Napi Magyarország, 1998. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-04 / 53. szám
A sokszínűség látszategysége az erdélyi magyarság ernek- se már ma is parlamentelvű, védelmi szervezetének, a Roma- házszabálya ismeri a frakciók, mai Magyar Demokrata Szövet-szakbizottságok, az interpelláció mégnek oly sokat emlegetett egy- és kérdés, a házelnökség vitézségét a megalakulástól kezdve ményeit s szabályozza működőkihívások sorozata érte. Ennek süket. Az SZKT-ban megjelentdacára a szervezeti egység tett politikai törekvések igen , mindmáig példásnak bizonyult: sokszínűek, egyes frakciók ide,- ha egyéni kilépések történtek is, lógiai alapon fogalmazzák meg - tellitcsoportok 1993. elején mindeddig nem Mindeddig még felállított elsői szakadtak ki az SZKT-ban a mamutszövet- Reform Tömörségből, közös egyetlen olyan rá,és Frakciója mert tény ...» . r. Keresztény De-1 ugyanakkor, politikai erő Dem mokrata Frakhogy e Janus-ció, az Erdélyi arcú szervezem tudott Számottevő Magyar Kezdetet (a román ményezés közjog szem- ^Upfhívásra Frakció, vagy pontjából ro- pejoiyusru ma a Polgári mán párt, ma- Ap, . Centrum, illetgyar szempont- SZert tenni, ve a Kérészből pedig az er- p tény Demokradélyi magyarmely UZ RMDSZ ták Frakciója), kulturális és mások generápolitikai szer- pt*nveien ** kívül dies (Magyar vezetéknek kö- 3 ernyőjén nivul Ifjúsági Szerzös cselekvési , vezetek Szökrányt meg- Keteste vétségének szabni hivatott frakciója, majd önkormányzat) AZ érvényesülést Magyar Ifjúsákomoly belségi Tanács külellentétek feszítik. Hogy a szerdetteinek frakciója vagy regiovezet egységét mégsem tudta nális alapon (Szórvány Frakció, senki kikezdeni mindmáig, an- Partium Frakció). Több politikainak okát a szervezet létrejötte- jelentőséggel bíró törésvonal nek körülményei magyarázzák, egymásra épüléséről van tehát Erdélyben az 1989-es változás szó, amelyeket azonban sok sok után a történelmi hagyomásesetben keresztbemetsz egy nyalckal rendelkező „magyar alapvető szembenállás, az elegység” gondolata vált az egyik nyomó román államhatalomhoz a legerősebb, legnagyobb tömeg- való viszonyulás kérdésében kitámogatottságú politikai vezér- alakult ellentét, elvvé. Mindeddig még egyetlen Az RMDSZ-en belüli politiciyan politikai erő sem tudott mai törésvonalak természetéről számottevő befolyásra szert ten eddig komoly elméleti jelként, mely az RMDSZ „ernyőjén” szükséggel szóltak olyanok, s kívül kereste az érvényesülést, mint Bakk Miklós, Borbély Im- A szövetség történetének már re, Borbély Zsolt Attila, új első két évében megjelentek a Szentimrei Krisztina, Tamás különböző, eszmei csomópon- Sándor és Toró T. Tibor. Jelenetek mentén tájékozódó belső írás az általuk nagyjából kon-Ti képződmények, a platformok, szenzuálisan (talán Bakk Mikmelyek jelenleg a szervezeti lest leszámítva) alapvetőnek tart pluralizmus főszereplői. Az tett, általam is jelzett ellentétre-A 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat, vid történeti áttekintése , majd ennek szellemiségét a Az 1989-ben kommunistából V. program és az alapszabályzat „független demokratikusra” átnyelvére lefordító brassói kong- festett sajtó radikális-mérsékelt resszus „jogi” keretet adott le- ellentétnek nevezte az elnyomó tűknek, sőt elősegítette az ősz- idegen hatalomhoz való viszomel erjedési folyamatot, s to-nyálás által meghatározott máig vábbi platformok alakulására élő szembenállást. Már sokan belső politikai verseny szala- mutattak rá, az előbb említett elgozása által. Az RMDSZ belső két is beleértve, e