Napi Magyarország, 1998. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-27 / 149. szám
10* JiafU MAGYARORSZÁG ^Delacroix bicentenáriuma Párizsban Franciaország idén ünnepli egyik legnagyobb festője születésének kétszázadik évfordulóját. Az események főleg a fővárosban és annak környékén, a szülőházban és a versailles-i, illetve a chantilly-i kastélyokban zajlanak, de kiállításokkal tisztelegnek emlékének Rouen, Tours és Bayonne városaiban is. A Louvre, a Nemzeti Könyvtár és az Eugene Delacroix Nemzeti Múzeum mellett, július 20-ig a legimpozánsabb rendezvénnyel a Párizsi Grand Palais szolgál: 88 festmény és 33 rajz a művész utolsó tizenhárom évének termését mutatja be. Az így kiragadott 1850- 1863-as korszak különösképpen azért érdekes, mert állandó újításokkal Delacroix tovább dolgozik korábbi kedvenc témáin úgy, hogy ideje marad még nagyszabású keresztény ábrázolásokra és az impresszionizmust előlegező, friss tájképekre is. Delacroix Rubenst és Rembrandtot tekintette példaképeinek és Vincivel, Raphaellel és le Brunnel próbált versenyre kelni. Romantikus hajlama ismertebb és kedveltebb, mint festészetének monumentális hagyományoknak hódoló, de azért neoklasszikusnak nem minősíthető, allegorikus és mitológiai vonulata. Mindenekelőtt Shakespeare drámái, Dante és Byron költeményei, Goethe és Walter Scott művei ragdták meg szenvedélyes képzeletét. Ehhez az utolsó fázisban újabb tápot adott Ariosto és Tasso epikája, s Ovidius Átváltozásai. Heroizmusát legmarkánsabban talán azok a híres jelenetek fémjelzik, amelyben roppant erővel gomolyognak az orientalizmus, a harci viadalok és az állatfestészet elemei, s amely képzeletbeli oroszlánvadászatok megelevenítésében kulminál. Ezeknek színterét marokkói emlékei képezik - 1832-es északafrikai utazása nyomán az ottani színpompás népek fegyvereseiben az ókori hősök utódait látta, s férfias erényeik iránti lelkesedését idealizálásban érzékeltette. Naplója a század közepétől növekvő metafizikus szorongásra vall, meditál az Újszövetségen, megragadja a szenvedő Megváltó emberi tragédiája, kálváriákat, lamentációkat, sírbatételeket készít róla. Levetkőzi filozofikusan távolságtartó, agnosztikus vallásfelfogását és kifesti a Latin negyed St. Sulpice temploma Szent Ágnes kápolnáját (Jakab küzdelme az Angyallal, Szt. Mihály legyőzi az ördögöt). Noha látványos katolikus megnyilvánulásait a kritika nem méltányolja s ez a sikertelenség megviseli, még tollrajz-sorozatot szentel az Ó- és Újszövetség mozzanatainak anélkül, hogy feladná antik allegóriáit és marokkói álmodozását. Mostani sikere arról tanúskodik, hogy még bombasztikus alkotásaiban is csak kevesek előtt maradt el ettől a követelménytől. Marczell Péter Svájc u: Fekvő oroszlán és félmeztelen férfi C'j'wi Don Juan Zsámbékon Három ország három szmbata -három „ nyelven -adja alá Moliere Keserű komédiáját, a Jion Juant a Zsámbéki Szombatokon. A minifesztiválon romániai, illetve ukrajnai teátrumok vesznek részt. Az aradi Román Városi Színház tegnap esti előadását a Romtemplomnál Laurian Oniga rendezésében adták elő; ma délután öt órakor a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Don Juan-ját láthatja a közönség a zsámbéki Művelődési Házban, melyet Barabás Olga vitt színre, s ugyancsak ma este kilenckor mutatja be a Kijevi Maladij Tyeatr Sztanyiszlav Mojszejev rendezésében a Molierőművet (a Romtemplom melleti szabadtéri színen). Ma délelőtt 11 órakor pedig videofelvételen láthatják a fesztivál résztvevői az Új Színház Don Juanelőadását (rendező: Székely Gábor, címszereplő: Cserhalmi György). A három napos rendezvényen kerekasztal-beszélgetést tart a Színikritikusok Céhe. Nánay István, a Színház főszerkesztő-helyettesének vezetésével zajlik ma délután 3 órakor és holnap délelőtt 10 órakor az a vita, melyen bukaresti, kijevi, sepsiszentgyörgyi, beregszászi, kassai és budapesti kritikusok tartanak előadást. Galéria készülőben Utolsó szakaszába lépett a Miskolci Galéria kialakítása. A több épületet is magába foglaló intézmény központjában, a Rákóczi-házban a korábban megkezdett felújítást anyagi okok miatt nem