Napi Gazdaság, 2002. december (12. évfolyam, 231-249. szám)

2002-12-02 / 231. szám

2002. DECEMBER 2. Az OÉT 4,5 százalékos reálbérnövelést javasol Marad az ötvenezres minimálbér 2003-ban Nem változik jövőre a minimálbér bruttó összege. A verseny­­szférában 4,5 százalékos reálbérnövelést javasol az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a megállapodásban azt is rögzí­tették, hogy a munkaidő-csökkentésről szóló tárgyalások 2003. májusig befejeződnek. Többhetes egyeztetést köve­tően a munkaadók és a mun­kavállalók pénteken meg­egyeztek a jövő évi bérajánlás­ról. A megállapodás szerint 2003-ban a minimálbér brut­Az OÉT véleménye szerint a minimálbér újabb emelésére azért nincs szükségemért a 2002. szeptemberi adómentes­sé tétel nyomán annak nettó ér­téke éves szinten 10,1 százalék­ot pénteki OÉT-ülésen Károlyi Miklós, a munkaadói ol­dal soros elnöke bírálta a jegybank kamatpolitikáját, mi­vel szerinte az erős forint veszélyezteti a magyar vállala­tok versenyképességét, valamint egyes ágazatokban foglal­koztatási problémákhoz vezet. Jő ötvenezer forintos értéke, nem változik, míg a reálbér 4,5 százalékkal - a GDP várha­tó növekedésének megfelelő ütemben - növekedhet. A ko­rábbi gyakorlattal ellentétben a mostani egyezség nem a­kar nőtt, ez reálértéken mint­egy ötszázalékos emelkedést jelent. A felek 2003. június 30- ig olyan szabályozás kidolgo­zását tervezik, amely lehetet­lenné teszi, hogy teljesítmény­bérezés esetén a munkaadó a követelmények irreális emelé­sével kikerülje a minimálbért. A megegyezésben a kormány vállalta, hogy 2002 végéig be­terjeszti a munka törvényköny­ve módosítását az Országgyűlés elé. Többek közt törölnék a tör­vényből azt a passzust, amely engedélyezi a kormánynak a minimálbér egyoldalú módosí­tását. Mivel egyik fél sem tartja kizártnak, hogy belátható időn belül 40-ről 38 órára csökken­jen a heti munkaidő, 2003. má­jus végéig kellene megszületnie a csökkentés menetéről szóló megállapodásnak, nominál-, hanem a reálbér-nö­vekedésre vonatkozik. A vál­toztatásra azért volt szükség, mert a személyi jövedelemadó szabályozásának változása elté­rően érinti a különböző kere­setű munkavállalók reálbérét. A. B. I A MINIMÁLBÉR ÉRTÉKE­­ Év Ezer forint 1997 17,0 1998 19,5 1999 22,5 2000 25,5 2001 40,0 2002 50,0 2003 50,0 Forrás: KSH Mérséklődött a forintra nehezedő nyomás A piac szerint ma nem vág a jegybank (Folytatás az 1. oldalról) A változatlan kamatszintre szavazó makroelemzők a fo­rintra nehezedő vételi nyomás enyhülésével magyarázzák elő­rejelzésüket. A magyar fizető­­eszköz a hét végén 14 százalék körüli szintre gyengült, ami ugyan még mindig a Járai Zsig­­mond MNB-elnök által meghir­detett sávon kívüli eurókurzust jelent, de a jegybank elnöke azt is egyértelművé tette, hogy 1-2 forintos eltérés miatt nem fel­tétlenül változnak a kamatok. A legutóbbi kamatdöntés ugyan ellentétes volt a várakozásokkal és nehezen volt értelmezhető, de arra utalt, hogy változatlan marad a kamat - véli Vojnits Tamás, az OTP Bank közgazdá­sza. Zsoldos István, a CA-IB Ér­tékpapír Rt. elemzője Járai utóbbi napokban tett nyilatko­zatai miatt nem számít kamat­­csökkentésre, a jegybank első embere ugyanis több alkalom­mal is kiállt a magas kamatok és az erős forint mellett. A re­gionális folyamatok sem kény­szerítik az MNB-t kamatvágás­ra - mutatott rá