Napi Délkelet, 1993. december (2. évfolyam, 279-304. szám)
1993-12-01 / 278. (279.) szám
NAPI DÉLKELET Nem kelt el a konzervgyár Miután a harmadik árverési pályázat is sikertelennek bizonyult, (egyetlen érdemleges ajánlat sem érkezett a Békéscsabai Konzervgyár teljes vagy részbeni megvételére) januártól megkezdődik a hatszáz dolgozó fokozatos elbocsátása - jelentette be kedden sajtótájékoztatón, a magánosítási kísérlet újabb kudarcát követően a vállalat felszámolási biztosa, Vári Csaba. Az egy éve felszámolás alatt álló csabai konzervgyár eladására a most lezárult pályázat már a harmadik próbálkozás volt, s a hitelezőinek majdnem négymilliárd forinttal tartozó, egymilliárd forint értékű vállalat értékesítésére várhatóan márciusban írnak ki újabb pályázatot. Ez már azt is jelenti majd, hogy ha nem lesz az egész üzemre érdeklődő, technológiánként - tehát gépsoronként, leszerelésre - adják el a gyárat. Az új idényre már nem köthetett szerződést a konzervgyár, így a következő egy-két hónapban a meglévő rendeléseket teljesítik, januártól pedig megkezdődik a létszám leépítése. „Én, Shirley...” Első pillantásra azt hinné az ember, hogy a takarítónő tévedt be ide, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium olvasótermébe. Miért is ne, hiszen épp róla, vagyis valamennyi középkorú háziasszonyról szól az angol Willy Russel„Én, Shirley” című monodrámája. Ezt az egészen hétköznapi figurát Baracus Zoltán rendezésében B. Kasza Éva szabadkai színművésznő személyesíti meg, s mintha egy órán keresztül mást sem tenne, csupán önmagáról beszélne. Dehát ki is ez a Shirley, aki krumplipucolás közben szereti megkóstolni a borocskát, s aki szüntelen a falnak beszél? Aki pontosan betartja a házasság unott játékszabályait, felneveli, szárnyaira bocsátja a gyerekeit és menetrendszerűen odakészíti „őnagysága” számára a vacsorát? Nincs semmi különös ebben az asszonyban. Vagy mégis? Talán az álma egy utazásról vagy az emlékei egy régi, lázadó kislányról? Néha felcsillan a szeme, de aztán gyorsan visszapottyan a földre és megállapítja: „A házasság olyan, mint a Közel-Kelet; nincs rá megoldás...” Hogy milyen drámák és vígjátékok játszódhatnak le a konyhában, arról csak egy középkorú háziasszony tud mesélni. Pedig az ő életében úgymond nem történt semmi. Sőt, már arról is megfeledkezett, mióta beszél a fallal...A lázadás csupán egy rosszul időzített vacsora képében jelenhet meg, hisz „rettegek, hogy a fal mögött nincsen többé hely a számomra...így aztán maradok.” De végül Shirley mégis fellázad, élni kezd, s nem akar tovább „beépített szekrény” lenni. Megfogadja az ő Kolumbusza tanácsát: „Az álmok soha nem ott vannak, ahol az ember elképzelte...” Habár túl sok élettapasztalatot tartalmaz ez a Békéscsabán nem ismeretlen darab, mégsem csak a felnőtt korosztálynak ajánlható. A diákság legalábbis élvezte mindkét tegnapi előadást, s ez elsősorban az előadónak köszönhető. A vajdasági színésznő - aki tavasszal már járt megyénkben - igazi művészi alázattal, s ugyanakkor az ízlés határait sohasem túllépő, élettel teli humorral formálta meg Shirley-t, ezt a valamennyiünkből gyúródott, általános emberi erényekkel és hibákkal felvértezett, igazi asszonyi figurát, s hosszú időre sikerült belopnia a szívünkbe. G. K. FOTÓ: SUCH TAMÁS Feltörték Dörnbach Alajos autóját Több más autóval együtt, kedden hajnalban feltörték Dörnbach Alajosnak, az Országgyűlés alelnökének gépkocsiját. A tetteseket nem sokkal ezután elfogták - tájékoztatta az MTI-t Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke. A Miniszterelnöki Hivatal által az alelnök használatába adott kocsi az I. kerületi Naphegy utcában állt, amikor feltörték és elvitték belőle a rádiómagnót. A rendőrség a közelben hamarosan zsákmányukkal együtt elfogta a rablókat, K. István 30 éves budapesti és B. Csaba 18 éves berettyóújfalui lakosokat. 