Napi Gazdaság, 2002. december (12. évfolyam, 231-249. szám)
2002-12-13 / 240. szám
2002. DECEMBER 13. Tovább csökkent az árbevétel Milliárdos fejlesztésről dönt ma a Nicolor Rt. A japán Dainichiseika tulajdonában lévő Nicolor Vegyipari Rt. igazgatósága ma dönt a legnagyobb hazai pigmentgyártó beruházási stratégiájáról - tudta meg a NAPI Gazdaság. Az elmúlt három évben folyamatosan csökkenő árbevételt produkáló cégnek nemcsak a forint erősödésével, hanem az egyre nagyobb távol-keleti konkurenciával is meg kell küzdenie. Döntően a forint erősödése miatt az idén várhatóan tovább csökken a termékeit kizárólag a külpiacon értékesítő Nicolor Vegyipari Rt. árbevétele. A közelmúltban a japán Dainichiseika 95 százalékos tulajdonába került társaság a tavalyi 2,2 milliárd helyett az idei évet csupán 2 milliárd forint körüli árbevétellel zárja, s az adózás előtti nyereség is szerény, előreláthatólag mindössze mintegy 10 millió forint lesz - értesült lapunk. A NAPI Gazdaság információja szerint a társaság mai igazgatósági ülésén döntés születhet egy milliárdos nagyságrendű újabb fejlesztési programról. Minderre a versenyképesség növelése érdekében van szükség, hiszen a pigmentgyártás piacán az indiai és a kínai konkurencia miatt egyre élesebb a verseny. Az idén mintegy 2600 tonnányi terméket gyártó Nicolor további 40 százalékos tulajdonrésze a Nitrokémia 2000 Rt.-től az idén nyáron került a tokiói székhelyű pigmentfesték- és lakkgyártó konszern, a japán Dainichiseika tulajdonába. A cég rendelésállománya az elmúlt években mintegy 25 százalékkal csökkent. Az amerikai piacra áprilisig szinte egyáltalán nem tudtak szállítani. A drasztikusan csökkenő amerikai megrendelések miatt egyébként még a japán anyacég is a termelés korlátozására kényszerült. A világ pigmentgyártásából mintegy 3 százalékkal részesülő Nicolor 2000 óta jelentősebb összeget nem tudott fejlesztésre fordítani. A társaság utoljára 1999- ben valósított meg egy több mint 800 millió forint értékű beruházást, amelynek eredményeképp a nyomda-, a műanyag-, az autó- és a csomagolóiparnak alapanyagot gyártó Nicolor korábbi gyártókapacitását mintegy 50 százalékkal tudta növelni. Most egy újabb, legalább hasonló volumenű beruházási program megvalósítására lenne szükség. K. Zs. : A NICOLOR NETTÓ ÁRBEVÉTELE (milliárd forint) Év Nettó árbevétel 2000 2,305 2001 2,19 2002* 1,98 *várható Forrás: cégközlés Négy és fél év, valamint hat év a büntetés Megszületett a jogerős ítélet a Tasnádi- és a Székely-ügyben A Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnap két jogerős ítéletet hozott Tasnádi Péter vállalkozó, illetve Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselő büntetőügyében. A LB Tasnádi esetében helybenhagyta a korábbi elsőfokú döntést, amely a vállalkozót négy és fél év börtönnel, illetve másfél millió forintos vagyonelkobzással sújtotta. Az előzetesben töltött időt beszámítva tíz hónap múlva már szabadlábon lehet a vállalkozó, akinek az esetében a bíróság bizonyítottnak látta az önbíráskodást, a súlyos testi sértést és az adócsalást. Ugyanakkor a LB sem látta bizonyítottnak azt az ügyészi vádat, miszerint Tasnádi maffiaszervezetet hozott volna létre. A LB egy másik tanácsa tegnap jogerősen hat év fogházra és mellékbüntetésként kilencmillió forint pénzbüntetésre ítélte a volt kisgazda képviselőt, Székely Zoltánt. Ez enyhítést jelent az elsőfokú döntéshez képest, mert az súlyosabb végrehajtási fokozatot, börtönt állapított meg, ám a bíróság Székely megromlott egészségi állapota miatt választotta ezt a megoldást. Az LB szerint Székely bűnös két rendbeli, vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetésben. A