Napi Gazdaság, 2000. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2000. MÁRCIUS 1. Készülőben a villamosenergia-törvény A befektetők bírálják a jogszabály tervezetét A villamosenergia-szektor egy befektetője szerint a piacnyitást elrendelő törvénytervezet nem kellő részletességgel szabályozza a legfontosabb kérdéseket, sőt néhányat meg sem említ. Ez egyébként elkerülhető vitákhoz vezethet a szabályozó hatóságok és a piaci szereplők között - hangzott el egy tegnapi energia­konferencián. A villamosenergia-piac jövő év elejére tervezett kísérleti nyitásá­val kapcsolatban még mindig nem világosak a legfőbb kérdé­sek, az új villamosenergia-tör­­vény tervezete vagy egyáltalán nem foglalkozik ezekkel, vagy­ nem kielégítő választ ad e prob­lémákra - mondta a konferenci­án Manfred Heiszler, a Bayern­werk Hungária Rt. igazgatóságá­nak tagja. Heiszler példaként említette a befagyott költsége­ket, a független rendszerirányí­tó szervezetet, a regionálisan kü­lönböző tarifarendszerek kiala­kítását vagy a piacnyitás időbe­ni ütemezését. Egy nem kellő­en kidolgozott törvény - a hoz­zá kapcsolódó végrehajtási ren­deletek révén - egyébként el­kerülhető vitákat okozna a sza­bályozó hatóságok és a piaci sze­replők között. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erő­mű Rt. (DE) vezérigazgatója el­mondta, hogy az erőműtársaság által tervezett összesen 30 mil­liárd forint értékű retrofitprog­ram végrehajtását nagymérték­ben gátolják a kiszámíthatatlan környezetvédelmi jogszabály­ok, valamint a privatizációkor megkötött hosszú távú áramvá­sárlási és kapacitáslekötési szer­ződés 2000-re vonatkozó meg­hosszabbítása. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a DE belga tulajdonosai az erőmű megvá­sárlásakor fizettek a tervbe vett fejlesztésekért is - csakúgy, mint a közelmúltban kártalaní­tott német RWE. Gerse Károly, a Magyar Villa­mos Művek Rt. igazgatója sze­rint a magyar piacon 2000 és 2003 között kapacitástöbblet je­lentkezik. Ennek magyarázata az, hogy néhány korszerűtlen széntüzelésű erőművet távhőter­­melési kötelezettségeik miatt nem lehet leállítani. Az igazga­tó szerint az európai országok­ban - a becslések módszertaná­tól függően - 35-96 ezer me­gawatt közötti többletkapacitás halmozódott fel. D. Gy. Öt év alatt épülne meg 600 kilométer autópálya Nő az MFB alaptőkéje (Folytatás 1 1. oldalról) A kabinet azt is elhatározta, hogy a korábbi beruházások­hoz képest legalább 5 százalék­kal csökkentsék a költségeket. A kormány szándékai szerint a beruházásokban az eddigieknél nagyobb szerepet kapnának a magyar pénzintézetek és a kis- és középvállalkozások. Ma­­tolcsy szerint az ötéves prog­ram első két évében elkészül az M3-as Füzesabony-Polgár kö­zötti 62 kilométeres szakasza, a Miskolcot elkerülő út, a szek­szárdi híd és az M7-es felújítá­sa. A beruházások az év köze­pén kezdődnek el. A tervek sze­rint ketté válik a Nemzeti Au­tópálya Rt., az egyik ága csak az építkezésekért, fejlesztése­kért felel, a másik - esetleg új - társaság a sztrádák üzemelte­téséért lesz felelős. D-1­ NAPI-kommentár ÁPV ha mondom, segít a gondon A kormány tegnapi döntése az ÁPV Rt. forrásaiból kívánja megvalósítani az autópálya-építési program beindulását, de a kis- és középvállalkozások fejlesztésébe is bevonja a privatizá­ciós és vagyonkezelő szervezetet. Az idei költségvetési törvény részletesen felsorolja az ÁPV Rt. kiadási előirányzatait. Ezek kö­zül egyedül az „állam gazdaságpolitikai tevékenységét támo­gató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszünteté­sére” elnevezésű skatulyála lehetne az autópálya-építést és a kisvállalatok támogatását begyömöszölni, bár ennek igazolá­sához is elég kacifántos érvelésre lenne szükség. Ennél nagyobb probléma, hogy e célra is csupán 5 milliárd forint van betervez­ve az ÁPV Rt. büdzséjébe. Az ÁPV-re tegnap testált 32 milliárd forintos kötelezettség a szervezet erre az évre tervezett kiadásainak - 123,5 milliárd fo­rintnak - több mint egynegyede, így előteremtése átcsoportosí­tással is nehezen lenne megoldható, hiszen ez nem hagyhatná érintetlenül a kisgazda tárcáknak juttatott privatizációs bevé­teleket. A 32 milliárdnak nem lehet forrása az ÁPV Rt.