Napi Gazdaság, 1997. augusztus (7. évfolyam, 177-201. szám)

1997-08-07 / 182. szám

1997. augusztus 7. 1998-as kiemelt rendezvények HELYSZÍN ESEMÉNY 1. Világörökség + egyéb kiemelt idegenforgalmi attrakcióink programjai Ópusztaszer Egyházi és állami kiemelt ünnepekhez kapcsolódó rendezvények az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban (egész évben) Hollókő Hollókői Húsvét (március 11-14.), Várnapok Palóc Szőttes Folklórfesztivál (augusztus) Pannonhalma Orgonahangversenyek és egyéb programok Aggtelek (nagyobb egyházi és állami ünnepekhez kapcsolódóan) 2. BTF és vidéki TF Budapest Gödöllő, Kecskemét, Debrecen, Budapesti Tavaszi Fesztivál (márc. 13-29.) Győr, Szentendre, Kaposvár, A BTF-hez kapcsolódó vidéki események Sopron, Szombathely (március 13-29.) 3. Balatoni és Balaton környéki programok Keszthely, Balaton-parti Balaton Fesztivál Rendezvénysorozat és egyéb települések évadnyitó programok (május) Balatonföldvár Földvár Fesztivál (június 12-19.) Siófok Aranykagyló­­ Folklórfesztivál (július eleje) Tihany Tihanyi Ünnepi Játékok (július) Kapolcs A Dorogi-medence rendezvényei (július-augusztus) Balatonfüred Balaton-átúszás (július), Öbölátúszás egyéb­ balatoni nagy sportrendezvények (július-augusztus) Nagyszakácsi Királyi Szakácsok Nyomdokán (augusztus) 4. Budapesti, Idegenforgalmi szempontból kiemelt kulturális programok Budapesti Búcsú (június 28.) Budafest Nyári Opera és Balett Fesztivál (augusztus 7-19.) Budapesti őszi Fesztivál (október második fele) Szilveszteri bál az Operában (december 31.), Mesterségek Ünnepe - az élő népi kultúra fóruma (augusztus 20-23.) 5. Idegenforgalmi szempontból kiemelt vidéki kulturális rendezvények Gyula Gyulai Várszínház + a város kiemelt nyári programjai (július 1.-augusztus 15.) Szeged Szegedi Szabadtéri Játékok (július 18.-augusztus 20.) Eger Eger kulturális nagyrendezvényei június-augusztus) Győr 33. Győri Nyár - Nemzetközi Kulturális Fesztivál (június 16.—július 19.) Sopron Soproni Ünnepi Hetek (július) Pécs Pécs kulturális rendezvényei őrségi települések (június-szeptember) Őrségi Vásár (június 26-28.) Szentendre Szentendrei Nyár - Szentendrei Teátrum '98 (június-augusztus) Miskolc, Diósgyőri Vár XIV. Nemzetközi Dixieland Fesztivál (július 7.) Visegrád Visegrádi Palotajátékok (július 11-12.) Martonvásár Martonvásári Napok (július) Vác Váci Világi Vigadalom (július) Szentendre A Szabadtéri Néprajzi Múzeum nagyrendez­vényei (egész évben kiemelt egyházi ünnepekhez és jeles napokhoz kapcsolódóan) Fertőd Haydn Fesztivál (július), Eszterházy Vigasságok (június-augusztus) Sárospatak, Tokaj Zempléni Művészeti Napok (augusztus) Debrecen 28. Debreceni Virágkarnevál (augusztus 20.) Kiemelt gyógyhelyeink rendezvényei Hévíz A Tündérrózsa Éve (egész évben) Harkány Harkányi Fürdőfesztivál (július) Hajdúszoboszló, Bük, Mezőkövesd, Zalakaros, Sárvár, Miskolctapolca Fürdőhelyek programjai (egész évben) Nemzetközi sportrendezvények Duna-Tisza Nemzetközi Tisza és Duna Túra (július-augusztus) Budapest Forma-1 Világbajnoki Futam (augusztus) Budapest Atlétikai EB (augusztus 17-23.) Szilvásvárad Lipicai Lovasfesztivál (szeptember) Budapest Bécs-Budapest Szupermaraton (október 19-23.) Budapest C Csoportos Jégkorong VB (március 22- 28.) Szeged