Napi Gazdaság, 2000. október (10. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
4 raj] gazdaság MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK Interjú Bogsch Erik vezérigazgatóval A Richter Gedeon bízik az orosz piac megerősödésében (Folytatás az 1. oldalról) Ez a fajta szakmai kapcsolatrendszer kiépítése bizonyíték a részvényesek számára, hogy a cég értékét, nyereségtermelő képességét ily módon állandóan képesek vagyunk növelni. Egy stratégiai befektető megjelenése általában egyszeri nyereséget ad a befektetőknek. A piaci megfigyelők számára mindenképpen elképzelhetetlen, hogy előbb-utóbb ne kössenek orosz partnerrel közös üzletet, talán első körben valamelyik gyógyszer-nagykereskedővel. - Eddig nem merült fel, hogy valamely orosz gyógyszer-nagykereskedővel az értékesítésben vegyesvállalatot alapítsunk, de nyitottak vagyunk számos lehetőségre, ha a piaci viszonyok azt szükségessé teszik. Számunkra most az a legfontosabb, hogy a krízis időszakában sem állítottuk le a moszkvai gyárunk építését, és a termelőegységnél a csomagolás már működik, a tablettázás pedig 2001 közepén indul. Az orosz gazdasági válság kirobbanása óta az elemzők mintha elvesztették volna hitüket abban, hogy a Richter viszonylag rövid idő alatt behozhatja az lemaradását. Az idei nyereség-előrejelzések csak forintban közelítik meg az 1997-es 18,6 milliárdos rekordot, dollárban ez 30-35 százalékos csökkenést jelent. Tagadhatatlan, hogy elsősorban belföldi, de régióbeli működési környezetünkben is akadtak az idén olyan gazdasági problémák, amelyek zömét nem láttuk előre és amelyek nehezítették a fejlődést. Ilyen például a lengyel és szlovák árprobléma vagy a román lej devalválódása. Ezek a jelenségek ugyanakkor nem voltak meglepőek, ám fokozottabban terhelték a tevékenységünket. Ebben a helyzetben a nyugati befektetők ismét bebizonyították, hogy a túlságosan negatív megítélésből a túlzottan pozitívba minden átmenet nélkül képesek átbillenni, legyen szó akár egy társaságról, ágazatról, országról vagy a régió egészéről. A Richter üzletmenete stabil, és éppen mostanában volt Londonban és New Yorkban befektetői körútunk, amelyre jellemzően az a befektetői kör jött el, amely az 1994-es első kibocsátáskor részvényt vásárolt. Igaz, az orosz válság után egy kicsit meggyengül a bizalmuk, ám mára újra megerősödött, épp azért, mert a régió és a FÁK piacában fantáziát látnak. A Richterben való befektetés pedig vélhetően még mindig biztosabbnak tűnik számukra, mint közvetlenül orosz érdekeltségbe invesztálni. - Milyen visszajelzéseket kapott a befektetőktől? - Kifejezetten pozitívnak értékelték, hogy időben felismertük a kelet-európai régiók nehézségeit, és erősítettük az Európai Unióba, az Egyesült Államokba és Japánba irányuló exportot. Oroszországban eközben a politikai bizonytalanság megszűnt, a gazdasági helyzet javult, az olajbevétel nőtt, és mindez segíti a fejlődést. Ezáltal mind a lakosság, mind az intézmények vásárlóereje növekedett, éppen ezért azt várjuk, hogy az elkövetkező időszakban az orosz önkormányzatok nagyobb büdzséből, ezáltal nagyobb egészségügyi költségvetésből gazdálkodhatnak. A Richter nem változtatta az árait, termékei az oroszok számára elviselhetőnek tűnő ársávban maradtak, miközben a nyugati készítmények csak szűk réteg számára elérhetők. A cég piaci részesedése növekedett, tavaly bővült az értékesítési hálózatunk is. Miközben a külföldi piacokon ismét sikereket könyvelhet el a Richter, belföldön egyre mostohábbak a körülményei. Eddig legfeljebb csak az áremelések elhúzódása volt akadály, ma pedig már árbefagyasztással is szembe kell nézni. Ez utóbbi mennyiben rontja az idei belföldi terv teljesülésének esélyeit? - Sajnálatos a belföldi piaci helyzet, mert az árbefagyasztás éppen az alacsony árfekvésű készítményeket sújtja, amelyek esetében abszolút indokolt lenne az áremelés. A 200- 500 forintos dobozárnál olcsóbb készítményekre gondolok, amelyek gyártási költségei jelentősen növekednek, így a korrekció indokolt, a fogyasztók pedig elviselnének még akár 50 forintos áremelést is. Az éves tervbe belekalkuláltuk a belföldi áremelést, az árbefagyasztással kapcsolatban leginkább azt sérelmezzük, hogy még mindig nincs a hazai készítmények számára preferencia azokban az esetekben, amikor a külföldi készítménnyel egyenértékű, ám jóval olcsóbb gyógyszert ajánlunk. A piaci szereplők számára a megnyugtató megoldás egy 2-3 évre szóló ármegállapodás lenne, amely most talán megvalósulni látszik. Bár a felvásárlási kérdés távol esik a