Napi Gazdaság, 2003. június (13. évfolyam, 105-124. szám)

2003-06-02 / 105. szám

4 MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁG­A 2003. JÚNIUS 2., HÉTFŐ HÍRHÁLÓ ► A Szig-Bau építi fel a GE nagykanizsai logisztikai központját A Szig-Bau 94 Kft. építheti fel a General Electric (GE) Rt. 15 ezer négyzetméteres, az egész térséget kiszol­gáló logisztikai központját a nagykanizsai ipari park­ban. A 4 millió dollár értékű beruházás kivitelezése augusztusban fejeződik be - erősítették meg lapunk információit a szerződés aláírását követően. Az elké­szülte után 40 dolgozónak munkát adó, háromhektár­nyi területen felépülő létesítmény beruházója a Mer­kantil Ingatlanlízing Rt. Az amerikai óriáscég, illetve magyar társasága a GE ettől a cégtől veszi bérbe az ingatlant. A GE a közelmúltban jelentette be igényét a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ipari park mint­egy 30 ezer négyzetméteres területére. Az új logiszti­kai központ elsősorban a GE helyi fényforrásgyárát szolgálja ki, hiszen annak termékeit innen szállítják majd egész Európába. Mint azt a városházán közölték: a GE logisztikai központja köré hamarosan nyolc kis- és középvállalkozás települ, amelyeknek egy része a GE-t szolgálja majd ki. A cégek összesen 2,5 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg, s 300 dol­gozót foglalkoztatnak majd. ­ Létszámot bővít a Nypro-Karsai Nemrégiben nyolcvan alkalmazott foglalkoztatásával megnyitották a Nypro-Karsai Műanyagtechnikai Kft. nagyigmándi üzemét, ahol mobiltelefonok műanyag alkatrészeinek gyártására rendezkedtek be. Lapunk információja szerint még az idén - a rendelésektől függően - megkétszerezik a létszámot, amely elérheti akár a 200-at is. Néhány év múlva már 300 embernek is adhat munkát az amerikai-magyar cég magyigmándi gyára. A Nypro-Karsai Kft.-t 2001-ben alapították, amikor a székesfehérvári Karsai Holding Rt. 80 százalékos arányban eladta tatai üzemének tu­lajdonjogát a Nypro Inc-nek. Azóta az amerikai válla­lat több száz millió forintot költött a tatai gyártóbázis fejlesztésére. Profiltisztítást hajtottak végre: a koráb­bi fröccsöntött műanyag termékek (lámpabúrák, váll­fák, csaptelepek) nagy részének gyártása helyett át­tértek a mobiltelefonok műanyag alkatrészeinek elő­állítására. A társaság termelése a korábbihoz képest négyszeresére nőtt, árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot. A növekvő igények kielégítésére a cég tatai gyára már nem elégséges, ezért nyitottak most Nagyigmándon is üzemet. Az amerikai-magyar cég idei terveiben Tatán és Nagyigmándon együttesen már csaknem 60 millió euró értékű termeléssel szá­molnak. Ezek centrumában a mobiltelefon-alkatré­szek gyártása áll, de biztató tárgyalások folynak a ve­vőkkel elektronikai, számítástechnikai termékek elő­állítására is. ► Horvát Dunapack-gyár a HVB hiteléből Évi 50 ezer tonna hullámpapírlemez és abból készített csomagolóeszköz gyártására lesz képes a Dunapack Rt. horvátországi cége, a Valoviti Dunapack d.o.o. új, zaboki gyárával, amely termelését ez év őszén kezdi meg. Az osztrák Hamburger-csoporthoz tartozó magyar papíripari vállalat a HVB Bank Hungary Rt. és a HVB Bank Croatia finanszírozásával oldja meg a 23 millió eurós gyárfejlesztést - adta hírül a bankcsoport közle­ménye. HÍZIK A FAST VENTURES Elsősorban tech-cégekbe fektetne a Primus Capital­ ­• TÓTH KATALIN Az év végén vagy jövőre tő­keemelés formájában további pénz bevonását tervezi a