Napi Gazdaság, 2014. október (24. évfolyam, 190-210. szám)

2014-10-01 / 190. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » 4 CÍMLAPSZTORI KISBEFEKTETŐK Bankbetétből értékpapírszámlára vándo­ r bankbetétek korszaka lejárt - mondják a hazai brókerek, akik egyre több lakossági megbízást kapnak, hogy biztonságos lekötés mellett reálhozamot termeljenek. Gerócs Tamás Az alacsony kamatkörnyezetben nemcsak a nagy intézményi befektetőknek nehéz reál­hozamot elérniük, hanem a kisbefektetőknek is. A lakosság kockázat-ellenálló képessége sokkal alacsonyabb, ezért akinek van egy kis megtakarítása, nehezen talál olyan biztonsá­gos lekötést, amin nyereség keletkezik. A hazai brókercégek tapasztalatai szerint egy­re többen viszik át a pénzt a bankbetétekből, sőt most már az állampapírokból is, jellem­zően befektetési alapokba. (A betétállomány ennek ellenére növekszik. Cikkünk az MNB friss statisztikájáról a 9. oldalon.) Érzékelhe­tően áramlik be a pénz a lakossági értékpapír­­számlákra - mondja Nyári Zsolt, a KBC Equitas veze­tő üzletkötője. Ennek forrása nem a kispárna; az ügyfelek jellemzően bankbetétekből hozzák el a pénzüket, hiszen ott most rendkívül kedvezőt­lenek a kondíciók. Nyári Zsolt szerint a banki kamatok annyira alacsonyak, hogy sokszor a számla díját sem lehet lekö­téssel kitermelni. Ezt érzékeli a lakosság, és emiatt keresik sokan a lehetőséget, hogy el­érjenek valamennyi reálhozamot. A KBC-nél is sok hívást kapnak a brókerek, és az üzletkötő tapasztalata szerint emelke­dik a lakosság kockázatvállalási hajlandósá­ga. Mindez annak köszönhető, hogy valóban nagyon beszűkültek a lehetőségek a hozam­­vadászatra, és kockázatvállalás nélkül nincs már jó lekötés. A fél évvel korábbi állapothoz képest „egy fokozattal” mindenkinél eltoló­dott a toleranciaszint. Az emberek sok min­dent vesznek, továbbra is az alapok a divato­sak, azok között ugyanis a kockázati profilnak megfelelően sokféle termékből lehet válogat­ni. A pénzpiaci és ingatlanalapoktól kezdve a vegyes alapokon át az abszolút hozamúakig mindenféle termék kelendő, sőt most elég so­kan keresnek részvénybefektetéseket is. Hasonlóan látja a helyzetet Nagy Bertalan, az Equilor Befektetési Zrt. privátbanki üz­letágának vezetője. A befektetőknek fáj az alacsony kamatszint, ilyenkor nagyobb koc­kázatot is vállalnak a hozamokért - mond­ta lapunknak. Az Equilornál is érzékelnek tőkebeáramlást, az ügyfelek főleg a befekte­tési alapokat veszik, azon belül is az abszo­lút hozamú származtatott alapok az igazán népszerűek. Ezekbe az alapokba 10-15 szá­zalékkal több pénzt hoztak be az utóbbi idő­ben, és ha az összes befektetési alapot nézzük, akkor az abszolút hozamnak már a piac 10 százalékát fedik le. A magyar lakosság koc­kázatvállalási kedve persze nem olyan nagy, mint a fejlettebb országokban, ennek ellenére vannak, akik akár egzotikusabb piacokra is átmerészkednek - mondja az üzletágvezető. Carry-trade stratégiát például mostanában a török lírával játszottak meg néhányan, de volt, aki görög államkötvényt vásárolt. Persze nem ez a fő tendencia - tette hozzá. A tőke­­beáramlás fennmaradásával kapcsolatban Nagy Bertalan azt mondja, azt a