Napi Gazdaság, 2007. április (17. évfolyam, 63-81. szám)
2007-04-02 / 63. szám
A vezető mobilszélessáv-szolgáltató Kórházak, számok és háborúk • SZIGETI ILDIKÓ Az év elején megkezdett egészségügyi reform legmarkánsabb lépéseként tegnaptól szinte alapjaiban változott meg a fekvőbeteg-ellátás szerkezete. Az országban négy intézményre (az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Svábhegyi Gyermekkórház, a Schöpf-Mérei Ágost Anyavédelmi Központ és a Borsodi Dialízis Centrum) kerül lakat, egytucatnyi kórházban szűnik meg a gyógyító munka, ezek a későbbiekben csak krónikus ellátásra kapnak jogosítványt és pénzt. Csaknem valamennyi kórházban van olyan részleg, amely - aktív ágyak híján - a jövőben nem fogad beteget. A legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusai úgy kalkulálnak, hogy országos szinten 60-70 intézmény kerülhet csődbe az új finanszírozási kondíciók alapján. Ezek főleg olyan kisebb kórházak, amelyekben A kórházi struktúra átalakítására az egészségügyi kormányzat szerint a gazdaságosabb működtetés miatt van szükség. Jelenleg ugyanis a kórházi ágyak egynegyede kihasználatlan, ugyanakkor egy aktív ágy éves fenntartási összege 5 millió forint. Az átalakítás hatékony és gyors lebonyolítására a tárca 7,5 milliárd forintos pályázatot írt ki, mindemellett 1,5 milliárd forintot kapnak a jelentkező intézmények az átképzések támogatására. Áprilistól az összágyszám 80 125-ről 71 324-re csökken, ezen belül az aktív ágyak száma 16 ezerrel, vagyis 27 százalékkal lesz kevesebb. A krónikus ágyak száma 7,5 ezerrel nő, - politikai nyomásnak engedve - ugyan meghagyták az aktív ellátást, de a gyógyító ágyak számát olyannyira megnyirbálták, hogy azt sokáig nem lehet gazdaságosan működtetni. A többségében fideszes irányítású megyei közgyűlések és az általuk fenntartott kórházak vezetői szinte az utolsó percekig ellenálltak, ám a március 31. éjféli határidőig egy-két kivétellel valamennyien aláírták az új kapacitások alapján megfogalmazott finanszírozási szerződést. A dokumentumhoz azonban sokan záradékot csatoltak. Jóllehet e kiegészítések tartalma intézményenként változó, a célja mindegyiknek ugyanaz. A legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, Pokorni Zoltán azt mondta: ezek a záradékok garantálják, hogy a kényszerű ellenjegyzéseket követően is lehessen módosítani a szerződéseken. A minisztériumban úgy fogalmaztak: a kiegészítések csak arra jók, hogy legyen mivel érvelni, ha a későbbiekben bíróságon támadják meg a kórházi kapacitásokat megszabó határozatokat. A tárca jogászai szerint a záradékok alapján utólag nem lehet megváltoztatni a megállapodásokat. Problémás „kézjegyesség” Az új kórházi struktúra kialakítása előtt mindössze négy napjuk volt az intézmények szakértőinek, hogy eldöntsék, a módosított ágyszámok mellett tudják-e működtetni a kórházat. Miközben lázasan folyt az „ágyszámtan”, a jogászok azon tépelődtek, hogy vajon ki írhatja alá a megyei egészségbiztosítási pénztárakkal (MEP) a szerződést. Az érintettek elbizonytalanodását tapasztalva a szaktárca kisvártatva sajtótájékoztatót hívott össze, ahol a meghívón szereplő Horváth Ágnes államtitkár helyett maga a miniszter próbálta eloszlatni a kételyeket. Molnár Lajos kijelentette: a kórházvezetőnek joga van kézjegyével ellátni a dokumentumot. Azt is gyorsan hozzátette: a szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a fenntartó is aláírja azt. Az ellenzéki képviselők igyekeztek óva inteni az immár teljesen tanácstalan főigazgatókat, mondván: az intézmények vezetői szabálytalanul járnak el, ha a fenntartó tudta és beleegyezése nélkül aláírják a szerződést. Végül Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség új elnöke tisztázta a kérdést: az aláíró személyét minden esetben a kórház alapító okiratában rögzítették, ám a felhatalmazást akár egy telefonhívással is meg lehet kérni a fenntartótól. Az aláírás előtt Mikola István, az országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke azt kifogásolta, hogy a szerződéstervezetekben nem határozták meg a teljesítményvolumen-korlátot (tvk) vagyis azt a keretszámot, amely