Napi Gazdaság, 2004. január (14. évfolyam, 1-20. szám)
2004-01-05 / 1. szám
HÍRHALO M Elsőbbséget élvez az EU-pénzek fogadása Idén legfontosabb az uniós csatlakozás, valamint ezzel összefüggésben az uniós pénzek fogadására képes intézményrendszer kiépítése - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Véleménye szerint kormányzati feladat ugyanis annak elősegítése, hogy minél többen, minél sikeresebben tudjanak különböző uniós pályázatokon indulni - írja az mti.hu. A kisebbik kormánypárt vezetője szerint 2003-ban a kormányzat képes volt olyan döntéseket is meghozni, amelyek rövid távon ugyan népszerűtlenek, ám hosszú távon az ország javát szolgálják; mindez már érződhet 2004-ben a gazdaság teljesítményén. * Tavaly 5-6 százalékkal nőtt az ipari parkok árbevétele Magyarországon az ipari parkok száma 160-ra emelkedett, összterületük elérte a 8800 hektárt, amelyből mintegy 5 ezer hektár teljes alap-infrastruktúrával várja a befektetőket. A gazdasági tárca becslése szerint 2003-ban a parkokban tevékenykedő cégek együttes exportárbevétele 8-10 százalékkal, termelési értéke pedig 5-6 százalékkal bővült. A parkok vállalkozásai 2002-ben az ipari foglalkoztatottak 15,7 százalékát alkalmazták, az ágazat teljes értékesítési árbevételének 26,3 százalékát, valamint Magyarország ipari exportárbevételének 39 százalékát adták. Jelenleg folyik a legújabb ipari parki pályázatok kiértékelése; bár még nincs végleges döntés, várhatóan öttel nő a parki címmel rendelkező területek száma. ► Már jár az emelt minimálbér A minimálbér 2004. január elsejétől 50 ezerről 53 ezer forintra nőtt, ezt rögzíti a Magyar Közlöny 2003/141. számában megjelent rendelet. Ez heti bérnél 12 200, napi bérnél 2440, órabérnél pedig 305 forintot jelent. A magasabb minimálbért elsőként a januárra járó munkabérnél kell kifizetni. A minimálbér összege 2002-ben és 2003-ban egyaránt 50 ezer forint volt. A HAL MÁR JANUÁRTÓL KIKERÜL A KORLÁTOZÁS ALÓL Májustól megszűnik a fogyasztási globálkvóta A fogyasztási cikkek behozatalának szabályozása -leánykori nevén fogyasztási globálkvóta - az uniós csatlakozás napján megszűnik. A korlátozás addig is főként a Kínából származó túlzott behozatal ellen védi a magyar gazdaságot. DOMOKOS LÁSZLÓ A Magyarországon az engedélyezési rendszer részeként működő fogyasztási globálkvóta 2004. április 30-án megszűnik. A kvóta - amelyet már külön megállapodás alapján Kínával, valamint az olyan nem WTO-tagokkal szemben tart fenn Magyarország, amelyekkel nincs bilaterális szabadkereskedelmi megállapodása - a lábbelikre és a ruházati termékekre terjed ki a jövő év első négy hónapjában. A hal- és halkonzerv-behozatalra idén már nem vonatkozik a szisztéma, mivel azt még 2003 őszén kivette a rendszerből a kormány. A kvótával szabályozott behozatal megszüntetése mellett szól az is, hogy ma már csupán kis részét teszi ki az összes importnak. Teljes kihasználtság esetén - 10 dolláros átlagos lábbeliárakkal számolva - 109 millió dollárra rúgna az első négy hónapban - ez a teljes behozatal egy százaléka. A glo- FOGYASZTÁSI GLOBÁLKVÓTA bálkvóta az uniós tagsággal, azaz 2004. május elsejével megszűnik, mivel Magyarország átveszi az Európai Unió kereskedelmi rezsimjét. A rendszer működésének utolsó teljes évében, 2000-ben a kvóták összértéke - a személygépkocsik nélkül - 490 millió dollár volt. Ezt követően 2001-től jelentősen szűkült a szabályozott import köre, évről évre kevesebb termékre terjedt ki. Az utóbbi években általában nem használták ki teljesen a kvótákat a magyarországi importőrök, így az csupán néhány esetben bizonyultak valódi korlátnak. A lábbelikvótát általában a feléig, a felsőruházatét pedig háromnegyedéig használták ki. _________________Összesen Ebből kínai lábbeli (millió pár)________91____8,3 Felsőruházat (mill. dollár) 11,63 6,69 Egyéb ruházat (mill. dollár) 6,98 1,92 Forrás: GKM___________________________ Túlsúlyban a lakáscélú hitelek • NAPI GAZDASÁG A háztartásoknak nyújtott hitelek állománya tavaly novemberben 75 milliárd forinttal emelkedett. A háztartási szektornak nyújtott hiteleken belül a lakáscélú hitelek állománya 58,5 