legsi­keresebbnek tekinthető Ma­gyarországon tevékenykedő kockázati tőkealap, az 5,33 millió euró tőkéjének mára csaknem egészét befektető, kezdő technológiai cégeket tá­mogató Fast Ventures. Emel­lett hosszú szünet után először új, korai szakaszban lévő tech­nológiai cégeket megcélzó alapot hoz létre Primus Capital Partners néven amerikai ma­gánbefektetők egy csoportja. Mindez megerősíti azt a véle­kedést, hogy a technológiai vállalkozásokba befektetők Magyarországon is látni vélik a visszaesés végét. Az 1-1,5 millió dollárt összegyűjteni szándékozó Primus Capital Partners 3-5, félmillió eurós árbevétel alatti, elsősorban technológiai, esetleg szolgálta­tó vagy hagyományos termelő társaságba fektetne egyenként néhány százezer dollárt Ma­gyarországon vagy a régióban. Az alap a technológiára és a technológián alapuló szolgálta­tásokra, szoftverekre, orvosi technológiákra és műszerekre, telekommunikációs eszközök­re, médiára és gyógyszeripari szolgáltatásokra koncentrál. Jelenleg 7-8 potenciális be­fektetési célpontot vizsgál az alap menedzselését végző amerikai-magyar Hotaka Ta­nácsadó Kft. Az alap kezelésé­vel Bruckner Zoltán, a 3TS Ventures korábbi magyaror­szági ország igazgatója foglal­kozik. Az alap aktívan keresi a közös befektetési lehetőséget más alapokkal, így nagyobb befektetésekben is képes részt venni. Az alapok arra számí­tanak, hogy az uniós csatlako­zás után könnyebb lesz a be­fektetéseket más kockázati tő­ketársaságoknak értékesíteni, így érdemes a nagyobb koc­kázati tőkealapok számára előkészíteni ígéretes cégeket. Jelenleg hasonló tevékenysé­get a Fast Ventures és a Hun­garian Innovative Technologies Fund végez. Igazolás kell a lakáshitelhez­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A hazai pénzintézetek az állami támogatás mel­lett nyújtott lakáshitelek 2000. februári beveze­tése óta kötelesek a támogatott hitelben részesü­lők adatait a Magyar Államkincstár megbízásá­ból eljáró ÁHH-nak megküldeni. Kerekes Ágnes szerint az eddig érvényben lévő szabályozás nem szabott konkrét határidőt arra, hogy a pénzinté­zeteknek milyen rendszerességgel kell eleget ten­niük jelentési kötelezettségüknek, így a 16 jelen­leg is adatszolgáltató bank eltérő időszakonként adja le az új szerződésesek listáját a hivatalnak. A főosztályvezető tájékoztatása szerint a legtöb­ben havonta juttatják el hozzájuk a listáikat, de van olyan bank, amely csak negyedévente jelent. Az új szabályozás kapcsán felértékelődik a nyilvántartás, hiszen a kinyomtatásra váró kor­mányrendelet kimondja: egy személynek a jövő­ben csak egy államilag támogatott lakáshitele le­het. Erről a pénzintézetek csak az ÁHH adatai­nak felhasználásával tudnak majd megbizonyo­sodni, hiszen máshol nincs és - adatvédelmi szempontok miatt - nem is lehet teljes lista. Ke­rekes Ágnes tájékoztatása szerint a kimutatása­ikból az látszik, hogy az eddig nem tiltott több­szöri hitelfelvételi lehetőséggel a hiteligénylők 4-5 százaléka élt. A főosztályve­zető elmondta: már eddig is volt rá példa, hogy valamelyik bank a hitelnyújtás előtt információt kért a hivataltól, hogy a hitel­­igénylő kapott-e már támogatott hitelt, mostantól viszont a hitel­­nyújtás egyik legfőbb kritériu­ma lesz az ÁHH-tól kapott iga­zolás arról, hogy az igénylő még nem szerepel a listán. Az új kormányrendelet vélhetően mind a bankok, mind az ÁHH számára igen szigorú határidő­ket szab majd meg annak érde­kében, hogy a nyilvántartás va­lóban