Napi Gazdaság, 2003. június (13. évfolyam, 105-124. szám)
2003-06-02 / 105. szám
4 MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁGA 2003. JÚNIUS 2., HÉTFŐ HÍRHÁLÓ ► A Szig-Bau építi fel a GE nagykanizsai logisztikai központját A Szig-Bau 94 Kft. építheti fel a General Electric (GE) Rt. 15 ezer négyzetméteres, az egész térséget kiszolgáló logisztikai központját a nagykanizsai ipari parkban. A 4 millió dollár értékű beruházás kivitelezése augusztusban fejeződik be - erősítették meg lapunk információit a szerződés aláírását követően. Az elkészülte után 40 dolgozónak munkát adó, háromhektárnyi területen felépülő létesítmény beruházója a Merkantil Ingatlanlízing Rt. Az amerikai óriáscég, illetve magyar társasága a GE ettől a cégtől veszi bérbe az ingatlant. A GE a közelmúltban jelentette be igényét a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ipari park mintegy 30 ezer négyzetméteres területére. Az új logisztikai központ elsősorban a GE helyi fényforrásgyárát szolgálja ki, hiszen annak termékeit innen szállítják majd egész Európába. Mint azt a városházán közölték: a GE logisztikai központja köré hamarosan nyolc kis- és középvállalkozás települ, amelyeknek egy része a GE-t szolgálja majd ki. A cégek összesen 2,5 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg, s 300 dolgozót foglalkoztatnak majd. Létszámot bővít a Nypro-Karsai Nemrégiben nyolcvan alkalmazott foglalkoztatásával megnyitották a Nypro-Karsai Műanyagtechnikai Kft. nagyigmándi üzemét, ahol mobiltelefonok műanyag alkatrészeinek gyártására rendezkedtek be. Lapunk információja szerint még az idén - a rendelésektől függően - megkétszerezik a létszámot, amely elérheti akár a 200-at is. Néhány év múlva már 300 embernek is adhat munkát az amerikai-magyar cég magyigmándi gyára. A Nypro-Karsai Kft.-t 2001-ben alapították, amikor a székesfehérvári Karsai Holding Rt. 80 százalékos arányban eladta tatai üzemének tulajdonjogát a Nypro Inc-nek. Azóta az amerikai vállalat több száz millió forintot költött a tatai gyártóbázis fejlesztésére. Profiltisztítást hajtottak végre: a korábbi fröccsöntött műanyag termékek (lámpabúrák, vállfák, csaptelepek) nagy részének gyártása helyett áttértek a mobiltelefonok műanyag alkatrészeinek előállítására. A társaság termelése a korábbihoz képest négyszeresére nőtt, árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot. A növekvő igények kielégítésére a cég tatai gyára már nem elégséges, ezért nyitottak most Nagyigmándon is üzemet. Az amerikai-magyar cég idei terveiben Tatán és Nagyigmándon együttesen már csaknem 60 millió euró értékű termeléssel számolnak. Ezek centrumában a mobiltelefon-alkatrészek gyártása áll, de biztató tárgyalások folynak a vevőkkel elektronikai, számítástechnikai termékek előállítására is. ► Horvát Dunapack-gyár a HVB hiteléből Évi 50 ezer tonna hullámpapírlemez és abból készített csomagolóeszköz gyártására lesz képes a Dunapack Rt. horvátországi cége, a Valoviti Dunapack d.o.o. új, zaboki gyárával, amely termelését ez év őszén kezdi meg. Az osztrák Hamburger-csoporthoz tartozó magyar papíripari vállalat a HVB Bank Hungary Rt. és a HVB Bank Croatia finanszírozásával oldja meg a 23 millió eurós gyárfejlesztést - adta hírül a bankcsoport közleménye. HÍZIK A FAST VENTURES Elsősorban tech-cégekbe fektetne a Primus Capital • TÓTH KATALIN Az év végén vagy jövőre tőkeemelés formájában további pénz bevonását tervezi a legsikeresebbnek tekinthető Magyarországon tevékenykedő kockázati tőkealap, az 5,33 millió euró tőkéjének mára csaknem egészét befektető, kezdő technológiai cégeket támogató Fast Ventures. Emellett hosszú szünet után először új, korai szakaszban lévő technológiai cégeket megcélzó alapot hoz létre Primus Capital Partners néven amerikai magánbefektetők egy csoportja. Mindez megerősíti azt a vélekedést, hogy a technológiai vállalkozásokba befektetők Magyarországon is látni vélik a visszaesés végét. Az 1-1,5 millió dollárt összegyűjteni szándékozó Primus Capital Partners 3-5, félmillió eurós árbevétel alatti, elsősorban technológiai, esetleg szolgáltató vagy hagyományos termelő társaságba fektetne egyenként néhány százezer dollárt Magyarországon vagy a régióban. Az alap a technológiára és a technológián alapuló szolgáltatásokra, szoftverekre, orvosi technológiákra és műszerekre, telekommunikációs eszközökre, médiára és gyógyszeripari szolgáltatásokra koncentrál. Jelenleg 7-8 potenciális befektetési célpontot vizsgál az alap menedzselését végző amerikai-magyar Hotaka Tanácsadó Kft. Az alap kezelésével