Napi Gazdaság, 2004. január (14. évfolyam, 1-20. szám)

2004-01-05 / 1. szám

HÍRHALO­ M Elsőbbséget élvez az EU-pénzek fogadása Idén legfontosabb az uniós csatlakozás, valamint ezzel összefüggésben az uniós pénzek fogadására képes intézményrendszer kiépítése - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Véleménye szerint kormányzati feladat ugyan­is annak elősegítése, hogy minél többen, minél sikeresebben tudjanak külön­böző uniós pályázatokon indulni - írja az mti.hu. A kisebbik kormánypárt ve­zetője szerint 2003-ban a kormányzat képes volt olyan döntéseket is meghoz­ni, amelyek rövid távon ugyan népszerűtlenek, ám hosszú távon az ország ja­vát szolgálják; mindez már érződhet 2004-ben a gazdaság teljesítményén. * Tavaly 5-6 százalékkal nőtt az ipari parkok árbevétele Magyarországon az ipari parkok száma 160-ra emelkedett, összterületük elérte a 8800 hektárt, amelyből mintegy 5 ezer hektár teljes alap-infrastruktúrával várja a befektetőket. A gazdasági tárca becslése szerint 2003-ban a parkok­ban tevékenykedő cégek együttes exportárbevétele 8-10 százalékkal, termelé­si értéke pedig 5-6 százalékkal bővült. A parkok vállalkozásai 2002-ben az ipari foglalkoztatottak 15,7 százalékát alkalmazták, az ágazat teljes értékesí­tési árbevételének 26,3 százalékát, valamint Magyarország ipari exportárbevé­telének 39 százalékát adták. Jelenleg folyik a legújabb ipari parki pályázatok kiértékelése; bár még nincs végleges döntés, várhatóan öttel nő a parki cím­mel rendelkező területek száma. ► Már jár az emelt minimálbér A minimálbér 2004. január elsejétől 50 ezerről 53 ezer forintra nőtt, ezt rögzíti a Magyar Közlöny 2003/141. számában megjelent rendelet. Ez heti bérnél 12 200, napi bérnél 2440, órabérnél pedig 305 forintot jelent. A magasabb mini­málbért elsőként a januárra járó munkabérnél kell kifizetni. A minimálbér összege 2002-ben és 2003-ban egyaránt 50 ezer forint volt. A HAL MÁR JANUÁRTÓL KIKERÜL A KORLÁTOZÁS ALÓL Májustól megszűnik a fogyasztási globálkvóta A fogyasztási cikkek behozatalának szabályozása -leánykori nevén fogyasztási globálkvóta - az uniós csatlakozás napján megszűnik. A korlátozás addig is főként a Kínából származó túlzott behozatal ellen védi a magyar gazdaságot.­ ­ DOMOKOS LÁSZLÓ A Magyarországon az enge­délyezési rendszer részeként működő fogyasztási globálkvó­ta 2004. április 30-án megszű­nik. A kvóta - amelyet már kü­lön megállapodás alapján Kíná­val, valamint az olyan nem WTO-tagokkal szemben tart fenn Magyarország, amelyek­kel nincs bilaterális szabadke­reskedelmi megállapodása - a lábbelikre és a ruházati termé­kekre terjed ki a jövő év első négy hónapjában. A hal- és halkonzerv-behozatalra idén már nem vonatkozik a sziszté­ma, mivel azt még 2003 őszén kivette a rendszerből a kor­mány. A kvótával szabályozott be­hozatal megszüntetése mellett szól az is, hogy ma már csupán kis részét teszi ki az összes im­portnak. Teljes kihasználtság esetén - 10 dolláros átlagos lábbeliárakkal számolva - 109 millió dollárra rúgna az első négy hónapban - ez a teljes be­hozatal egy százaléka. A glo- FOGYASZTÁSI GLOBÁLKVÓTA bálkvóta az uniós tagsággal, azaz 2004. május elsejével megszűnik, mivel Magyaror­szág átveszi az Európai Unió kereskedelmi rezsimjét. A rendszer működésének utolsó teljes évében, 2000-ben a kvóták összértéke - a sze­mélygépkocsik nélkül - 490 millió dollár volt. Ezt követő­en 2001-től jelentősen szűkült a szabályozott import köre, év­ről évre kevesebb termékre terjedt ki. Az utóbbi években általában nem használták ki teljesen a kvótákat a magyaror­szági importőrök, így az csupán néhány esetben bizonyultak valódi korlátnak. A lábbeli­kvótát általában a feléig, a fel­sőruházatét pedig háromnegye­déig használták ki. _________________Összesen Ebből kínai lábbeli (millió pár)________91­____8,3 Felsőruházat (mill. dollár) 11,63 6,69 Egyéb ruházat (mill. dollár) 6,98 1,92 Forrás: GKM___________________________ Túlsúlyban a lakáscélú hitelek­ ­• NAPI GAZDASÁG A háztartásoknak nyújtott hitelek állománya tavaly november­ben 75 milliárd forinttal emelkedett. A háztartási szektornak nyújtott hiteleken belül a lakáscélú hitelek állománya 