tudták befejezni, de különböző pályázati forrásokból most lehetőség nyílik arra, hogy végső formát kapjon az épület. A sétálóutcán lévő szép ház földszintjén tourinform-irodát nyitnak, majd itt lesz az Internet-galéria is, egy helyiség pedig az OREX óra-ékszerkereskedés tulajdona. A felújítási munkák utolsó fázisában alakítják ki a tetőteret, ahol a Kondorgyűjtemény kap majd helyet. Ez utóbbi eddig a Hunyadi utcai Petró-házban, a Szalaygyűjteménnyel együtt volt látható, de ott a tervek szerint Szalayemlékmúzeum nyílik október 23-án. A Kondor-gyűjteményt várhatóan a jövő év elejétől tekintheti meg a közönség a kiegészült Rákóczi-házban. Szárnyas sárkány Ezzel a címmel rendezik meg Nyírbátorban július 3-5. között immár hatodik alkalommal a nemzetközi utcaszínház fesztivált. Az idén a korábbinál több, tizenkét országból érkeznek majd résztvevők a szabolcsi városba. Tánc-, zenés-, báb- és utcaszínházi előadásokat láthat majd a közönség, de fellépnek históriás énekmondók, régi hangszeresek, és különféle látványosságokra is sor kerül. Elfogadta a meghívást egy több száz éves múlttal rendelkező tajvani bábszínház, jön társulat Lengyelországból, énekes Törökországból, lesz afrokoncert, moldvai muzsika és középkori provance-i zene is. A fesztivál a hagyományok szerint a szereplők felvonulásával kezdődik 3-án 17 órakor. Ház a sziklán A moldvai Gyimesfelsőlokon felszentelték a debreceni kezdeményezésre épült Sziklára Épített Házat, amely középiskolának, internátusnak, plébániának és turistaszállónak ad otthont. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége debreceni tagozatának tagjaiban 1992-ben a csíksomlyói búcsúról hazatérőben fogalmazódott meg a közösségi ház építésének gondolata. Haranghy Sándor debreceni építőmérnök tervei alapján egy évvel később már sor került az 1600 négyzetméteres épület alapkövének letételére a római katolikus plébánia telkén. A Debrecenben bejegyzett Sziklára Épített Ház Alapítvány számlájára az építkezés javára számos hazai egyesület és magánember utalt át különböző összegeket. A romániai magyarság egyik szellemi központjának szánt épület holland és német segélyszervezetek, külhonban élő magyarok további helybéliek Gyimesfelsőlok díszpolgárává avatták az építésért legtöbbet tevékenykedőket, köztük három debrecenit: a tervezőt, Keresztesné Várhelyi Ilona múzeumvezetőt és Fodor András püspöki helynököt. TUG A pécsi színházak is megkezdték a felkészülést a következő évadra. A Nemzeti Színház igazgatója, Balikó Tamás terveiben továbbra is a műfaji sokszínűség a kulcsszó. A ’’művészeti szekták” szolgálata helyett változatlanul fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „Baranya megye egyetlen kőszínháza már 104 éve kötelességének érzi, hogy a színház kulturális küldetésével minél nagyobb számú közönséget érintsen meg”. Ősztől a várakozások szerint több izgalmas, új előadással bővül a Nemzeti repertoárja. Az évadot Horace McCoy-Ungváry Tamás: A lovakat lelövik, ugye? című zenés játékával indítják. Hercog István rendező-koreográfus irányításával Nosferatu címmel mutatják be a Vangelis zenéjére komponált balettestet. A tavasszal elmaradt Otellóért várhatóan novemberben kap kárpótlást a pécsi közönség; Shakespeare-t Csiszár Imre elképzelései szerint viszik színre. Az idei nagyoperett a Huszka- Martos -Romhányi szerzőtrió Gül Babája lesz, Verdi Don Carlosának premierjét decemberben tartják. Christopher Hampton színműve, a Hollywoodi mesék bemutatója mellett a Kamaraszínház is tartogat meglepetéseket. A magyar filmvígjáték klasszikusa, A tizedes meg a többiek „itt és most” Koroknay Károly rendezésében igyekszik megélni. Nagy várakozás övezi Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művének színpadra állítását; a darab érdekessége, hogy Soós Péter rendező a gyerekszerepeket felnőtt színészekre osztotta. Fenyő Tájoló Heti rendszerességgel jelentkező összeállításunk körképet kínál az ország városainak, régióinak kulturális életéből. Nosferatu IXfi AssO íL ( Gyermekkórus Japánban A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa hathetes vendégszereplésre