Bor,­szüret XXIX. Kajak-Kenu Világbajnokság (szeptember 3-6.) Harkány Harkányi Szüreti Napok (szeptember) Budapest Nemzetközi Borfesztivál (szeptember 8-13.) Eger Egri borral kapcsolatos programok (szeptember) 48-as évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények Budapest és vidéki helyszínek Az 1848/49-es jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények IDEGENFORGALOM A jövő évi marketingterv célja: 2,6 milliárd dollár bevétel Gyenge pont az ország közbiztonsága Az Országos Idegenforgalmi Bizottság júniusban elfogadta a Magyar Turizmus Rt. 1998-ra érvényes marketingtervét. Az idegenforgalom 2,5-2,6 milliárd dollár bevételét célul kitűző terv 2,6 milliárd forint költség-előirányzattal szá­mol, melyet a Turisztikai Célelőirányzatból különítenek el. A devizabevételek 2,5-2,6 mil­liárd dollárra növelése­­ a tu­risztikai kínálat bővítésével és a szolgáltatások minőségének javí­tásával az idelátogatók pénz­költésének ösztönzése; Magyar­­ország imázsának javítása; a bel­földi turizmus élénkítése - ezek az ország 1998. évi idegenforgalmi marketingtervének főbb célkitű­zései. Ezek eléréséhez szükség van a szezonok meghosszabbítására, hatékonyabb tervezésére, a ke­reskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának növe­lésére, Magyarország imázsának javítására, az idegenforgalmi ter­mékfejlesztés és az ehhez kap­csolódó marketingmunka decent­ralizálására, de elengedhetetlen a belföldi turizmus élénkítése is. A marketingterv számba veszi az ország turisztikai adottságait. A gyengeségek, veszélyek között első helyen szerepel a közrend, a közbiztonság helyzete, annak esetleges további romlása és a bűnözők megjelenése a szolgál­tatók között. Nehezítik az ország turisztikai értékesítését az infrast­ruktúra hiányosságai (a közleke­dés elmaradottsága, Európa leg­drágább autópályái, a dunai hajókikötők hiánya, a termálfürdők állapota, és a többi), a helyi, térségi és regionális turisztikai marke­tingszervezetek fejletlensége, a ko­ordináció hiánya, a szolgáltatá­sok egyenetlen színvonala. A lehetőségeket ki kell használni A hátráltató tényezők között említi a terv a kevés egyedi, nem­zetközi versenyképességgel bíró turisztikai vonzerőt, a környezet iránti igénytelenséget (közterek, parkok, falukép, utcakép), s a kü­lönösen az idegenforgalmi sze­zonban körülményes, lassú ha­tárátlépést. Pedig a nemzetközi turisztikai piacon a közép-európai versenytársak (Csehország, Auszt­ria, Horvátország, Lengyelország, Szlovénia) erőteljes promóciós te­vékenysége, a schengeni egyez­mény negatív hatásai amúgy is nehéz helyzetbe hozzák Magyaror­szágot, amit tovább fokoz az ár­­szolgáltatás-minőség viszonyának romlása és a belföldi kereslet csök­kenése. Ezért is lenne szükség a kínál­kozó kedvező lehetőségek jobb kihasználására. Ide sorolható nem­zetközi környezetünk kedvező vál­tozása (a délszláv háború befe­jeződése, javuló kapcsolat Romá­niával és a többi), az Európai Uni­óhoz való kapcsolódás folyama­tának felerősödése (az üzleti tu­rizmus fellendülése), Budapest re­gionális kereskedelmi, pénzügyi, kulturális központtá válása és Közép-Európa összefogása (2-3 főváros közös ajánlati csomagja). Az állami és a magánszektor szo­rosabb együttműködése, a turisz­tikai alap- és alkalmazott