Nyeste Orso­lya, a Postabank Rt. szakértő­je, utalva arra, hogy a lengyel jegybank mindössze 25 bázis­pontot vágott, a két héttel ez­előtt 150 bázispontos mérsék­lést bejelentő szlovák közpon­ti bank pedig azóta nem változ­tatott a hitelezés költségén. Bár Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője is el­képzelhetőnek tartja, hogy ma nem csökkennek a kamatok, de miután szerinte az Európai Központi Bank (ECB) feltehető­en a mérséklés mellett dönt csü­törtöki ülésén, nincs miért vár­nia az MNB-nek. Az elemzők többsége ezzel szemben úgy véli, hogy a jegybank ugyan nem függetlenítheti magát az ECB döntéseitől, ám nem szük­séges megelőlegeznie a frank­furti kamatvágást. Az utóbbi hetek eseményei­nek láttán az elemzők többsége megváltoztatta korábbi állás­pontját, és nem vár további ka­matcsökkentést a main túl még egy tervezett monetáris tanácsi ülést tartogató decembertől. Ja­nuárban megnőhet a forint irán­ti külföldi érdeklődés - vélte Zsoldos -, ugyanis a nagy befek­tetési bankok az év elején felül­vizsgálják instrumentumaik kockázati besorolását, és a ma­gyar papírok esetében ez felte­hetően a kockázati prémium csökkenését jelenti. K. p. p. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A JEGYBANKI ALAPKAMAT MAGYAR GAZDASÁG NAPIgazdaság 3 A befektetések többsége a feldolgozóiparba érkezik Csökkenésnek indult a magyar-japán forgalom Japán kiemelt célpontja a magyar külgazdasági diplomáciának, egy hónap alatt ugyanis másodszor látogatott magas rangú kor­mánytag a szigetországba. November elején Major István kül­gazdasági helyettes államtitkár, a múlt héten pedig Csillag Ist­ván gazdasági miniszter tárgyalt Tokióban. Megélénkült a kereskede­lemdiplomácia Japánnal, no­vemberben két magas rangú magyar kormányhivatalnok is a szigetországba látogatott. Major István külgazdasági he­lyettes államtitkár hónap eleji látogatását követően a múlt héten Csillag István, a gazda­sági tárca vezetője tárgyalt To­kióban. Japán a külkereskede­­lemi forgalom alapján Magyar­­ország tizedik legfontosabb partnere. A kivitelnél a 24. he­lyen áll a szigetország, a beho­zatalnál pedig a nyolcadikon. A forgalom mindazonáltal nem bővül, sőt némi vissza­esést mutat. Tavaly a magyar kivitel - a Külügyminisztéri­um adatai szerint - 8 százalék­kal nőtt ugyan 2000-hez ké­pest, a behozatal viszont 9 szá­zalékkal visszaesett. A Japán­ból származó import értéke mintegy tízszer akkora, mint az oda irányuló magyar ex­port, így 2001-ben 1,38 milli­árd dolláros japán többlet ala­kult ki a bilaterális forgalom­ban. A japán adatok viszont lé­nyegesen nagyobb magyar ki­vitelről és számottevően ki­sebb Japánból ér­kező importról tanúskodnak, így csak 384 millió dolláros japán szufficitet mutat­nak ki. (A kü­lönbséget a japán tulajdonú ma­gyarországi cé­gek forgalmának eltérő elszámolá­sa okozza.) E ten­dencia idén mar­kánsabb, az első kilenc havi adatok alapján a magyar kivi­tel értéke megegyezett az egy évvel korábbi hasonló idősza­kéval, a behozatal viszont 7 százalékkal esett vissza. A japán beruházók számára Magyarország a kelet-közép­­európai régió legfontosabb te­repe, ide érkezett ugyanis a legtöbb japán tőke. Tavaly a japán invesztorok - az MNB adatai szerint - a második he­lyet foglalták el a németek mö­gött; a befektetések 72 százalé­ka a feldolgozóiparba érkezett. Az invesztíció