meghatározópluralizmusát megjelenítő testűsok ellentmondásaira, elméletileg a magyarországi pártok gyakorlati tarthatatlanságára, nagyválasztmányának megfele- ennek ellenére mind a sajtóban élő Szövetségi Képviselők Tana- mind a közhasználatban tovább csa (SZKT), mely az 1993-as és az 1990-ben létrejött címkekongresszusi határozatok értel- páros. Az általa jelölt frontvonal mében már két éve legitimitását az RMDSZ első kongresszusára és létrejöttét tekintve erdélyi vezethető vissza, amikor a komagyar parlamentként kellene jobban emigrációba kényhogy működjön. (A belső rászerített hazatérő ellenállóálasztások megszervezésének Szőcs Géza és a néhai Román elodázása az 1993 januárjában, Kommunista Párt Központi Bi-Brassóban megválasztott Markózottságának póttagja, Domokos Béla-féle vezetés legnagyobb Géza került egymással szembe, mulasztása.) Az SZKT működés A két éven keresztül meghatározó erővel bíró ellentét alapját a két prominens által képviselt eltérő politikai filozófia képezte. A Domokos-szárny (a későbbi „neptunisták”, Borbély László, Frunda György és Tokay György, több székelyföldi képviselő és szenátor) a hatalommal való egyezkedésben látta(?) a kiutat, „stratégiájukhoz” tartozott a hivatalos román politika magyarellenességének és antidemokratizmusának a Nyugat előtti letagadása, s a román hatalom arculatának kozmetikázása. A román politikummal szembeni alapállása a meghunyászkodás volt. A Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat (Borbély Imre, Dr. Csapó József, Patrubány Miklós és Toró T. Tibor, hogy csak a Kolozsvári Nyilatkozat idején hivatalban levő országos elnökség tagjait említsem; megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Domokos Géza nevéhez fűződő 1992-es Hargita megyei jelöltállítási csalás elleni fellépés a korábban egyensúlyozni próbáló Tőkés Lászlót is automatikusan ebbe a táborba sorolta) az adott helyzetbe való belenyugvás és a román hatalommal való kollaboráció helyett a konfrontációt is vállaló, helyzetteremtő politika mellett kötelezte el magát. A szembenállás konkrét tétje a belső önrendelkezés elvének kinyilatkoztatása, a háromszintű autonómia programba vétele volt. Több részeredmény, valamint két és fél éves huzakodás után 1992 októberében a Küldöttek Országos Tanácsán (KOT) Tőkés László is határozottan szót emelt az Önrendelkezési Nyilatkozat elfogadása mellett. Kemény kiállásának és nagy erejű meggyőző képességének köszönhető minden bizonnyal, hogy a KOT ellenszavazat nélkül fogadta el az RMDSZ autonomista politikai vonalvezetésének első egyértelmű dokumentumát, a Kolozsvári Nyilatkozatot. E dokumentum egyöntetű elfogadása és az RMDSZ parlamenterei által a kolozsvári Szent Mihály-templomban a belső önrendelkezés kivívására tett eskü sem törölte el a tárgyalt ellentétet, csak enyhén átrajzolta a frontvonalakat és stratégiaváltásra kényszerítette a szembenállókat. A kiütéses vereséget szenvedett fél, Domokos Géza, amint az várható volt, visszavonult a politikától. Szőcs Géza pedig bejelentette, hogy tiszteletbeli funkciókon kívül nem kíván más tisztséget betölteni az erdélyi magyar politikában, a továbbiakban energiáját a független magyar sajtó megteremtésére, és írói tevékenységének folytatására kívánja fordítani. Egy rövid, illúziókkal teli periódus után a Neptun-ügy kapcsán, majd Nagy Benedek Tőkés László-ellenes puccskísérlete, a Brassóban megválasztott RMDSZ- vezetésnek a kongresszusi határozatokkal ellentétes tevékenysége, valamint a kormányzati szerepvállalás miatt újból