-nél fel­halmozott privatizációs tartalék sem, a költségvetési törvény ugyanis részletesen szabályozza, hogy ezt mire lehet felhasz­nálni, s e felsorolásban sem autópálya-építés, sem pedig kisvál­lalkozások támogatása nem szerepel. A privatizációs szervezetnek tehát a jelenlegi állás szerint vél­hetően privatizációs többletbevételeiből kellene állni a gazda­ságélénkítő csomag számláját. Ezzel azonban ismét megvaló­sulna az a közgazdák által már korábban is gyakran szóvá tett helytelen gyakorlat, amely szerint a privatizációs bevételek ter­ven felüli megcsapolásával költségvetésen kívüli többletpénze­ket áramoltatnának a költségvetés kiadási oldalára, akadályoz­va ezzel az infláció csökkenését. Dózsa György A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Gazdasági Főiskolák Külkereskedelmi Kara és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig az ÁB-AECON Általános Biztosító Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Tavaly is magas volt a profitrepatriálás szintje Gyorsult a tőkeimport, megtorpant a tőkeexport A magyarországi működőtőke­kivitel tavaly megtorpant, és ér­téke az 1998. évi 481 millió dol­lárról 249 millióra csökkent. A tőkeimport viszont kedvezően alakult, mert mind a közvetlen tőkebeáramlás, mind a tulajdo­nosi hitelek jelentősen felülmúl­ták az 1998-ast, igaz, a profit­­repatriálás magas szintje is fenn­maradt. A magyarországi vállalkozá­sok működőtőke-kivitele tavaly megfeleződött az egy évvel ko­rábbihoz képest, és 249 millió dollárt tett ki - adta hírül a Gaz­dasági Minisztérium (GM). Ezzel látványosan megtört az a kétéves folyamat, amelynek során a ma­gyarországi cégek - az 1996-os mélypontot követően - egyre több tőkét fektettek be külföl­dön, elsősorban a szomszédos or­szágok piacain (Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában). Az EU-ban Hollandia és Németor­szág a kedvelt befektetési terep, főleg tőkemenekítési céllal. A visszaesés annál is inkább problémát jelent, mert a kor­mány 1999-ben kiemelt helyen foglalkozott a magyarországi cégek regionális terjeszkedési lehetőségeivel. A múlt évben el­fogadott középtávú gazdasági stratégia pedig kiemelten fon­tosnak tartja a szomszédos or­szágokba irányuló tőkekihelye­zést. Kérdés, hogy ez az ösztön­zés már a következő évben éle­tet tud-e lehelni a magyar tőke­exportba. A Magyarországra érkező nem adóssággeneráló finanszí­rozást jelentő külföldi tőkebe­fektetések (a közvetlen tőkebe­fektetésekből és a portfólió­­befektetésekből a részvények és egyéb tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok) ér­téke 81 százalékkal emelkedett a múlt évben 1998-hoz képest. A tulajdonosi hitelek nélküli 1,675 milliárd dollár tavalyi tőkeimport 265 millió dollár­ral több az egy évvel korábbi­nál, a portfólióbefektetések ál­lománya pedig 1,202 milliárd dollár volt az 1998-as 508 mil­lió dollár után. A múlt év utolsó napján a Magyarországra érkezett kül­földi működőtőke teljes állo­mánya 20,7 milliárd dollárt tett ki. A tárgyi apport értéke - vámkötelessé válása miatt - minimálisra zsugorodott. Ezzel párhuzamosan kevésbé pozitív változás, hogy a tulajdonosi hi­telek állománya megnőtt. Ez a hitel viszont már nem tekinthe­tő nem adóssággeneráló ténye­zőnek, mert vissza kell majd fi­zetni. A kedvező folyamatokat erő­sítette, hogy a tavaly 883 mil­lió dollárt kitevő profitkivonás 8 százalékkal elmaradt az 1998. évitől. D. L. (millió dollár) Közvetlen tőkeimport