piac­kutatások segítségével kialakított hatékonyabb marketingmunka, a regionális turisztikai marketing­­szervezetek megalakulása, a ci­vil turisztikai szervezetek megerősödése is mind ma még nem eléggé felismert és kihasz­nált lehetőséget jelentenek a tu­rizmus céljainak eléréséhez. Ezek­hez kapcsolódhatna a Duna jobb idegenforgalmi hasznosítása, a ha­tóságok ügyfélbarát hozzáállása és a határformalitások további egy­szerűsítése. Kiemelt turisztikai termékek Az említett lehetőségek hoz­zájárulhatnak az ország olyan tu­risztikai erősségeinek kihaszná­lásához, mint a kedvező földraj­zi, geopolitikai helyzet, Budapest idegenforgalmi vonzereje, a meglévő természeti és turisztikai vonzerők (világörökségek, termál- és gyógyvizek, különleges tájak, gasztronómia, bor, és a többi). Erősségeink közé­ tartoznak a kul­turális hagyományok, a magas szín­vonalú, kedvező árfekvésű zenei programok és a barátságos, vendégszerető nép imázsa. A kom­petitív befektetési lehetőségek és a rövid időtartamú utazások iránt tapasztalt élénkülő kereslet Eu­rópában ugyancsak pozitívan hat­nak Magyarország helyzetére a nemzetközi turisztikai piacon. Az ország külső és belső adottsága­inak turisztikai szempontból történő elemzése alapján a mar­ketingterv készítői kidolgozták a célok eléréséhez követendő stra­tégiát. Ennek értelmében fejlesz­teni kell a 7 kiemelt turisztikai terméktípust (kulturális turizmus, kongresszusi és incentive turiz­mus, gyógyturizmus/wellness, falusi turizmus, gasztronómia és bor­turizmus, lovasturizmus, kerék­áros turizmus) és elemeiket be­­ll vezetni a különböző célpia­cokon. A német nyelvterület a legfontosabb A jövő évtől kezdve minden évben kiemelten kell kezelni egy-egy célpiacot vagy régiót. 1998 a német nyelvterület éve, me­lyet 1999-ben Skandinávia, 2000- ben az Egyesült Államok, 2001- ben pedig Franciaország kö­vet. A 3 országra - Németor­szág, Ausztria, Svájc - kiterjedő jövő évi kampányt a frankfurti képviselet irányítja. Keresletet kell támasztani Ma­gyarország iránt a legfontosabb küldő országokban. A hozzánk érkező külföldiek számát tekint­ve ezek a következők: Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Cseh­ország, Szlovákia, Románia, Né­metország és Ukrajna. A keres­kedelmi szálláshelyen eltöltött éj­szakák száma alapján pedig: Né­metország, Ausztria, Hollandia, az Egyesült Államok, Lengyelor­szág, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Svájc. A külpi­aci marketingtevékenységet döntően az 1998-ra teljesen kiépülő külképviseleti hálózat vég­zi. Országos Turisztikai Információs Rendszer Kiemelt célterületként említi a marketingterv Magyarországot is. A belföldi turizmus ösztönzé­sénél stratégiai szempontból elsősorban a PR eszközeivel szá­molnak, ugyanakkor alapvetően új helyzetet teremt az üdülési ku­ponokról rendelkező kormányha­tározat: ezek bevezetését és nép­szerűsítését is támogatja a Ma­gyar Turizmus Rt. A turisztikai kínálat elemei közül belföldön a falusi turizmusnak és a rendez­vényturizmusnak szánnak hang­súlyos szerepet. A regionális mar­ketingszervezetek kiépítésének folytatása, a már létrejöttekkel való szorosabb együttműködés is a stratégia részét képezi. Belföldön az információellátás legfontosabb csatornája a Tourinform-hálózat. Az ilyen