Napi Magyarország, 1997. december (1. évfolyam, 2-12. szám)
1997-12-29 / 10. szám
4 v!...MAGYARORSZÁG Napjaink aprószentjei Gyertyagyújtás a meg nem születettekért Szomorú okból, de bizakodó hittel tartottak közös imádságot és gyertyagyújtást tegnap, a vasárnap délutáni szentmise előtt Máriabesnyőn. Az országban egyedülálló módon a meg nem születettekért fohászkodtak olyan hazánk minden sarkából a helyi kegytemplom elé zarándokló - hívők, akik az élet és a nemzeti közösségi lét szentségének helyreállítását különösképpen fontosnak tartják hazánkban. Az eseményre a szabadban, a Kapucinusok terén található emlékoszlopnál került sor, mely a gyermek Jézust ábrázolja. Nagy László Tamás plébános, egyszersmind a magyarországi kapucinusok tartományfőnöke munkatársunknak azt hangsúlyozta: az élet - amely a fogantatással kezdődik - manapság különösképpen védelemre szorul, hiszen az abortuszok régóta ijesztő mennyisége idén sem csökkent Magyarországon. Az egyház a gyermek elfogadására biztat mindenkit, abban a meggyőződésében, hogy Isten segít az őt kérő szülőknek fölnevelni az utódokat, bármilyen rossz szociális közállapot ellenére is. Ha egy gyermek „felelőtlenül” fogant, az anyát abban kell megerősíteni, hogy hordja ki magzatát, és nevelje fel gyermekét. Ha ez utóbbira nem hajlandó, még mindig ott vannak azok a házaspárok, akik örökbefogadásukra vállalkoznának. Tamás atya nem hallgatta el, amit lelkigondozói munkája során gyakran tapasztalt: az abortuszt elszenvedett nőknél lelki seb keletkezik, amely bűnbánat és az Istentől így elkért és kapott bűnbocsánat nélkül nem gyógyul be. Ezzel szemben azok a párok, akiket sikerült rábeszélni arra, vállalják az eredetileg nem kívánt magzatot, ma már a világ minden kincséért sem válnának meg gyermeküktől. Joó Közlekedési tudnivalók szilveszterre Szilveszter éjjel 10 órától újév hajnali 5-ig leáll a közlekedés a MÁV vonalain - tudtuk meg a Mávinform ügyeletén. Nemcsak a személy-, de a postavonatok sem közlekednek éjszaka. Az Intercity vonatok közül az utolsók már 18 óra előtt útra kelnek, de azok sem járnak jobban, akik gyorsvonatra vágynak. A Déliből Szekszárdra, illetve Szekszárdról Budapestre induló 19 órás, illetve 18.45-ös gyorsvonat ugyanis az év utolsó napján nem közlekedik. Általánosságban elmondható, hogy szilveszterkor a szentesti, míg újév reggelén a karácsony első napi menetrend van érvényben. A kimaradó vonatok közül néhányat január 4-én kapjuk vissza. Mentesítő járatok indulnak ugyanis az új év első vasárnapján. Miskolcról, Budapesten és Győrön át Szombathelyre 15.20-kor, Nyíregyházáról a Nyugatiba 15.15-kor, Szegedről Budapestre 16.50-kor és Győrből a Keletibe 20.25-kor. A BKV forgalmi diszpécserétől megtudtuk, hogy az egyébként szokásos éjszakai menetrend lesz érvényben. Az utolsó metró 23.10- kor indul a végállomásokról. Négy rendkívüli buszjárat lesz éjszaka a 7-es, 32-es, 85-ös és 123-as vonalán. Közlekedni fog éjszaka a Körúton a 6-os villamos, valamint a 24- es a Keletitől a Vágóhídig, és a 81- es trolibusz. A Volánbusz Erzsébet téri információs központjában elmondták, hogy szilveszterkor a szokásos hétköznapi menetrend lesz érvényben, járatkimaradás nem várható a távolsági forgalomban. Zmeskall Cinizmus, hogy a népjóléti miniszter reálértéktartó jövő évi egészségbiztosítási költségvetésről beszél, hiszen a gyógyító-megelőző ellátások kasszája csaknem azonos az 1997. évi pótköltségvetésben meghatározottal. A bázis ugyanis csak ez utóbbi 309 milliárd forint lehet. Egyébként a kórházak vezetése a sokadik dilemma elé kerül az új évben. Példának okáért, behajtsa-e a betegeken a beutaló nélküli járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás igénybevétele esetén kormányrendeletben előírt, esetenkénti 2000—10 000 forintokat, s ezzel csökkentse (?) forráshiányát, vagy - a betegek megtartása érdekében - tekintsen el ettől, s hagyja a fizetőképességet a feketemechanizmusokra. Tapasztaltuk, hogy az „ország rendbe tétele” jelszó mellett, az egészségügyi ellátó rendszerben a kaotikus jelenségek szaporodtak, és az illúzióját is elvesztettük annak, hogy átlátható érdekeltségű viszonyok alakulnak ki. A kereszt visszatérő szimbólum a magyar egészségügyben így karácsony táján. Egyre kisebb számú, megalázóan fizetett, robotoló ápolónő és fiatal orvos viszi a szegény egészségügy keresztjét, amire a betegek is ráfeszülhetnek majd húsvét táján. Ehhez képest a népjóléti miniszter, jó esetben álharcos szakszervezeti vezetők