Tőkeexport 1995 4570 43 19% 2040 3 1997 2107 371 1998 1946 481 1999 1675* 249 * tulajdonosi hitelek nélkül, folyó fizetési mérlegadat Forrás: GM, MNB A KSH a januári munkanélküliségről Szezonális okok miatt nőtt a ráta Januárban szezonális hatások következtében 7 százalékra emelkedett a munkanélkülisé­gi ráta - adta hírül tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elmúlt három hónap átlagában számolva - az előző évhez képest - viszont több mint fél százalékponttal csök­kent a ráta. A KSH által nemzetközi módszertan alapján számított munkanélküliségi ráta január­ban 7 százalékra emelkedett az egy hónappal korábbi 6,4 százalékról. A tavaly novem­bertől idén januárig terjedő három hónap átlagában a ráta 6,6 százalék volt, 0,7 százalék­­ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Összehasonlí­tásul az EU-országok decem­beri rátája 8,8 százalék volt. A foglalkoztatottak száma az elmúlt három hónapban átla­gosan 3,815 millió volt, ez 51 ezres növekedés az előző év azo­­nos időszakához képest.­­A munkaügyi szervezetek nyil­vántartásai sze­rint januárban a regisztrált mun­kanélküliek szá­ma 432 ezer volt, közülük 164 ezren kaptak munkanélküli-ellátást, 153 ez­ren pedig jövedelempótló tá­mogatást. A munkaügyi szer­vezeteknél nyilvántartott be­töltetlen álláshelyek száma ja­nuár végén 42 ezer volt. (NAPI) Foglalkoztatottak Munkanélküliek Munkanélküliségi­­ száma (ezer fő) száma (ezer fő) ' • ráta(%) 1999. ________________________________________________________ november 3804,3 2677 6,6 december 3842,6 260,4 6,4 2000. ________________________________________________________ január 3799,1 286,0 7,0 1999. november-2000. január 3815,3 271,4 6,6 Forrás: KSH Másfél milliárd forinton vitatkozik a fővárosi koalíció Idén körbeér a Nagykörút •JULTJAIAK AZ 1. ULTTALKULI A szocialisták úgy vélik, hogy az egyik lehetséges for­rás a fejlesztésekben rejlik. A fővárosi beruházásokra az idén 58,8 milliárdot kíván for­dítani az önkormányzat, ám a korábbi évek tapasztalata sze­rint a tervezett kiadásoknak csak mintegy 70 százalékát költik el ténylegesen, így vár­hatóan idén is keletkezik tar­talék ezen a területen. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a tervekkel ellentétben a hulladéklerakó állomások létesítése ebben az évben biz­tosan nem indul el, ami 300- 400 millió forint maradványt jelent. A főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat 80 milliárdos pénzügyi tartalékaiból is átcso­portosítható a kívánt összeg, ezen túl pedig a folyó bevéte­lek és kiadások esetében je­lentkező 23 milliárdos megta­karításból is fedezhető a mű­ködési forráshiány. A városvezetés tegnapi tájé­koztatóján elhangzott, hogy a Hungária körgyűrű az idén 11 milliárdos ráfordítást igénylő kiépítése mellett folytatódik az 1-es villamos útvonalának meghosszabbítása a Kőbányai és az Üllői út között. A beru­házás teljes költség-előirány­zata 16,9 milliárd forint, ami­nek felét az Európai Fejleszté­si Bank (EIB) kedvezményes hiteléből fedezik. A villamos­park fejlesztésére 1,5 milliárd forintot költ 2000-ben az ön­­kormányzat. Várhatóan októ­berben átadják a Nagykörút teljesen felújított budai olda­lát. A felüljárók felújítására az idén 2,75 milliárd forintot for­dítanak, amiből befejeződhet a Méta utcai felüljáró építése. Felújítják a csepeli átjárót, a Jászberényi úti és a Kacsóh Pongrác úti felüljárókat. A 4- es metrót a kormány ellen in­dított per kimenetelétől függő­en az idén megkezdi a főváros. Ugyancsak megkezdik a Bu­dai alsó rakpart 2X2 sávra szélesítését, s ezzel párhuza­mosan a budai főgyűjtő csa­torna építésébe is belefognak. A környezetvédelmi követel­ményeknek megfelelő korsze­rűsítést hajtanak végre a dél­pesti szennyvíztisztító telepen. Befejeződik az észak-pesti szenny­víztisztító telep bővítése is. A 6,5 milliárdos