Napi Gazdaság, 2006. július (16. évfolyam, 126-147. szám)

2006-06-30 / 126. szám

[ S pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató közel hozzád ZUHANT AZ ÁRFOLYAM - JÖHET A KAMATEMELÉS? Gyenge oldalon a forint Tegnap az árfolyamsáv gyenge oldalára esett át a hazai fizetőeszköz, az euró forintjegyzése délután már a 285-ös szintet súrolta. Szakértők a hazai deviza zuhanását ugyan több tényezővel magyarázzák, ám abban egyetértenek, hogy az MNB előbb-utóbb kamatemelésre kényszerül.­ ­ Apám VIKTOR—CSERNÁTONY CSABA Soha nem látott mélységbe zuhant a forint árfolyama csütörtökön a bankközi devizapia­con. Az euró jegyzése délelőtt lépte át a sáv­középet, vagyis a 282,36-os szintet, majd dél­után némi ingadozással hajszálra megközelí­tette a 285 forintot. A forint eddig még soha­sem volt az árfolyamsáv gyenge oldalán. Szak­értők szerint a mostani zuhanásban közreját­szottak a szlovák kormánykoalíció megalaku­lásáról szóló híradások, de hatottak a Federal Reserve (Fed) kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások is. A forinttal napközben együtt gyengült a szlovák, a cseh és a lengyel devi­za. Kora délutánra utóbbi hármas viszont már felfelé korrigált, azaz a hazai fizetőeszköz el­szakadt régiós társaitól, ami Magyarország­­specifikus okokat sejtet. A forint esésével pár­huzamosan emelkedtek a másodpiaci ál­lampapírhozamok, az egyéves diszkont­­kincstárjegyek aukciója pedig igen szerény befektetői érdeklődés mellett zajlott le. Szak­értők mindezek alapján úgy vélik, előbb-utóbb kamatemelésre kényszerül a Magyar Nemzeti Bank. A JP Morgan elemzése szerint a globális befekteté­si alapok portfolióiban a tágabb értelemben vett európai feltörekvő térség befektetési konstrukciói közül - a költségvetési tervekkel kapcsolatos pia­ci csalódottság miatt - a magyar forint- és kamat­piac vált a legerősebben alulsúlyozottá júniusban. A Goldman Sachs szintén a befektetői hangulat romlásáról írt, amit a magyar költségvetési tervek változékonysága idézett elő. A Goldman szakértői úgy vélik, bár bevételi szempontból nincs sok kü­lönbség az áfatervek között, a forgalmi adóra vo­natkozó elképzelések sűrű változása nem erősíti a piaci bizalmat. A forint ellenében dolgozott, hogy a magyar kormányküldöttség nyugat-európai nagybefek­tetők előtti road show-ja talán nem sikerült túl meggyőzőre - véli Barcza György, az ING Bank elemzője. Heim Péter, az Aegon Alapkezelő ve­zetője ezzel szemben az Indexnek azt nyilat­kozta, hogy hiteles és sikeres volt a delegáció frankfurti szereplése. Tóth Illés, a Budapest Econom­ics elemzője a globális kockázatviselé­si hajlandóság csökkenésére helyezte a hang­súlyt, ami a Fed várható kamatemeléseivel van összefüggésben. Erre utal szerinte az is, hogy nemcsak a kelet-közép-európai devizák kerül­tek lejtőre, hanem a dél-afrikai rand is. A tö­rök líra ugyanakkor viszonylag stabil maradt, ami vélhetően a szerdán végrehajtott újabb ka­matemelésnek köszönhető. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője ennek kapcsán úgy véli, a magasabb török kamat átrendezte a fel­törekvő piacokat, a befektetők inkább oda irá­nyították át tőkéjüket és ez is közrejátszott a forintesésben. Viharos hetek jöhetnek a fo­rintra - teszi hozzá a szakember, aki úgy véli, az árfolyam alakulásába beleszólhat a ma megjelenő fizetésimérleg-adat, illetve az ál­lamháztartás júniusi hiányáról szóló, jövő hét csütörtöki beszámoló. Igaz, utóbbi nem feltétlenül okozhat nagy kilengést, mivel szinte mindenki tudja milyen rossz a helyzet - fogalmaz Suppan. Megfigyelők szerint az Európai Központi Bank jövő heti kamatdöntése, illetve az ame­rikai munkaerőpiac alakulása szintén befo­lyásolhatja a hazai deviza jegyzésének alaku­lását. A VÁRHATÓ JEGYBANKI LÉPÉSRŐL * Barcza György, az ING Bank elemzője Ahogyan romlik a piaci környezet, egyre való­színűbb egy nagyobb kamatemelés Magyaror­szágon. A kérdés az, hogy az MNB megvárja-e ezzel a lépéssel a hónap végét vagy rendkívüli ülésen dönt a szigorításról. Az biztosan meg­nyugtatná a piacot, ha hétfőn 75 bázisponttal emelne a jegybank, de mivel a monetáris ta­nács láthatóan megosztott kamatügyben, en­nek esélyét csak mintegy 30 százalékra teszi. Hangsúlyozza viszont, hogy a hazai alapkamat későbbi alakulása függ a Fed további kamat­­politikájától is.