Bruckner Zoltán, a 3TS Ventures korábbi magyarországi ország igazgatója foglalkozik. Az alap aktívan keresi a közös befektetési lehetőséget más alapokkal, így nagyobb befektetésekben is képes részt venni. Az alapok arra számítanak, hogy az uniós csatlakozás után könnyebb lesz a befektetéseket más kockázati tőketársaságoknak értékesíteni, így érdemes a nagyobb kockázati tőkealapok számára előkészíteni ígéretes cégeket. Jelenleg hasonló tevékenységet a Fast Ventures és a Hungarian Innovative Technologies Fund végez. Igazolás kell a lakáshitelhez • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A hazai pénzintézetek az állami támogatás mellett nyújtott lakáshitelek 2000. februári bevezetése óta kötelesek a támogatott hitelben részesülők adatait a Magyar Államkincstár megbízásából eljáró ÁHH-nak megküldeni. Kerekes Ágnes szerint az eddig érvényben lévő szabályozás nem szabott konkrét határidőt arra, hogy a pénzintézeteknek milyen rendszerességgel kell eleget tenniük jelentési kötelezettségüknek, így a 16 jelenleg is adatszolgáltató bank eltérő időszakonként adja le az új szerződésesek listáját a hivatalnak. A főosztályvezető tájékoztatása szerint a legtöbben havonta juttatják el hozzájuk a listáikat, de van olyan bank, amely csak negyedévente jelent. Az új szabályozás kapcsán felértékelődik a nyilvántartás, hiszen a kinyomtatásra váró kormányrendelet kimondja: egy személynek a jövőben csak egy államilag támogatott lakáshitele lehet. Erről a pénzintézetek csak az ÁHH adatainak felhasználásával tudnak majd megbizonyosodni, hiszen máshol nincs és - adatvédelmi szempontok miatt - nem is lehet teljes lista. Kerekes Ágnes tájékoztatása szerint a kimutatásaikból az látszik, hogy az eddig nem tiltott többszöri hitelfelvételi lehetőséggel a hiteligénylők 4-5 százaléka élt. A főosztályvezető elmondta: már eddig is volt rá példa, hogy valamelyik bank a hitelnyújtás előtt információt kért a hivataltól, hogy a hiteligénylő kapott-e már támogatott hitelt, mostantól viszont a hitelnyújtás egyik legfőbb kritériuma lesz az ÁHH-tól kapott igazolás arról, hogy az igénylő még nem szerepel a listán. Az új kormányrendelet vélhetően mind a bankok, mind az ÁHH számára igen szigorú határidőket szab majd meg annak érdekében, hogy a nyilvántartás valóban naprakész legyen. Ennek a bankokra eső többletköltségei vélhetően beépülnek majd a hitelbírálati díjakba, ám az ma még kérdéses, hogy a kincstári nyilvántartási szolgáltatás felgyorsításának költségeit ki fogja állni. Kerekes Ágnes adatvédelmi okokra hivatkozva kizártnak tartja, hogy a lakáshitelt felvevők összegző adatait bármilyen harmadik félnek kiadhatnák, a korábban hitelt felvevők csak arra adtak felhatalmazást hitelszerződéseikben a bankoknak, hogy adataikat az állami támogatást folyósító Magyar Államkincstárral közölhetik. Az ÁHH-nál lévő adatok így semmiképpen sem kerülhetnének be a Magyar Bankszövetség által megoldásként javasolt pozitív adóslistába, legfeljebb azon új szerződések, amelyeket már úgy kötnek az ügyféllel, hogy az tudja: adatait az új listára is felvezetik. A lakáshitelek nyilvántartásának a bankokra eső költségét vélhetően az ügyfeleknek kell majd kifizetniük Tovább várat magára a fellendülés • NAPI GAZDASÁG Az idei első hónapok jelentős lassulását júliustól némi élénkülés követheti, ám az év egészében a növekedés üteme legfeljebb a tavalyit éri el - a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank közös előrejelzése szerint. A külső egyensúly romlása folytatódik, az infláció lényegében stagnál. Az európai konjunktúra idén még az év elején vártnál is rosszabb lesz - az eurózóna GDP- je csak mintegy 1 százalékkal nő. Kifullad az előző két év hazai gazdaságpolitikájának a belső kereslet élénkítésén keresztül a konjunktúrára gyakorolt pozitív hatása, mert ez az élénkítés egyensúlyi szempontból nem folytatható - vélik a kutatók. Az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de ennek hatásai az év utolsó 4- 5 hónapja előtt nem jelennek meg. A bevételek - az alacsonyabb gazdasági növekedés ellenére - lényegében elérik a tervezettet, főleg a gyorsabb béremelkedéshez és fogyasztáshoz kapcsolódó adók miatt. A kiadásoknál hozzávetőleg 100 milliárd forint többlet valószínű, leginkább a nyugdíjaknál, a gyógyszertámogatásnál és az önkormányzatoknál. A tavaly őszi jelentős közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása szeptemberig jelenik meg a statisztikában. Ezt követően a költségvetési szektorban a keresetek emelkedése számottevően lassul, az üzleti