célkeresztjének szerepében mártírkodik (MN-riport). Teheti, hiszen ez a korlátlan lehetetlenségek fogyó lélekszámú hazája. Dr. Márin Kristóf KÓRHÁZI FŐORVOS, a Heves Megyei Orvosi Kamara elnöke Idén kevesebb volt a karácsonyfatűz A három ünnepi nap alatt összesen 16 karácsonyfatűz volt az országban. Ez a szám elenyésző a korábbiakéhoz képest - tudta meg az MTI az Országos Tűzoltó-parancsnokság sajtóügyeletesétől, aki azonban megjegyezte azt is, hogy a frissen kivágott fenyők még nedvesek, ezért viszonylag nehezen gyulladnak. A következő napokban viszont fokozottan figyelni kell, mert a fűtött szobában kiszáradt fák akár egy csillagszórótól is könnyen lángra kaphatnak - mutatott rá az Országos Tűzoltóparancsnokság sajtóreferense. Kutatóintézetek egyetemeken Megszűnt akadémiai státusok 1998. január elsejétől megszűnik az akadémiai státusa a veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézetének, valamint a miskolci Bányászati Kémiai Kutató Laboratóriumnak. A két intézet kari önállóságú egyetemi kutatási-fejlesztési egységként folytatja tevékenységét. Az MTA, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kötött megállapodás szerint - amelyet az MTA a közelmúltban megtartott 161. közgyűlése is elfogadott - a veszprémi intézet a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemhez, a miskolci pedig a Miskolci Egyetemhez integrálódik. Mindkét felsőoktatási intézmény kinyilvánította: kutatási potenciáljuk piaci hasznosításában, a felsőoktatás szerepvállalásában stratégiai jelentőséget tulajdonítanak a kutatóintézeteknek. Gyenis János, a Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI) igazgatója ésszerű lépésnek ítélte az intézet Keszthelyhez történő kapcsolását. Mint az MTI-nek elmondta: meggyőződése, hogy az egyetemhez való csatlakozás új lehetőséget nyit számukra. Arra a kérdésre, hogy az intézet miért nem ahhoz a szomszédos egyetemhez csatlakozott, ahol ma is folyik a vegyészmérnökképzés, elmondta: az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági kutatásokban ma több lehetőséget látnak, mint a vegyiparban. Az intézet többé-kevésbé eddig is piaci alapon működött, működési költségüknek csupán harmadát biztosította az MTA, a többit saját maguk teremtették elő tudományos megbízások és pályázatok segítségével. A miskolci Bányászati Kémiai Laboratórium kutatói és dolgozói kezdetben értetlenül fogadták az MTA azon szándékát, hogy az Akadémia úgymond leadja őket. Lakatos István igazgató szerint nem szolgáltak rá erre a lépésre, hiszen mindenben megfelelnek az akadémiai státusnak, amit megerősített szakmai felügyeletük, az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága, valamint a Földtudományi Osztály is. Az Akadémia kuratóriuma, amely elsődleges javaslattételi jogokkal rendelkezik az intézmények működésében, elsősorban kiemelkedő tudományos eredményeik és intenzív egyetemi kapcsolataik miatt szintén kiállt akadémiai státusuk megőrzése mellett. Ezenkívül erősödött önfenntartó képességük is, az intézmény piacorientálttá vált, az elmúlt években megnégyszerezte teljesítményét és bevételét, amely főleg a szénhidrogénpiacról, elsősorban a Mal kutatási-fejlesztési megbízásaiból adódott. A laboratórium éves fenntartási költségének kétharmadát maga teremti elő, és messze kedvezőbb anyagi háttérrel működik, mint a többi kutatóintézet, ezért az anyagi biztonság sem indokolta az integrációt - jelentette ki az igazgató. Ugyanakkor hozzátette: már megbarátkoztak a gondolattal, hiszen az 1957-ben alapított laboratórium viszonylagos függetlenséget élvez majd a Miskolci Egyetem kötelékében, önálló bankszámlával, vállalkozói joggal rendelkeznek majd. A kutatók továbbra is tíz-tizenkét tantárgyat oktatnak az egyetemen, a Mal pedig további megbízásokkal látja el a laboratóriumot. Belpolitika Szándékos alultervezés az egészségügyben 50 milliárdos eldugott hiány A hatvani Albert Schweitzer Kórház 52 orvosa ez év november elején munkaügyi bírósághoz fordult, mivel több mint három évig nem a törvényesen járó ügyeleti díjazást kapták. A 19 millió forintra rúgó követelés jogosságát a kórház vezetése már év elején elismerte, ám annak kifizetését - a központi finanszírozás hiányára hivatkozva - eddig nem vállalta. Új fejleményként, december 19-én a követelés egyharmadát kifizették az orvosoknak (korábban a szakdolgozók elmaradt túlmunkadíjazásának hasonló töredékfizetésére került sor). A helyi orvosi kamara által folytatott egyeztetések ezzel nem érnek véget. Mint