Napi Gazdaság, 2006. január (16. évfolyam, 1-22. szám)
2006-01-02 / 1. szám
Y VERES JÁNOS PÉNZÜGYMINISZTER „Lényegesen jobban élünk, mint négy évvel ezelőtt” - Mit gondol, elvesztegettünk egy évet 2005-ben vagy közelebb kerültünk az euró bevezetéséhez? - Természetesen közelebb kerültünk az euró bevezetéséhez. Változatlanul azzal számolunk, hogy 2008-ban teljesítjük a maastrichti kritériumokat, és 2010-ben már euróval fizetünk. Magyarország évről évre jobban felkészültté válik a csatlakozásra, amiben nagy szerepe van annak, hogy a növekedés gyors, 2- 3 százalékponttal gyorsabb, mint az Európai Unió átlaga. Előreléptünk a kritériumok teljesítésében is. Míg a korábbi években úgy tűnt, nem boldogulunk az inflációval - talán mindenki emlékszik, hogy az előző kormány idején ez 10 százalék körüli szinten beragadt -, most látható, kedvezően alakul, gyakorlatilag beköszöntött az árstabilitás időszaka. Ennek megfelelően a korábbi magas szinthez képest a kamatok is csökkentek. - Az államháztartás viszont sebezhető pontunk. Mire jutottunk e téren tavaly? - A pénzforgalmi hiány nem lesz nagyobb, mint amit a parlament elfogadott és az autópályákkal módosított, uniós módszerrel készített büdzsé számai is megvalósulnak. Az előbbi deficit a jelenlegi prognózisunk szerint - önkormányzatok nélkül - 1000 milliárd forintnál valamivel kevesebb lesz, az eredményszemléletű hiány pedig nem fogja meghaladni a GDP 6,1 százalékát. Az eurókritériumok közül az államadóssággal lehetnek még gondok az ellenzék szerint. Valós ez a veszély? Miért növelik jelentősen a forintban jegyzett kibocsátást 2006-ban? Az államadósság szintje a GDP 60 százaléka alatt van, és a következő években is ott marad. Magyarország nem eladósodott ország: abban a közösségben, amelynek 2004 májusában tagja lettünk, az eladósodottsági szint az Eurostat legfrissebb adatai szerint 63,4 százalék, s egy másik, szűkebb közösség esetében, amelyhez 2010-ben kívánunk csatlakozni, ez a szint még magasabb, 70,8 százalék. Egyébként ebben a közösségben van számos jó nevű ország, amelynél ez a mutató 100 százalék közelében alakul. Az, hogy miként alakul az adósság finanszírozása, fontos gazdaságpolitikai döntés. Valóban nő a forintban jegyzett kibocsátás, miközben a devizakibocsátás csökken. Úgy gondoljuk, hogy az adósságfinanszírozásban a hazai piacnak kell meghatározó szerepet betöltenie. - A konvergenciaprogramban 2010-es euróbevezetésből indulnak ki. Van esetleg más forgatókönyv is? - Forgatókönyv egy van, mégpedig a novemberben aktualizált konvergenciaprogram. Ez a program változatlanul 2010-es eurózóna-csatlakozással számol. Az azonban tény, hogy ennek érdekében ambiciózus államháztartási hiánymérséklést vázol fel 2006-ra, 2007-re és 2008-ra. Ezek a célok szerintünk megvalósíthatók, és nemcsak az euró bevezetése érdekében, hanem azért is, hogy a gazdaság azon a fenntartható növekedési pályán maradjon, amelyre a 2001-2002- es kisiklást követően 2003- ban és 2004-ben ismét sikerült visszaállni. Természetesen ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, átfogóbb, az államháztartás struktúráját érintő intézkedésekre, reformlépésekre is szükség van, ilyenekre készülünk. Számos olyan döntés született 2005-ben, amelyek ezeket megalapozzák. Az ötéves adóprogramot elfogadta a parlament, ha mégis letérne a kijelölt pályáról a büdzsé az előttünk álló években, mely adóknál képzelhető el beavatkozás? - A vállalkozások adócsökkentést, stabilitást, kiszámíthatóságot várnak a kormánytól. Úgy gondoljuk, hogy az ötéves adóprogram