túlnyomó részét a Suzuki Rt. 62 milliárd forin­tos tőkeemelése tette ki, de emellett öt új japán projekt is befejeződött. Tavaly 106 millió dollár összértékű japán befekte­tésről született döntés, ezek kö­zött szerepel a Sony Ericsson, a Seiko, a Sumitomo, a Toshiba és a Stanley Electric beruházása. M. Cs. Csillag István Mintegy 45 milliárd forint lesz a közvetlen támogatás Az agrárkonszolidáció adómentes segítséget jelent (Folytatás az 1. oldalról) Ez az utóbbi évtizedek legna­gyobb adósságrendezési prog­ramja a mezőgazdaságban, cél­ja az éven belüli lejáratú terme­lői hitelek részbeni kiváltása, valamint az aszály és a dunai ár­víz által okozott károk enyhíté­se. A pénzből 45 milliárd fordít­ható közvetlenül az adósságren­dezésre (NAPI Gazdaság, 2002. október 31. szám, 1-3. oldal). Egyes szakértők szerint az állam duplán segít a program­ba bekerülő gazdálkodókon. Egyrészt vissza nem térítendő támogatáshoz juttatja őket, másrészt e támogatás után nem kell sem szja-t, sem társasági adót fizetniük, holott ez az ag­rártámogatások jó része eseté­ben szokásos, mivel azokat be­vételként kell könyvelni. Az el­engedés egyrészt az agrárium szereplői hatásos lobbizásának köszönhető, másrészt annak, hogy a kormányzat szeretne agrárbarát lenni (vagy leg­alábbis annak látszani). Az adómentességről az adó­törvények módosításakor dön­tött az Országgyűlés, így a 60 milliárdos támogatás alapján mintegy 10 százaléknyi adó­rész marad az ágazatban, mivel az érintett vállalkozások jó ré­sze nem nyereséges. A döntés pikantériája, hogy a hitelek 40 százalékára vonatkozó támoga­tásoknál elsőbbségben vannak azok a gazdálkodók, akik mögé már a hitelfelvételkor is kezes­ségvállalással odaállt az állam. A helyzetet bonyolítja, hogy az állam nem a teljes hitelt fizeti meg az esetleg csődbe jutó vagy veszteséges gazdálkodó helyett, csupán annak 40 száza­lékát. Mivel a fennmaradó tör­lesztés rámarad a kölcsönt fel­vevőre, a megoldás csak a ter­het csökkenti. l. l. A termelői hitelek adósságrendezésének alapja a 2000., 2001. és 2002. május 31-én fennálló hitelállomány szám­tani átlaga. A támogatás alapja a nettó tartozásállomány, azaz a bevonható hitelállomány megtakarításokkal - meg­határozott lekötött bankbetét, értékpapírok - csökkentett összege. A nettó tartozásállomány mintegy 40 százalékát kitevő támogatást a fennálló hitel tőketörlesztésére kell for­dítani, s a visszafizetés során elsőbbséget élveznek az ál­lami kezességvállalással felvett kölcsönök. Végsőkig harcolnak az agrártámogatásokért Összefognak a visegrádi EU-tagjelöltek (Folytatás az 1. oldalról) Medgyessy Péter miniszterel­nök érzékeltette, hogy nemzeti érdekeik védelme érdekében nagyobb rugalmasságot várnak el a csatlakozni kívánó orszá­gok, amelyek még mindig nem elégedettek a megajánlott agrár­­támogatási feltételekkel. Az 1999-es berlini megállapodás­a dán javaslatot. A lengyel mi­niszterelnök ezzel a Financial Times értesülésére reagált, amely szerint kormánya úgy döntött, hogy nem fogadja el az úgynevezett végső tárgyalási ajánlatot, miután a Parasztpárt közölte: kilép a koalícióból, ha nem veszik figyelembe igénye­it. A lap kommentárja szerint Az EU-csatlakozási tárgyalásokon a brüsszeli bizottság ma új közös álláspontot ad át a tizenötöknek a magyar verseny­­politikai jogfejezet lezárására. Értesülésünk szerint a