nonprofit irodák létrejöttét már kistérségi méretű társulások esetén is támogatja az mely a nem­zeti turizmusmarketing-feladatok megvalósításában közvetlen part­nerként a - már részben meg­alakult, illetve még megalakulásra váró - nagy régiós szervezetekre számít. Fontos feladat az Orszá­gos Turisztikai Információs Rend­szer teljes körű, naprakész adat­bázisának bővítése, frissítése, s szükség van a Tourinform-irodák ilyen interaktív hálózati rendsze­rének koordinálására. Mindenből egy kicsi További információs pontok ki­alakítását tervezi a Magyar Tu­rizmus Rt. a Mal 50 legforgal­masabb töltőállomásának, a fe­rihegyi termináloknak, a nem­zetközi hajókikötőknek, Budapest főpályaudvarainak általános és re­gionális turisztikai kiadványok­kal való ellátása révén. Hasonló szerepet szánnak a megyeszékhe­lyek, illetve a turisztikai szem­pontból nagy forgalmú települé­sek vasútállomásainak is. Foly­tatják a kiadványtartók elhelye­zését az utazási irodákban, szál­lodákban, múzeumokban és bevásárolóközpontokban is. A marketingterv végül meg­fogalmazza a promóciós és mar­ketingkommunikációs tevékenység révén kibocsátandó üzenetet is. Eszerint amit az ország nyújt, az a vidék szépségére, a természeti adottságokra, az ember alkotta műemlékekre, a magyar kultú­rára, vendégszeretetre és vendég­látásra épülő tökéletes kikapcso­lódás, mert Magyarországon mindenből van egy kicsi. N. É. Kártérítési per légi katasztrófáért Németországban Úgy tűnik, forró nyarat okoz idén a német idegenforgalomnak a tavaly júliusi mexikói légi sze­rencsétlenség. A német turistá­kat szállító repülőgép a cancúni repülőtér közelében fekvő Playa del Carmen fürdőhely és Holbox szigete között zuhant le a kor­mányrúd nem előírás szerinti mű­ködése miatt, egy személy meg­halt, tizenöten súlyosan megse­besültek. Az érintettek kártérítés és fáj­dalomdíj fizetésére akarják kö­telezni az utazást szervező Neckermann idegenforgalmi óri­áscéget. Ha megnyerik a pert, előreláthatólag más német ide­genforgalmi társaságoknak is mil­liós nagyságrendű kártérítési kö­vetelésekkel kell számolniuk a későbbiekben. Eddig az olyan bal­esetek érintettjei, amelyekért a német konszernek partnercégei felelősek, többnyire üres kézzel távoztak. A konszernek túlságosan is szí­vesen vesznek igénybe olcsó he­lyi szolgáltatókat, amelyek gyak­ran nincsenek kielégítően bizto­sítva. A kockázatot az utazó vi­seli, a nyereség viszont a nagy­­vállalatok zsebébe vándorol. A turistáknak nemigen van lehetőségük arra, hogy megálla­pítsák, ki a felelős, többnyire ugyanis más társaságok is bekap­csolódnak az utazás lebonyolítá­sába. Ez a helyzet most is, miután az Iberoméxico mexikói turista­ellátó ügynökség szerepelt szervezőként. Erre hivatkozott a Neckermann is, csakhogy a két vállalat egy cégjei alatt hirdet közös utazásokat, ezenkívül Cancúnban a Neckermann helyi képviselete az Iberoméxico irodájában van. A két cég szoros kapcsolataira a Der Spiegel cikke szerint további bizonyítékok is vannak. Spanyolor­szágban és Portugáliában az Iberoméxico anyavállalata, a Viajes Iberia az év eleje óta a Neckermann-nal együtt tart fenn egy 15 ezer ágyas szállodát, emellett a két vállalat Spanyolországban közösen birtokolja a Cyrasa tu­ristaellátó ügynökséget. De még ha a