Napi Gazdaság, 2005. április (15. évfolyam, 62-82. szám)
2005-04-01 / 62. szám
2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2005. ÁPRILIS 12., PÉNTEK-SZOMBAT GAZDASÁGI KÁROKAT OKOZNA A KISEBBSÉGI KORMÁNYZÁS Az eurozóna szintjén a cseh jegybanki kamat A cseh jegybank tegnap a kormányválság okozta bizonytalanság ellenére csökkentette az irányadó kamatot • CSABA FERENC—SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY A cseh központi bank tegnap 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kéthetes repokamatot, amely így 2 százalék lesz, azaz megegyezik az Európai Központi Bank (ECB) alapkamatával. A diszkontkamatláb 1, a lombard hitelek kamatlába 3 százalékra csökken. A lépés nem okozott meglepetést, az elemzők az erős korona és az alacsony infláció alapján számítottak az enyhítésre. Az éves infláció januárban 1,7 százalékra süllyedt, és februárban is ezen a szinten maradt, jóval elmaradva a jegybank által előirányzott 3 százalékos plafontól. A szakemberek szerint a közeljövőben további kamatcsökkentés már nem várható, sőt, egyes vélemények szerint az év végére akár a januári 2,5 százalékos szintre is visszaállhat az alapkamat. A jegybank áprilisban adja közre inflációs előrejelzését, abban a reményben, hogy addigra megoldódik a politikai válság, amely egyelőre minden prognózist bizonytalanná tesz. A szakértők szerint ha a Kereszténydemokrata Unió Csehül spanyol Telefonica nagyon vonzó ajánlatot adott szlovák Néppárt (KDU-CSL) távozása után kisebbségben működik tovább a cseh kormány, akkor nem lesz képes végrehajtani a szükséges gazdasági reformokat, annál is kevésbé, mert csak a reformokat ellenző kommunista párt külső támogatása tarthatja életben. A legjobb megoldás az elemzők szerint az előrehozott parlamenti választás volna, mert az ennek nyomán megalakuló kormány beindíthatná a reformfolyamatot, egyebek között a régóta esedékes nyugdíjreformot. Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy a kabinet esetleges bukása megrendíti-e a korona árfolyamát, egyesek szerint a fizetőeszközt csak az elhúzódó politikai válság ingatná meg A Gross-kormány távozásának talán legkellemetlenebb következménye az lehetne, ha kútba esne a Cesky Telecom távközlési cég 51 százalékának küszöbön álló eladása. A szakértők mindazonáltal úgy látják, hogy a spanyol Telefonica ajánlata annyira vonzó, hogy arra még a mostani kabinet áldását adja. A Latin-Amerikában és az Ibériai-félszigeten közel 100 millió ügyféllel rendelkező Telefonica az előzetesen felajánlott 69 milliárd korona helyett (1 euró / 29,90 korona) végül 82,6 milliárd koronát kínált. A Swisscom 79,2 milliárd, a Belgacom 67,5 milliárd koronát ajánlott, míg a France Télécom vezette konzorciumot időközben beterjesztett követelései miatt kizárták a tenderből. A privatizációs bizottság tegnap az árajánlatok kiértékelése alapján azt ajánlotta a kormánynak, hogy a Telefónicát hirdesse ki a versenytárgyalás győztesének. megújuló gazdasági erőforrás Ahol üzlet lesz a hírből: www.napi.hu Telefon/fax: 350-0452■ terjesztést« napi.hu FTTH gazdaság előfizetés □ 1 példány egy évre 43 200 Ft + áfa □.... példány (több példány esetén) egy évre, példányonként 40 000 Ft + áfa □ 1 példány fél évre 22 200 Ft + áfa □ 1 példány negyedévre 11 400 Ft + áfa Cégnév:...................................................................................................................... online szolgáltatással bővítve □ 1 példány egy évre 54 400 Ft + áfa □ 1 példány fél évre 28 600 Ft + áfa □.... példány (több példány esetén) egy évre, példányonként 51 200 Ft + áfa Név:...........................................................................................Beosztás:........... Cím:......................................................................................................................... Telefon:.............................................................................................E-mail:.......... Fizetés módja: átutalási csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük, töltse ki az alábbi részt: Számlafizető neve:.................................................................Számlafizető címe: Ahhoz, hogy ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 20-áig kell kiadónkhoz beérkeznie. Lemondás esetén előfizetői díjat nem áll módunkban visszatéríteni! • A NAPI Gazdaság megrendelésével ön elfogadja az általános előfizetői feltételeket, amely a NAPI Gazdaság impresszumában, valamint a www.napi.hu/copyright oldalon található. • A NAPI Online előfizetői szolgáltatás megrendelésével Ön elfogadja az általános előfizetői feltételeket, amely a NAPI Gazdaság impresszumában, valamint a www.napi.hu/copyright oldalon található. NAGYOBB FISKÁLIS SZIGORT VÁR AZ IMF Utolsó figyelmeztetés Horvátországnak • BARABÁS T. JÁNOS Szigorú figyelmeztetésben részesítette Horvátországot a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mert az ország tavaly nem teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó megállapodását. Az IMF-fel tavaly augusztusban kötött megállapodásban a kormány vállalta, hogy az előző évi 6,3 százalékról a bruttó hazai termék 4,5 százalékára csökkenti a hiányt, de csak 4,9 százalékra sikerült leszorítania. A nemzetközi pénzintézet elismerte, hogy ez jelentős előrehaladás, de rámutatott, hogy a vállalást - elsősorban a vártnál kisebb bevételek miatt - mégsem teljesítették, márpedig az IMF-nek júniusban döntenie kell a készenléti hitel ügyében. Vagyis azt várják, hogy Zágráb addig próbálja meg rendbe hozni költségvetését, különös tekintettel arra, hogy 2005-re 3,7 százalékos hiányt vállalt, amit a privatizációs bevételekből és belföldi hitelekből terveznek fedezni. A legnagyobb veszélyt a várttól folyamatosan elmaradó költségvetési bevételek és a változatlanul magas nyugdíjkifizetések jelentik, amit a kormánynak nem sikerült megreformálnia. Horvátországban 1,7 millió aktív dolgozóra 1 millió nyugdíjas jut. A gazdaság csaknem 40 százaléka még mindig állami tulajdonban van, s ez lassítja a növekedést, bár így is évente 4-5 százalékkal bővült a GDP 1999 óta, csak tavaly lassult 3,8 százalékra. A horvát pénzügyminisztérium elismerte a tényeket, és emlékeztetett, hogy a húsz hónapra szóló készenléti hitelből nem vett fel pénzt; a megállapodás célja a külföldi befektetők előtt bizonyítani elkötelezettségét a reformok mellett. Az IMF szerint legkésőbb májusban a kormánynak fájdalmas politikai döntéseket kell hoznia. Az adók ugyanis elég magasak, tehát azok emelésével Zágráb nem növelheti a bevételeket, így csak a szociális kiadások csökkentésével javíthatja a költségvetés helyzetét. Eltörlik a kötelező valutaeladást Ukrajnában ■ CSABA FERENC Április 1-jével érvényét veszíti a világ egyik legszigorúbb pénzforgalmi előírása: az ukrán kormány döntése értelmében az exportőröknek többé nem kell kötelezően eladniuk keményvaluta-bevételeik legalább 50 százalékát a központi banknak. Viktor Juscsenko köztársasági elnök, aki hat éven keresztül állt a jegybank élén, már korábban kijelentette: a valutapiacon óriási mennyiségben lehet dollárt vásárolni, így az orosz pénzügyi válság kirobbanásakor, 1998-ban hozott rendelet okafogyottá vált. A Julia Timosenko miniszterelnök és Volodimir Sztelmah jegybankelnök között kedden létrejött megállapodás azt jelenti, hogy a konzervatív jegybanki politikával szemben a kormány reformista álláspontja kerekedett felül. A kormány lehetővé kívánja tenni, hogy az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya szabadabban lebegjen és felértékelődjék, ami elősegíti az infláció leszorítását. Jelenleg egy dollár 5,3 hrivnyát ér, de a miniszterelnök úgy véli, hogy a fizetőeszköznek a