1993. DECEMBERI., SZERDA Tárgyalóteremből Sötétedés után Fényesen 1991 márciusától július végéig tartó betöréssorozat végére tesz pontot a Békéscsabai Városi Bíróság dr. Bándiné dr. Szabó Éva tanácsa a tegnap megkezdett büntetőperben. A fent említett ügynek hét vádlottja áll a bíróság előtt, akiket a vádhatóság hobbikért- és italbolt-betöréssel, lopással, társtetteskénti közreműködéssel, felbujtással vádol. Vittek mindent, ami mozdítható volt. A szerzett cuccokat, italokat, szerszámgépeket, fűnyírókat, rotációs kapákat, miegymást eladták vagy egymás között elosztották. S. B. I. rendű vádlott bűnösnek vallotta magát. Az ő lajstroma tűnt ezen a napon a leghosszabbnak, 20 tétel szerepelt benne. Ő és két társa előszeretettel látogatták a fényesi hobbikerteket, onnan fűnyírógépeket, rotációs kapákat, szivattyúkat, kerti szerszámokat vittek el. Az egyik helyen szétszerelt állapotú Robi rotát találtak, melyet ott iziben, éjszaka a helyszínen összeraktak és így, üzemképes állapotban vitték el. Hol taxival fuvaroztattak, hol IZS teherautóval, hol csak kerékpárral. Az elmaradhatatlan „célszerszám”, a feszítővas is mindig a kezük ügyében volt, így a nehezebb zárral is könnyen elbántak.A fiatalember javára legyen mondva, hogy igen őszinte, bűnbánatot tanúsított a bíróság előtt. Megszeppent kisgyerek módjára igyekezett minél pontosabban emlékezni a két és fél évvel ezelőtt történtekre. Felfogta, hogy a feltáró jellegű tanúvallomás enyhítő körülményeit nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A lopott holmik értékesítéséből származó pénzből nemigen maradt náluk valami, mert mind elnyelte a rulettgép, s ők nem győztek rá „keresni”. Egy szivattyú eladása után máris a játékteremben voltak, s itt kapcsolták le őket a rendőrök. Kattant a fogda zárja! A III rendű vádlott T. S. is bűnösnek vallotta magát, három cselekmény elkövetésével vádolják. Sajnos a történet felidézésénél memóriája sűrűn cserben hagyta a fiatalembert. Egy Körös-parti csabai lakás kirámolásából származó italféléket, piperecikkeket, pénzt-jó testvér módjára - elosztották egymás között, de a „lenyúlt” aranyékszerről a társainak sem szólt egy kukkot sem. (A ház tulajdonosa is gondosabb lehetett volna, ugyanis a lakáskulcsot a villanyóra szekrényben tartotta!) Itt, dolguk végeztével sörrel fellocsolták a lakást, a nyomokat eltüntetendő. A második cselekmény, az Univerzál Kft. kirakatának kirámolása volt, ahonnan sarokcsiszolót és egy marógépet „mart el” T. S., s tett pénzzé később. Következőleg a Kékmacska nevű italkimérő helyiségébe mentek, két társával természetesen záróra után, s kiszolgálták magukat dohány-, italneműekkel, de a rágógumit sem hagyták ott - bizonyára ők is tudják a reklámokból, a rágó erősíti a fogakat. A fiatalember egyébként megbánta tetteit. N. Z. IV. rendű vádlott nem tudott arról, hogy ő betonkeverőt lopott. Ő azt hitte, hogy a fényesi hobbiból csak vissza kell szállítani, mert a komái azt mondták, segítsen már betenni a Zsákba, ketten nem bírják. Az adott címre háztól-házig szállították, ott adásvételi szerződéssel eladták. A pénzt harmadolták.Eddig jutott a fiatalember