ennek megfelel. Arra még nem volt példa, hogy egy kormány ennyi időre előre meghatározza az adórendszer legfőbb elemeit. Nem döntöttünk el mindent, ilyen például az iparűzési adó, ahol arról határoztunk, hogy jövőre a duplája írható le a kifizetett iparűzési adónak a társasági nyereségadó-alapban, 2007 végével pedig megszüntetjük a teljes iparűzési adót. De azt már most kilátásba helyeztük, hogy lesz azért olyan helyi adó, amelyet a vállalkozásoknak kell fizetniük az önkormányzatoknak. Ez azonban nem olyan lépés, amely a büdzsé esetleges gondjai miatt várható. Arról van szó, hogy biztosítanunk kell az önkormányzatok megfelelő finanszírozását, és ebben a tekintetben a helyi adók szerepe továbbra is fontos marad. - Milyen gazdaságfejlesztési programra számíthatnak középtávon a vállalkozások, ha az MSZP kormányozna a következő négy évben? - A vállalkozásoknak biztonságot ígérünk. Nem kell attól tartaniuk, hogy majd valaki „nyomatékosan kérni fogja” őket, hogy az állam által fontosnak tartott, tulajdonukba került vagyontárgyaikat adják vissza. Piacgazdaságot építünk, amelyben az állam megfelelő feltételeket biztosít a gazdaság szereplőinek a működéshez, a fejlődéshez, a növekedéshez. Összességében az adó- és járulékcentralizáció számottevően mérséklődik a következő öt évben. Az előző négyéves időszakban ez a centralizáció GDP-arányosan 39 százalék felett volt, 2005-re 38 százalékra csökkentettük és 2008-ra megközelíti a 34 százalékot. Mindez persze azt is feltételezi, hogy az állam egyre inkább hatékonyabban fog működni, csökken a bürokrácia, csökken az állami költekezés. - A Financial Times decemberi Magyarország-mellékletében arról írt, hogy a magyarok jobban élnek, mint valaha. Ön mit gondol erről? És ha a fenti állításban a lakosságot a vállalkozásokkal helyettesítjük be? - Szerintem érdemes megvizsgálni a statisztikai adatokat is, mit mutatnak ebben a kérdésben. 2001 óta a nyugdíjak reálértéke valamivel több mint 35 százalékkal emelkedett. De közel hasonló felzárkózást sikerült végrehajtani a bérekben is. Kétségtelen, hogy lényegesen jobban élünk, mint négy évvel ezelőtt. Azt is tudom, hogy nem mindenki tartozik a szerencsés nyertesek közé, nem kevesen vannak azok, akiknek a helyzete csak alig vagy egyáltalán nem lett jobb. Ezért is teszünk meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a gazdaság gyorsabban fejlődjön, hogy ez a fejlődés ne csak az ország egyes térségeit érintse, hogy azok a különbségek, amelyek a Duna bal illetve jobb partja között kialakultak, csökkenjenek. A vállalkozások helyzetét pedig világosan mutatja, hogy nőtt a nyereségük, s bár mérsékeltük az elvonást, mégis több adót fizetnek, igaz, nem is lehet ez másképp. Ha egy ország gyorsan fejlődik, ha a növekedés négy százalék közelében van, illetve a fölötti, ha az export növekedési üteme két számjegyű, ha a beruházások már több éve igen dinamikusak, akkor e számok mögött virágzó vállalkozásoknak kell lenniük. 1957. február 5-én született Nyírbátorban. 1981-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen általános agrármérnöki képzettséget, 1985-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-szakközgazdász oklevelet és egyetemi doktori címet szerzett. 1994 óta országgyűlési képviselő. 2003 márciusától 2004 októberéig a Pénzügyminisztérium államtitkára, 2004 októberétől a MeH politikai államtitkára. 2005. április 25-től pénzügyminiszter. Nős, felesége magánügyvéd, két fiuk született. forrás: www.mszp.hu,www.pm.hu *■ AZ OLDALT ÍRTA: BAKA ZOLTÁN, FOTÓK: PELSŐCZY CSABA VARGA MIHÁLY VOLT PÉNZÜGYMINISZTER, A FIDESZ GAZDASÁGPOLITIKUSA „Öntömjénezés helyett a munkára koncentráljanak!” 