58,5 mil­liárd forinttal, a fogyasztási hiteleké 8,9, míg az egyéb hitelek állománya 18,1 milliárd forinttal nőtt az előző hónaphoz képest. A lakáscélú hitelek növekedésének túlsúlya így novemberben is megmaradt, e hiteltípus részaránya meghaladja a háztartások­nak nyújtott hitelek 63 százalékát - tette közzé a jegybank. A lakáscélú hitelek átlagos kamatlába novemberben 11,97 száza­lékról 12,02 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 15,53 százalékról 15,64 százalékra változott. A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintka­matok 2003 novemberében mindhárom szektor esetében álta­lában enyhén emelkedtek. A fogyasztási hitelek átlagos kamat­lába 21,28 százalékról 21,47 százalékra, átlagos hitelköltség­mutatója pedig 68 bázisponttal nőtt. A nem pénzügyi vállala­toknak éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába no­vemberben 10,74-ről 11,19 százalékra, az éven túli hitelek át­lagkamatlába 10,9 százalékról 11,17 százalékra emelkedett. A monetáris bázis ugyanebben a hónapban 1829,5 milliárd forintról 1898 milliárdra nőtt. A forgalomban lévő készpénz havi átlagállománya 41,8 milliárd forinttal emelkedett. November során 106,9 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya. Ebből 41,6 milliárd forintos növekedést az éven belüli, 65,3 milliárd forintos emelkedést pedig az éven túli hitelállományok változása tesz ki. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS A FINANSZÍROZÁSI REFORM ALAPJA? Nem bíznak az egyetemek a külső vezetőkben • BÖRÖCZ PETRA Egy év múlva kellene átadni az egyetemek gazdaságirányítását a külső tagokat is tartalmazó igazgatótanácsoknak. A lapunk ál­tal megkérdezett felsőoktatási intézményvezetők nem látják cél­ravezetőnek, illetve előnyösnek a kht.-vá alakulás lehetőségét. Nagy János, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese két­ségesnek tartja, hogy az adott kht. élén álló menedzsment való­ban át tudná-e tekinteni és képviselni tudná-e az oktatás és kuta­tás érdekeit. Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora sze­rint vannak a felsőoktatási intézményeknek olyan tevékenységei, amelyek esetleg hatékonyabban végezhetők egy belső kht. szer­vezésében, az egyetemek működésének kizárólagosan profitori­entált felfogása azonban téves elképzelést tükröz. A felsőoktatási intézmények rentábilitását ugyanis elsősorban a társadalmi hasznosság és a kikerülő szakembe­rek tudása határozza meg - véli Szendrő. Czinege Imre, a győri Széchenyi István Egyetem rektora az állami dominancia fenntartása mellett érvelt, mondván, a magántőke csak a rentábilis, népsze­rű szakmák oktatását vállalja fel. A kht. formá­ban megvalósítható gazdálkodási rugalmasságot törvényi szabályozással is garantálni lehetne az állami intézményeknek - fűzte hozzá. A kht.-vá alakulás lehetősége 2008-2009-től nyílna meg a felsőoktatási reform jelenlegi kon­cepciója szerint. A részben állami tulajdonú tár­saságok a fejlesztési terv jóváhagyását követően átvehetnék az egyetemek fenntartói szerepét. A reformkoncepció több lehetőséget említ az önállóbb intézményi gazdálkodás megvalósítására, többek között a költségvetési ma­radványösszegek átvitelét a következő évre. Az autonómia növe­lésével szemben az intézményi reform keretén belül felállítandó igazgatótanácsokon (it) keresztül közvetlenebb ellenőrzést nyer­hetne az oktatási tárca az egyetemek gazdálkodása felett. A 2005. január elsejétől kötelezően felállítandó it tagjait részben az egye­tem, részben az Oktatási Minisztérium (OM) által kijelölt szakem­berek alkotnák. Az it kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a fejlesztési terv, az éves költségvetési terv, az auditált beszámoló, a teljesítményfinanszírozási szerződések, a szervezeti felépítés, a működési szabályzat meghatározása, a rektor és helyetteseinek ki­választása. Szendrő szerint ez túl nagy befolyást engedne a min­denkori hatalomnak. Oktatási szakemberek sze­rint a felsőoktatás jelenlegi ne­hézségein önmagában a szerve­zeti átalakítás nem segítene, a megoldást az állami támogatás növelése jelentené. A megkér­dezett vezetők ugyanakkor jó­nak tartják a normatív támoga­tási rendszer