azt dr. Mánya Kristóftól, a Megyei Orvosi Kamara elnökétől megtudtuk, a mostani részkifizetést a kórházi vezetés karácsonyi gesztusának tekintik, a munkaügyi bíróságon tett beterjesztésüket természetesen nem vonják vissza. Az ilyen gondok Heves megyében visszatérően jelentkeznek, hiszen nyáron az egri kórházban került sor, alkut követően, a teljes - három évre visszamenő - követelés kifizetésére. Gyöngyösön pedig, a Bugát Pál Kórházban, mintegy 100 orvosnak és szakdolgozónak tartozik 20 millió forinttal az intézmény. A súlyosan eladósodott kórház orvosai december elején szintén a helyi orvosi kamarát bízták meg azzal, hogy egyeztessen Kató Gáborral, az intézmény önkormányzati biztosával. Az érintettek egységesen úgy látják, hogy törvényes járandóságukról még a csődhelyzet ismeretében sem mondhatnak le. A kamarai elnök elmondta: általános megütközést kelt, hogy noha országos gond a törvényes túlmunkadíjazás fedezetének hiánya, a szükséges, minimum 5 milliárd forint ezúttal sem szerepel az egészségbiztosítás 1998. évi költségvetésében. Jellemző módon más rovatokban is kiadási alultervezés történt (mintegy 50 milliárd forint eldugott hiányt számított ki a kamara országos központja), s ezt a - már most is súlyosan eladósodott kórházak nem fogják túlélni jövőre. Nem véletlenül helyezett tiltakozóakciókat kilátásba az EDDSZ, amint a Magyar Kórházszövetség sem. - g - • 1997. december 29., hétfő Növekvő embercsempészet A magyar határőrök 198 esetben kényszerültek intézkedésre keddtől szombat délelőttig - közölte az MTI-vel Krisán Attila, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Elmondta: az ünnepek alatt 35-en próbálkoztak illegális határátlépéssel Szlovákia, Szlovénia és Ausztria felé, az országba pedig 11-en jöttek volna ugyanilyen módon, ha a zöldhatáron el nem csípik őket. Az ünnep idején a határőrség 19 embert vett vissza - többségüket Ausztriából. Három lopott autót és 21 hamisított okmányt fedeztek fel. A cigánybálban is besegítettek ha vitte vissza, és ő is megerőszakolta. Innét egy másik szórakozóhelyre vitte, ahol két hatvani lakhelyű fiatalember hasonló módon segített a lánynak, azaz egy újabb lakásba kényszerítették, és egyikük újból megerőszakolta. Végül felrakták a vonatra. Rákosi Mihály alezredes, a Bács- Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője elmondta: a négy férfit a rendőrség már őrizetbe vette. Az áldozat elmondása szerint a férfiak egymástól függetlenül azzal riogatták, hogy Kunszentmiklós olyan városrészén van, ahol egy fiatal lánynak életveszélyes egyedül lennie. MTI Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat üdvözli, hogy a tervek szerint a következő választási ciklusban már valamennyi magyarországi kisebbség képviselője helyet kap a parlamentben. Azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a több százezres hazai cigányságot csupán két fő reprezentálná a parlamentben, mivel meggyőződése, hogy a képviselőhelyeket létszámarányosan kell elosztani. Erről Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke beszélt szombaton egy Szolnokon megtartott romafórumon. Az OCKÖ tiltakozását az váltotta ki, hogy a legutóbbi tervezet alapján az Országgyűlésben csupán két fő reprezentálná a hazai cigányságot. Megdöbbentő erőszaksorozat áldozata lett egy budapesti lány karácsony másnapján Kunszentmiklóson. A 18 éves, lány Szalkszentmártonból utazott volna haza, és az átszállás miatt a csatlakozásra várakozva bement a kunszentmiklósi állomás éttermébe. Odament hozzá egy férfi, ölelgetni kezdte, majd kirángatva a helyiségből, elcipelte a lakására, ahol megerőszakolta, később elhurcolta magával az éppen zajló cigánybálba. A fiatal teremtés sem a restiben, sem a cigánybálban nem kapott senkitől segítséget. Pontosabban a bálban „segítségére sietett” egy másik férfi, aki ugyanabba a lakás Mi lesz a kidobott fenyőkkel? A karácsonyi ünnepek elmúltával a karácsonyfák sorsa is a szokásos módon megváltozik, a meleg szobából - tűleveleiktől megszabadulva - kikerülnek a hideg utcára. A kidobott fenyőfák elszállításáról az FKFV szóvivőjét, Szegedi Pétert kérdeztük, aki elmondta, ha a fenyőket a kuka mellé teszik, akkor azokat díjmentesen elszállítják. A nagy lakótelepeken a kijelölt gyűjtőhelyekre kell vinni a fákat. Más a helyzet azokkal a fákkal, amelyeket az árusok nem tudtak eladni, ezeknek az elszállításáért fizetni kell, 1500 forintot köbméterenként. Az elszállítást a kerületi önkormányzatoknál kell megrendelni. Bozay