gyógyszeráraktól, tagadhatatlan, hogy korrekt piaci feltételek között működő vállalatokat sokkal nehezebb áron alul megvenni. Kecskeméti Judit A Kopint-Datorg az autópálya gazdasági hatásairól A sztráda főleg a gépipari beruházásokat vonzza Az ágazatok egy részében a külföldi tőke beáramlása szempontjából szinte közömbös, hogy a befektetésre kiszemelt térség megközelíthető-e autópályán. A gépipari befektetések esetében azonban a sztráda megléte döntő fontosságú - olvasható a Kopint-Datorg Rt. elemzésében. A meglévő autópálya pozitívan hat a külföldi tőke beáramlására, ám ez a hatás az egyes ágazatok esetében eltérő mértékben érvényesül - állítják a Kopint-Datorg szakemberei. Az M5-ös sztráda szerepét vizsgáló elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy az autópálya a feldolgozóiparban, különösen a jelenlegi gazdasági modernizációs folyamatok húzóágazatának tekinthető gépiparban kulcsfontosságú. A tőkebeáramlás nemcsak azokban a kistérségekben erősödött fel az utóbbi időben, amelyek közvetlenül az M5-ös autópálya mentén fekszenek, hanem azokban is, amelyek az autópályához közel találhatók. Amennyiben 1998-ban elkészült volna a sztráda Szegedig, a Kopint-Datorg szerint a jelenleginél ötmilliárd forinttal több működőtőke áramlott volna a régióba (NAPI Gazdaság, 2000. szeptember 27., 3. oldal). Az autópályák gazdaságélénkítő hatásai fokozatosan szétterjednek, a sztrádák mentén egyre szélesebb sávban. Ez a hatás legerősebben a gépiparban jelentkezik. Szegeden viszont a gépipart továbbra is a kilencvenes évek elején privatizált néhány nagyvállalat jelenti, új befektetésekre az elmúlt években nem került sor. A megyeközpont vállalatainak árbevételében az export még az autópályával nem rendelkező térség átlagánál is jóval alacsonyabb arányú, az összes ágazat árbevételének mintegy kétharmada. A vállalkozások sűrűsége és az autópálya közelsége között viszonylag szerény kapcsolat figyelhető meg - állítják a Kopint-Datorg munkatársai. Az autópálya menti kistérségekben az ezer lakosra jutó regisztrált vállakozások száma az 1996— 1998 közötti időszakban 47 százalékkal, a működő jogi személyiségű társaságoké 32,5 százalékkal emelkedett. Azokban a körzetekben viszont, ahol nincs autópálya, a regisztrált vállalkozások száma 33 százalékkal, a működő jogi személyiségű társaságoké pedig 25 százalékkal nőtt. TŐKEBEÁRAMLÁS A GÉPIPARBA Hatvanszorosára emelték a magyar leánycég jegyzett tőkéjét Brit tulajdonból svéd kézbe került az MHC Szerviz A svéd BT Industries AB megvásárolta leányvállalatától, a brit Mechanical Handling Consultans (MHC) Ltd.-től az MHC Szerviz Kfft.-t - értesült lapunk. A tíz éve alapított, anyagmozgató és ipari takarítóberendezéseket forgalmazó MHC Szervizben a BT Industries 435 millió forint tőkeemeléssel rendezte a magyar társaság tőkehelyzetét. A svéd BT Industries AB májusban megvásárolta leányvállalatától, a brit MHC Ltd.-től az anyagmozgató és ipari takarítógépeket forgalmazó, 7,53 millió forint jegyzett tőkéjű MHC Szerviz Kft.-t. Az MHC Ltd.-t 1998-ban vette meg a svédországi BT Industries AB, amely az anyagmozgató gépek, berendezések gyártása mellett forgalmazással is foglalkozik - tudtuk meg Szentmártony Tibortól, a kft. ügyvezető igazgatójától. Ezt követően a svéd cég az MHC leányvállalatait is felvásárolta, így a magyarországi érdekeltséget is. A tulajdonosváltással egy időben a svéd tulajdonú cég 435 millió forinttal megemelte az MHC Szerviz jegyzett tőkéjét, amiből mintegy 150 milliót a fennálló szállítói tartozások kiegyenlítésére fordítanak, a fennmaradó részből pedig a társaság központi telephelyén lévő raktárbázist bővítik és új informatikai rendszert alakítanak ki. Az MHC Szervizt az MHC Ltd. alapította 1990-ben. A kft. kezdetben - az anyacég tevékenységéhez hasonlóan - a termékek forgalmazását végezte, majd 1993-tól fokozatosan erősítette szerviztevékenységét, ami már az árbevétel mintegy harmadát adja. Az alapítás évében 100 milliós árbevételt ért el, 1997-ben a forgalom 700 millió forint volt, 1998-ban azonban félmilliárd forintra csökkent az árbevétel. Ezt Szentmártony az anyacéggel angol fontban folytatott ügyletek árfolyamveszteségeivel és a magas magyarországi inflációval indokolta, illetve azzal, hogy az MHC Ltd. termékeit szinte csak beszerzési áron tudták Magyarországon értékesíteni. A magyar cég saját tőkéje a legrosszabb évben mínusz 150 millió forint volt. Likviditási gondjaik azonban sohasem voltak - szögezte le az ügyvezető -, hitelfelvételre nem kényszerültek, hiszen biztos háttérként az anyacég folyamatosan rendezte az aktuális kiadásokat, tartozásokat. Szentmártony tájékoztatása szerint a tulajdonosváltást követően - bár az csak a csoporton belüli átrendezést jelentett - jelentős változás következhet be a közvetlen tulajdonos üzletpolitikájában. A cég a tervek szerint a jövőben önálló profitcentrumként működik, s várhatóan nyereségmutatói is kedvezőbbek lesznek, mint korábban. Ez az arány a tavalyelőtti és a tavalyi mintegy három százalék után ebben az évben elérheti az öt százalékot. A kft. az idén mintegy 1,5 milliárd forint nettó árbevételt tervez, a két évvel ezelőttinek háromszorosát, a tavalyinak másfélszeresét. 