A hagyomány szolgálatában (Szeged, 2002)
áll, ajtajait domború faragású figurális jelenet borítja. A külső ajtók mögött tizennégy fiók és két ajtó szolgál a féltve őrzött holmik elhelyezésére, elrejtésére. A szekrényt 1900 körül Szarvadi Lajos Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szegedi „Kárász árverésen” vásárolta meg feleségének Fluck Rózsának. A reprezentatív bútordarab Szarvadiék szalonjában kapott helyet. A nagypolgári ízléssel berendezett szalont a kabinetszekrénynyel együtt nagyméretű gyönyörű fénykép örökítette ránk. Később a bútor a családdal Budapestre költözött, majd az unoka kezdeményezésére ismét Szegedre került. 1894-ben „Pór Sándor szegedi származású ifjú, hosszabb külföldi tanulmánya és szakbeli munkássága után hazajött és itt szülőföldjén üvegfestészeti műintézetet nyitott. Első meglepő szép munkája a Lengyel Lőrinc cég üzlethelyiségének tükörablakos ajtajára írt és igen szépen sikerült beégetett fehér üvegfestményből áll, mely tudvalevőleg dombormű szerű ábrákat képez” — írta róla a Szegedi Híradó. A barokkos növényi ornamensekbe foglalt „L L” névbetűk díszítette üvegtábla, „Pór Sándor üvegfestészeti műintézete Szegeden” jelzettel 1984 óta a múzeum becses darabja. Akárcsak a múzeumnak 1997-ben adományozott üvegtábla, melyen a szecesszió utánozhatatlan könnyedségű növényi dísze keretezi a „GYÓGYSZERTÁR” feliratot. Az 1907- ben alapított Erzsébet királyné patika bejárati ajtajaira készült „Pór Sándor Szegeden” jelzetű üvegtábla. Pór működése, a faragott faportálok divatjának idejére esett, amikor az üzletek festett cégtábláinak szerepét az üzletajtók üvegtáblái vették át. A két üvegtábla jól érzékelteti az eklektika és a szecesszió formai, stílusbeli megnyilvánulását az üvegművességben. Az 1879. évi árvíz után a város újjáépítésekor óriási lendületet vett Szegeden a vasművesség. Az új épületek fölruházásához szorosan hozzátartoztak az erkély- és lépcsőkorlátok, kapu- és ablakbetétrácsok, zászló- és cégértartók, vaskapuk. A mesterség magas színvonaláról tanúskodó művek nemcsak városszerte láthatók, de szép számmal gazdagítják a múzeum gyűjteményét is. A vasművesség csúcsát jelentő vaskaput a Somogyi-könyvtár jóvoltából őrzi a múzeum. A mester hihetetlen könnyedségről tett tanúbizonyságot a kapu megalkotásakor művészi vonalvezetésével, a virágok élethű megformálásával. Kónya György vaskapuja 1900-ban aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon, ma pedig féltett kincse a Móra Ferenc Múzeumnak. T. Knotik Márta