naprakész legyen. Ennek a bankokra eső többletköltségei vélhetően beépülnek majd a hi­telbírálati díjakba, ám az ma még kérdéses, hogy a kincstári nyilvántartási szolgáltatás fel­­gyorsításának költségeit ki fog­ja állni. Kerekes Ágnes adatvédelmi okokra hivatkoz­va kizártnak tartja, hogy a lakáshitelt felvevők összegző adatait bármilyen harmadik félnek ki­adhatnák, a korábban hitelt felvevők csak arra adtak felhatalmazást hitelszerződéseikben a bankoknak, hogy adataikat az állami támoga­tást folyósító Magyar Államkincstárral közölhe­tik. Az ÁHH-nál lévő adatok így semmiképpen sem kerülhetnének be a Magyar Bankszövetség által megoldásként javasolt pozitív adóslistába, legfeljebb azon új szerződések, amelyeket már úgy kötnek az ügyféllel, hogy az tudja: adatait az új listára is felvezetik. A lakáshitelek nyilvántartásá­nak a bankok­ra eső költségét vélhetően az ügyfeleknek kell majd kifi­zetniük Tovább várat magára a fellendülés­ ­• NAPI GAZDASÁG Az idei első hónapok jelentős lassulását jú­liustól némi élénkülés követheti, ám az év egé­szében a növekedés üteme legfeljebb a tava­lyit éri el - a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank közös előrejelzése szerint. A külső egyen­súly romlása folytatódik, az infláció lényegé­ben stagnál. Az európai konjunktúra idén még az év ele­jén vártnál is rosszabb lesz - az eurózóna GDP- je csak mintegy 1 százalékkal nő. Kifullad az előző két év hazai gazdaságpolitikájának a bel­ső kereslet élénkítésén keresztül a konjunktú­rára gyakorolt pozitív hatása, mert ez az élén­kítés egyensúlyi szempontból nem folytatható - vélik a kutatók. Az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de ennek hatásai az év utolsó 4- 5 hónapja előtt nem jelennek meg. A bevételek - az alacsonyabb gazdasági növekedés ellenére - lényegében elérik a tervezettet, főleg a gyor­sabb béremelkedéshez és fogyasztáshoz kapcso­lódó adók miatt. A kiadásoknál hozzávetőleg 100 milliárd forint többlet valószínű, leginkább a nyugdíjaknál, a gyógyszertámogatásnál és az önkormányzatoknál. A tavaly őszi jelentős közalkalmazotti bér­emelés áthúzódó hatása szeptemberig jelenik meg a statisztikában. Ezt követően a költségve­tési szektorban a keresetek emelkedése számot­tevően lassul, az üzleti szférában ugyancsak mérséklődő bérdinamika valószínű. A reálbé­rek így is jelentősen - átlagosan legalább 10 szá­zalékkal - nőnek. A lakosság nettó pénzmeg­takarítási rátája 2 százalék körüli, rendkívül alacsony marad. Forrás­: GKI A GKI PROGNÓZISA­I (2003, SZÁZALÉK, ELŐZŐ ÉV­I 100) A GDP volumenindexe 103,3 Az ipari termelés (összehasonlító áron) 104,5 Nemzetgazdasági beruházások (összehasonlító áron) 103 Kivitel (folyó áron, euróban) 103 Behozatal (folyó áron, euróban) 105 Külkereskedelmi hiány (milliárd euró) 4,2 A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 3,8 Az euró átlagos árfolyama (forint) 243 Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 930 Fogyasztói árindex 104,8 Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónapja ) 100) 105,2 A rovatban szereplő jelöletlen forrású adatok a kjPkerszöv JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KH által kiadott CompLEX CD Céghírekből és a lemez szolgáltatásaként elérhető Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer (IM Online) adatbankjából származnak. Az OAH szerint nem futott csúcsot az erőmű vezetése­ ­• MAPI GAZDASÁG Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) pén­teken