Napi Délkelet, 1992. augusztus (1. évfolyam, 90-119. szám)
1992-08-01 / 90. szám
NAPI DÉLKELET Nincs többé harc a betegkörért (Folytatás az 1. oldalról) - Még tavaly június 17- én kaptunk egy levelet a három akkori körzeti orvostól, amelyben kérték a képviselő-testületet, hogy függessze fel döntését - hallom dr. Kovács Sándortól, Kondoros polgármesterétől. - Beadványukban megfogalmazták, hogy - az akkor még csak tervezett - háziorvosi intézmény alapgondolatával, a születéstől a halálig tartó családorvoslás eszméjével szemben állónak ítélik az új gyermekorvosi státus létrehozását. Véleményük szerint megoldott a 14 éven aluli gyermekek ellátása. Mi azonban ezzel nem értettünk egyet. Szerintünk a gyermekgyógyászat olyan speciális terület, amely erre vonatkozó szakmai felkészültséget igényel. S azt is fontos megjegyezni, hogy a gyermekorvosi munkakör betöltéséhez a társadalombiztosítás segítségével megvan a lehetőségünk. Mindezek figyelembevételével úgy döntött az önkormányzat, hogy elutasítja a három orvos beadványát. A polgármesteri hivatal ezek után meghirdette az állást, amelyre három pályázat érkezett. Ebből kettő rendelkezett a szükséges feltételekkel, s közülük dr. Epres József gyomaendrődi gyermekorvos mellett döntöttek. Ugyanekkor megoldódott a szolgálati lakás problémája, amelyet a volt bölcsőde épületében alakítanak ki. Egy hónapnyi csend után újból jelentkezett a három kondorosi háziorvos. Ismét petíciót terjesztettek be, amelyben kérték a testületet, hogy vonja vissza döntését. A nyolc pontból álló írás érvei között szerepelt, hogy a törvény idevonatkozó rendelkezése szerint ők hiába gyűjtötték be a betegbiztosítási lapokat, mert a 14 éven aluliak a szakorvosi ellátásra jogosultak. Hivatkoznak arra is, hogy öt orvosnak kicsi ez a helyiség, mert így csak minimálisak lesznek a pacientúrák. Van a levélben két érdekes mondat: „Az életkor szerinti dotáció is a legjobban honorált lakosságcsoporttól, a gyermekektől, csecsemőktől foszt meg minket. Anyagi létünk válik bizonytalanná.” Érdemes elgondolkodni ezen. Vajon valóban ennyire kiszolgáltatott helyzetben lennének a Kondoroson praktizáló orvosok?Főként azok ismeretében, hogy az önkormányzat - tervei szerint - náluk kívánja hagyni a teljes „kártyapénzt”. Ezt döntse el az olvasó. Ám a levél megtette hatását. A polgármesteri hivatal falugyűlést, közmeghallgatást tartott. Az itt megjelent közel 90 ember nagy többsége úgy látta, hogy szükség van gyermekszakorvosra. Ezek után a testület megerősítette eddigi határozatát. Természetesen szerettük volna meghallgatni a háziorvosokat is, ám ők nem kívántak élni a véleménynyilvánítás lehetőségével. Egyikük szerint azért, mert már ideje, hogy elcsendesedjen ez a vihar, s újból csendes mederben folyjon a legfontosabb, a gyógyítás. Kőhalmi Endre A MÁV fizeti tartozásait Az elmúlt évek politikai és gazdasági változásai nem kedveztek a magyar vasút anyagi helyzetének. A szovjet piac összeomlása, a hazai vállalatok csődhelyzete és az állami támogatás reálértékének jelentős csökkenése a MÁV likviditási nehézségeihez vezetett. Mindezek ellenére, ha nem is jelentős, de 129 millió forintos nyereséggel zárta a vállalat az elmúlt évet - mondta el az MTI kérdésére Benczédi Mihályné, a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettese csütörtökön. Az illetékes tájékoztatása szerint annak ellenére, hogy a MÁV tartozásai elérik a kilencmilliárd forintot, a cég folyamatosan törleszti adósságait. A belföldi tartozások csaknem négymilliárd, a külföldiek pedig 5,2 milliárd forintra rúgnak. A hazai adósságállomány jelentős részét a vám- és adótartozások, valamint az energiaszolgáltatás tarifái teszik ki, nemzetközi viszonylatban pedig a cseh és szlovák vasútnak több mint kétmilliárd forinttal, az osztrák vasútnak pedig mintegy 500 millióval tartozik a vállalat. Ezenkívül a társadalombiztosítás számára is jelentős összeget kell befizetnie a MÁV-nak, ezen összeg folyósítása azonban egy korábbi megállapodás alapján az oly módon történik, hogy az összesen 8,2 milliárd forintra rúgó összeget 1994-ig kell törleszteni. Ennek első, kétmilliárd forintos, ez évre meghatározott ütemét a vállalat már