Napi Gazdaság, 2014. október (24. évfolyam, 190-210. szám)
2014-10-01 / 190. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » 4 CÍMLAPSZTORI KISBEFEKTETŐK Bankbetétből értékpapírszámlára vándo r bankbetétek korszaka lejárt - mondják a hazai brókerek, akik egyre több lakossági megbízást kapnak, hogy biztonságos lekötés mellett reálhozamot termeljenek. Gerócs Tamás Az alacsony kamatkörnyezetben nemcsak a nagy intézményi befektetőknek nehéz reálhozamot elérniük, hanem a kisbefektetőknek is. A lakosság kockázat-ellenálló képessége sokkal alacsonyabb, ezért akinek van egy kis megtakarítása, nehezen talál olyan biztonságos lekötést, amin nyereség keletkezik. A hazai brókercégek tapasztalatai szerint egyre többen viszik át a pénzt a bankbetétekből, sőt most már az állampapírokból is, jellemzően befektetési alapokba. (A betétállomány ennek ellenére növekszik. Cikkünk az MNB friss statisztikájáról a 9. oldalon.) Érzékelhetően áramlik be a pénz a lakossági értékpapírszámlákra - mondja Nyári Zsolt, a KBC Equitas vezető üzletkötője. Ennek forrása nem a kispárna; az ügyfelek jellemzően bankbetétekből hozzák el a pénzüket, hiszen ott most rendkívül kedvezőtlenek a kondíciók. Nyári Zsolt szerint a banki kamatok annyira alacsonyak, hogy sokszor a számla díját sem lehet lekötéssel kitermelni. Ezt érzékeli a lakosság, és emiatt keresik sokan a lehetőséget, hogy elérjenek valamennyi reálhozamot. A KBC-nél is sok hívást kapnak a brókerek, és az üzletkötő tapasztalata szerint emelkedik a lakosság kockázatvállalási hajlandósága. Mindez annak köszönhető, hogy valóban nagyon beszűkültek a lehetőségek a hozamvadászatra, és kockázatvállalás nélkül nincs már jó lekötés. A fél évvel korábbi állapothoz képest „egy fokozattal” mindenkinél eltolódott a toleranciaszint. Az emberek sok mindent vesznek, továbbra is az alapok a divatosak, azok között ugyanis a kockázati profilnak megfelelően sokféle termékből lehet válogatni. A pénzpiaci és ingatlanalapoktól kezdve a vegyes alapokon át az abszolút hozamúakig mindenféle termék kelendő, sőt most elég sokan keresnek részvénybefektetéseket is. Hasonlóan látja a helyzetet Nagy Bertalan, az Equilor Befektetési Zrt. privátbanki üzletágának vezetője. A befektetőknek fáj az alacsony kamatszint, ilyenkor nagyobb kockázatot is vállalnak a hozamokért - mondta lapunknak. Az Equilornál is érzékelnek tőkebeáramlást, az ügyfelek főleg a befektetési alapokat veszik, azon belül is az abszolút hozamú származtatott alapok az igazán népszerűek. Ezekbe az alapokba 10-15 százalékkal több pénzt hoztak be az utóbbi időben, és ha az összes befektetési alapot nézzük, akkor az abszolút hozamnak már a piac 10 százalékát fedik le. A magyar lakosság kockázatvállalási kedve persze nem olyan nagy, mint a fejlettebb országokban, ennek ellenére vannak, akik akár egzotikusabb piacokra is átmerészkednek - mondja az üzletágvezető. Carry-trade stratégiát például mostanában a török lírával játszottak meg néhányan, de volt, aki görög államkötvényt vásárolt. Persze nem ez a fő tendencia - tette hozzá. A tőkebeáramlás fennmaradásával kapcsolatban Nagy Bertalan azt mondja, azt a hozamkörnyezet alakulása szabja majd meg, idehaza a fő kérdés az, meddig maradnak ilyen alacsonyan a kamatok, illetve mikor indulnak meg fölfelé az állampapírhozamok. Bár a bankbetétekből vagy akár fix hozamú államkötvényekből kiáramlás figyelhető meg, az inflációkövető állampapírokat például szeretik a kisbefektetők, ezek esetében nettó tőkebeáramlást tapasztalnak az Equilornál. A Buda-Cashnél is az alacsony betéti és állampapírkamatok miatt keresik az emberek a magasabb hozamlehetőséggel rendelkező befektetéseket - erősítette meg Német Sándor, a brókerház kereskedelmi igazgatóhelyettese. A cég tapasztalatai szerint az egyedi részvénysztorik az egyéni piacokon otthonosan mozgó befektetők közül többeket megmozgatnak, de a klasszikus megtakarítók a fegyelmezett kockázatkezeléssel rendelkező konstrukciókat keresik, ezért többségük az egyedi portfoliókezelést választja. Az abszolút hozamú alapokba 10-15 százalékkal nőtt a tőkebeáramlás. BEFEKTETÉSI ALAPOK Az alapkezelő kiválasztása számít a legrizikósabb döntésnek Az egyik legnagyobb amerikai alap közelmúltbeli példája is rámutat arra, hogy az alapkezelő személye és szaktudása az egyik legfontosabb kockázati tényező a befektetéseknél. Molnár Gergely Nagy visszhangot váltott ki a gazdasági médiában a kaliforniai nyugdíjalap, a Caspers döntése, hogy kivonja befektetéseit a hedge fundokból, mivel elégedetlen azok teljesítményével és magasnak tartja díjaikat. Nem véletlen, hogy a több mint 300 milliárd dolláros, Kalifornia állami alkalmazottainak nyugdíj-megtakarításait kezelő alap