­ ­ Benkő István, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője Amíg a jegybank nem hajlandó drasztikus szigorí­tásra, a forint további süllyedésére lehet számíta­ni. A jelenlegi kamatok mellett ugyanis nem haj­landóak finanszírozni minket a külföldi befektetők, ami meglátszik a legutóbbi állampapír-aukciókon tapasztalt gyenge keresleten is. A szakember úgy véli, rövid távon 200 bázispontos emelésre vol­na szükség. Ha azonban fennmarad a feltörekvő piacokat érintő negatív befektetői hangulat, to­vábbi szigorításra lehet szükség, azaz fél-egy­éves távlatban akár két számjegyű alapkamat is elképzelhető. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője Pánikszerű befektetői magatartás esetén elkerülhetetlen egy mar­kánsabb kamatemelés. A jelen­legi árfolyamszinteken pedig nagy a veszélye annak, hogy a nagyobb külföldi portfolió­­befektetők aktivizálják magu­kat. Amennyiben a forint tovább gyengül, a tradicionálisan óva­tosabb, türelmesebb német be­fektetők is elkezdhetik zárni po­zícióikat. A közvélemény a Fed ellen van • NAPI GAZDASÁG Az amerikaiaknak elegük van a Fed kamatemelési politi­kájából - derül ki a Bloomberg és a Los Angeles Times közös felméréséből. A megkérdezet­tek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a két éve tartó szigorítási ciklus ártalmas lehet a gazda­ságra. A válaszadóknak csak 22 százaléka helyeselt egyértelmű­en egy újabb emelést. Különö­sen nagyok az aggályok amiatt, hogy a Fed döntései egyre fel­jebb srófolják a jelzáloghitel-ka­matokat, ami túl az egyes hitel­­felvevők egyéni finanszírozási nehézségein, a lakásépítési szektort is kivéreztetheti. A Federal Reserve nem elő­ször kerül szembe a közvéle­ménnyel: 2000 márciusában, amikor a nyíltpiaci bizottság (FOMC) már öt lépésben 6 szá­zalékig emelte az irányadó ka­matot, a Los Angeles Times ha­sonló felmérésére nagyjából hasonló arányban érkeztek a további szigorítást ellenző vá­laszok. Abban a hónapban ké­sőbb a Fed megint emelt, még­hozzá 50 bázispontot és ezen a szinten hagyta a kamatot egé­szen 2001 januárjáig; nem sok­kal később már nemcsak a ki­bontakozó recessziót kellett el­lensúlyoznia kamatcsökkenté­sekkel, hanem a szeptember 11-i terrortámadás hatásait is. A mostani kamatemelési cik­lus 2004 júniusában kezdődött - amikor már 45 éves mély­ponton, 1 százalékon állt a ka­mat -, s Alan Greenspan, a Fed akkori elnöke még 14 fokkal vitte feljebb a kamatlépcsőt, mire ez év februárjában lejárt a megbízatása. A FOMC ülése­inek jegyzőkönyvét Greenspan kezdte el közzététetni még 1999-ben; a legendásan bur­kolt kijelentésekből annyi azért többnyire kiderült, hogy a bi­zottság nem sokat törődött az­zal, mit akar a közvélemény, következetesen az inflációra és a termelékenységre fókuszált. A mostani felmérésből kitű­nik, hogy a jobban keresők in­kább támogatják a további ka­matemelést: az évi 100 ezer dol­lárnál többet kasszírozó háztar­tások megkérdezettjeinek 39 szá­zaléka van a magasabb ráták mellett, 52 százaléka ellene. A 40-60 ezer dollár között keresők esetében viszont 13-76 százalék ez az arány. Éles eltérések mutat­koztak a képzettség alapján is: a diplomások 35 százaléka támo­gatta a szigorítást, az alacsonyabb végzettségűeknek viszont csak 17 százaléka. A politikai hovatar­tozás viszont alig számít. ­Kolba Miklós, az ING devizakereskedője Akkor indulhat meg erősödés a feltörekvő piacokon, ha a tenge­rentúlról a kamatemelési sorozat lezárására utaló jelzés érkezik. Ellenkező esetben további gyen­gülés vár a forintra, és akár 290 forintig is elszaladhat az euró kurzusa. Az MNB eddigi kivárása éppen azzal magyarázható, hogy a jegybank csütörtökön a forintra nézve kedvező Fed-kommentárral kalkulált. Jönnek a jegybanki szigorítások­ ­• BARABÁS T. JÁNOS A pénzpiacok szerint 50, az elemzők szerint 30 százalék az esélye annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) már augusztus 3-án 25 bázisponttal felemeli a 2,75 százalékos