átalakítását (a hallgatói létszámtól függő kép­zési normatíva mellett összesen 45 százalékos súllyal szerepel­ne a fenntartási és kutatási nor­matíva). Az OM elképzelései szerint a képzési normatíváért az intézmények között folyó verseny a hallgatók választá­sait tükrözi majd. A demográfiai okokból csökkenő hallgatói létszám miatt kirostálódnának a nem piacké­pes vagy kevésbé színvonalas szakok, intézmények. Ennek - és vélhetően a finanszírozás átszervezésének - köszönhetően a jelenlegi 400-500-as szintről 60-70- re csökkenne a bemeneti szakok száma. A versenyt erősítő másik tényező a kreditrendszer és vele párhu­zamosan az úgynevezett voucherrendszer bevezetése lenne. Az állam minden hallgatónak 300 kreditet finan­szírozna az első két képzési ciklusban, amelyet az sza­badon, intézmények közötti átjárással használhatna fel. Az elképzelés kiváló, a megoldás kockázata azonban a hallgatói mobilitással ellentétes finanszírozási moti­vációban rejlik. Az intézmény ellenérdekelt lesz abban, hogy a hallgató finanszírozási részösszeget vigyen el tőle - véli a Szent István Egyetem rektora -, ezért csak alapos átgondolás után szabad ezt a rendszert be­vezetni. MAGYAR GAZDASÁG |_______________________________________________________________________________________________________________________________NAPI GAZDASÁG |■ 2004. JANUÁR 5., HÉTFŐ |___ 0 Következik a kiigazítás éve?­ ­• FOLYTATÁS A AZ 1. OLDALRÓL­­ FOTÓ: HORNYÁK DÁNIEL Amennyiben a kötvénypiac megnyugszik és a befektetők visszatérnek, ennek hozományaként a forint is visszatér a kor­mány és a jegybank által közös célként kijelölt 250-260-as sáv­ba. Ez az árfolyamsáv segítheti az infláció féken tartását és a versenyképességet sem sérti. Miután a kormányzat úgy döntött, hogy mihamarabb csatlakozik az ERM II. rendszerhez, ez össze­hangolt kommunikációt igényel közte és a jegybank között, ami elképzelhető egy a májusi csatlakozást követő néhány napos tár­gyalás után. A fizetési mérleg új számítása mintegy 2 százalékkal növeli a folyó fizetési mérleg hiányát­­ és egyúttal a külföldi közvetlen tőkeberuházás (FDI) mértékét is, mintegy 7 százalékos GDP-ará­­nyos mértékre. Ez kiugróan magasnak tűnik első hallásra, de 2001-2002-től eltekintve 1998 óta mindig magas a folyó hiány. Mindazonáltal a romló trend és a gyenge finanszírozás aggoda­lomra ad okot, és ha nem lesz javulás, újabb eladásokra és ho­zamemelkedésre lehet számítani. Az elmúlt időszak adatai alap­ján a tendencia mögött megbúvó fő ok a lakosság alacsony meg­takarítása, ami a kormányzati intézkedések hatására talán is­mét 2-3 százalék körüli szintre emelkedik. (Bár az elmúlt idő­szakban a lakossági hitelfelvétel egyre gyorsuló ütemben nőtt, ami kétkedésre adhat okot.) Miután az FDI szintje drámaian visszaesett 2001-ben, a fizetési mérleg hiányát elsődlegesen a portfólióberuházások finanszírozzák; a kormányzat 2004-ben 3 milliárd euró értékű kötvény kibocsátását tervezi és csupán 1 milliárdot kell refinanszíroznia, az adósságkibocsátás 70 száza­lékkal csökken. A forint árfolyama az év végére várhatóan erősödik, így a Concorde elemzése alapján 255 forintos euróárfolyam és 200 fo­rint körüli dollárárfolyam várható. Ebből következően az érték­papír-forgalmazó cég 1,26 dolláros euróárfolyamra számít. Az infláció vélhetően év közben felkúszik 6 százalék fölé, de év vé­gére visszamegy 5 százalék körüli értékre. A jegybank a piaci várakozások szerint az első negyedévben kamatot csökkent, ám nem jelentős mértékben - mondta Daróczi Andor, a Concorde elemzője. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. PÉNZPIACI KILÁTÁSOK 2004-BEN (ELŐREJELZÉS) ____________________ 2004/1. 2004/11. 2004/111. 2004/IV. 3 hónapos hozam_________________________84_______84________84_______7,4 3 éves hozam____________________________91)_______81)________75_______6,5 5 éves hozam____________________________81)_______72________61_______6,2 3 hónapos kamatspread___________________________________________________ (az Euriborhoz viszonyítva, bázispont)__________625______625_______615______485 Euróárfolyam___________________________255_______253_______250______250 Forrás: ING Bank

Next