felsorakozott egymással szemben a két tábor. A különbség csak az, hogy a helyzetteremtő politizálás hívei immáron nem egyes alaptézisek (autonómia, társnemzet, önrendelkezés) programba vételéért harcoltak elsősorban, hanem a Brassóban meghatározott menetrend betartásáért. De hiába hangsúlyozta Borbély Imre nyílt levelében Markó Béla felelősségét a program be nem tartásában, hiába interpellált ismételten az SZKT ülésein az időközben visszavonult András Imre, hiába mutat rá mindmáig Tőkés László az RMDSZ-vezetés autonómiaprogramot elsikkasztó mulasztásaira, a létében nagyrészt Markó Bélához kötött erdélyi magyar média, és a kialakult RMDSZ nómenklatúra betonjának megkötése, majd az 1996 telén bekövetkezett kormányra lépés behódoló jellege lehetetlenné tette az ütemes önfejlesztést. Így érkeztünk el a jelen helyzetbe, mikor az immár Markó Béla által vezetett hatalomorientált politikusok legfőbb igyekezete nem az erdélyi magyarság önépítkezésének felgyorsítása, hanem a saját pozíció stabilizálása, az ellenőrzési körükön kívül eső közéleti szférák felügyelet alá helyezése, s a kormányhatalom minél további megőrzése. A másik oldal élén áll az RMDSZ élő lelkiismerete, Tőkés László, aki legalább annyira kényelmetlen elem a status quo, a saját hatalom megőrzése érdekében tevékenykedő RMDSZ- hivatalosságok számára, mint a mindenkori román vagy jelenlegi magyar kormányzat számára. A Brassóban elfogadott állammodell mentén történő építkezés jegyében felállított intézményrendszer tehát egyelőre nem bizonyult alkalmasnak a kerékkötők, a destruktív erők periferizálására és a tenni akarók helyzetbe hozására. A kormányzati pozíció pedig még jobban csökkenti az autonóm és önérdekű politikai cselekvés esélyét. Ezzel együtt hiba volna kizárólag a keretet hibáztatni, s szétverésére törekedni, hiszen jobbat, hatékonyabbat aligha lehetne helyébe állítani. Az erdélyi magyar politikai elit polarizációja folytán kialakult táborok közötti erőviszonyokat pedig markánsan átrajzolhatja a már Brassóban, 1993 januárjában programba vett, és a jelenlegi vezetők által szisztematikusan szabotált belső választás, melyet előbb vagy utóbb mégiscsak kénytelenek lesznek kiírni. A SZERZŐ JOGÁSZ, A REFORM Tömörülés nevű nemzeti LIBERÁLIS RMDSZ-PLATFORM POLITIKAI SZAKÉRTŐJE A Heinrich Péter Kampányfarsang Farsang idején nem volt kar- fog tartani. Az élet alapvető realingos 150 évvel ezelőtti kommu- mélyiségeink között is akad neváli hangulat Magyarországtása azonban - mondta Schopen- nista kísértet Európát, a Nagy őrült gonosztevő, gon. Mintha Arthur Schopenhauer is - a fájdalom: az élvezet Testvér sem figyel, Gyulánk Nem, ez még a kampány farhauer, a 210 éve, 1788 február- csak a fájdalom rövid szünete, minden történelmi balesetből ki- sangi hangulatában sem követjában hamvazószerdatájt szüle- kell ez a szünet. A Duna Kör gyógyul, megtorlás helyett pekezhet be, elvtársak. Új, demokreta német filozófus szelleme tüntetésén miépesek vonulnak dig ünnepekben van részünk, ratikus sztálinizmusunk pozitív lengte volna be a magyar rónát, szadeszosokkal, pár méterre az- Beindult a koalíciós szex- figurája az új nepman, a szocia„Ha egy Isten alkotta volna ezt a rébb a Reális Zöldek békehad- kalapács: a két párt korifeusai lista menedzserből bankárrá átvilágot, akkor nem szeretnék ez testet játszanak, Petőék kong- úgy verik szét szövetségük alap- vedlett hollywoodi álhős. Náluk az isten lenni: megszakadna a resszusán annyi az antikommu- jait, mintha egy szado-mazo legfeljebb a koalíció