képviselő 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás ellenőrző albizottságának elnökeként Emőd polgármesterétől az állami támogatás egy részét és az általa megnevezett cég bevonását követelte egy több milliárd forintos csatornaberuházásba. Székely ezenkívül Balla Dániel vállalkozótól is 20 millió forint kenőpénzt kért. D. P. Székely Zoltán hat évet kapott MAGYAR VÁLLALATOK gazdaság NAPI 5 Az év végéig megszüntetik a bizonytalanságot Egyelőre senki sem lép be a liberalizált árampiacra A január elejétől életbe lépő energialiberalizáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón az érintett cégek képviselői meglehetősen sok bizonytalanságról számoltak be, így várhatóan tavaszig vagy nyár elejéig kell várni a piac beindulására. A nagyfogyasztói elvárásokról, a már hatályban lévő, illetve a még el sem készült rendeletekről, valamint azok értelmezéséről is szó volt a tájékoztatón. A liberalizáció mindenképpen előnyös a fogyasztóknak, de hosszú távon az energetikai vállalatoknak is - vélekedett Emmerich Endresz, az Elmű Rt. elnöke. Cége versenyképes, működő modellt szeretne, amelyben egyenlő feltételekkel szállnak ringbe a liberalizációt választó állami és magántulajdonú társaságok. Az energiapiac értéke 550 milliárd forintra tehető, ennek egyharmadát érintené a liberalizáció. Az elnök szerint fontos az a körülmény, hogy most csak az energiaszállítás terén lesz verseny, a hálózati szolgáltatások továbbra is monopóliumban maradnak. Törekedni kell arra, hogy a későbbiekben az ellátás minél nagyobb hányadát adja a hazai termelés és csökkenjen az import. A piacnyitás után komoly konfliktushelyzetekkel kell számolni, így megnő a felügyeleti szervek felelőssége a normál piaci működési feltételek biztosításában. A nagyfogyasztók legfontosabb elvárása, hogy csökkenjenek az árak - mondta Szikla Zoltán, a Dunapack Rt. vezérigazgató-helyettese -, mivel számos társaság kiadásaiban hatalmas az energiaköltségek aránya. Úgy vélekedett, hogy egyelőre senki sem lép ki a liberalizált piacra, mivel még sok a nyitott kérdés, így például nem készült el a tarifarendszer sem. A Dunapack egyébként 25 százalékos árcsökkentéssel lenne elégedett - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. A nagyfogyasztók hihetetlenül fontosnak tartják a szolgáltatás színvonalának javítását is, ugyanis jelenleg eléggé siralmas a helyzet ezen a téren, például Magyarországon négyszer több zavar fordul elő az ellátásban, mint Ausztriában. Ez a mai digitalizált rendszereknél több tíz millió forint kiesést okoz a társaságoknak. Az említettek kapcsán a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza, Varró László megjegyezte, hogy természetes a belépésre feljogosított társaságok kivárása - ez más országokban is általános jelenség volt. A bizonytalanság azzal is magyarázható, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyelőre nem véglegesített a liberalizációhoz kapcsolódó hat határozatot és rendeletcsomagot, igaz, várhatóan a napokban dönt róluk a tárca. Az MVM Rt. hosszú távú szerződéseiről a MEH szakértője úgy nyilatkozott, hogy nélkülük nem lehetett volna privatizálni a szektort és a környezetvédelmi előírásoknak sem tudtak volna megfelelni. A GKM szerint ha nagyobb lenne a kezdeti kapacitás, akkor többen lépnének be a szabadpiacra, bár azt nem tudják, hogy pontosan mennyivel nagyobb kapacitásra lenne szükség. Eddig egyébként nyolc kereskedő jelentkezett a MEH-nél, s idén még két jelentkezés várható. Szolgáltatásaikat, a villamos energia szabadpiaci forgalmazását - az önkormányzatokat is beleszámítva -, 3500 feljogosított fogyasztó várja. B. A. Januártól szeretnék felfuttatni