épp a múlt év után hozta meg döntését. Tavaly a részvénypiacok szárnyaltak, a legfontosabb amerikai részvényindex, az S&P-500 20 százalék feletti növekedést mutatott, és a hedge fundok közül csak kevesen tudták ezt a teljesítményt felülmúlni. Ilyenkor úgy tűnhet, hogy teljesen felesleges az alapok szakértelméért borsos díjat fizetni, hiszen elég lett volna megvenni alacsony jutalék mellett a részvényindexet, és jobb hozamot érhetett volna el a befektető. Olyan években viszont amikor a hagyományos alapok veszteséget hoznak, felértékelődik az abszolút hozam stratégia. A Caspers döntésének kritikusai között is megjelent ez a vélekedés, többen alig rejtetten leamatőrözték az alap vezetését. Más vélemények - főleg a hedge fundok vezetőitől érkezők - inkább azt emelték ki, hogy a Caspersnek nem az egész szektornak kellett volna hátat fordítania, csupán jobban kellene megválasztani, melyik hedge fundba fektet. Egyes hírek szerint ugyanis a hatalmas alap annak idején megversenyeztette az alapkezelőket és azokba invesztált, amelyek a legnagyobb díjkedvezményt nyújtották. A gyenge hozamokért így csak magát hibáztathatja a Calpers, spórolni akart és ráfizetett. Ahogy Alaszka hasonló nyugdíjalapjának most nyilvánosságra került döntése bizonyítja, nem minden alapkezelő gondolkozik hasonlóképpen. Az Egyesült Államok legészakibb államában úgy döntöttek, kitartanak a hedge fundok mellett, amelyekbe a több mint 50 milliárd dolláros megtakarítások mintegy 6 százalékát fektetik. Az Alaska Permanent Fund Corp. döntése után egy újabb magyarázat is felbukkant. E szerint a Caspers 300 milliárd dolláros kezelt vagyonával egyszerűen túl nagy szereplő, ehhez képest a hedge fundokba irányított, legfeljebb 3 százalékos tőke nem képes arra, hogy az alap teljesítményét érezhetően befolyásolja, így igazán méretbeli problémák motiválták a döntést. Mike Burns, az alaszkai alap igazgatója szerint a kockázatok megosztása is nagyon fontos egy ilyen nagy intézmény esetében, ők például 120 különböző hedge fundba helyeznek el pénzt. A megfelelő alap kiválasztása a Blackrock kimutatásai szerint az első félévben is jelentős különbségeket okozott a hozamokban. Idén a felvásárlásokra, a társasági eseményekre fókuszáló „eseményvezérelt” alapok teljesítettek a legjobban, 2,5 százalékot tudtak rátenni az index 4,3 százalékos eredményére. A részvényhedge-fundok teljesítménye kevésbé szakadt el a piacok mozgásától. A részvények shortolását és longolását is lehetővé tevő stratégia 2,6 százalékot hozott az első félévben, ami 0,8 százalékos elmaradás a benchmarktól. Ez azonban csak Az alapkezelő szakértelmétől függően plusz 11 és mínusz 5 százalékot is el lehetett érni az első félévben, az átlag, voltak egészen jó, 12 százalékos hozamot elérő részvényalapok is, ahol az alapkezelők szaktudása 7,6 százalékot tett hozzá a hozamhoz. A Blackrock értékelése szerint a legnagyobb kockázat a befektetők számára nem is annyira a megfelelő típusú hedge fund kiválasztása, hanem a megfelelő szakemberekkel rendelkező alap megtalálása. Egy adott alaptípuson belül ugyanis - az alapkezelők szakértelmétől függően - plusz 11, illetve mínusz 5 százalékot is el lehetett érni az első félévben. Az abszolút hozamú alapok (hedge fundok) abban különböznek a többi befektetési alaptól, hogy teljesítményüket nem valamilyen eszközhöz képest (kötvény, részvényindex) elért relatív teljesítményben mérik, hanem minden helyzetben pozitív hozam elérésére, vagyis abszolút értelemben hozamra törekszenek. Ennek érdekében befektetési politikájuk is szabadabb, nem csupán az árak emelkedésére, hanem esésére is játszhatnak és általában nem szűkítik le a lehetőségét, hogy éppen mibe fektethetnek. www.napigazdasag.hu , 2014. október 1., szerda PRIVATBANK kockáza Az alacsony kamatkörny „jó hozam” fogalma. A kerülés helyett alacsonyabb az ügyfeleknek, de kérdésük ehhez. Hajlandóak esabb termékekhez fordul vagyonnal rendelkező ügrárbanki szegmens szaki Leitner Attila is ?. Javult-e valamit a komolyabb vagyonn rendelkező magyar ügyfelek kockázó vállalási hajlandósága az alacsony kmatkörnyezet hatására? A privátban szegmens szakértői szerint a nagyos hozam érdekében a befektetők hajlandóak nagyobb rizikót is vállalni, de aki olyan is, aki egyszerűen csökkentet hozamelvárásait. Fix hozamelvárást nehéz megfogalmazi a referenciahozamok meghaladása midig is alapvető elvárás volt az ügyféli részéről - mondta a Napi Gazdaságn. Szabó Sándor, a K&H privátbanki igagatója, kiemelve, hogy az alacsony kmatkörnyezet közvetlen következmén a forint- és devizabefektetések között tvább szűkülő spread. Vagyis könnyeben vált az ügyfél forintról euróra vaj dollárra, ha az adott devizában tudnr