősjeleket hozok világra. Se nem elvontak, se nem formautánzóak, szobraim jelentőségteljesek. Ha semmiféle ismert formát sem idéznek, vagy ha elvont formáikkal állat vagy ember formáját idézik is fel, valahányszor az embert jelentik: az ember léttudatát. Közel fél évszázad óta, szobraim szakadatlanul ünnepüik a kő és az élet nászát: az élő követ." Ez a meghatározás szemmel láthatóan új megvilágításban mutatja meg a szobrász teljes munkásságát, egyszóval egységét. Székely Péternek új stilisztikai módszerek kellenek majd, hogy szobrai új jelentősége megnyilvánuljon: meglepő, utánozhatatlan módon húz hasznot a nyers kő anyagából, annak repesztett felületéből, a természetes erózió sajátos művészetéből. Eljátszik majd a színes kövekkel és nagy teret nyit szobrászi munkásságában a ragasztásnak, a festők már régi találmányának. Csak kisszámú, műkedvelő szobrásznak, mint Picassonak, volt bátorsága, hogy három dimenzióban használja. E korszakalkotó esztendőben nyílik a Párizsi Pénzverde Múzeumában egy nagy életmű-tárlat, több mint háromszáz alkotással. Időtartama alatt, 1981. november 24-től 1982. február 29-ig, ez a kiállítás alkalmat ad a szobrásznak arra, hogy az igen nagyszámú látogatókkal, a nagyközönséggel találkozzon. Szép számmal voltak magasrangú látogatói is, köztük Jack Lang, a francia művelődésügyi miniszter és Danielle Mitterrand, a Francia Köztársaság elnökének neje. Így adódott az alkalom arra, hogy a köztársasági elnök megvásárolja az Agáta Kert szobrot, hogy Menahem Beginnek, Izrael államelnökének ajándékozza, hivatalos Tel Aviv-i látogatása alkalmával. A szobrásznak szentelt monográfia megjelenése, Pierre Dehaye, Maurice Eschapasse a Pompidou Központ Modern Művészetek Múzeumának igazgatója valamint Pierre Cabanne, Pierre Joly és Michel Ragon műkritikusok írásaival még szélesebb körű kicsengést biztosított a tárlatnak. 1981 és 1983 között jelentős monumentális szobrok felállítására került sor. E szoboravatások csúcspontja 1983 június 14-én a budapesti Nagyvárad téren, a Béke szobor avatása lett. Két államfő, a francia és a magyar egyaránt hatalmazta fel Székely Pétert arra, hogy a ,,Paix-Béke" címszót az ő kézírásuk nyomán vésse a szobor alapzatába. Emellett az emberi társadalom majdnem minden nyelvén ismétlődik e szó a közösen áhított világbéke szép jelképeként. Ugyanaz évben, 1983-ban fejezi be a szobrász kőcirkuszát. 1984-ben a párizsi Gérard Laubie Galéria — a Pompidou Központ szomszédságában — állította ki. Ezidőtájt látogatta meg François Mitterrand francia köztársasági elnök a La Défense-i műtermet és a Laubie Galériát is. Két szobrot vásárolt, köztük a Mozdulatlan Vágtát magángyűjteménye számára. Ősszel nagyszabású életmű kiállítás nyílik Budapesten, egyidőben a Vigadóban, a Budapest Galériában és a Fészek Klubban, továbbá a Nagyvárad téren is... Ez év végén, Székely Péter és Dominique Lassalle megkezdik Párizs huszadik kerületében terjedelmes műterem-házak berendezését. Ebben lakásterük és munkahelyük is megfér. A ház berendezése több évet igényel, ám a szobrász zavartalanul folytatja magányos munkáját. Több monumentális szobra valósul meg a La Clarté, azaz Világosság nevű gránitbányavidéken, Perros-Guirec-ben, Bretagneban, immár szokásos munkahelyén. Említsük meg: • 1985-ben az Együttműködés Calais mellett, a francia —angol nagyfeszültségű áramcserét szolgáló üzem előtt; • 1986-ban az Állatok Amiensben, a Pierre Brossolette-ről elnevezett kerületben. (A szobrász igen ritkán fogad el pályázati felhívást. Ez esetben, Amiens város meghívására bemutatott pályázatával első díjat nyert). • 1987-ben a Tűz Születése, az Atomerőművek Párizsi Igazgatóságának, első esetben tartalmaz szobor mindeddig szokatlan anyagot, urániumércet. • 1988-ban, a Világtojás kerül felállításra Perros-Guirec-ben: egy régi terv monumentális megvalósítása.