közeljövőben 5 hrivnyára kell erősödnie. A fél szemmel már a jövő évi választásokra tekintő politikus szerint az életfeltételek javulásához - az ukrán átlagfizetés havi 120 dollárnak felel meg - elengedhetetlen az infláció féken tartása. Ehhez a kormánynak a kötelező valutaeladás eltörlése után is maradnak eszközei: ha szükséges, az állami tartalékból vásárol majd élelmiszereket és csökkenteni fogja a vámokat - nyilatkozta Timosenko. Az infláció tavaly a kampányévben végrehajtott bér- és nyugdíjemelések következtében 12,3 százalékos rekordot ért el, a havi szinten januárban még 1,7 százalékos pénzromlás üteme azonban februárban 1,0 százalékra mérséklődött. Az adósságpiac szabályozásának ügyében azonban továbbra sincs egyetértés a kormány és a központi bank között: míg a bank - a likviditás és az ukrán befektetők védelmében - korlátozná a külföldi részvételt a kötvénypiacon, a kabinet mindenfajta megszorítást ellenez. TOVÁBBRA IS ÉRVÉNYBEN VAN A DÖMPINGELLENES TÖRVÉNY EU-büntetővám amerikai árukra • GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Az Európai Unió május elsejétől közel 30 millió dollár értékben büntetővámot ró ki amerikai árukra - főként papír-, textil-, mezőgazdasági és gépipari termékekre - megtorlásul, amiért Washington nem vonta vissza dömpingellenes törvényét. A Robert Byrd szenátorról elnevezett törvény alapján Washington 2000- től a dömpingben vétkesnek talált külföldi cégektől behajtott büntetést - máig összesen mintegy egymilliárd dollárt - szétosztotta az érintett hazai cégek között. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2003-ban ezt az eljárást jogtalannak minősítette, majd 2004 novemberében engedélyezte az EU-nak és az USA hét másik panaszos gazdasági partnerének a szankciót. Az Európai Bizottság mostanáig várt, hátha az amerikai törvényhozás jobb belátásra tér és visszavonja a törvényt. Mivel ez nem történt meg, sőt, az idei büntetési összeg még magasabb lesz, több mint másfél milliárd dollár, Brüsszel ellenlépésre szánta el magát. A bizottság javaslatát a tagországoknak még formálisan meg kell erősíteniük. A módosítás nem George Bush elnökön múlik, a kormányzat többször sürgette a törvényhozást, hogy törölje el a törvényt, de a honatyák nem voltak hajlandók erre. Az EU a most elhatározott büntetővám kiszabásánál több szempontot is mérlegelt. Egyrészt ügyelt arra, hogy az Egyesült Államokból importált árucikkekre kirótt büntetővám lehetőleg ne okozzon súlyos veszteséget az uniós piacon, vagyis azok könnyen pótolhatóak legyenek, másrészt igyekezett a további hét panaszos érdekeire is tekintettel lenni. Kanada rövidesen ugyancsak szankciókat jelent be és várhatóan a többi hat ország - Japán, Mexikó, Dél-Korea, Brazília, Chile és India - is felsorakozik mögé. Az érintettek együttesen az amerikai export 71 százalékát veszik fel, az importban pedig 64 százalékos a részesedésük. BÜNTETŐVÁM 30 mmmm Nincs fordulat a német munkaerőpiacon • NAPI GAZDASÁG A szezonálisan korrigált adatok szerint immár tizennegyedik hónapja növekszik a munkanélküliség Németországban. A szövetségi munkaügyi hivatal jelentése szerint márciusban 92 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma, arányuk így a februári 11,7-ről 12,0 százalékra nőtt. Az elemzők jóval kisebb, 50-55 ezer fős növekedésre számítottak. A hivatal szerint a visszaesés fő oka az, hogy az elhúzódó tél miatt a tavaszi munkahelyeket csak később hirdetik meg. Heinrich Alt alelnök szerint a munkanélküliek száma áprilisban akár 170 ezerrel is csökkenhet, hosszabb távon azonban a gazdaság erejéből legfeljebb a szinten tartásra futja. A legújabb hírek sem a trend megfordulásáról szólnak: a francia gépipari csoport, az Alstom 450 álláshelyet fog megszüntetni Mannheimben és ugyanennyi munkahely van veszélyben a Philips hamburgi chipgyárában is. A NÉMET MUNKANÉLKÜLISÉG