Muzsika, 2000 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám - BREUER JÁNOS: "Hazádnak rendületlenül...": Járdányi Pál születésének 80. évfordulójára
680 ÉVE SZÜLETETT JÁRDÁNYI PÁL tudunk még). Nem emlékszem rá, hogy mosolyogni láttam volna, oly zárkózott volt, mint a szfinx. Csak évtizedek múlva jöttem rá, hogy egy sokszorosan és mélységesen igaztalanul megtiport, roppant tudású ember védekező mechanizmusa a távolságtartás. Hanem Járdányi Pál nem roppant össze a reá kényszerített Prügelknabe szerepkörben. 1952-ben megírta a Vörösmarty-szimfóniát, rövidre szabott élete fő művét, egyszersmind a korszak legjelentősebb alkotásainak egyikét. Benne Bartók öttételes nagyformáinak kétscherzós változatát követi. Mottó egy-egy verscím: I. ..Hazádnak rendületlenül"; II. „Virág és pillangó"; III. „Hová merült el szép szemed világa"; IV. „Harci dal"; V. „A vén cigány". Hirdette: „Lesz még egyszer ünnep a világon" - oly korban, amikor ez fölöttébb valószínűtlennek látszott. Bartók tetszhalott eszköztárát elsőként keltette szimfóniájában életre. Kihallott a zenéből, hogy alkotója, a „szfinx" szenvedélyesen érző, ellágyulásra, küzdelemre egyaránt képes ember. Emlékezetéből hívta elő Ujfalussy József. ..Előttem van a kép, ahogyan a Szövetségben Járdányi zongorán előjátssza a szimfóniát, és Szabó Ferenc, ahogy üdvözli az új, kiváló művet. Nem vette volna észre, hogy Járdányi úgy tett, mint Michelangelo, amikor éppen szobrászat lett volna kedve, de ehelyett a Sixtus-kápolna mennyezetét kellett kipingálnia, tehát szobrokkal féstette tele? Ki tudja?" A szimfóniának talán még személyesebbre hangolt pár darabja, a két nagy lélegzetű zenekari tétel, a Vivente emoriente (1963), miniatűr formákban a Szerelmi dalok-ciklus (1957-58), legmeghittebb kamarazenéje alighanem a Hárfaverseny (1959). Kórusainak varázslatos hangzásán érzik, hogy Bárdos tanítványa is volt. Ő is megírta a maga Zrínyi szózatát, két kartételben: Föltámadott a tenger-vegyeskar; Már vége. .. - háromszólamú női kar. Tóth Árpád versére. Figyeljünk a keletkezés évére: 1957! Akadémiai tantárgyai: népzene, szolfézs, zeneelmélet. De a zeneszerző Járdányi is tanított, majd' húsz éven át. Elsőként a Gábriel-Vásárhelyi Hegedűiskola 3 kötetében (1944) vett részt műveivel. A fontos zeneműkiadóvá avanzsált Cserépfalvi három jeles zenepedagógiai antológiájába komponált (Czövek Erna: Zongora ábécé. 1946; Három év zongoraetűdjei, 1947; Sándor Frigyes: Hegedűmuzsika, 1947). Szerzőként címlapon szerepel neve hamarost (Sándor-Járdányi-Szervánszky: Hegedűiskola. 1-5. kötet, Zeneműkiadó, 1955-től). Apró darabokkal szolgálta a magyar fúvóskultúra felívelését (Jeney Zoltán Fuvolaiskolája, a Balassa-Berkes Klarihétiskola, Hara László: Fagottiskola). Második akadémiájának - a Tudós Társaságnak - Népzenekutató Csoportjában 1948-tól munkatárs, 1960-tól osztályvezető. Járdányi volt a rend őre, közelebbről a zenei logika vezérelte rendszerezésé. A zenefolklórba beavatatlan utókor Vikár Lászlótól tudhatja: Járdányi Pál dolgozta ki 1953-54 táján az addig lejegyzett népdalanyag „helyesírási szabályzatát". Vikár terminológiájában „törvénykönyvét" (Magyar Zene 10. szám, 19-22.). A különböző időpontokban, más-más zenei felkészültségű gyűjtők lejegyzéseinek egységes értelmezését szolgálta Járdányi „kőtáblája". Ugyancsak ő dolgozott ki olyan rendszerezési szisztémát, amely az úgynevezett Bartók-és Kodály-rend eltérő szempontjait foglalta össze, tudományosan támadhatatlan egységgé. Neki köszönhető, hogy - bár nem érte meg -, a Magyar Népzene Tára VI. s következő kötetei, az alkalomhoz nem kötött dallam- ÓRA A ZENEAKADÉMIÁM, 1953 KÖRÜL Az MTA NÉPZENEKITATÓ CSOPORTJÁBAN: RAJEC/.KY BENJÁMIN, VARGYAS LAJOS: SZTANÓ FAL, JÁRDÁNYI ÉS RÁC./. ILONA, 1964 KÖRÜL