teljesítette. A kintlevőségekről szólva Benczédi Mihályné elmondta: annak mértéke megközelíti a 20 milliárd forintot. Ebből a belföldi cégek 13 milliárd forinttal részesednek, amiből 5-6 milliárdra cég egyhamar nem is számíthat. Ezzel ugyanis a csődbe jutott, vagy már éppen felszámolás alatt álló cégek tartoznak a MÁV-nak. 4700 vállalatnak 60 napon túli a tartozása, ezenkívül 1400 a csődbejelentések és 203 a felszámolások száma az adósok körében. Az utóbbiakból jelentős arányban részesednek a szénbányák. A Dimag és érdekeltségei 1400 millió forinttal tartoznak a MÁV-nak. A környező országok vasútjai közül a jugoszláv tartozásokat csak becsülni tudták az illetékesek, a jugoszláv partner ugyanis nem küldött elszámolásokat. A becsült érték azonban megközelíti a 3,5 milliárd forintot. A román vasút pedig, ugyan elismerte több mint kétmilliárd forintos adósságát, fizetni azonban még nem tudott. Az adósok között van a FÁK is, tagországai csaknem 700 millió forinttal tartoznak a vasútnak. 1992. AUGUSZTUSI., SZOMBAT Vidéki bankhálózat A Földművelésügyi Minisztériumnak nem célja egy agrárbank létrehozása, ám szorgalmazza vidéki bankhálózat létrejöttét - mondotta az MTI-nek Bánáti István, a szaktárca pénzintézeti és vállalkozásfejlesztési főosztályának osztályvezetője. A szakember szerint: nélkülözhetetlen olyan, e területen működő bankhálózat létrejötte, amelynek alkalmazottai ismerik a helyi sajátságokat és igényeket, s ezeknek a követelményeknek eleget is tudnak tenni. E kívánalmaknak jelenleg leginkább a takarékszövetkezetek felelnek meg. A 260 működő takarékszövetkezetnek mintegy 1800 fiókja van szerte az országban. Jelenleg azonban még nem adottak a feltételek, hogy a takarékszövetkezetek alkossák a vidéki bankhálózat gerincét. A takarékszövetkezetek zöme elvileg nem zárkózik el egy ilyen feladat elöl, de meg kell szervezni a a pénzügyi és technikai feltételeket is. Ki kell használni a PHARE-program által nyújtott lehetőséget, amely e cél megvalósítására 3 millió ECU tőkenövelő hitelre ad lehetőséget. Ezt az összeget a PHARE feltételei szerint azonban meg kell duplázni hazai pénzből. Lényeges, hogy létrejöjjön egy betétvédelmi alap a betétesek védelmére. Szükség lenne egy ernyőbank működésére. Ez a jelenlegi elképzelések szerint a Takarékbank lenne, amely kereskedelmi bankként működik. Az ernyőbanknak alapvető feladata a közös pénzügyi tevékenységek összehangolása, a tőkeallokáció megszervezése és az információs rendszer kiépítése. Az elképzelések szerint e hálózat elemei már esetleg az év végén elkezdhetnék működésüket. Privatizációs statisztika 1992 júniusában A csőd- és felszámolási eljárások számának gyarapodása valószínűleg óvatosabbá tette a vállalkozások alapítóit. Bár júniusban a gazdasági szervezetek száma összességében nőtt, a szervezetek számának emelkedése lassuló tendenciát mutat. Az egyéni vállalkozók száma júniusban több mint hatszázzal csökkent, noha korábban e vállalkozások számának gyarapodása volt jellemző. Továbbra is csökken a hagyományos vállalatok, illetve a szövetkezetek száma, míg a többi gazdálkodási formánál a növekedés jellemző - állítja a Pénzügyminisztérium jelentése. Júniusban 30 vállalati átalakulás történt, szemben a májusi 51 átalakulással. A vagyonértéket tekintve ezúttal a kisebb vállalatok kerültek be a privatizációs körbe. Az átalakult vállalatok könyv szerinti vagyonértéke 12 milliárd forinttal, tranzakciós értéke pedig 21 milliárd forinttal növekedett a múlt hónapban. A májusi átalakulásoknál a vagyonérték szerint 194 milliárd, a tranzakciós érték szerint pedig 780 milliárd forint volt a növekedés, e mögött azonban néhány nagyvállalat átalakulása jelenik meg. A folyamatban lévő átalakulások száma június végén 576 volt. Az 1992. első félévi privatizációs bevételek meghaladták a 40 milliárd forintot. A privatizációs bevételeken belül a devizabevételek aránya továbbra is csökken. Míg májusban 16 milliárd forint volt a privatizációs tranzakciókkal történt külföldi tőkebevonás értéke, addig júniusban mindössze 2,7 milliárd forint. Tárgyaltak a Vállalkozói Takarékszövetkezet vezetői és hitelezői Megtartották első egyeztető tárgyalásukat pénteken a gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet vezetői és a pénzintézet hitelezői. A tárgyaláson részt vett a Befosz képviselője és Szabó János, az Állami Bankfelügyelet biztosa. A betétesek és a bank vezetői azért ültek asztalhoz, hogy megoldást találjanak a jelenlegi helyzetre. A Takarékszövetkezet igazgatóhelyettese, Asztalos Erzsébet elmondta az MTI-nek, hogy csütörtökön közgyűlést tartottak a tagok kétharmadának részvételével. A tulajdonosok ígéretet tettek arra,hogy - amennyiben reményeik szerint sikerül elkerülni a felszámolást - mindenben közreműködnek a gyors forrásszerzés érdekében, és tulajdonosi részarányukat a hitelezők kielégítésének mértékéig csökkentik. Az Ybl Bankhoz hasonlóan a Vállalkozói Takarékszövetkezetnél is szó lehet a követelések bizonyos hányadának tőkésítéséről, a fennmaradó részt pedig ez esetben átütemeznék. A fedezetekről szólva Asztalos Erzsébet elmondta: a hárommilliárdos követeléssel szemben a mostani értékelés szerint több mint négymilliárdos fedezetet állíthatnak szembe. Ezek többségére a Takarékszövetkezetnek van prioritása. Arról is beszámolt, hogy februárban már folytattak egy vizsgálatot az ÁBF megbízásából a pénzintézetnél, amely megállapította, hogy a működés jogszerű volt. A Takarékszövetkezet-Asztalos Erzsébet szerint - tavaly novemberben kérelmezte a cégbíróságtól, hogy részvénytársasággá alakulhasson, döntés azonban máig sem született. A bankfelügyelet nem változtatta meg azt az álláspontját, hogy nem tudomásulvételi, hanem hozzájárulási joga van az rt. megalapításához. Asztalos Erzsébet úgy vélekedett: a hozzájárulás megadása meggyorsíthatta volna a működési forma tisztázódását. A szobordöntés köztörvényes bűncselekmény A III. kerületi Szabadság-ligetben a közelmúltban történt szobordöntéssel közel 2-2,5 millió forint kár érte a fővárost. Ez a különösen nagy kárt okozó rongálás pedig nem más, mint köztörvényes bűncselekmény, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság - válaszolta az MTI érdeklődésére pénteken Simon Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi osztályának vezetője. Mint Simon Tamás elmondta: a nyomozás jelenlegi állása alapján hat személy gyanúsítható azzal, hogy július 20-án vagy azt megelőzően részt vett a Niké istennőt ábrázoló szovjet győzelmi emlékmű megcsonkításában és ledöntésében. Az eset után Kiss Géza kerületi alpolgármester ismeretlen tettes ellen, míg a Budapest Galéria - mint kezelőszervezet - vezetői különösen nagy értékre elkövetett rongálás ismeretlen elkövetői ellen tettek feljelentést a rendőrségen. A nyomozást a III. Kerületi Rendőrkapitányság munkatársai kezdték meg, ám e hét csütörtök óta a BRFK vagyonvédelmi osztálya foglalkozik az üggyel. A II.—III. Kerületi Ügyészség javaslatára ugyanis - az elfogultság gyanúját kizárandó - a főkapitányság átvette a nyomozás irányítását. Magyarország a kábítószer-kereskedelem frontvonalában A jugoszláviai tranzitútvonalak bezárulása óta Magyarország jobban a kábítószer-kereskedelem frontvonalába került, mint valaha. Ma az Európába kerülő ópium jelentős részét szárazföldön, Törökország, Bulgária, Görögország és Magyarország útvonalon csempészik be - hangzott el azon a pénteki ünnepségen,melyet a kábítószerekre vonatkozó törvények érvényesítéséről szervezett tanfolyam résztvevőinek tartottak. A szeminárium megszervezése a magyar és az angol vámszervek egyre eredményesebb együttműködésének köszönhető. Ennek keretében az angol vámigazgatás két szakértőjét küldte Magyarországra, akik kétszer kéthetes előadás-sorozatot tartottak a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal 21 szakembere részére. A szeminárium elsődleges célja a nemzetközi együttműködés elmélyítésének elősegítése volt, ugyanis a problémakört enélkül nem lehet megoldani. Magyarország és Nagy-Britannia illetékes miniszterei már 1991 áprilisában memorandumot írtak alá a kábítószerek területén való együttműködésről. A brit kormány pénzügyileg is támogatja a világ országait a kábítószerek elleni küzdelemben, emellett megközelítőleg 600 vámtisztet is kiképeznek évente. A támogatás teljes összege évente mintegy tízmillió fontot - 1,4 milliárd forintot-tesz ki.