szférában ugyancsak mérséklődő bérdinamika valószínű. A reálbérek így is jelentősen - átlagosan legalább 10 százalékkal - nőnek. A lakosság nettó pénzmegtakarítási rátája 2 százalék körüli, rendkívül alacsony marad. Forrás: GKI A GKI PROGNÓZISAI (2003, SZÁZALÉK, ELŐZŐ ÉVI 100) A GDP volumenindexe 103,3 Az ipari termelés (összehasonlító áron) 104,5 Nemzetgazdasági beruházások (összehasonlító áron) 103 Kivitel (folyó áron, euróban) 103 Behozatal (folyó áron, euróban) 105 Külkereskedelmi hiány (milliárd euró) 4,2 A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 3,8 Az euró átlagos árfolyama (forint) 243 Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 930 Fogyasztói árindex 104,8 Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónapja ) 100) 105,2 A rovatban szereplő jelöletlen forrású adatok a kjPkerszöv JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KH által kiadott CompLEX CD Céghírekből és a lemez szolgáltatásaként elérhető Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer (IM Online) adatbankjából származnak. Az OAH szerint nem futott csúcsot az erőmű vezetése • MAPI GAZDASÁG Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint az áprilisi paksi üzemzavar oka többek között a Framatome ANP által rosszul megtervezett tisztítótartály, valamint az volt, hogy a szakemberek csak a tisztítási folyamattal foglalkoztak, a hűtésre pedig nem fordítottak figyelmet. Emellett az OAH szerint az atomerőműben előtérbe helyezték a termelékenységet a biztonsággal szemben és kifogásolták az erőmű döntéshozatali mechanizmusát is a hivatal szakemberei. A vizsgálat egyébként megjegyezte azt is, hogy az erőmű jelentéséből hiányzik az önkritikus hangvétel és nem foglalkozik a személyi felelősséggel sem. Az OAH megállapításai szerint az üzemzavar során elhanyagolhatóan kicsi sugárzás érte a lakosságot és a sérült fűtőelemeket tartalmazó tartály biztonságos hűtése is megoldott. A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS KAPUT NYIT A NYUGDÍJALAPOKNAK Rekord lesz az idei év a magyarországi kockázati tőkepiacon ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A befektetők körében bizalmatlanság tapasztalható a régióval szemben, ennek ellenére új alapokba is sikerült pénzt gyűjteni. Hosszú szünet után rövidesen megjelenik a piacon egy új szereplő, a Bancroft második alapja a tavaly év végi első zárás után 2003-ban újabb 80-120 millió eurót akar bevonni. (Értesüléseinket a Bancroft nem kommentálta.) Rövidesen zárja harmadik alapját az Euroventures és év végén várhatóan új alap létrehozásába kezd az Advent és néhány más alap is. A közép-európai kockázati tőkeipar gyenge pontja a hazai források hiánya. Ebből a szempontból a legnagyobb lépés az lenne, ha a nyugdíjpénztárak, biztosítótársaságok és bankok felfedeznék ezt az eszközosztályt és kevesebb korlátozás nehezítené számukra a kockázati tőkealapokba történő befektetést. A jelenlegi kockázatitőke-törvény nem nevezhető sikeresnek, Magyarországon mindössze egy - állami tulajdonú - kockázati tőkealap van bejegyezve. A helyzetet felismerve a kormányzat ősszel módosítani készül a törvényt. Az adókedvezmények rendszerének átalakítása után várhatóan nem lesz olyan előírás, hogy az első hat év átlagában be kell fektetni a tőke 50 százalékát, ebből három éven keresztül a tőke 70 százalékának kell a portfolió-vállalatokban lennie. A másik korlátozás - amely az alapok hozamát tönkretenné - azt írja elő, hogy az alaptőkét közvetlenül az alapításkor teljesen be kell fizetni, illetve hogy az alap nem vásárolhat részvényeket. A jövőben várhatóan a zárt, kifejezetten intézményi befektetőknek szánt alapokra ez a szabály nem vonatkozik majd, csak az ettől különválasztott, kisbefektetőknek szánt, nyilvános alapokra. Kellemetlen következményei lehetnek viszont annak, ha a Basel II. egyezményt a jelenlegi formájában véglegesítik, aszerint ugyanis a jelenleginél sokkal több szavatolótőkét kell tartalékolniuk a bankoknak a kockázati tőkebefektetések után, akár saját mérlegükön keresztül, akár a tulajdonukban lévő cégben, illetve alapban vagy független kockázati tőkealapon keresztül finanszírozzák azt. Jelenleg az Európában bejegyzett - köztük a Magyarországon befektető alapok - tőkéjének 24 százaléka származik bankoktól. 2000 2001 2002 2003. Forrás: HVCA estimate május IDEI ÚJ BEFEKTETÉSEK [MILLIÓ EURÓ) Társaság__________________Befektetés Vivendi_______________________75 Eurodirekt_____________________20_ Danubius_________________ 25* *+5 millió euró tőketartalék Forrás: cégközlések