Neckermann bi­zonyítani tudja is, hogy nem ré­szesedik az Iberoméxicóban, ak­kor is milliós nagyságrendű kár­térítési követelések fenyegetik. El­mar Giemulk berlini ügyész és lé­giforgalmi szakértő véleménye sze­rint ugyanis pusztán a jel, hogy a konszern programbővítési ja­vaslatáról van szó, a költségek szavatolására kötelezi a Neckermannt. A balesetben érin­tettek győzelme legalábbis átfo­gó biztosítási szerződések köté­sére késztetheti az idegenforgal­mi ágazatot. Eddig a cégek ber­zenkedtek ez ellen, arra hivat­kozva, hogy az utasok privát biztosítást is köthetnek. Az oldalt szerkesztette: Nagy Éva Ma nagyobb üzlet a turizmus, mint valaha A nemzetközi turizmus bevé­telei minden korábbi szintet fe­lülmúlnak, szakértők szerint a nö­vekedés a következő években is töretlen lesz. Az idén a becslé­sek szerint 600 millió ember fog útra kelni repülőn, autón és más közlekedési eszközön. A globális turizmusból 450 milliárd dollá­ros bevétel várható az idén. A madridi székhelyű Turiszti­kai Világszervezet (WTO) szakértői szerint a nemzetközi tu­rizmusból származó bevételek 15 év múlva már elérhetik az 1,5 ezer milliárd dollárt, ha ehhez az úgynevezett üzleti turizmust is hozzászámítják, akár a 3 ezer milliárd dollárt is, miközben az iparág 200 millió ember számára fog munkahelyet biztosítani. A nemzetközi turizmus egyelőre Európa számára a legjobb üzlet: a kontinens a világ turistáinak 60 százalékát fogadja, és így évi 214 milliárd dolláros bevételre tesz szert. Az Egyesült Államok éves turisztikai bevétele 64 mil­liárd dollár, Spanyolország 28 mil­liárd dolláros bevétellel dicseked­het, s a munkanélküliséggel küzdő országban a legtöbb munka­­lehetőséget a turizmus biztosít­ja. A szakértők azonban arra fi­gyelmeztetnek, hogy az imponá­ló eredmények ellenére a legtöbb országnak nincs igazi turisztikai stratégiája, az idegenforgalommal csak tessék-lássék, foglalkoznak. Pedig az Egyesült Államokban 14 millió, Japánban 6 millió, az Eu­rópai Unió országaiban 19 mil­lió ember jövedelme már jelen­leg is az idegenforgalomból szár­mazik. A másik nemzetközi tu­risztikai szervezet, az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) szakértői most egy tíz évre szóló prognózist készítettek arról, hogy a különböző OECD-országokban várhatóan milyen mértékben nö­vekszik az idegenforgalom terü­letén foglalkoztatottak száma. A Time magazinban közölt táblá­zat szerint a legnagyobb, 35,5 szá­zalékos növekedés Törökország­ban várható, s ez 897 ezer új munkahely létrehozását jelentheti. , Az éllovasok között szerepel Új-Zéland (30 százalék és 60 ezer munkahely), Ausztrália (28 szá­zalék és 274 ezer munkahely), Ka­nada (27 százalék és 518 ezer mun­kahely), Mexikó (23 százalék és 529 ezer munkahely), valamint a 4 ezer új munkahely létesítését jelentő 21 százalékos növekedés­sel Izland. A szolidabb, 18 szá­zalékos növekedési ütem ellené­re a legtöbb, 2 millió 353 ezer új munkahely létesítése az Egyesült Államokban várható. UTAZZON BÁRHOVÁ­­EGY MEGBÍZHATÓ ÚTITÁRSRA MINDIG SZÜKSÉGE LESZ! »4*1 UTAZÁSI BIZTOSÍTÓ ST. 1052 Budapest, Aranykéz u. 4­6. Tel.:267-0605 Fax: 267-0604 Utasbiztosítását továbbá megkötheti az utazási irodákban, postákon, a GENERAL! Budapest és PROVIDENCIA biztosítók kirendeltségein.

Next