indul vasárnap Japánba. Az együttes tájékoztatása szerint a harmincöt ifjú mintegy harminc hangversenyen lép majd közönség elé. A vendégszereplés főbb állomásai közé tartoznak a szigetország legnagyobb városai közül például Tokió, Jokohama, Osaka és Hirosima. Műsorukban a romantikus művek mellett természetesen magyar zeneszerzők darabjai is elhangzanak. Az érdeklődők hallhatnak Kodály-, Bartók-, Bárdos-, Kocsár-kompozíciókat Thész Gabriella, illetőleg Nemes László Norbert karnagy dirigálásában. MTI Maga az író, Jaroslav Hasek nevezte így hősét,Svejket, a derék katonát, aki persze egyáltalán nem volt hülye, csak meg akarta úszni a világháborút (az elsőt), a frontot, a hősi (?) halált. Ezért aztán mindent vállalt, még azt is, hogy a tényleg hülye katonaorvosok nyilvánítsák hülyének. Svejk, a sörhasú prágai kutyakereskedő, akinek a történeteit a negyvenévesen, 1923-ban elhunyt Hasek már nem tudta befejezni (barátja, a szintén újságíró Karel Vanek adta meg a végső formát), legendás alakká nőtt az évtizedek során. Nemcsak a könyv Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban ért meg számtalan kiadást sok-sok nyelven, nemcsak az első kiadást illusztráló Josef Lada kongeniális rajzai jelentek meg külön kötetben, hanem birtokba vették más műfajok is. Volt rajz- és bábfilmhős, többszörös filmhős és színpadi hős (utóbbiként az egyik változatot maga a nagy Brecht készítette), s emlékezhetünk hazai remek előadásaira is. A kalandos életű és igazán nagy sikert majd csak halála után arató Hasek valószínűleg sosem hitte, hogy a Svejk a XX. század világirodalmának egyik bestsellere lesz, lehet. Az író száztizenöt éve született és hetvenöt éve halt meg. Ezért aztán nem úszhatta meg a sörök, és röviditalok nagy kedvelője, hogy Svejk valamilyen formában ismételten föl ne tűnjön az elektronikus médiában. A helyszínt meg lehetett tippelni, tekintve, hogy az Új magyar hangjáték ‘97 pályázaton egy feldolgozás - a jól ismert, Réz Adám tele fordítás felhasználásával Parti Nagy Lajos készítette - díjat nyert. S ha már így történt, a rádióváltozatot be is kellett (illett) mutatni. A tíz részből eddig öt hangzott el, s ennyiből kiderült, hogy a szerkezet a legkézenfekvőbb: egy rész egyegy kalandról szól. Nem túl nagy találmány, mert egy amúgy is epizódokból álló könyvet így a legegyszerűbb feldolgozni. Az egyébként elég terjedelmes - általában ötven perces - részekből azonban többnyire hiányzik az a humor, amelytől a Svejk Svejk. Lehet ez a feldolgozás hibája, de lehet (s ez a nyomósabb) a szereposztásé is. Bármily kitűnő színész is Bán János, nem svejki alkat, sem fizikumában, sem hangkarakterében. Száraz, színtelen, sótlan, néhol unalmas Svejk az övé, mint ahogyan humortalan volt Lukáts Andor Katz tábori lelkésze is. Aki ezt az egyébként most ismétlésként futó (mert tavaly már bemutatott) Svejket hallgatja, nehezen érti, mitől olyan ellenállhatatlan, elévülhetetlen humorú az alapkönyv. Éppen ezért jobban teszi, ha inkább elolvassa a derék katona kalandjait. Takács Világ vevő A század hülyéje ■ Okoda,1998. június 27., szombat Gyermekrajz-kiállítás a lengyel nagykövetség szervezésében JA ^„Népek tavaszáéról Az 1848-19-es magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére hirdette meg a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége gyermekrajz-pályázatát, „Népek tavasza az én elképzelésem szerint” címmel. Mint az a pályázati kiírásban is olvasható, a lengyel néphez ez az évforduló különösképp közel áll, hiszen lengyelek ezrei is harcoltak akkor a szabadságért. A pályázat társszervezői az Országos Lengyel Kisebbségi önkormányzat és a Petőfi Sándor Lengyel Iskola voltak. Kristyna Lubcik nagykövetné asszony elmondta lapunknak, hogy a pályázatra 20 helységből, 202 gyermek 215 munkát küldött - Lengyelországból 15 pályamű érkezett A díjakat a Nagykövetség Konzuli Osztálya, és személyesen a nagykövetné asszony ítélte oda az arra érdemeseknek. A zsűri két első, három második, és három harmadik díjat, különdíjakat, valamint tíz dicséretet osztott ki. A díjazottak értékes jutalmakkal térhettek haza: kerékpárt, rádiósmagnót, Varsó- Budapest—Varsó repülőjegyet, fényképezőgépeket, sétálómagnókat, hátizsákokat, karórákat ajándékoztak az arra érdemesnek ítéltetett pályázóknak, és egy gyermek Lengyelországi nyári táborozást nyert. Mindennek lehetővé tételében nagy szerepe volt a Magyarországon működő lengyel cégek és kft.