1965. január 26-án született Karcagon. 1983-ban a karcagi Gábor Áron Gimnáziumban érettségizett. 1989-ben az MKKE áruforgalmi szakán szerzett diplomát. A Szolnoki Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1998—2000-ig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 2001—2002-ig pénzügyminiszter. Nős, felesége vegyész, három gyermekük született. forrás: www.hdesz.hu - Milyennek értékeli a magyar gazdaság tavalyi teljesítményét, illetve mit vár a most induló esztendőben? - Azok a területek, amelyeket a kormány nem befolyásol, jól működnek, a gazdaságpolitikával azonban már komolyabb problémák vannak. Laza a költségvetési politika, sok az indokolatlan állami kiadás, a gazdaságirányítás koncepciótlan. Ez minden bizonnyal így marad ez év tavaszáig. Azt gondolom, hogy még pár ilyen elvesztegetett év, és a korábbi előnyünk elfogy az olyan országokkal szemben is, mint az épp csatlakozni készülő Románia vagy Bulgária. A gazdaságpolitika irányítói ma tévúton járnak. Miközben a választók 100 millióiból győzelmi jelentéseket küldenek, az államháztartási helyzet a jéghegy felé haladó Titanic állapotát mutatja. Ismert a Fidesz lesújtó véleménye a 2006- os költségvetésről. Ha győznek a választáson, pótköltségvetést nyújtanak be? Nem tudom, hogy ma van-e olyan ember az országban, aki pontosan ismeri a helyzetet, azt, hogy milyen költségvetést is rakott össze a kormány. Ezért a legelső lépés, ha bizalmat kapunk a választáson, hogy számba vesszük, hol is tartunk. Tiszta képet kell kapnunk a költségvetésről, Magyarország állapotáról. Tarthatatlan, hogy a kormány félrevezeti az Európai Uniót az államháztartási számokkal kapcsolatban, a magyar választókat pedig mind a magyar számok, mind az uniós támogatások tekintetében. Csak az állapotfelmérés után lehet eldönteni, hol van azonnali beavatkozásra szükség, hol kell változtatni és hol vannak olyan kezdeményezések, amelyeket meg kell tartanunk, amelyeket érdemes felgyorsítanunk. Újra a térség növekedési átlaga felé kell vinni Magyarország gazdasági növekedését. Erre van reális lehetőség. - Hogyan lehet szinkronba hozni a párt által szorgalmazott radikális adócsökkentést és a költségvetési egyensúly megőrzését? - Szerencsére nem kell újból feltalálnunk a spanyolviaszt. Egyrészt hozzánk hasonló országok már csökkentettek adót úgy, hogy az dinamizálta a gazdaságot, és a bevétel sem csökkent. Többen fizetünk adót, de személyenként kevesebbet. Gondoljunk csak Hollandia, Írország és Dánia esetére. Másrészt hazánkban is volt már példa arra, hogy a kevesebből több lett, emlékezzünk a társasági adókulcs megfelezésére. Tehát lehet úgy változtatni, hogy a vállalkozásoknál több pénzt hagyva a költségvetés ma még meglehetősen zilált helyzete is rendeződjék. Lényegében a következő két év költségvetési politikáján múlik, hogy mikor vezethető be Magyarországon az euró. A Fidesz milyen időpontban gondolkodik, mi az elérhető dátum? - Sajnos az euró bevezetése, úgy tűnik, távolabb van, mint 2002-ben volt. Négy év alatt hat évet vesztettünk. Ha a teljesített kritériumok számát vizsgáljuk, megállapítható, ma egyet sem teljesítünk. Az euró bevezetését szakértők 2012-13-ra teszik. A magam részéről mindig is az euró minél korábbi bevezetése mellett tettem le a voksomat, így most is. - Milyen forintárfolyam mellett tartanák megfelelőnek az euró bevezetését? - Nem lenne célszerű, hogy az árfolyam a forint gyenge oldala felé