összköltségű beruhá­záshoz a KHVM, továbbá PHA­RE- és világbanki támogatást nyert el az önkormányzat. A főváros ebben az eszten­dőben csaknem 6 milliárdot fordít a kórházak felújítására. A főváros hétéves fejlesztési terve szerint az egészségügyi beruházásokra 2001 és 2006 között összesen csaknem 45 milliárd forintot költ. A beruházásokhoz igénybe vett hitelek összege 2000-ben 18,7 milliárd forint. A közleke­désfejlesztéshez kapcsolódó, a BKV által igénybe vett világ­banki hitel utolsó éves üteme 1,98 milliárd forint, a szenny­víztisztító telepek korszerűsíté­séhez 3,7 milliárdos világbanki kölcsönt használnak fel, míg a kiemelt önkormányzati infrast­rukturális beruházásokhoz 13 milliárdos EIB-hitelt vesz fel az önkormányzat. B. z. ilmás gazdaság Élénkül a biotermelés Magyarországon Tavaly Magyarországon 3,7 milliárd forint értékű bioter­méket termeltek, ebből 3,5 milliárd forinttal részesedett az export, ami kétszerese az előző évi adatnak - mondta Szűcs Menyhért, az Agrármar­keting Centrum Kht. főosz­tályvezetője. A főosztályvezető szerint ez év végén várhatóan bevezetik az állami ökovéd­jegyet is, a védjegy a nyolc éve meglévő magyarországi Bio­kultúra védjegy mellett az EU- konform, szigorúbb állami el­lenőrzést hivatott igazolni. Az APEH tavaly 88 milliárd forint tartozást szedett be Az adóhivatalhoz 1999-ben 88,8 milliárd forint adóhátra­lék folyt be, ami 33 százalék­kal több, mint a megelőző év­ben, s csaknem 10 milliárd fo­rinttal haladja meg az elői­rányzatot - mondta Várszeghi György, az APEH felszámolá­si és végrehajtási főosztályve­zetője. Az APEH végrehajtás alatt lévő hátralékállománya a múlt év végén 354,5 milliárd forint volt, ami 80 milliárddal több, mint 1998 végén. 3 Nem változott a munkaügyi perek száma Az 1991 és 1998 közötti idő­szakban a munkaügyi bírósá­gokra érkező peres ügyek szá­ma évente átlagosan 19 552 volt, ami nem tér el lényege­sen az előző tíz év átlagától - derül ki Vavró István, az igaz­ságügyi tárca főosztályvezető­jének elemzéséből. A GM a cseh acélimport­kontingensekről A Gazdasági Minisztérium közleménye szerint az egyes cseh származású vas- és acél­ipari termékek importjára megállapított második ne­gyedévi kontingensekre 2000. március 13-tól lehet az enge­délykérelmeket benyújtani a tárcához a kvóta kimerüléséig. Jövő hét közepén kezdődik a metróper Értesülésünk szerint a Fővárosi Bíróság a jövő hét köze­pén kezdi a 4-es metróval összefüggésben indult, Magyaror­szágon eddig példátlan perértékű ügy tárgyalását. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a főváros az állam nevében eljáró alperestől - a polgári törvénykönyv szerint a pénzügyminisztertől - a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló szerződésben vállalt hozzájárulások összegét, 32,5 milliárd forintot követel. Kártérítésként 51,2 milliárd forintot és an­nak - a teljesítés megtagadásától a fizetés napjáig számí­tott - évi 20 százalékos késedelmi kamatáért perel Buda­pest. A főváros részletfizetést is elfogad, igaz, ebben az eset­ben 38 milliárd forintot követel teljesítés és 58,9 milliárdot kártérítés gyanánt. Ez utóbbi esetben a főváros a jövőre szó­ló időszakos marasztalást és az alapszerződésben kikötött esedékesség szerinti fizetési kötelezettség előírását kéri. A főváros jogi képviselői azt kívánják bizonyítani, hogy a kormány az őt terhelő valamennyi fizetési és együttmű­ködési kötelezettségét szerződésszegő módon tagadta meg, a főváros pedig az elmaradt hitel pótlására már nem tu­dott hasonlóan kedvező futamidejű és kamatozású kölcsönt felvenni. A bíróság várhatóan több tárgyalási napot köve­tően dönt az eddigi legnagyobb perértékű ügyben, ahol döntő lehet annak megítélése, hogy szerződésszegés-e a teljesítés megtagadása akkor, amikor még nem esedékes a szolgáltatás. Drávucz Péter

Next