szétrúgásaszívem a világ jajgatásától” - írnista hang, hogy a Bicska Maxi- filmre szerződtették volna őket ról lehet csak szó, amit Petőfa egyik hátrahagyott jegyzetéhez hasonlító Demszkyé - aki komoly gázsiért. A New York-i Iván egy magánlevelében, Ken. Farsang múltával aztán kiállt komcsi üzlettársai mellett epigonstílus és az elvtársi hit- amúgy viccesen, már négy évvel mintegy varázsütésre beindult - egészen elhalkul. A Kocsma már, a tárgyilagosság hamiska- ezelőtt megpendített, bennfentes a választási kampány, a vidám Zsenihez hasonló Kósáné pedig dó kultusza és a rettegés a kö-játék ez milliárdokat bevételező ság. Mint amikor egy súlyos be- arról panaszkodik, hogy nem is vetkező évtől - amikor az adóstársaságok részéről, tegnek infúzióval juttatják el a gondolta, mennyi lelkierő szakségszolgálat éppúgy megsok - Velünk aztán kitolhattok - szervezete működéséhez szükségeltetik a liberátorok sértései- szorozódik, mint az a kilencre- mondja erre a választó.-Tudom, jéges sókat, vitaminokat és sejnek elviseléséhez. Pozsonyban a nős évek elején történt - mindez azért rendezitek ezt a nagy színkentő anyagokat, úgy táplálják kocsmárosképű Meciar is köz- éppúgy rányomja bélyegét a játékot, hogy tesztvizsgálatokat belénk most a pártok programja beszól: egy slukkra magába kampányidőszakra, mint az, végezzetek, mennyire hülyültünk ikat, s a gazdasági növekedés dönti a Duna szlovák-magyar hogy a korrupció és a bűnözés él. Ártatlanul azért megjegyezígéretét. Akár örökké is bírnánk szakaszát. elleni küzdelemben a választó nem sokkal több helyes feleletet ezt a kórházi hancúrozást szere- Hosszú, forró tél volt. Nem egyszerre csak rádöbbenhet, adnánk, ha megengednétek, hogy tetteljes pártjainkkal, sajnáljuk, járta be - mint azt az agg vetera- hogy a nyugati világ végtelen összedugjuk a fejünk, hogy az egész csak néhány hétig nők szerették volna - az a bíró tiszteletét élvező közéleti szó- A szerző közíró £WóW,taL■ ! JfafU MAGYARORSZÁG * 7 r -е. 1 . Levelezés Közügy vagy magánügy? Az ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából eddig ismeretlen dokumentumok alapján kiadványt kíván megjelentetni Ónod részvétele az 1848-as szabadságharcban témakörben. Mivel a dokumentum sok miskolci hivatkozást foglal magában, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltárban található anyag egyeztetésével és felhasználásával szükséges lett volna a tanulmányt kiszélesíteni és az összefüggésekre rámutatni. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert az intézmény a külső munkatársak, külső kutatók előtt zárolta anyagát, s azt csak a belső kutatók használhatják. Ez nagyon sérelmes számunkra. A levéltárak is a közgyűjtemény kategóriába tartoznak és közcélt kell hogy szolgáljanak, melyet a magán- és egyéni érdekek elé szükséges helyezni. A belső munkatársak kedvező adottságok között bármikor folytathatják kutatásaikat, s mint „profik”, évekkel előbb felkészülhetnek az esedékes évfordulókra, hogy a kutatók egymást ne zavarják. Sajnálatos, hogy a közgyűjtemény éppen az ilyen zárolással nem segíti, hanem akadályozza a honismereti körök és a helytörténészek munkáját. Az is sajnálatos, hogy 1996- ben, a millecentenáriumi év alkalmával hasonló módon került „zárlat” alá az 1896. évi anyag, pontosan az aktuális időpontban. Dr. Ágoston István az ÓNODI Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület elnöke Miskolc Gondolatok a tüntetésen A február 28-i tüntetésen különböző gondolatok merültek fel bennem. Borzasztó érzés volt, hogy több mint nyolc