Napi Gazdaság, 2014. július (24. évfolyam, 125-147. szám)
2014-07-01 / 125. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 + MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK KÖZSZOLGÁLTATÁS Nonprofittá vált a hulladékszállítás A hulladékszállítás nonprofittá alakulása miatt nem kell fennakadásra számítani. A cégeknek nem a nyereség leépítése, hanem a veszteség megszüntetése okoz problémát. Dékány Lóránt Ma lép életbe a hulladékgazdálkodási törvény azon része, amelynek értelmében a lakossági szemétszállítás teljesen nonprofit ágazattá válik. A hulladékszállítási szolgáltatók már a törvény hatályba lépése előtt ennek megfelelően alakították át a működésüket, így nem várható fennakadás a lakossági szemétszállításban - mondta megkeresésünkre Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés ügyvezetője. Hozzátette, számos olyan cég volt, amely a hulladék elvitelén kívül más szolgáltatást is végzett, ezek külön cégbe szervezték a kommunális szemétszállítási tevékenységüket, és ennek a működését helyezték nonprofit alapokra. A hulladékszállító társaságoknál jelenleg nem a profit, hanem a veszteségek csökkentése okoz fejtörést. A megváltozott szabályozói környezet miatt ugyanis idén januárban tonnánként 3000 forintról 6000 forintra emelkedett az általuk fizetendő hulladéklerakási díj, miközben a 10 százalékos tavalyi rezsicsökkentés miatt sok szolgáltató árbevétele nem fedezi a költségeit. Iparági becslések szerint jelenleg körülbelül 10 milliárd forint kompenzációra lenne szükség a hulladékszállítás folyamatosságának biztonságos fenntartására, ám a központi költségvetés erre a célra csupán 6,6 milliárd forintot különített el eddig. Nagy György arra emlékeztetett, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság akár szükségszolgáltatót is kijelölhet egy területre, ahol utasít egy adott céget a hulladékszállítási feladatok ellátására. Hangsúlyozta, ilyen még nem volt Magyarországon, noha közel 300 településen már most is a katasztrófavédelem által kiválasztott, önként jelentkező társaság viszi el a szemetet. A nonprofit alapú működés ez utóbbiakra is vonatkozik, hiszen a katasztrófavédelem csak olyan céget választhat ki, amely teljesíti a jogszabály által előírt feltételeket. A mostanra megmaradt 149 közszolgáltató cég közül ugyanakkor 19-nek nincs a törvény által a tevékenységhez kötelezően előírt minősítése. Nyolcvan Hajdú-Bihar megyei településen jelölt ki új kéményseprő szolgáltatót a katasztrófavédelem. A területen a feladatokat eddig a Füt-M Kft. látta el, amely gazdasági ellehetetlenülése miatt július 1-jétől nem vállalta a kéményseprést. A katasztrófavédelem a céggel azonos tulajdonosi hátterű Fotesz Kft.-t jelölte ki a tevékenység átvételére. A tegnap kiadott határozat értelmében az ideiglenes szolgáltatónak a közszolgáltatási díjból meg nem térülő költségeit az állam kompenzálja, ráadásul a kéményseprést akár közmunkásokkal is elvégeztetheti. Egyelőre a veszteségek leküzdése a fő szempont a szolgáltatóknál ÁLLAMI TULAJDON Eladja a Főgázt a főváros Napi Gazdaság Megválik a Főgázban meglévő részesedésétől a fővárosi önkormányzat - erről döntött tegnap, zárt ülésen a budapesti közgyűlés. A főváros a gázszolgáltatóban 50 százalék és egy szavazatot érő részesedéssel rendelkezik, valamint a társaság irányítási jogait is birtokolja. A részvénypakettet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vásárolja meg 41,8 milliárd forintért. Ezzel teljes mértékben állami kézbe kerül a több mint 800 ezer fogyasztóval rendelkező Főgáz, hiszen a cég kisebbségi részesedését tavaly az MVM Zrt. már megvásárolta a német RWE- től. Az MVM a 49 százalékos csomagért 41 milliárd forintot fizetett ki. A Főgáz többségi részesedésének eladása nem most merült fel először. Hat éve a Demszky Gábor által irányított főváros értékesítette volna a Budapestnek évi több milliárd forint osztalékot hozó társaságot, hogy fejlesztéseket indíthassanak el a befolyt összegből. Akkor a városvezetés még 100 milliárd forint körüli összeget remélt a Főgázrészesedés eladásából. Az MNV 41,8 milliárdot fizet a Főgázért Lezárult a Dunamenti Erőmű többségi részesedésének eladása - értesült a Napi Gazdaság. Információink szerint tegnap a magyar érdekeltségű MET-csoport átutalta a vételárat a francia GDF Sueznek, amely 74,8 százalékos tulajdonnal bírt az erőműben. Úgy tudjuk, a Mol százhalombattai olajfinomítóját hővel ellátó, de idén csődközelbe került erőmű mai közgyűlésén új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat választanak, illetve az erőmű napokon belül újraindítja áramtermelését is. www.napigazdasag.hu » 2014. július 1., kedd DEVIZAHITELEK Rogán szigorítaná az elévülés szabályait Az árfolyamkockázat ügyében a bankok és a hitelfelvevők osztoznak a felelősségen - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az M1 Napirend előtt című műsorában. Közölte azt is, hogy a frakció módosító indítványt ad be a devizahiteles törvényjavaslathoz, ami az elévülés szabályait „pontosan és