milliárd forinttal, a fogyasztási hiteleké 8,9, míg az egyéb hitelek állománya 18,1 milliárd forinttal nőtt az előző hónaphoz képest. A lakáscélú hitelek növekedésének túlsúlya így novemberben is megmaradt, e hiteltípus részaránya meghaladja a háztartásoknak nyújtott hitelek 63 százalékát - tette közzé a jegybank. A lakáscélú hitelek átlagos kamatlába novemberben 11,97 százalékról 12,02 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 15,53 százalékról 15,64 százalékra változott. A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 novemberében mindhárom szektor esetében általában enyhén emelkedtek. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 21,28 százalékról 21,47 százalékra, átlagos hitelköltségmutatója pedig 68 bázisponttal nőtt. A nem pénzügyi vállalatoknak éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába novemberben 10,74-ről 11,19 százalékra, az éven túli hitelek átlagkamatlába 10,9 százalékról 11,17 százalékra emelkedett. A monetáris bázis ugyanebben a hónapban 1829,5 milliárd forintról 1898 milliárdra nőtt. A forgalomban lévő készpénz havi átlagállománya 41,8 milliárd forinttal emelkedett. November során 106,9 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya. Ebből 41,6 milliárd forintos növekedést az éven belüli, 65,3 milliárd forintos emelkedést pedig az éven túli hitelállományok változása tesz ki. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS A FINANSZÍROZÁSI REFORM ALAPJA? Nem bíznak az egyetemek a külső vezetőkben • BÖRÖCZ PETRA Egy év múlva kellene átadni az egyetemek gazdaságirányítását a külső tagokat is tartalmazó igazgatótanácsoknak. A lapunk által megkérdezett felsőoktatási intézményvezetők nem látják célravezetőnek, illetve előnyösnek a kht.-vá alakulás lehetőségét. Nagy János, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese kétségesnek tartja, hogy az adott kht. élén álló menedzsment valóban át tudná-e tekinteni és képviselni tudná-e az oktatás és kutatás érdekeit. Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora szerint vannak a felsőoktatási intézményeknek olyan tevékenységei, amelyek esetleg hatékonyabban végezhetők egy belső kht. szervezésében, az egyetemek működésének kizárólagosan profitorientált felfogása azonban téves elképzelést tükröz. A felsőoktatási intézmények rentábilitását ugyanis elsősorban a társadalmi hasznosság és a kikerülő szakemberek tudása határozza meg - véli Szendrő. Czinege Imre, a győri Széchenyi István Egyetem rektora az állami dominancia fenntartása mellett érvelt, mondván, a magántőke csak a rentábilis, népszerű szakmák oktatását vállalja fel. A kht. formában megvalósítható gazdálkodási rugalmasságot törvényi szabályozással is garantálni lehetne az állami intézményeknek - fűzte hozzá. A kht.-vá alakulás lehetősége 2008-2009-től nyílna meg a felsőoktatási reform jelenlegi koncepciója szerint. A részben állami tulajdonú társaságok a fejlesztési terv jóváhagyását követően átvehetnék az egyetemek fenntartói szerepét. A reformkoncepció több lehetőséget említ az önállóbb intézményi gazdálkodás megvalósítására, többek között a költségvetési maradványösszegek átvitelét a következő évre. Az autonómia növelésével szemben az intézményi reform keretén belül felállítandó igazgatótanácsokon (it) keresztül közvetlenebb ellenőrzést nyerhetne az oktatási tárca az egyetemek gazdálkodása felett. A 2005. január elsejétől kötelezően felállítandó it tagjait részben az egyetem, részben az Oktatási Minisztérium (OM) által kijelölt szakemberek alkotnák. Az it kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a fejlesztési terv, az éves költségvetési terv, az auditált beszámoló, a teljesítményfinanszírozási szerződések, a szervezeti felépítés, a működési szabályzat meghatározása, a rektor és helyetteseinek kiválasztása. Szendrő szerint ez túl nagy befolyást engedne a mindenkori hatalomnak. Oktatási szakemberek szerint a felsőoktatás jelenlegi nehézségein önmagában a szervezeti átalakítás nem segítene, a megoldást az állami támogatás növelése jelentené. A megkérdezett vezetők ugyanakkor jónak tartják a normatív támogatási rendszer