év után ismét előkerültek - mert elő kellett hogy kerüljenek - a diktatúra elleni tiltakozást is jelképező Duna Kör-jelvények. Jóleső érzés volt viszont, hogy a közszolgálati médiák és a „független” közvéleménykutatók sugallta közöny helyett - pártállástól függetlenül - tízezrek tiltakoztak kulturált módon. (Jóllehet, tudathasadásos közszolgálati rádiónk csak ezreket „vallott be”.) Biztató visszaemlékezni arra, hogy a gátba egyszer már beletört Hornék bicskája. Ne engedjük át őket a májusi ismétlővizsgán sem. Porcsalmy László Budapest A Himnusz gúnyolása Van egy naponta megjelenő hírlap Magyarországon, mely nevében is viseli a magyar szót és az az oldala, amely a lap szellemiségét tükrözi, „A hír szent, a vélemény szabad” szlogent viseli. Nos, ennek a lapnak szombati számában (február 28.) az említett rovatban ismét napvilágot látott egy kis írásnak álcázott nemzetgyalázás. Már a címe sem magyar (kontaktus), aláírója Dozvald János. Az írásmű tartalma nem érdekes, mert mondanivalója nem derül ki, így pontosan beleillik a lap profiljába. De a formája felháborító. Kölcsey himnuszából űz gúnyt, „koldussal” helyettesítve a „magyart” és a „népet”. íme, ízelítőnek az első bekezdés: „Isten, áldd meg a koldust jó kedvvel, bőséggel, nyújts feléje védő kart, ha küzd az éhséggel. Bal sor akit régen tép, hozz rá víg esztendőt, megbűnhődte már e koldus a múltat s jövendőt!” És ez így megy tovább nemzeti imádságunk végéig. Amúgy liberális módon... Talán nem kellene az irományra szót vesztegetni, hisz akik olvassák, nincsenek sokan. De mégis meg kell említeni az ellenpólus ismeretében. Ugyanis éppen a Kossuth rádió másnapi (március 1.), kora reggeli Vasárnapi Újság című műsorában hangzott el Radnóti László észrevétele himnuszunk újabban terjedő gyalázásáról. Arról, hogy nemzetközi (sport)kupameccseken, ahol nem előírás és nem is szükséges, elvakult szurkolók éneklik rosszul, falsul és nem megfelelő körülmények között. Jól szemlélteti a két újságírói hozzáállás a különbséget. Van, aki szándékosan gúnyolja nemzeti érzésünk legalapvetőbb megjelenését, a Himnuszt, és van, aki védelmezi. Azt hiszem, a jó szándékú olvasó le tudja vonni a következtetést... Sarkady László Cegléd Jfgu MAGYARORSZÁG Főszerkesztő: D. Horváth Gábor • Főszerkesztő-helyettes: O. Kovács Attila Lapszerkesztők: Császár Attila, G. Fehér Péter, Jenik Péter Szerkesztőség: 1091 Budapest, Üllői út 51. Telefon: 215-3487, 215-5590, 215-9268, 216-1274, 216-1301. Telefax: 215-3197 Levélcím: 1450 Bp. 9. Pf. 74. • E-mail: mahir@mail.elender.hu Kiadja a MAHÍR Kiadó Kft. Felelős kiadó: dr. Győri Tibor ügyvezető igazgató Lapigazgató: Lovas Lajos Terjeszti a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. és a regionális részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága (HELP). Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, Budapesten a HELP ügyfélszolgálati irodáinál, valamint a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (1089 Budapest VIII., Orczy tér 1.) Levélcím: Helir, 1900 Budapest, Orczy tér 1. Telefon: 303-3441, 303-3442, telefax: 303-3440, közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank és Takarékpénztár Rt. 11991102-02102799 pénzforgalmi jelzőszámon Előfizetési díj egy hónapra 965 forint, negyedévre 2895 forint, fél évre 5790 forint, egy évre 11 580 forint Hirdetésfelvétel: MAHIR Press Média Kft. 1075 Budapest, Wesselényi u. 8., Telefon/fax: 342-6132 Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Vidék ISSN: 1418-08 3; Budapest ISSN: 1418-043 X