Napi Magyarország, 1997. december (1. évfolyam, 2-12. szám)

1997-12-29 / 10. szám

4 v!...MAGYARORSZÁG Napjaink aprószentjei Gyertyagyújtás a meg nem születettekért Szomorú okból, de bizakodó hit­tel tartottak közös imádságot és gyertyagyújtást tegnap, a vasárnap délutáni szentmise előtt Mária­­besnyőn. Az országban egyedülálló módon a meg nem születettekért fo­hászkodtak olyan­­ hazánk minden sarkából a helyi kegytemplom elé zarándokló - hívők, akik az élet és a nemzeti közösségi lét szentségének helyreállítását különösképpen fon­tosnak tartják hazánkban. Az eseményre a szabadban, a Kapu­cinusok terén található emlékoszlop­nál került sor, mely a gyermek Jézust ábrázolja. Nagy László Tamás plébános, egy­szersmind a magyarországi kapuci­nusok tartományfőnöke munkatár­sunknak azt hangsúlyozta: az élet - amely a fogantatással kezdődik - manapság különösképpen védelem­re szorul, hiszen az abortuszok rég­óta ijesztő mennyisége idén sem csökkent Magyarországon. Az egyház a gyermek elfogadására biztat mindenkit, abban a meggyő­ződésében, hogy Isten segít az őt kérő szülőknek fölnevelni az utódo­kat, bármilyen rossz szociális közál­lapot ellenére is. Ha egy gyermek „felelőtlenül” fogant, az anyát abban kell meg­erősíteni, hogy hordja ki magzatát, és nevelje fel gyermekét. Ha ez utóbbira nem hajlandó, még min­dig ott vannak azok a házaspárok, akik örökbefogadásukra vállalkoz­nának. Tamás atya nem hallgatta el, amit lelkigondozói munkája során gyak­ran tapasztalt: az abortuszt elszen­vedett nőknél lelki seb keletkezik, amely bűnbánat és az Istentől így el­kért és kapott bűnbocsánat nélkül nem gyógyul be. Ezzel szemben azok a párok, aki­ket sikerült rábeszélni arra, vállal­ják az eredetileg nem kívánt magza­tot, ma már a világ minden kincsé­ért sem válnának meg gyermekük­től. Joó Közlekedési tudnivalók szilveszterre Szilveszter éjjel 10 órától újév haj­nali 5-ig leáll a közlekedés a MÁV vonalain - tudtuk meg a Mávinform ügyeletén. Nemcsak a személy-, de a postavonatok sem közlekednek éj­szaka. Az Intercity vonatok közül az utolsók már 18 óra előtt útra kel­nek, de azok sem járnak jobban, akik gyorsvonatra vágynak. A Déli­ből Szekszárdra, illetve Szekszárdról Budapestre induló 19 órás, illetve 18.45-ös gyorsvonat ugyanis az év utolsó napján nem közlekedik. Általánosságban elmondható, hogy szilveszterkor a szentesti, míg újév reggelén a karácsony első napi menetrend van érvényben. A kima­radó vonatok közül néhányat január 4-én kapjuk vissza. Mentesítő jára­tok indulnak ugyanis az új év első vasárnapján. Miskolcról, Budapes­ten és Győrön át Szombathelyre 15.20-kor, Nyíregyházáról a Nyuga­tiba 15.15-kor, Szegedről Budapest­re 16.50-kor és Győrből a Keletibe 20.25-kor. A BKV forgalmi diszpécserétől megtudtuk, hogy az egyébként szo­kásos éjszakai menetrend lesz ér­vényben. Az utolsó metró 23.10- kor indul a végállomásokról. Négy rendkívüli buszjárat lesz éjszaka a 7-es, 32-es, 85-ös és 123-as vona­lán. Közlekedni fog éjszaka a Kör­úton a 6-os villamos, valamint a 24- es a Keletitől a Vágóhídig, és a 81- es trolibusz. A Volánbusz Erzsébet téri infor­mációs központjában elmondták, hogy szilveszterkor a szokásos hét­köznapi menetrend lesz érvényben, járatkimaradás nem várható a távol­sági forgalomban. Zmeskall Cinizmus, hogy a népjóléti miniszter reálértéktartó jövő évi egészségbiztosítási költségvetésről beszél, hi­szen a