precízen” meghatározná. Szerinte a jelenleg futó szerződéseknél semmilyen elévülésről nem lehet szó: azoknak is visszajár a pénz, akiket például 2006 és 2009 között „vertek át” a bankok. Lezárt szerződés esetén csak akkor lehet elévülésről beszélni, ha a szerződést legalább öt éve, 2009 júniusa előtt már lezárták. Az országgyűlés a házszabálytól eltérve már pénteken szavazhat a devizahiteleseket segítő törvényről. A bankoknak ezután minden hitelfelvevőre vonatkozóan pontosan ki kell számolniuk a visszajáró összeget, amivel a Fidesz szerint három hónap alatt végeznek, és értesítik az eredményről az ügyfeleket. Szeptemberben arról dönt az országgyűlés, hogy hogyan - készpénzben vagy a tőkéből való leírással - kapják vissza az ügyfelek a nekik járó pénzt. ÁTCSOPORTOSÍTÁS Emeli a kormány a közfoglalkoztatási keretet A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy több mint 40 milliárd forintot hozzátesz az idei közfoglalkoztatási összeghez - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piaci és képzési államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában. Szerinte így megoldható lesz a kormányfő elvárásának teljesítése, hogy átlagosan havi 200 ezer fő vegyen részt a közfoglalkoztatásban. Azt azonban már nem részletezte, hogy mikor lehetséges az említett költségvetési átcsoportosítás, és arra sem tért ki, melyik előirányzat terhére helyezik át az említett összeget. Azt szintén nem részletezte, hogy a keretemeléssel milyen foglalkoztatási programok indulnak vagy folytatódhatnak. Czomba Sándor a beszélgetésben kitért arra is, hogy az idénymunka is nagyon jól alakul, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal májusi adatai szerint több mint 200 ezer ember vesz részt alkalmi vagy idényjellegű munkában, ami 2010 óta a legmagasabb szám. Több mint 200 ezer ember vesz részt a rendszerben NÖVÉNYOLAJIPAR Jóváhagyta a GVH a cseh agrármulti terjeszkedését Viszonylag gyorsan döntött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a cseh pénzügyminiszter, Andrej Babis tulajdonában lévő Agrofert-csoport vételi szándékáról, amely a napraforgóolaj-gyártással foglalkozó NT Kft.-re irányul. A vételi megállapodást április elején jelentették be Prágában, tegnap pedig jóvá is hagyta a versenyhivatal. A GVH indoklása szerint az Agrofertnek csak repceolaj-előállító üzeme van Csehországban, míg az NT csak napraforgóolajelőállítással foglalkozik. Bár a tulajdonos magyarországi piaci részesedése így magolajban meghaladja 20 százalékot, fajtánként az Agrofert 5 százalék alatt marad, és van Magyarországon az NT- hez hasonló méretű napraforgó-feldolgozó üzem is, így a verseny fenntartható. A GVH jóváhagyásával újabb ágazattal bővül az Agrofert hazai érdekeltségi köre. A társaságnak jelentős az integrátori tevékenységéhez kapcsolódó mezőgazdasági alapanyagokkal - műtrágyával, növényvédő szerekkel, vetőmagokkal - és a mezőgazdasági gépekkel lebonyolított forgalma. Tulajdonában van az IKR Agrár Kft., a Devecseri Agrokémia Kft., illetve a Ceres Sütőipari Zrt. is. Az NT Kft.-nek 196 alkalmazottja van, 2013-as bevételei pedig meghaladták a 140 millió eurót. KÖZLEKEDÉS Terven felüli bevételt hozott az e-útdíj Diószegi József Üzembiztosán és zavartalanul működik ez egy éve indult e-útdíjrendszer, amelynek idei bevétele hétfő éjfélig elérheti a 79 milliárd forintot - jelentette be Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez pedig jelentősen meghaladja az idei első félévi tervet, ami 75 milliárd forintról szólt. Az e-útdíjrendszer egy évvel ezelőtt, 2013. július 1-jén startolt, kialakítására a központi költségvetésben 42 milliárd forint állt rendelkezésre. A miniszter azt is elmondta, hogy 36 milliárd forintot használtak fel a rendszer komplett kiépítésére, ráadásul a szállítói szerződés megkötésétől számított két és fél hónap után már működött is. A kiépítés jogát a Getronics Zrt. nyerte el, ám később a cég nem kötött szerződést a pályázat kiírójával. Ezt követően a korábbi közlekedési kormányzat kilátásba helyezte, hogy jogi lépéseket tesz. A helyzet elemzése folyik - mondta most a Napi Gazdaság kérdésére Seszták, aki üzeni a cégnek, hogy - amennyiben a jogászok úgy látják - az elévülési határidőn belül megteszik a lépéseket. A magyarországi rendszer egyébként nemzetközi összehasonlításban mind a költség, mind pedig a beruházásra fordított idő szempontjából az élen áll - emelte ki a tárcavezető, aki azt is elmondta, hogy a fuvarozók által szorgalmazott finomhangolást még szeptemberben végrehajtják azokban az esetekben, amelyek nem igényelnek törvénymódosítást - utóbbi változtatásokat pedig októberben, novemberben léphetik meg. Mindeközben folyik az e-útdíj és a „e-matricás” rendszer integrációja is, ami még hatékonyabbá teszi a rendszert. Az e-útdíjrendszer egyébként túl azon, hogy igazságosabbá tette a fizetést (a fuvaros annyit fizet, amennyit használja az utat), egyben erősítette a vasút versenyhelyzetét - emelte ki Seszták. Seszták Miklós: idén 79 milliárdot hozott az e-útdíj