alap­kamatot. Általános vélemény szerint csak fo­kozatos szigorításra kell számítani, hacsak nem nő meg drámaian az inflációs nyomás. A szakértők úgy vélik, hogy az ECB kamata az év végére 3,25 százalékra nő, és ezen a szin­ten marad 2007 végéig - írta a Reuters. A bank egyébként Jean-Claude Trichet elnöknek köszönhetően közelebb áll a Greenspan-örök-I_____________________________________ A Bloomberg hírügynökség megjegyezte: a magyar forint, amely idén értékének 9,8 százalékát elvesztette, a har­madik legrosszabbul teljesítő európai valuta - ennél csak az izlandi korona és a török líra gyengébb­­séghez, mint a bernankei, bankárhoz képest nyílt és szókimondó stílushoz. Mint a Fed le­köszönt, legendás elnökénél, gyakran homá­lyos, ha nem éppen érthetetlen szavaiból pró­bálják a szakértők kihámozni, milyen irányba mutatnak célzásai. Ami a négy visegrádi országot illeti, míg Len­gyelországban az elemzők - különös tekintet­tel az EU legalacsonyabb inflációjára - nem szá­mítanak a kamatok változására, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a hitelköltsé­gek emelkedését várják. Az infláció ugyanis gyorsul - míg Magyarország esetében a forint gyengesége, a többiekében a hazai kereslet nö­vekedésének nyomása miatt. A Bloomberg elemzői arra számítanak, hogy a magyar jegy­bank egy vagy két lépésben a jelenlegi 6,25- ről 7 százalékra fogja emelni az alapkamatot. Az EU legalacsonyabb hitelkamatéval (2 szá­zalék) büszkélkedő Csehországban az év végé­re is csak 2,25 százalékra számítanak, míg Szlovákiában valószínűleg 4-ről 4,5 százalék­ra megy fel a kamat. MAKROMUTATÓK A FELTÖREKVŐKNÉL _____Infláció (május év/év) GDP (I. negyedév) Irányadó Kamat* Csehország________33_____________1_____________2_ Izland____________83_____________53_________12,25 Lengyelország______03____________53____________4_ Szlovákia__________43____________63____________ Törökország_______93_____________93_________17,25 Magyarország_______23_____________43__________6,25 *aktuális______________________________Forrás:­ Bloomberg BERNANKE A KISZÁMÍTHATÓSÁGRA HELYEZNÉ A HANGSÚLYT Még várat magára az új stílus BEN S. BERNANKE­­• KOLOZSI PÁL PÉTER A 25 bázispontot emelő Fed a to­vább­lépéseknél az inflációra és a növekedésre is figyel Nem könnyű munkára szerződött Ben S. Bernanke, a Princeton egykori egyetemi ta­nára, aki a pénzpiaci legendának nevezett Alan Greenspant váltotta ez év februárjában az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöki székében. Greenspan regnálása alatt az Egyesült Álla­mok gazdasága történetének leghosszabb expanzióját élte meg, aminek következtében a Fedet csaknem húsz éven át vezető szakembert sokan a valaha élt legnagyobb jegybankelnöknek tartják. Jelentős eltérés elődjéhez képest, hogy Bernanke szerint a jegybanknak mindenekelőtt kiszámítható politikát kell folytat­nia, a monetáris politikát pedig intézményesíteni kell. Ez a gya­korlatban annyit jelenthetne, hogy az ingadozó élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció vonatkozásában be­vezetnének egy célsávot, és amennyiben a pénzromlás üteme kilép abból, a Fed a megfelelő irányban módosítja a kamatot. Inflációs célsávot ugyan még nem vezetett be a Fed, de Bernanke elgondolása radikálisan eltérő mo­netáris politikai megközelítést jelent a sokszor az intuícióira hagyatkozó Greenspanhez ké­pest. Az inflációs célkövetés kritikusai szerint a rendszer túl merev, bár azt kevesen kérdő­jelezik meg, hogy növelné a monetáris politi­ka átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Már­pedig ezek az értékek az utóbbi időben fel­értékelődtek, ugyanis rég nem látott felfordu­lást okoztak Bernanke szavainak ilyen vagy olyan értelmezései a világ értékpapírpiacain az utóbbi két hónapban. Sokan azt hangsú­lyozzák, hogy Greenspannek azért sikerült inflációs cél nélkül is alacsonyan tartania az inflációt, mert ő maga képviselte a kiszámít­hatóságot, Bernanke esetében azonban még nem beszélhetünk erről. F NAPI HÍR ____________________________________________________________ _____________________________| NAPI GAZDASÁG­­• 2006. JÚNIUS 30.-JÚLIUS 1., PÉNTEK-SZOMBAT 1­0

Next