gyógyító-megelőző ellátások kasszája csaknem azonos az 1997. évi pótköltségvetésben meghatározot­tal. A bázis ugyanis csak ez utóbbi 309 milliárd forint lehet. Egyébként a kórházak vezetése a sokadik dilemma elé kerül az új évben. Példának okáért, behajtsa-e a betegeken a beutaló nélküli járóbeteg- és fekvőbeteg-el­látás igénybevétele esetén kormányrendeletben előírt, esetenkénti 2000—10 000 forintokat, s ezzel csökkentse (?) forráshiányát, vagy - a betegek megtartása érdeké­ben - tekintsen el ettől, s hagyja a fizetőképességet a fe­ketemechanizmusokra. Tapasztaltuk, hogy az „ország rendbe tétele” jelszó mellett, az egészségügyi ellátó rendszerben a kaotikus jelenségek szaporodtak, és az illúzióját is elvesztettük annak, hogy átlátható érde­keltségű viszonyok alakulnak ki. A kereszt visszatérő szimbólum a magyar egészség­ügyben így karácsony táján. Egyre kisebb számú, meg­alázóan fizetett, robotoló ápolónő és fiatal orvos viszi a szegény egészségügy keresztjét, amire a betegek is rá­feszülhetnek majd húsvét táján. Ehhez képest a népjóléti miniszter, jó esetben álhar­cos szakszervezeti vezetők célkeresztjének szerepében mártírkodik (MN-riport). Teheti, hiszen ez a korlátlan lehetetlenségek fogyó lélekszámú hazája. Dr. Márin Kristóf KÓRHÁZI FŐORVOS, a Heves Megyei Orvosi Kamara elnöke Idén kevesebb volt a karácsonyfatűz A három ünnepi nap alatt össze­sen 16 karácsonyfatűz volt az or­szágban. Ez a szám elenyésző a ko­rábbiakéhoz képest - tudta meg az MTI az Országos Tűzoltó-parancsnok­ság sajtóügyeletesétől, aki azonban megjegyezte azt is, hogy a frissen kivá­gott fenyők még nedvesek, ezért vi­szonylag nehezen gyulladnak. A kö­vetkező napokban viszont fokozottan figyelni kell, mert a fűtött szobában ki­száradt fák akár egy csillagszórótól is könnyen lángra kaphatnak - mutatott rá az Országos Tűzoltóparancsnokság sajtóreferense. Kutatóintézetek egyetemeken Megszűnt akadémiai státusok 1998. január elsejétől megszűnik az akadémiai státusa a veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézetének, valamint a miskolci Bányászati Ké­miai Kutató Laboratóriumnak. A két intézet kari önállóságú egyetemi ku­tatási-fejlesztési egységként folytatja tevékenységét. Az MTA, valamint a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium által kötött megállapodás sze­rint - amelyet az MTA a közelmúlt­ban megtartott 161. közgyűlése is elfogadott - a veszprémi intézet a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemhez, a miskolci pedig a Mis­kolci Egyetemhez integrálódik. Mindkét felsőoktatási intézmény ki­nyilvánította: kutatási potenciáljuk piaci hasznosításában, a felsőokta­tás szerepvállalásában stratégiai je­lentőséget tulajdonítanak a kutató­­intézeteknek. Gyenis János, a Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI) igazgatója ésszerű lépésnek ítélte az intézet Keszthelyhez történő kapcsolását. Mint az MTI-nek elmondta: meggyő­ződése, hogy az egyetemhez való csatlakozás új lehetőséget nyit szá­mukra. Arra a kérdésre, hogy az in­tézet miért nem ahhoz a szomszé­dos egyetemhez csatlakozott, ahol ma is folyik a vegyészmérnökkép­zés, elmondta: az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági kutatásokban ma több lehetőséget látnak, mint a vegyiparban. Az intézet többé-kevésbé eddig is piaci alapon működött, működési költségüknek csupán harmadát biz­tosította az MTA, a többit saját maguk