a Hírpresszt A Hírpressszel új hirdetési újság jelent meg a piacon, amely az interneten is elérhető. A nyomtatott lap hetente három napon, hétfőn, szerdán és pénteken jelenik meg. A kiadó nem is szeretné napilappá tenni a kiadványt. Az olvasók nem vásárolnak naponta ilyen típusú újságot - véli a Hírpressz Kiadói Kft. ügyvezetője, Waller Csaba. A jelenleg 20 oldalas általános hirdetési újság a Szikra Lapnyomdában készül, s alkalmanként tízezret nyomnak belőle. Egyelőre jórészt a fővárosban, illetve környékén fogy, de a tulajdonosok országos értékesítésben gondolkodnak: a következő hónapokban tervezik a lap felfuttatását. o. J. Az év elejétől itt a bőség zavara? Versenykorlátozó BKV-Hírker-Buvahír-Lapker megállapodások Hatvanmilliós kartellbírságot szabott ki a versenyhivatal A GVH versenytanácsa tegnapi tárgyalásán megállapította, hogy négy eljárás alá vont vállalkozás, azaz a Budapesti Közlekedési Rt., a Hírker Budapesti Hírlapkereskedelmi Rt., a Buvahír Hírlapkereskedelmi Rt., valamint a Lapker Kiskereskedelmi Kft. által kötött megállapodások a versenytörvénybe ütközően korlátozzák a piaci versenyt. A GVH mindezért a BKV-t harmincmillió, a másik három céget egyetemleges kötelezettként szintén harmincmillió forint bírság megfizetésére kötelezte. A GVH annak megállapítása céljából indított versenyfelügyeleti eljárást a BKV, a Hírker, valamint a Buvahír ellen, hogy a közöttük 2000. december 22. napjáig hatályban volt bérleti szerződés 15. pontja, valamint a három említett cég és a Lapker között 2000. december 22-én létrejött bérleti szerződés 14. pontjában kikötött előbérleti jog versenyt korlátozó megállapodásnak minősül-e. A GVH megállapította, hogy a BKV, a Hírker és a Buvahír által 1996. január 17-én megkötött megállapodás 15. pontja a versenytörvénybe ütközik. Ugyancsak versenyt korlátozó megállapodásnak minősül a BKV, a Hírker, a Buvahír, valamint a Lapker között 2000. december 22-én létrejött szerződés 14. pontjában kikötött előbérleti jog is. A GVH ezért a négy vállalkozást eltiltotta a két éve kötött megállapodás további alkalmazásától. (NAPI) Megduplázná üzletei számát az OBI Az elkövetkező öt évben a jelenlegi 12-ről 24-re növelné magyarországi üzleteinek számát az OBI, ennek finanszírozására a német tulajdonos már szóbeli ígéretet tett - hangzott el a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. A következő áruházat jövő év elején Veszprémben nyitják meg. Az előzetes adatok alapján az OBI a várakozásoknak megfelelően teljesít az idén, az I FORGALMI ADATOK árbevétel előreláthatólag eléri a tervezett 27 milliárd forintot, a vásárlók száma pedig megközelíti a 4 millió főt. (napi) (milliárd forint) 1996 4,08 1997 8,91 1998 14,6 1999 18,0 2000 22,5 2001 23,3 Forrás: cégközlés MINDEN ESHETŐSÉGRE! 11 AKI EXPORTÁL, AZ HITELEZ - AKI HITELEZ, AZ KOCKÁZTAT. A MEHIB BIZTOSÍTÁS 2002-BEN IS CSÖKKENTI A KOCKÁZATVISELÉST! Ha Ön exporttal foglalkozik, bizonyára tapasztalta, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkező cégeknél, vagy hosszabb ideje szerződéses kapcsolatban álló partnereknél is számos váratlan fizetési nehézség léphet fel a gyors világgazdasági változások hatására. Felmerülhetnek olyan, előre nem látható politikai körülmények is, melyek gátolják, vagy késleltetik a vevő fizetését. Ha azonban előrelátó, a hitelkockázatok biztonságos kezelésében megbízható partnerre talál a Magyar Exporthitel Biztosítóban, dúljon akár az égiháború... s O!tV .: © 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. /DK Telefon 374 92 00 Telefax 269 11 98 rmW- a E-mail: info® mehib.hu | MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ RT www.mehib.hu