hozamkör­nyezet alakulása szabja majd meg, idehaza a fő kérdés az, meddig maradnak ilyen ala­csonyan a kamatok, illetve mikor indulnak meg fölfelé az állampapírhozamok. Bár a bankbetétek­ből vagy akár fix hozamú államkötvényekből kiáramlás figyelhető meg, az inflációkövető állampapírokat például szeretik a kisbefek­tetők, ezek esetében nettó tőkebeáramlást tapasztalnak az Equilornál. A Buda-Cashnél is az alacsony betéti és ál­lampapírkamatok miatt keresik az emberek a magasabb hozamlehetőséggel rendelkező befektetéseket - erősítette meg Német Sán­dor, a brókerház kereskedelmi igazgatóhe­lyettese. A cég tapasztalatai szerint az egye­di részvénysztorik az egyéni piacokon ottho­nosan mozgó befektetők közül többeket meg­mozgatnak, de a klasszikus megtakarítók a fegyelmezett kockázatkezeléssel rendelkező konstrukciókat keresik, ezért többségük az egyedi portfoliókezelést választja. Az abszolút hozamú alapokba 10-15 százalékkal nőtt a tőkebeáramlás. BEFEKTETÉSI ALAPOK Az alapkezelő kiválasztása számít a legrizikósabb döntésnek Az egyik legnagyobb amerikai alap közelmúltbeli példája is rámutat arra, hogy az alapkezelő személye és szaktudása az egyik legfontosabb kockázati tényező a befektetéseknél. Molnár Gergely Nagy visszhangot váltott ki a gazdasá­gi médiában a kaliforniai nyugdíjalap, a Caspers döntése, hogy kivonja befek­tetéseit a hedge fundokból, mivel elége­detlen azok teljesítményével és magas­nak tartja díjaikat. Nem véletlen, hogy a több mint 300 mil­liárd dolláros, Kalifornia állami alkalma­zottainak nyugdíj-megtakarításait kezelő alap épp a múlt év után hozta meg dönté­sét. Tavaly a részvénypiacok szárnyaltak, a legfontosabb amerikai részvényindex, az S&P-500 20 százalék feletti növeke­dést mutatott, és a hedge fundok közül csak kevesen tudták ezt a teljesítményt felülmúlni. Ilyenkor úgy tűnhet, hogy tel­jesen felesleges az alapok szakértelmé­ért borsos díjat fizetni, hiszen elég lett volna megvenni alacsony jutalék mellett a részvényindexet, és jobb hozamot ér­hetett volna el a befektető. Olyan évek­ben viszont amikor a hagyományos ala­pok veszteséget hoznak, felértékelődik az abszolút hozam stratégia. A Caspers döntésének kritikusai között is megjelent ez a vélekedés, többen alig rej­tetten leamatőrözték az alap vezetését. Más vélemények - főleg a hedge fundok vezetőitől érkezők - inkább azt emelték ki, hogy a Caspersnek nem az egész szek­tornak kellett volna hátat fordítania, csu­pán jobban kellene megválasztani, me­lyik hedge fundba fektet. Egyes hírek sze­rint ugyanis a hatalmas alap annak ide­jén megversenyeztette az alapkezelőket és azokba invesztált, amelyek a legnagyobb díjkedvezményt nyújtották. A gyenge ho­zamokért így csak magát hibáztathatja a Calpers, spórolni akart és ráfizetett. Ahogy Alaszka hasonló nyugdíjalapjának most nyilvánosságra került döntése bizo­nyítja, nem minden alapkezelő gondolko­zik hasonlóképpen. Az Egyesült Államok legészakibb államában úgy döntöttek, ki­tartanak a hedge fundok mellett, amelyek­be a több mint 50 milliárd dolláros meg­takarítások mintegy 6 százalékát fektetik. Az Alaska Permanent Fund Corp. döntése után egy újabb magyarázat is