Napi Gazdaság, 2011. május (21. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-02 / 83. szám

Csak jövőre koppan a lakásépítés Az építési engedélyek száma talán már idén, a használatbavételi engedélyeké azonban csak jövőre éri el a mélypontot, de addig még akár további 30 százalékot is zuhanhat az építés - kommentálta a Napinak a KSH adatait Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. A közel ötvenéves mélypontra süllyedt lakásépítés csaknem az utolsó, átadásokat produkáló területe volt az építőiparnak, a raktár- és irodaépítés már korábban .­AKÁRADATOK leállt,így csupán a kom' LHIVH­­HUHI UIV munális és infrastruk­(l. NEGYEDÉV) túra-fejlesztések, főtér­........................ programok jelenthetnek engedélyek vett lakások , , , t­­ , ■ megbízást - tette hozzá. 2010 4912 4824 . . . . , A GKI idei építőipari ro°!!,KSH.....TM­K prognózisa továbbra is mínusz 3 százalék, a csak demográfiai tényezőkkel ösztönzött lakásépí­tésben azonban már azt is elképzelhetőnek tartják, hogy évi 15-16 ezer alá esik az új lakások száma. A projektek 500 napos átfutási ideje miatt az idei trenden már az első félévre ígért otthonteremtési program sem változtatna érdemben - tette hozzá Petz, ráadásul reálisan kevés az esélye annak, hogy a nyári szünet előtt összeáll a koncepció. Kifejtette, az ezredforduló lakásépítési mélypontjáról 4 év kellett, mire a 2001-es támogatási rendszer 2005-re a csúcsra juttatta az építéseket, bár a számokban 2003-tól már szignifikánsan megjelent az élénkülés. ► Földi szerint a szabályozás és a kedve­zőtlen környezet kockázatnövelő hatása, valamint a fejlesztői kör megritkulása miatt a kereslet meglódulásakor sem feltétlenül indul be az építés. Szerinte 400 ezer forint négyzetméterár alatt ma már nem lehet lakást építeni. Amíg a számok nem állnak össze, senki nem indít új projektet. Jövőkép, finanszírozás és szabályozóváltozás kell a lakásépítés feltámasztásához - fogalma­zott Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, ha a lakásépítés az építőiparban, az adóbevételben és társadalompolitikában betöltött szerepéhez méltóan fontos szegmens lenne, akkor méltóképpen foglalkoznának is vele, ma azonban valójában nincs felelőse a területnek. SZEPESI ANITA MEGJELENT A FELÜGYELET ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA Távozott a fogyasztóvédelmi vezető­ a PSZÁF-tól Május elsejével megvált a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) Siklósi Máté ügyvezető igazgató, a Fogyasztóvédelmi Igazgatóság vezetője. A hír azért meg­lepő, mert a szakember vezetésével az elmúlt év során a felügyelet komoly lépéseket tett a pénzügyi terület fogyasz­tóvédelméért. A PSZÁF az elmúlt hónapban kezdett hozzá a területi fogyasztóvédelmi irodák létrehozásához, s épp a múlt pénteken adta ki általános fogyasztóvédelmi ajánlását a pénzügyi intézmények felé. Lapunk megkeresésére a szakember úgy nyilatkozott, hogy korrekt módon váltak el egymástól, megítélése sze­rint az egy éve maga elé kitűzött feladatokat jórészt sike­rült teljesítenie. Azt, hogy a válás nem előre tervezett volt, azt talán jelzi, hogy Siklósi lapunknak azt mondta, eddig teljesen a munkájára koncentrált, így a jövőjéről nem gon­dolkodott. Ugyanakkor a fogyasztóvédelemben eltöltött közel egy évtizedes munkája vélhetően nem szakad meg, a korábban a tanácsadói piacról előbb az ombudsman­­hi­vatalba, majd a felügyeletre érkező szakember vélhetően a jövőben is ezzel foglalkozik. Lapunk kérdésére a PSZÁF-nál végzett tevékenységének utolsó „gyümölcséről”, a fogyasztóvédelmi ajánlásról úgy nyilatkozott: az általános, valamennyi pénzügyi szervezetet érintő dokumentum összegzi azokat az alapvető fogyasz­tóvédelmi elvárásokat, elveket, iránymutatásokat, amelyek a fogyasztóbarát pénzügyi szolgáltatói gyakorlatot, a fo­gyasztói érdekek hatékonyabb érvényre jutását célozzák. Az ajánlás az első tervek óta ugyan nem sokat változott, ám Siklósi Máté szerint azóta a piaci szereplők megértették, hogy a meglehetősen általánosan megfogalmazott elvárá­sokkal a felügyelet leginkább csak az irányokat igyekszik kijelölni, a pontosítást az üzletági konkrét ajánlások tartal­mazzák majd. Ezek kidolgozását ugyanakkor már Siklósi Máté nélkül végzi a felügyelet. napi BELSŐ VITÁK KERESZTTÜZÉBE KERÜLT A RÉGIÓS ÉRDEKELTSÉGEK KÉRDÉSE A különadó gyors kivezetésében reménykedik a Generáli-vezér Nem tehetünk mást, elfogad­juk a magyar költségvetés nehéz helyzete miatt a biztosítótársa­ságokra kirótt jelentős mértékű különadót, bízva abban, hogy a magyar kormányzat amilyen gyorsan csak lehet, kivezeti