hónapok óta megoldatlan kérdésekben várhatóan elfogadják a magyar pozíciót és hajlandóak a 2003. január 1-ig „szerzett jogokat” elfogadni. Korábban csak a 2001 előtti befektetések adóked­vezményét ismerték el, az ezután adottakat át kell alakítani, hogy megfeleljenek az EU állami támogatási feltételeinek. Mind­azonáltal a változás nem jelent teljes sikert a kormány (és az érintett, mintegy félszáz cég) számára, ugyanis a 2003-as idő­pontot feltételekhez kötik, amelynek részletei nem ismertek. A 10 esztendőre szóló teljes társaságiadó-mentességet 1998-tól adták meg a nagyberuházóknak, 10 milliárd forint­­ elmara­dott régióban 3 milliárd­­ feletti befektetések után, legfeljebb 2011-ig. A kedvezménnyel élő cégek eddigi, illetve megígért be­fektetésének összege 8-9 milliárd eurót tesz ki. Gordon Tamás­ban az unió több pénzt irány­zott elő az újonnan belépőknek, mint amennyit jelenleg ajánl - tette hozzá. Leszek Miller len­gyel miniszterelnök közölte: várhatóan több kulcskérdés az utolsó pillanatokban dől majd el, mert a jelöltek a legjobb fel­tételeket akarják elérni. Miller egyúttal spekulációnak minősí­tette, hogy országa elutasította felforrósodtak az uniós tagságot övező érzelmek a legnagyobb aspiráns országban, ahol Leszek Miller miniszterelnöknek a po­litikai küzdőtér szinte minden oldaláról egyre több olyan bí­rálattal kell szembenéznie, amelyek szerint nem képes kedvező feltételeket elérni a csatlakozási tárgyalásokon. B. p. A. Társaságalapításhoz kormányengedély kell Jövőre a BKV 10+5 százalékkal emelhet A kormány pénteki döntésével a központi költségvetés egysze­ri alkalommal összesen legfel­jebb 38 milliárd forintot átvál­lal a BKV Rt. tartozásaiból. A tár­saság 2003 januárjában a vitel­díjait tíz százalékkal növelheti, majd júliusban további maxi­mum 5 százalékot drágíthat. A kormány az ülésén véglege­sítette a közpénzek felhasználá­sáról és a köztulajdon használa­tának nyilvánosságáról szóló úgynevezett üvegzseb-progra­­mot. A módosítás szerint ezen­túl költségvetési szerv csak a kormány előzetes jóváhagyásá­val alakíthat gazdasági társasá­got, illetve társulhat be már lé­tező vállalkozásba. A többségi állami tulajdonban lévő gazdál­kodó szervezetek vezetőire és fb-tagjaira is vonatkozik majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötele­zettség. A kormány elfogadta a földet életjáradékért nevű programot, amelynek alapján 2003 január­jától az 1­20 hektár földtulaj­donnal rendelkező 60 év feletti nyugdíjasok felajánlhatják föld­jüket a Nemzeti Földalapkeze­lő Szervezetnek, aminek fejé­ben életük végéig havi életjára­dékot kapnak. A járadék alapja a piaci ár kétszerese lesz. (NAPI) 73 A Flott-Trans Kft. C3 Fuvarszervezési és szállítmányozási szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársat keres operatív irányítói, vezetői munkakörbe. Német, angol nyelvtudás, szakmai felsőfokú végzettség előnyt jelent. Jelentkezni 2002. december 9-éig részletes szakmai önéletrajz megküldésével lehet a következő címen: Flott-Trans Kft. 3301 Eger, Pf.11. n _________ 1 ^ " A Fagyöngy Alapítvány­­ (adószám: 18048580-2-41) kuratóriuma köszöni támogatóinak a 2001. évben adományozott 879 762 Ft-ot. A támogatást az óvodai játszóudvarok korszerűsítésére, játékeszközök vásárlására­­ fordítottuk. A Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor.

Next