-k nagyvonalú anyagi támogatásának. Az ünnepélyes díjátadásra 1998. június 6-án került sor a budapesti Duna Palotában. A válogatott pályamunkákból rendezett második kiállítást mától tekinthetik meg az érdeklődők Kőbányán, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat székházában, az Állomás utca 10-ben. Részletesebb információk a 261-1798-as telefonszámon kaphatók. H. N. Képszüret Ballada a szegénységről A szegénységről mostanság nem illik beszélni, mert az amerikai típusú gondolkodás szerint az ilyesmi negatív életszemléletet gerjesztő, visszatartó erő, s már az emlegetése is gátolja az akarat szabadságát. Aki tehát gazdag, mélyen hallgat vagyonszerzésének módjáról, aki pedig szegény, olyannyira elfoglalja saját szerencsétlenségének terhe, hogy nem ér rá mások bajával foglalatoskodni. A Duna televízió Fehér éjszakák *TMma atomüző műsorában csütörtök éjjel az angyalföldi nyomorgókról láthattunk tudósítást. Ezelőtt hatvannégy évvel Móricz Zsigmond már megjárta ezt az utat, ugyanis 1934-ben két hosszabb, tényfeltáró riportban számolt be a ’’vidám szegénység tájakért” ’nyilvántartott városrészről. A Duna TV szerkesztői lényegében ugyanerre a feladatra vállalkoztak: a Móricz idejében még nem létező elektronikus média eszköztárával próbálták tetten érni és bemutatni a mostani, tipikusan ezredfordulós nincstelenséget. A bevezető szöveg nem titkoltan azt sugalmazta: Magyarország eme kietlen vidékén megállt az idő, ám a nyilatkozatokból valami más, ennél a felvetésnél jóval összetettebb szituáció kerekedett. Nem lehetett ugyanis letagadni a tényt, hogy Móricz óta egy jobbnak tartott világrend csődje is bekövetkezett, tehát a mostani, ezredvégi szegénység már a többszörösen csalódott, kudarcot vallott kisemberek nyomora. Ez a romos vidék, amely minden megszüntetési kísérlet ellenére is mágnesként vonzza a szerencsétlen lelkeket, némi túlzással az elmúlt hatvannégy esztendő „ideológiai múzeumának” is nevezhető. A Duna TV stábja nem merészkedett tovább a párhuzamoknál, vagyis a móriczi tényfeltárás aktualizálásánál, pedig a téma több lehetőséggel is kecsegtetett. A szóra bírt nyugdíjasok, munkanélküliek egyfajta sorsszerűséget láttak a tragédiák mögött, s nem tagadták, hogy mindezért egyéni felelősség is terheli őket. Csöndes belenyugvással vették tudomásul, hogy ez a furcsa, kificamodott világ napról napra fogyatkozik, s ők, akiknek már eddig sem sok élettér jutott, még kilátástalanabb helyzetbe kerülnek. Magyarán: eltűnik a régi világ, de senki sem tudja, mi következik ezután. A film a közelmúltban elhunyt író, forgatókönyvíró és zeneszerző Nagy Atilla Kristóf legutolsó munkája volt, a Duna Televízió őrá is emlékezett. Majoros Sándor JR? Fiatal művészek fesztiválja Mozart Figaro házassága című operájának kamaraelőadása szerepel idén a fiatal művészek fesztiváljának műsorán - ismertette Sass Sylvia operaénekesművésztanár sajtótájékoztatóján, Budapesten. A Liszt-díjas szoprán művésznő szólt arról, hogy az immár harmadik nyári zenés ünnepen akadémiai növendékekből, diplomás énekművészekből, pályakezdő operistákból szerveződött művészgárda mutatja be a Mozart-remeket olasz nyelven július 19-én, illetőleg 23-án. Az előadásoknak hagyományosan a Hadtörténeti Múzeum udvara adja a helyszínt. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház Kamarakórusa és a MÁV Szimfonikus Zenekara. Almaviva gróf szerepében Fekete Károly énekel. Rosina grófnéként Cserna Ildikó Katalin lép színpadra. Susanne szerepében Sallay Gabriella, Figaróéban Bátki Fazekas Zoltán mutatkozik be. Cherubint Szabó Krisztina, illetve Révész Rita szólaltatja majd meg. Marcellinát Wittinger Gertrud, Basiliót Ocsovai János, Bartolót Gábor Géza énekli. A kamaraoperát Tóth János állítja színre. Az előadás dirigense Bartal László lesz. MTI