ezt az extra terhet - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Sergio Balbinot, a Generali Biztosító csoport ügyvezető igazgatója a társaság trieszti közgyűlése után. Európa 3. legnagyobb biz­tosítási csoportjának vezetője kizártnak tartja, hogy más eu­rópai országokban is „bankadé­val” sújtsák a biztosítókat. A Generali menedzsmentje jól kezelte a gazdasági válság hatásait, ez látható a társaság eredményességén, mind a növekedés, mind a profit oldalon - hangzott el a közgyűlésen. A biztosí­tó­csoport nettó bevétele 1,309 milliárd euróról 30 százalékkal, 1,702 milli­árd euróra nőtt. A kedvező adatok ellenére voltak viták a közgyűlésen. Sokan vitatták a Generalinak a PPF Holdinggal kötött szerző­dését, ami azért érdekes, mert a korábbi átrendezés révén a régi­ós érdekeltségek - így a magyar Generali is - a cseh PPF „alá” kerültek. Giovanni Perissinotto vezérigazgató szerint a PPF együttműködés biztosítja, hogy a régióban is vezető szerepre tegyenek szert, ám kiderült, hogy a PPF projektet a választ­mányi ülésen Vincent Bollore elnökhelyettes élesen kritizálta. A vitát vélhetően az generálta, hogy a régiós érdekelt­ségek működési eredménye - a többi európai érdekeltség erős növekedésével ellentétben -34,5 százalékkal, 419 millió euróra csökkent tavaly. A másik komoly vita a man­dátumának lejárta előtt három évvel távozó Cesare Geronzi elnök 16,65 millió eurós lelé­­pési díja körül alakult ki. A mértéket annak ellenére töb­ben vitatták, hogy Perissinotto jelezte: az összeg megfelel a piacon ilyen esetekben bevett gyakorlatnak és teljesen össz­hangban van a Generali belső szabályzataival. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR ► A társaság jövőjével kapcsolatban sokan adtak hangot annak a kétségüknek, hogy a régiós versenytársak - legin­kább az AXA - lekörözi, sőt talán fel is vásárolja a Generalit. E tekintetben nem volt jó hír, hogy Perissinotto szerint a csoport díjbevétele az első negyedévben 8,3 százalékkal, 19,1 milliárd euróra csökkent, elsősorban az egyszeri díjas életági vissza­esés miatt. A nem életágban 6,8 milliárd euró volt a bevétel, ami 2,1 százalékos növekedést takar. A szakember ugyanak­kor arról beszélt, hogy a pénzügyi bevételek növekedése nyo­mán továbbra is tartható az idei évre megcélzott növekedés. Itt a Vodafone magán-bázisállomása A Vodafone piacra dobja a mini bázisállomást - jelentette be Döbrőssy Gábor, a cég műszaki vezérigazgató-helyettese, ami akár egy magán-bá­zisállomásnak is tekinthető. Az eszköz vezetékes internetkapcsolattal működik. A berendezés a nehezen elérhető helyeken, garázsokban, pincék­ben is képes 3G/HSDPA hálózat létrehozására, így ott is lehetőség nyílik a mobiltelefonálásra és a mobilinternetezésre. Az így létrehozott 3G lefedettség hatósugara készüléktípustól függ, a vállalatoknak kínált mini bázisállomás hatósugara 80-100 méter, amely egy nagyobb családi házat vagy egy 100 négyzetméternél nagyobb kétszintes irodát is képes térerővel ellátni. A kis­ üzleti mini bázisállomás hatósugara 30-40 méter, ez pedig a 60-70 négyzetméteres irodákban alkalmas a 3G jel megteremtésére. A vállalati minibázis-eszköz egyidejűleg 8, míg a kis­ üzleti eszköz 4 párhuza­mos hang- vagy adatkapcsolatot kezel. DIÓSZEGI JÓZSEF A NAP BELFÖLDÖN ,­ NAPI GAZDASÁG 2011. MÁJUS 2., HÉTFŐ HATMILLIÁRDBA KERÜLT A KÜLÖNADÓ AZ MVM-NEK A Magyar Villamos Mű­vek (MVM) Zrt. közgyűlé­se 876,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 21,8 milli­árd forint adózott eredménnyel elfogadta a társaságcsoport tavalyi konszolidált mérlegét és eredménykimutatását - közöl­te az MVM. A közgyűlés dönté­se értelmében a társaság 12,5 milliárd forint osztalékot fizet (alapvetően a fő tulajdonos magyar államnak). Az adózott eredmény 2010. első félévi üzleti tervben előirányzott 27,5 milliárd forint összegéhez képest az elmaradás 5,7 milliárd forint, ami a vállalat szerint az ágazati különadó befizetéséből adódik (ez az MVM-et 6,1 mil­liárd forinttal terhelte meg). Az milliárd forintjába került a különadó MVM 2009-ben rekordmértékű, 60,8 milliárd forint adózott eredményt ért el, osztalékként pedig 35,1 milliárd forintot fizetett ki. Faragó Csaba, az MVM eddigi elnöke lemondott tisztségéről, a közgyűlés így Baji Csaba eddigi vezérigazga­tót a társaság igazgatóságának elnökévé választotta.­ ­ Az MVM-nek 6.1 Saab 931.9 TiDS beépített navigációval már napi nettó 5 785 Ft-tól a Sixt leasingnél! (Ajánlatunk 36 hó/90 000 km mellett érvényes. A tájékoztatás nem teljes kör, részletekért hívja a +36 1 450 5367-es telefonszámot)

Next