nyilvánosságra hozott jelentése szerint az áprilisi paksi üzemzavar oka többek között a Framatome ANP által rosszul megtervezett tisz­títótartály, valamint az volt, hogy a szakembe­rek csak a tisztítási folyamattal foglalkoztak, a hűtésre pedig nem fordítottak figyelmet. Emel­lett az OAH szerint az atomerőműben előtérbe helyezték a termelékenységet a biztonsággal szemben és kifogásolták az erőmű döntéshoza­tali mechanizmusát is a hivatal szakemberei. A vizsgálat egyébként megjegyezte azt is, hogy az erőmű jelentéséből hiányzik az önkritikus hangvétel és nem foglalkozik a személyi fele­lősséggel sem. Az OAH megállapításai szerint az üzemzavar során elhanyagolhatóan kicsi su­gárzás érte a lakosságot és a sérült fűtőeleme­ket tartalmazó tartály biztonságos hűtése is megoldott. A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS KAPUT NYIT A NYUGDÍJALAPOKNAK Rekord lesz az idei év a magyarországi kockázati tőkepiacon ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A befektetők körében bizal­matlanság tapasztalható a ré­gióval szemben, ennek ellené­re új alapokba is sikerült pénzt gyűjteni. Hosszú szünet után rövidesen megjelenik a piacon egy új szereplő, a Bancroft második alapja a ta­valy év végi első zárás után 2003-ban újabb 80-120 mil­lió eurót akar bevonni. (Értesü­léseinket a Bancroft nem kom­mentálta.) Rövidesen zárja har­madik alapját az Euroventures és év végén várhatóan új alap létrehozásába kezd az Advent és néhány más alap is. A közép-európai kockázati tőkeipar gyenge pontja a hazai források hiánya. Ebből a szem­pontból a legnagyobb lépés az lenne, ha a nyugdíjpénztárak, biztosítótársaságok és bankok felfedeznék ezt az eszközosz­tályt és kevesebb korlátozás nehezítené számukra a kocká­zati tőkealapokba történő be­fektetést. A jelenlegi kockáza­­titőke-törvény nem nevezhető sikeresnek, Magyarországon mindössze egy - állami tulaj­donú - kockázati tőkealap van bejegyezve. A helyzetet felis­merve a kormányzat ősszel módosítani készül a törvényt. Az adókedvezmények rendsze­rének átalakítása után várható­an nem lesz olyan előírás, hogy az első hat év átlagában be kell fektetni a tőke 50 százalékát, ebből három éven keresztül a tőke 70 százalékának kell a portfolió-vállalatokban lennie. A másik korlátozás - amely az alapok hozamát tönkretenné - azt írja elő, hogy az alaptőkét közvetlenül az alapításkor tel­jesen be kell fizetni, illetve hogy az alap nem vásárolhat részvé­nyeket. A jövőben várhatóan a zárt, kifejezetten intézményi befektetőknek szánt alapokra ez a szabály nem vonatkozik majd, csak az ettől különválasz­tott, kisbefektetőknek szánt, nyilvános alapokra. Kellemetlen következményei lehetnek vi­szont annak, ha a Basel II. egyez­ményt a jelenlegi formájában véglegesítik, aszerint ugyanis a jelenleginél sokkal több szava­tolótőkét kell tartalékolniuk a bankoknak a kockázati tőkebe­fektetések után, akár saját mér­legükön keresztül, akár a tulaj­donukban lévő cégben, illetve alapban vagy független kocká­zati tőkealapon keresztül finan­szírozzák azt. Jelenleg az Euró­pában bejegyzett - köztük a Magyarországon befektető ala­pok - tőkéjének 24 százaléka származik bankoktól. 2000 2001 2002 2003. Forrás: HVCA estimate május IDEI ÚJ BEFEKTETÉSEK [MILLIÓ EURÓ) Társaság__________________Befektetés Vivendi_______________________75 Eurodirekt_____________________20_ Danubius_________________ 25* *+5 millió euró tőketartalék Forrás: cégközlések

Next