2001 elején fejlesztéseket terveznek, s várhatóan még ebben az évben - a svéd anyacégtől juttatott forrásokból - új vásárlási konstrukciót dolgoznak ki. Bubrik Gáspár-Marnítz István (millió forint)______________1997_________1998 Befektetett eszközök 60,3 96,7 Forgóeszközök 217,3 282,5 Sorittőke -1,1 -107,3 Jegyzett tőke________________7,5__________7,5 Eredménytartalék 33,4 -14,4 Kötelezettségek 298,9 465,1 Mérlegfőösszeg 298,1 381 ,4 Nettó árbevétel 502,3 940,~ Üzemi eredmény -48,1 -105,3 Vállalkozási eredmény ■ -47,6 -106,2 Forrás: cégbíróság ETUI gazdaságI ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP MEGRENDELŐLAP Megrendelem a fUTTI gazdaság című lapot........................................hónaptól .............. példányban egy évre □ 39 OOO Ft-ért félévre □ 21 OOO Ft-ért negyedévre □ 11 OOO Ft-ért Cégnév:................................................................................................................... Név:...................................................................................................................... Beosztás:.............................................................................................................................................. Cím:............................................................................................................................................................ . Telefon:.........................................E-mail:.............................................................. Fizetés módja: □ átutalás □ csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük töltse ki az alábbi részt: Számlafizető neve: ................................................................................................. Számlafizető címe: ............................................................................................................................. A MEGRENDELŐLAPOT KÉRJÜK A KÖVETKEZŐ FAXSZÁMRA ELKÜLDENI: 350-1117 Postacímünk: NAPI GAZDASÁG KIADÓ KFT. 1135 Budapest, Csata u. 32. Telefonszámunk: 350-0452 Ahhoz, hogy Ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 22-ig be kell érkeznie kiadónkhoz. Üzletről feketén fehéren EBI gazdaság te# ÜZLETI ts fÉNZÚGVI HÍRLAP te# A befektetők iránytűje 2000. OKTÓBER 2. A rovatban szereplő jelöletlen forrású adatok a KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KFT által kiadott CompLEX CD Céghírekből és a lemez szolgáltatásaként elérhető Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer (IM Online) adatbankjából származnak. CON Rendkívüli tájékoztatási kötelezettségünknek megfelelően bejelentjük, hogy a KONZUM Kereskedelmi és Ipari Rt. 2000. szeptember 28-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező részvények 54,69%-a volt képviselve. A közgyűlés a törvényes határidőben közzétett hirdetményben foglalt napirendi pontokat tárgyalta,és egyhangúlag a következő határozatokat hozta: 1/2000. 109. 28.) KGY sz. határozat A Közgyűlés az Igazgatóság indítványára - a Felügyelő Bizottság és a Könyvvizsgáló jelentése alapján - a társaság 1999. évi összevont (konszolidált) éves beszámolóját 4 590 666 E Ft mérlegfőösszeggel és -311 745 E Ft mérleg szerinti eredménnyel elfogadja. A közgyűlés a társaság 1999. évi nemzetközi összevont (konszolidált) éves beszámolóját 4 433 393 E Ft összes eszközértékkel és -117 727 E Ft eredménnyel tudomásul veszi. 2/2001. M-m KGY sz. határozat A Közgyűlés az Alapszabály V. fejezet 8.4. pontja alapján - 5 éves határozott időtartamra -Lévai Miklóst (an.: Fenyővári Róza, lakik: 7635 Pécs, Cserfa u. 7.) dr. Gál Sándort (an.: Göbölös Irén, lakik: 7628 Pécs, Papkert u. 55.) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztja. Bejelentjük továbbá, hogy dr. Ozsváth Mária munkavállalói FB-tag tagsága 2000. szeptember 28-i hatállyal lemondással megszűnt. KONZUM Rt. Igazgatósága___________________________________________________/