fölött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozza az ellátást. A volt szakminiszter szerint egy biankó megállapodást akarnak rákényszeríteni a kórházakra. Horváth Ágnes erre reagálva úgy nyilatkozott: a tvk-tervezetet elküldték a kórházaknak, a tényleges tvk-t pedig akkor határozhatja meg az OEP, ha az intézmények már kialakították belső struktúrájukat. Azt is egyértelművé tette, hogy a szerződéstervezetnek nem kell pontos összegeket tartalmaznia, hiszen a finanszírozást a jogszabály és a költségvetési törvény határozza meg. A HÁZIORVOSOK HIVATALOS TÁJÉKOZTATÁSRA VÁRNAK Teljes a zűrzavar az új beutalási rendnél Az orvosi kamara szerint a beteg, az ÁNTSZ és a minisztérium szerint a háziorvos dolga, hogy ellenőrizze: tudják-e kezeltjét fogadni az illetékes vagy a beteg által választott intézményben. WILLIN-TÓTH KORNÉLIA A hogyannal kapcsolatban semmi konkrétumot nem tudok, a tv-ből, az internetről és egymástól tájékozódunk - mondta lapunknak György Endre várvölgyi háziorvos, aki „további utasításig” kiállítja a beutalót betegeinek, akiknek innentől kezdve maguknak kell elintézniük, hogy fogadják őket a kiválasztott, területileg nem illetékes intézményben. Arra, hogy én vagy az asszisztensem telefonálgasson minden beteg esetében abba a kórházba, ahová a páciens menni szeretne, sem időnk, sem pénzünk nincs - tette hozzá György Endre. Április elsejétől a háziorvosoknak, szakorvosoknak már az új beutalási rend szabályaihoz kell igazodniuk: ha a beteg úgy dönt, hogy nem a lakóhelyéhez tartozó intézményben kezelteti magát, egyeztetni kell az illetékes kórházzal. Kezelése azonban nem hátráltathatja a területileg oda tartozók ellátását. Annak, aki nem beutalóval vagy nem a beutalón szereplő kórházba megy, az ellátás 30 százalékát - de legfeljebb 100 ezer forintot - ki kell fizetnie. Mindeddig nem kaptunk hivatalos tájékoztatást arról, hogy mit kell tennünk és hogy pontosan milyen jogszabály lép életbe. Elképzelésem sincs, hogyan fog ez a rendszer működni, egyelőre várakozó állásponton vagyok - mondta a NAPI Gazdaságnak Gödry György, a miskolci 47- es felnőtt körzeti rendelő háziorvosa, sebész szakorvos. A szakember arra is felhívta a figyelmet: a Miskolcon évek óta működő drogambulanciát Nagykállóra helyezték, a szájsebészetet igénylő eseteket pedig a fővárosi Semmelweis Egyetemre kell majd utalnia, ami az egyéb kellemetlenségek mellett jókora útiköltséget is jelent a betegeknek. Több, névvel nem nyilatkozó háziorvos is azt mondta kérdésünkre: semmilyen tájékoztatást nem kaptak, amihez igazodhatnának, egyelőre teljes a zűrzavar. A beteg akkor kaphat beutalót területileg nem illetékes intézménybe, ha hoz egy írásbeli nyilatkozatot, hogy ott fogadni tudják - véli Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi szekciójának elnöke. Nem az orvos tehet róla, hogy a betegnek nem felel meg a kijelölt intézmény, nem az ő dolga ezért pluszmunkát végezni (telefonálni, adott esetben az ország másik végében található intézmények elérhetőségét kinyomozni), viszont mindenképp hivatalos értesítést kell kapnia arról, hogy van kapacitás a páciensre. Sürgős esetekben nem lehet kifogás, hogy nincs hely egy-egy osztályon, ezt a problémát pótágyazással kell megoldani, az előjegyzés pedig a területileg illetékes osztályokon nyilván az eddigiekhez hasonlóan telefonos egyeztetés segítségével fog zajlani - tette hozzá Kertai, aki szerint a legfőbb probléma az, hogy a háziorvosok egyelőre nem kapták meg azt a listát, amelyen szerepel, hogy az átalakított rendszerben kit hová kell utalniuk. Az akut kórház-beutalási rendet minden évben elkészítjük, ez idén is megtörtént; a fekvő betegekre vonatkozó legfrissebb beutalási rend szintén megtalálható az ÁNTSZ és - régiós bontásban - az egészségügyi tárca honlapján - mondta lapunknak Tasáry Ilona, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) kommunikációs főosztályának vezetője. A betegek fogadásáról a háziorvosnak kell egyeztetnie, kivéve a sürgősségi eseteket - tette hozzá Tasáry. Mint megtudtuk: olyan információs rendszer, amely az egyes osztályok aktuális kapacitását, a napi betegforgalmat mérné, megkönnyítve ezzel a beutalást, egyelőre nincs az országban. Debrecen környékén azonban egyes intézmények, háziorvosi rendelők, laboratóriumok elektronikus úton, az internet segítségével tartják egymással a kapcsolatot, kérnek időpontot betegeik számára. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG■ 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐn közel hozzád Egynapos sebészet i NAPI GAZDASÁG A minisztérium döntése nyomán összesen hét kórházban megszűnt a sebészeti és a belgyógyászati aktív ellátás. Ez nemcsak az ott dolgozók és a drága műszerek, műtőblokkok sorsát pecsételte meg, de az intézmény elnevezését is megváltoztatta. A hatályos előírások alapján ugyanis a Tisztiorvosi Hivatal csak azoknak adhat ki kórházként működési engedélyt, amelyekben biztosítottak ezek az ellátási formák. Ezek híján legfeljebb gyógyintézetként titulálható a fekvőbeteg-ellátó. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az intézmény tájékoztatása szerint - még ezen a héten pályázatot ír ki egynapos sebészet finanszírozására. A pályázaton azok az egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt, amelyek esetében az átalakítás után a sebészeti vagy más műtétes szakmai kapacitások megszűnnek. A pályázat eredményeképpen a nyertes pályázók már május 1-jétől OEP-finanszírozást kaphatnak. Ez a pályázat nem érinti a jelenleg egynapos sebészeti ellátásra szerződött szolgáltatók finanszírozását. Más szolgáltatók részére, az egynapos sebészeti ellátások finanszírozására, további pályázatot írnak ki. Pályáztatott átállás • NAPI GAZDASÁG A tárca úgy számol, hogy 1500 orvos és 5-6 ezer szakdolgozó kénytelen munkahelyet váltani az átszervezések miatt. A minisztérium hamarosan pályázatot ír ki az intézmények számára. Összesen több mint egymilliárd forint átképzési támogatásra pályázhatnak az egészségügyi szerkezetátalakításban érintettek. A szerencsésebbek szakmán belül, de más intézményben kaphatnak állást, de vannak, akiknek átképzésen kell részt venniük. Végkielégítés jár a munka nélkül maradóknak, amelyet a munkáltatók visszaigényelhetnek a központi költségvetésből. Az alapítványi és gazdasági társaságként működő kórházak dolgozóinak végkielégítését is az állam állja. Erre a kórházi struktúra átalakításának lebonyolítására szánt 7,5 milliárd forintos keretből lehet pályázni. Jelentősen bővül a rehabilitációs intézmények száma, így az induláskor nem lesz megfelelő számú szakember. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) viszont csak akkor ad a rehabilitációs feladatok ellátására működési engedélyt, ha az intézményben megvannak a szükséges tárgyi és személyi feltételek. Szakvizsgával rendelkező rehabilitációs orvos híján az egészségbiztosító csupán a krónikus ellátásnak megfelelő díjat, vagyis jóval kevesebbet fizet az ellátásért. Miközben csaknem 2500 betöltetlen orvosi álláshely van az országban, könnyen előfordulhat, hogy doktorok tucatjai maradnak munka nélkül. Nem mindenki vállalja ugyanis, hogy részt vesz a minisztérium által meghirdetett „mobilitás programban”. Az akcióval nemcsak intézmények közötti, hanem országon belüli vándorlásra kívánják ösztönözni az orvosokat. A program részeként letelepedési támogatást adnak majd az orvosoknak, és segítik az esetleges átképzések finanszírozását is. A mobilitás program részleteiről Horváth Ágnes egy nappal az új rendszer életbelépése előtt még nem kívánt beszélni. Lapunknak nyilatkozva elmondta: intenzív tárgyalásokat folytatnak a források előteremtése érdekében, és - a forrásgazda kérésére - egyelőre nem ismerhetőek a támogatás részletei. Az államtitkár hozzátette: nincs ok aggodalomra, hiszen az elbocsátások nem egyik napról a másikra történnek, ennek szigorú szabályai vannak. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) igen sötét képet fest a jövőről. A testület vezetői szerint jogos a félelem, hogy az egzisztenciális bizonytalanságba sodort szakemberek az országon kívül keresik a megélhetést. Hasonlókról számoltak be a szakvizsga előtt álló doktorok, a rezidensek képviselői is. Információnk szerint egy közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosnak átlagosan 80 nap a felmondási ideje.