Muzsika, 1996 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1996-03-01 / 3. szám - KÁRPÁTI JÁNOS: Filológia és ars poetica - Szőllősy András zenetudósi munkássága
125 SZOLLOSY ANDRÁS már arról tanúskodik, hogy figyelme számos kortársra is kiterjedt, a horizont további tágulásához nagyban hozzájárultak Rómában töltött évei Goffredo Petrassi mesteriskolájában (1947/48). Itt olyan magok kerültek vetésre, melyekből - jóval később - az érett zeneszerző stílusa csírázott ki, az általános emberi érés pedig oda vezetett, hogy a zenetudomány ágazataiból azt választotta ki magának, amely nem iskolák, irányzatok, szubjektumok által befolyásolt - és ezért szükségszerűen változó - véleményekre, hanem pontos, ellenőrizhető - és megváltoztathatatlan - tényekre épít: a filológiát. Már a doktori értekezésben megfigyelhető volt az a jelenség, hogy személyes véleményét Szőllősy igen gyakran a tárgyalt szerzőtől való idézetek köré építi. A népdal műzenei felhasználását tárgyalva például először Kodályt idézi: „...Általában nem gondoljuk, hogy a népdal előadásának egyedül helyes módja a nép előadásának szigorú utánzása" - s csak ez után teszi hozzá: „...ha így van ez a népdallal kapcsolatban, még fokozottabb mértékben áll ez a műzenére, amelynek dallama az inspirációban sem követi mindig a nép zenéjét." Szőllősy tehát kardinális tényezőnek tartja a szerzők saját véleményének - tanulmányainak, cikkeinek, nyilatkozatainak - minél pontosabb és minél teljesebb megismerését. Lehet, hogy ez a szándék vagy tudományos program akkor még nem fogalmazódott meg benne ilyen pontosan vagy ilyen tervszerűen, ám ha publikációinak sorát 1948-tól szemügyre vesszük, tisztán rajzolódik ki egy csaknem két évtizeden át követett kettős cél: szövegpublikációkkal és bibliográfiákkal szolgálni a tájékozódást. ÉV: Kodály Bartók 1948 Válogatott írások (bibi. 9) 1953 Teljes műjegyzék (bibi. 11) 1954 Válogatott írások (bibi. 12) 1955 Írások jegyzéke (bibi. 15) 1956 Új dokumentumok (bibi. 16) Teljes műjegyzék (bibi. 17) Válogatott írások (bibi. 18) 1967 Összegyűjt. írások (bibi. 22) Az 1953-ban közreadott Kodály-jegyzék -bár támaszkodhatott olyan korábbi munkákra, mint Molnár Antal, Bartók János és Sonkoly István összeállításai -, végül is első nagyszabású adatgyűjteményét nyújtotta a kodályi életműnek, s csak 1962-ben váltotta fel azt Bónis Ferenc és Eősze László - Szőllősy jegyzékére is támaszkodó - még teljesebb Kodály-jegyzéke. Ami pedig Kodály írásait illeti, bár Szőllősy A zene mindenkié című gyűjteménye (bibi. 14) főképp pedagógiai céllal keletkezett, így is fontos forrása volt a mai zene kutatóinak mindaddig, míg nem látott napvilágot a Bónis-szerkesztette Visszatekintés, mely Kodály írásainak bővebb válogatását kínálta. A Bartók-filológiában még elévülhetetlenebb érdemek fűződnek Szőllősy András nevéhez. A Bartók Béla válogatott zenei írásai című kiadvány 1948-ban Szabolcsi Bence közreműködésével készült; ő írta a bevezetést és ő fűzött jegyzeteket az egyes írásokhoz. A válogatás viszont Szőllősy munkája, és neki köszönhető az az „Utóhang" a kötet 102-106. oldalán, mely Bartók tudományos működésének háttereként történeti perspektívában vázolja fel a magyar népdalkutatás előzményeit (bibi. 9). Különös érdeme Szőllősy válogatásának, hogy a bartóki megnyilatkozásokat és véleményeket tematikus csoportokba rendezi és ezzel logikus összefüggések válnak kiolvashatókká. Szerkesztői bravúr továbbá, hogy például Bartók Hubay Jenőnek írt válaszát, mely a Szózat 1920. V. 26-i számában jelent meg, a polémia valamennyi részvevőjének (Sereghy Elemér, „Egy zenefőiskolai tanár", Hubay Jenő és a Magyar Néprajzi Társaság választmánya) írásaival együtt közli, vállalva azt, hogy a Bartóktól való írások sorának egységét ezzel megtöri. (Itt jegyezzük meg, hogy erre a későbbi összegyűjtött írások - bibi. 22 -még jobb megoldást kínál, mert a polémiához tartozó, nem Bartóktól eredő írásokat a jegyzetekben közli.) Már ez a válogatás-kötet is tartalmazza Bartók zeneirodalmi és tudományos műveinek jegyzékét. Az út innen egyenesen vezet az 1955-ös nagy bibliográfiához (bibl. 15) 3 „Zoltán Kodályi Werke" (Zusammengestellt von L. Eősze und F. Bónis.) Zoltano Kodály Octogenario Sacrum. Studia Musicologica Tom. fil, 1962. 11-43. 4 Kodály Zoltán: Visszatekintés I-II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Budapest: Zeneműkiadó, 1964. 1'KANCO DONATOM ES CRISTOBAL HALI ETER ALBERTO GINASTERA FELVÉTELE IAK.NASAGABAN, SAN REMO, 1970-ES EVEK 2 Bibi. 6, 50. p.