teremtették elő tudományos megbí­zások és pályázatok segítségével. A miskolci Bányászati Kémiai La­boratórium kutatói és dolgozói kez­detben értetlenül fogadták az MTA azon szándékát, hogy az Akadémia úgymond leadja őket. Lakatos Ist­ván igazgató szerint nem szolgáltak rá erre a lépésre, hiszen mindenben megfelelnek az akadémiai státus­nak, amit megerősített szakmai fel­ügyeletük, az MTA Bányászati Tudo­mányos Bizottsága, valamint a Föld­­tudományi Osztály is. Az Akadémia kuratóriuma, amely elsődleges ja­vaslattételi jogokkal rendelkezik az intézmények működésében, első­sorban kiemelkedő tudományos eredményeik és intenzív egyetemi kapcsolataik miatt szintén kiállt aka­démiai státusuk megőrzése mellett. Ezenkívül erősödött önfenntartó képességük is, az intézmény piac­­orientálttá vált, az elmúlt években megnégyszerezte teljesítményét és bevételét, amely főleg a szénhidro­génpiacról, elsősorban a Mal kuta­tási-fejlesztési megbízásaiból adó­dott. A laboratórium éves fenntartá­si költségének kétharmadát maga teremti elő, és messze kedvezőbb anyagi háttérrel működik, mint a többi kutatóintézet, ezért az anyagi biztonság sem indokolta az integrá­ciót - jelentette ki az igazgató. Ugyanakkor hozzátette: már megba­rátkoztak a gondolattal, hiszen az 1957-ben alapított laboratórium vi­szonylagos függetlenséget élvez majd a Miskolci Egyetem köteléké­ben, önálló bankszámlával, vállalko­zói joggal rendelkeznek majd. A ku­tatók továbbra is tíz-tizenkét tantár­gyat oktatnak az egyetemen, a Mal pedig további megbízásokkal látja el a laboratóriumot. Belpolitika Szándékos alultervezés az egészségügyben 50 milliárdos eldugott hiány A hatvani Albert Schweitzer Kórház 52 orvosa ez év november elején munkaügyi bírósághoz fordult, mivel több mint három évig nem a törvényesen járó ügyeleti díjazást kapták. A 19 millió forintra rúgó követelés jogosságát a kórház vezetése már év elején elismerte, ám annak kifizetését - a központi finanszírozás hiányára hivatkozva - ed­dig nem vállalta. Új fejleményként, december 19-én a követelés egy­­harmadát kifizették az orvosoknak (korábban a szakdolgozók elma­radt túlmunkadíjazásának hasonló töredékfizetésére került sor). A helyi orvosi kamara által folyta­tott egyeztetések ezzel nem érnek véget. Mint azt dr. Mánya Kristóftól, a Megyei Orvosi Kamara elnökétől megtudtuk, a mostani részkifizetést a kórházi vezetés karácsonyi gesztu­sának tekintik, a munkaügyi bírósá­gon tett beterjesztésüket természe­tesen nem vonják vissza. Az ilyen gondok Heves megyében visszaté­rően jelentkeznek, hiszen nyáron az egri kórházban került sor, alkut kö­vetően, a teljes - három évre vissza­menő - követelés kifizetésére. Gyöngyösön pedig, a Bugát Pál Kór­házban, mintegy 100 orvosnak és szakdolgozónak tartozik 20 millió forinttal az intézmény. A súlyosan eladósodott kórház or­vosai december elején szintén a he­lyi orvosi kamarát bízták meg azzal, hogy egyeztessen Kató Gáborral, az intézmény önkormányzati biztosá­val. Az érintettek egységesen úgy látják, hogy törvényes járandósá­gukról még a csődhelyzet ismereté­ben sem mondhatnak le. A kamarai elnök elmondta: általá­nos megütközést kelt, hogy noha országos gond a törvényes túlmun­kadíjazás fedezetének hiánya, a szükséges, minimum 5 milliárd fo­rint ezúttal sem szerepel az egész­ségbiztosítás 1998. évi költségveté­sében. Jellemző módon más rovatokban is kiadási alultervezés