a vallomásában, egyszercsak megroggyant, s megkapaszkodott a tanúk korlátjába, rosszulléttel küszködött. A bírónő, látva a vádlott hófehér arcát, patakokban szakadó verejtékezését, vízzel és hellyel kínálta, s megvárta, mire összeszedi magát, aztán folytatódott a tárgyalás.) Egy másik kertlátogatás alkalmával rotakapát fújtak meg majd taxit hívtak, s elvitték a sötétség leple alatt. (Ez egy kicsit égés volt számára, mert a sógor volt szolgálatban, de az nemigen érdekelte, miért éjszaka kell a rotót elszállítani.) A kerékpárlopáshoz meg semmi köze - tudtuk meg. Az úgy volt, hogy a nyáron a strand előtt az egyik haverját várták, s ott látott egy bringát olyat, mint a barátjáé. Gondolta megtréfálta, s arrébb tolta két fával a lezárt kempinget. Igen ám, de az egyenruhás rendőr ezt látta - N. Z. is a rendőrt -, s azonmód leigazoltatta a biciklit emelgető fiatalembert. Ő pedig hiába győzködte az intézkedő egyenruhást ,csak nem gondolja, hogy lopni akar, s fényes nappal, a hátán a kerékpárral sétálgat végig a városon? Egyébként is a barátja biciklije, s rossz kulcsot adott, ezért nem tudja kinyitni a zárat.” A rendőr sem hagyta magát meggyőzni, mert az előállítástól nem tekintett el, így tehát, „meseautóba” tessékelte N. Z.-t, s mellé, a kombi hátuljába a lelakatolt „kérőt” is bepakolta. Miután elhajtottak, előkerült az igazi tulajdonos, kereste a kempingjét. S mert nem találta meg a strand előtt, a rendőrségre iparkodott feljelentést tenni. (A hölgy egyébként megkapta „ellopottnak” hitt járművét a feljelentés színhelyén.) Kicsit viccesnek tűnik a biciklis történet, de N. Z. a nyomozati anyagból tudta meg, hogy társa ott azt állította igenis, el akart kötni egy kerékpárt és parkoló autók ajtaját is nyitogatta.) Zsiák Éva Az orosháziak így vetnek költséget A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint azok elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletének tárgyalását az orosházi képviselő-testület november 26- iki ülésén elnapolta, ugyanis az Alkotmánybíróság ezt az ügyet a napokban fogja tárgyalni. Viszont sikerült a városatyáknak kidolgozniuk azt a koncepciót, amelyet alkalmazni fognak az 1994-es költségvetési vitájukban. Ennek lényege, hogy kisebb-nagyobb módosításokat beépítenek az új költségvetési tervbe. Ilyen például a népjóléti bizottság által javasolt hárommillió forintos összeg, amely a Teréz utcai szociális otthon vizesblokkjának felújítására szolgálna. (A testületi ülést egy sajnálatos baleset zavarta meg. A közönség soraiban helyet foglaló Pleskó Pált, az MDF helyi elnökét szívpanaszokkal a mentők kórházba szállították. Azóta állapota javult, már otthon tartózkodik.) A testület döntött a városi ösztöndíj létrehozásában, a jövőben az arra leginkább rászoruló továbbtanuló diákok részesülnek ebben az ösztöndíjban. Elfogadták az utcanevek és házszámtáblák kihelyezésének szabályozásával kapcsolatos önkormányzati rendeletet. Ennek értelmében 1994. december 31-ig az új és egységes táblákat el kell helyezni Orosházán. Egy fellebbezést is megtárgyalt az orosházi képviselő-testület. Egy polgár korábban rendszeres nevelési segélyt kért, ám akkor azt elutasította a testület, most ismét ezt tette. Az orosházi képviselő-testület elfogadta Gombkötő Dezső, a polgármesteri hivatal gazdasági osztályvezetőjének egy hitel felvételét célzó javaslatát. A hitel nagysága 28 millió forint, amit az utcák csatornázására, illetve utak portalanítására (betonozására) vesznek fel a közeljövőben. N. G.