felbukkant. E szerint a Caspers 300 milliárd dolláros kezelt vagyonával egyszerűen túl nagy sze­replő, ehhez képest a hedge fundokba irá­nyított, legfeljebb 3 százalékos tőke nem ké­pes arra, hogy az alap teljesítményét érez­hetően befolyásolja, így igazán méretbe­li problémák motiválták a döntést. Mike Burns, az alaszkai alap igazgatója szerint a kockázatok megosztása is nagyon fon­tos egy ilyen nagy intézmény esetében, ők például 120 különböző hedge fundba he­lyeznek el pénzt. A megfelelő alap kiválasztása a Blackrock kimutatásai szerint az első félévben is jelentős különbségeket okozott a hoza­mokban. Idén a felvásárlásokra, a társa­sági eseményekre fókuszáló „esemény­­vezérelt” alapok teljesítettek a legjobban, 2,5 százalékot tudtak rátenni az index 4,3 százalékos eredményére. A részvény­­hedge-fundok teljesítménye kevésbé sza­kadt el a piacok mozgásától. A részvé­nyek shortolását és longolását is lehető­vé tevő stratégia 2,6 százalékot hozott az első félévben, ami 0,8 százalékos elma­radás a benchmarktól. Ez azonban csak Az alapkezelő szakértelmétől függően plusz 11 és mínusz 5 százalékot is el lehetett érni az első félévben, az átlag, voltak egészen jó, 12 százalékos hozamot elérő részvényalapok is, ahol az alapkezelők szaktudása 7,6 százalé­kot tett hozzá a hozamhoz. A Blackrock értékelése szerint a legna­gyobb kockázat a befektetők számára nem is annyira a megfelelő típusú hedge fund kiválasztása, hanem a megfelelő szakem­berekkel rendelkező alap megtalálása. Egy adott alaptípuson belül ugyanis - az alapkezelők szakértelmétől függően - plusz 11, illetve mínusz 5 százalékot is el lehetett érni az első félévben. Az abszolút hozamú alapok (hedge fundok) abban különböznek a többi be­fektetési alaptól, hogy teljesítményüket nem valamilyen eszközhöz képest (kötvény, részvényindex) elért relatív teljesítményben mérik, hanem minden helyzetben pozitív hozam elérésére, vagyis abszolút értelemben hozamra tö­rekszenek. Ennek érdekében befektetési politikájuk is szabadabb, nem csu­pán az árak emelkedésére, hanem esésére is játszhatnak és általában nem szűkítik le a lehetőségét, hogy éppen mibe fektethetnek. www.napigazdasag.hu , 2014. október 1., szerda PRIVATBANK kockáza Az alacsony kamatkörny „jó hozam” fogalma. A ke­rülés helyett alacsonyabb az ügyfeleknek, de kérdé­sük ehhez. Hajlandóak e­sabb termékekhez fordul vagyonnal rendelkező üg­rárbanki szegmens szaki Leitner Attila i­­s ?. Javult-e valamit a komolyabb vagyonn rendelkező magyar ügyfelek kockázó vállalási hajlandósága az alacsony k­matkörnyezet hatására? A privátban szegmens szakértői szerint a nagyos hozam érdekében a befektetők hajlan­dóak nagyobb rizikót is vállalni, de aki olyan is, aki egyszerűen csökkentet hozamelvárásait. Fix hozamelvárást nehéz megfogalmazi a referenciahozamok meghaladása mi­dig is alapvető elvárás volt az ügyféli részéről - mondta a Napi Gazdaságn. Szabó Sándor, a K&H privátbanki iga­gatója, kiemelve, hogy az alacsony k­matkörnyezet közvetlen következmén a forint- és devizabefektetések között t­vább szűkülő spread. Vagyis könnye­ben vált az ügyfél forintról euróra vaj dollárra, ha az adott devizában tudnr

Next