történt (mint­egy 50 milliárd forint eldugott hi­ányt számított ki a kamara országos központja), s ezt a - már most is sú­lyosan eladósodott­­ kórházak nem fogják túlélni jövőre. Nem véletle­nül helyezett tiltakozóakciókat kilá­tásba az EDDSZ, amint a Magyar Kórházszövetség sem. - g - • 1997. december 29., hétfő Növekvő embercsempészet A magyar határőrök 198 esetben kényszerültek intézkedésre kedd­től szombat délelőttig - közölte az MTI-vel Krisán Attila, a Határőr­ség Országos Parancsnokságának szóvivője. Elmondta: az ünnepek alatt 35-en próbálkoztak illegális határátlépéssel Szlovákia, Szlové­nia és Ausztria felé, az országba pe­dig 11-en jöttek volna ugyanilyen módon, ha a zöldhatáron el nem csípik őket. Az ünnep idején a ha­tárőrség 19 embert vett vissza - többségüket Ausztriából. Három lopott autót és 21 hamisított ok­mányt fedeztek fel. A cigánybálban is besegítettek ha vitte vissza, és ő is megerőszakolta. Innét egy másik szórakozóhelyre vitte, ahol két hatvani lakhelyű fiatalember hasonló módon segített a lánynak, az­az egy újabb lakásba kényszerítették, és egyikük újból megerőszakolta. Vé­gül felrakták a vonatra. Rákosi Mihály alezredes, a Bács- Kiskun Megyei Rendőrfő­kapitány­­ság szóvivője elmondta: a négy férfit a rendőrség már őrizetbe vette. Az ál­dozat elmondása szerint a férfiak egymástól függetlenül azzal riogat­ták, hogy Kunszentmiklós olyan vá­rosrészén van, ahol egy fiatal lánynak életveszélyes egyedül lennie. MTI Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat üdvözli, hogy a tervek szerint a következő választási ciklusban már valamennyi magyarországi kisebb­ség képviselője helyet kap a parlamentben. Azt azonban elfogadhatat­lannak tartja, hogy a több százezres hazai cigányságot csupán két fő rep­rezentálná a parlamentben, mivel meggyőződése, hogy a képviselőhe­lyeket létszámarányosan kell elosztani. Erről Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke beszélt szombaton egy Szolnokon megtartott romafórumon. Az OCKÖ tiltakozását az váltotta ki, hogy a legutóbbi tervezet alapján az Országgyűlésben csupán két fő reprezentálná a hazai cigányságot. Megdöbbentő erőszaksorozat áldo­zata lett egy budapesti lány karácsony másnapján Kunszentmiklóson. A 18 éves, lány Szalkszentmártonból utazott volna haza, és az átszállás miatt a csat­lakozásra várakozva bement a kun­­szentmiklósi állomás éttermébe. Oda­ment hozzá egy férfi, ölelgetni kezdte, majd kirángatva a helyiségből, elcipel­te a lakására, ahol megerőszakolta, később elhurcolta magával az éppen zajló cigánybálba. A fiatal teremtés sem a restiben, sem a cigánybálban nem kapott senkitől segítséget. Ponto­sabban a bálban „segítségére sietett” egy másik férfi, aki ugyanabba a lakás­ Mi lesz a kidobott fenyőkkel? A karácsonyi ünnepek elmúltával a karácsonyfák sorsa is a szokásos módon megváltozik, a meleg szobá­ból - tűleveleiktől megszabadulva - kikerülnek a hideg utcára. A kido­bott fenyőfák elszállításáról az FKFV szóvivőjét, Szegedi Pétert kérdez­tük, aki elmondta, ha a fenyőket a kuka mellé teszik, akkor azokat díj­mentesen elszállítják. A nagy lakóte­lepeken a kijelölt gyűjtőhelyekre kell vinni a fákat. Más a helyzet azokkal a fákkal, amelyeket az áru­sok nem tudtak eladni, ezeknek az elszállításáért fizetni kell, 1500 fo­rintot köbméterenként. Az elszállí­tást a kerületi önkormányzatoknál kell megrendelni. Bozay

Next