átalakítását (a hallgatói létszámtól függő képzési normatíva mellett összesen 45 százalékos súllyal szerepelne a fenntartási és kutatási normatíva). Az OM elképzelései szerint a képzési normatíváért az intézmények között folyó verseny a hallgatók választásait tükrözi majd. A demográfiai okokból csökkenő hallgatói létszám miatt kirostálódnának a nem piacképes vagy kevésbé színvonalas szakok, intézmények. Ennek - és vélhetően a finanszírozás átszervezésének - köszönhetően a jelenlegi 400-500-as szintről 60-70- re csökkenne a bemeneti szakok száma. A versenyt erősítő másik tényező a kreditrendszer és vele párhuzamosan az úgynevezett voucherrendszer bevezetése lenne. Az állam minden hallgatónak 300 kreditet finanszírozna az első két képzési ciklusban, amelyet az szabadon, intézmények közötti átjárással használhatna fel. Az elképzelés kiváló, a megoldás kockázata azonban a hallgatói mobilitással ellentétes finanszírozási motivációban rejlik. Az intézmény ellenérdekelt lesz abban, hogy a hallgató finanszírozási részösszeget vigyen el tőle - véli a Szent István Egyetem rektora -, ezért csak alapos átgondolás után szabad ezt a rendszert bevezetni. MAGYAR GAZDASÁG |_______________________________________________________________________________________________________________________________NAPI GAZDASÁG |■ 2004. JANUÁR 5., HÉTFŐ |___ 0 Következik a kiigazítás éve? • FOLYTATÁS A AZ 1. OLDALRÓL FOTÓ: HORNYÁK DÁNIEL Amennyiben a kötvénypiac megnyugszik és a befektetők visszatérnek, ennek hozományaként a forint is visszatér a kormány és a jegybank által közös célként kijelölt 250-260-as sávba. Ez az árfolyamsáv segítheti az infláció féken tartását és a versenyképességet sem sérti. Miután a kormányzat úgy döntött, hogy mihamarabb csatlakozik az ERM II. rendszerhez, ez összehangolt kommunikációt igényel közte és a jegybank között, ami elképzelhető egy a májusi csatlakozást követő néhány napos tárgyalás után. A fizetési mérleg új számítása mintegy 2 százalékkal növeli a folyó fizetési mérleg hiányát és egyúttal a külföldi közvetlen tőkeberuházás (FDI) mértékét is, mintegy 7 százalékos GDP-arányos mértékre. Ez kiugróan magasnak tűnik első hallásra, de 2001-2002-től eltekintve 1998 óta mindig magas a folyó hiány. Mindazonáltal a romló trend és a gyenge finanszírozás aggodalomra ad okot, és ha nem lesz javulás, újabb eladásokra és hozamemelkedésre lehet számítani. Az elmúlt időszak adatai alapján a tendencia mögött megbúvó fő ok a lakosság alacsony megtakarítása, ami a kormányzati intézkedések hatására talán ismét 2-3 százalék körüli szintre emelkedik. (Bár az elmúlt időszakban a lakossági hitelfelvétel egyre gyorsuló ütemben nőtt, ami kétkedésre adhat okot.) Miután az FDI szintje drámaian visszaesett 2001-ben, a fizetési mérleg hiányát elsődlegesen a portfólióberuházások finanszírozzák; a kormányzat 2004-ben 3 milliárd euró értékű kötvény kibocsátását tervezi és csupán 1 milliárdot kell refinanszíroznia, az adósságkibocsátás 70 százalékkal csökken. A forint árfolyama az év végére várhatóan erősödik, így a Concorde elemzése alapján 255 forintos euróárfolyam és 200 forint körüli dollárárfolyam várható. Ebből következően az értékpapír-forgalmazó cég 1,26 dolláros euróárfolyamra számít. Az infláció vélhetően év közben felkúszik 6 százalék fölé, de év végére visszamegy 5 százalék körüli értékre. A jegybank a piaci várakozások szerint az első negyedévben kamatot csökkent, ám nem jelentős mértékben - mondta Daróczi Andor, a Concorde elemzője. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. PÉNZPIACI KILÁTÁSOK 2004-BEN (ELŐREJELZÉS) ____________________ 2004/1. 2004/11. 2004/111. 2004/IV. 3 hónapos hozam_________________________84_______84________84_______7,4 3 éves hozam____________________________91)_______81)________75_______6,5 5 éves hozam____________________________81)_______72________61_______6,2 3 hónapos kamatspread___________________________________________________ (az Euriborhoz viszonyítva, bázispont)__________625______625_______615______485 Euróárfolyam___________________________255_______253_______250______250 Forrás: ING Bank