mozduljon el, mert ebben az esetben a magyar emberek sok-sok éves munkája leértékelődne. Ehhez azonban kiszámítható gazdaságpolitikára lesz szükség. Ma ez hiányzik. Ezért is minősített le minket a Fitch. - Az adósságállomány alakulása volt a párt egyik vesszőparipája az elmúlt időben. Ez mekkora veszélyt jelenthet az eurócsatlakozásra? Mit gondol arról, hogy a kormány idén jelentősen emeli a forintban jegyzett kibocsátás mennyiségét? - Az adósságállomány alakulása valóban aggasztó, a jelenlegi kormányzat az elmúlt három évben fejenként 483 ezer forinttal adósított el minket. Nem erre kaptak felhatalmazást a választóktól. A 60 százalék alatti államadóság nem pusztán az eurócsatlakozásunk miatt lényeges. Hogy érthető legyen, ha valaki túlságosan is sok embernek tartozik, annak nem szívesen adunk már kölcsön, vagy ha kölcsön is adunk, annak kockázatát csak nagyobb kamatok mellett fogjuk vállalni, így van ez hazánk esetében is. A másik kérdésre áttérve, a forintban, illetve devizában denominált adósság arányainak helyes megtalálása komoly szakmai kérdés, amelyre néhány mondatban nagyon nehéz megfelelő választ adni. Azok, akik devizában adósodtak el, már saját tapasztalataikból is jól tudhatják, milyen is egy komolyabb árfolyam-ingadozás után fizetni devizában felvett hiteleiket. Nos, az állam esetében is a kockázatok helyes mérlegelése a fő kérdés. - Milyen elképzeléseik vannak a vállalatok gazdálkodási feltételeinek javítására? Ebben mekkora szerepe lehet a támogatásoknak, az adópolitikának? - Először is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a mindenkori kormány alapvető feladata segíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat. Rövid távon lehet ellenükre is javítani az államháztartás egyenlegét, de hosszabb távon ebből mindkét fél csak vesztesen kerülhet ki. A tavalyi áfavisszatartásnál ennek lehettünk tanúi. Ez nem történhet meg ismét, ezért nyújtottuk be az erre is vonatkozó garanciatörvényünket, amelyet a kormánypártok sajnos leszavaztak. Adócsökkentő javaslataink a hazai kkv-k helyzetét hivatottak segíteni, ezért javasoltuk például, hogy a társasági adó mértékét felezzük meg, csökkentsük a munkaadói társadalombiztosítási járulékot és pályázati pénzekkel támogassuk őket. Rossz gyakorlat, hogy csak a külföldi nagyberuházások kaphatnak munkahelyenként 10 milliós nagyságrendű támogatást. Ezért a pénzért a magyar vállalkozók is több munkahelyet tudnának teremteni. - A Financial Times decemberi Magyarország-mellékletében arról írt, hogy a magyarok jobban élnek, mint valaha. Ön mitgondol erről? És ha a fenti állításban a lakosságot a vállalkozásokkal helyettesítjük be? - A Financial Times véleménye mindig fontos, mert sok üzletember olvassa, befektetők döntéseihez nyújthat tájékozódást. Fizetett hirdetéseket azonban még ilyen neves lapban sem kell készpénznek venni. A Gazdasági Minisztérium 20 millió forinttal támogatta a mellékletet és baráti cégek is beszálltak. Egyetlen megállapítás tehető tehát csak a cikk alapján: a gazdasági miniszter tovább folytatja a pénzszórást. Véleményem szerint ha a magyar nyugdíjasokat megkérdezné, hogy jobban élnek-e, mint Burgenlandban, mint ahogy egy másik hirdetésben szerepelt, nem biztos, hogy idős honfitársaink megőriznék béketűrésüket. A kormánynak véleményem szerint az öntömjénezés helyett a munkára kellene koncentrálnia. Cselekedni kell kampányolás helyett. NAPI INTERJÚK __________________________________ ___________________NAPI GAZDASÁG , 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐN .