Napi Magyarország, 1998. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

At­V 4 • Jigi MAGYARORSZÁG Magyarország egyik legősibb megyéje Fejér. A várispánsá­­gok létrehozásával Szent István király alapította. Székesfe­hérvár múltja a római korig nyúlik vissza, az egykori Alba Regia később királyi székhely volt. Történelmi szerepe, mű­emlékeinek sokasága, idegenforgalma a dunántúli régió köz­pontjává teszi. Iparának dinamikus fejlődése a II. világhábo­rú után előkelő rangra emelte a megyék között. A rendszer­­változást követően ipara átalakult: régi nagy gyárainak, üze­meinek többségét nyugati tőke bevonásával fejlesztették. Szí­vesen telepedtek meg, illetve építettek üzemeket a megyében olyan nagyvállalatok, mint a Stollwerck, a Shell-Gas, a Ford, a Philips és az IBM. A 90-es évek elején a középszintű köz­­igazgatás szerepéről kialakult vita elbizonytalanította az ön­­kormányzatot, azonban mára egyértelművé vált a megye in­tézményfenntartó, szolgáltató és koordináló feladata. Székesfehérvár és Dunaúj­város Fejér megye két megyei jogú városa. Egyik sem tartozik a megyéhez, önkormányzataik viszonyát a mellérendeltség jel­lemzi. A két nagyváros kezdeti versengése, önállóságának büszke hirdetése mára meg­szűnt. Az önkormányzatok munkája az együttműködésre és az összefogásra irányul. A me­gye 107 települése közül 98 kö­zepes nagyságú falu. A telepü­lések elhelyezkedése két fő ten­gelyre épül. Egyrészt a Budapest- Százhalombatta- Ercsi-Dunaújváros-Dunaföld­­vár, másrészt Budapest- Martonvásár-Székesfehérvár- Polgárdi irányban. Utóbbi Mór felé is elágazik. A belső terüle­teken kialakult ipari centrumok mellett nagy jelentőségű a hegyvidék: a Bakony és a Vér­tes. A turizmus egyik fő célja pedig a Velencei-tó. A megye országos átlagnál fejlettebb infrastruktúrája nagyban elősegítette a nagy multinacionális cégek letelepe­dését, de a 80-as évek második felében csődközelbe jutott álla­mi nagyvállalatok is talpra áll­tak. A Videoton, az Ikarus és a dunaújvárosi acélipari komple­xum története mintaértékű. A több milliárd forintos külföldi beruházások hatására nemcsak a munkahelyek száma növeke­dett, hanem a megye adóbevé­telei is, hiszen a nagyvállalatok mellett egyre több a kis- és kö­zépvállalkozás is. Közbiztonság A legnagyobb gondot az úgynevezett hétvégi bűnözők jelentik, akik előszeretettel látogatják a Duna partján, va­lamint a Velencei-tó környé­kén található hétvégi házakat. Ezért alakult meg több telepü­lésen a polgárőrség, amelynek tagjai rendszeresen járőröz­­nek az üdülőkörzetekben. A másik gondot a drogfogyasz­tók számának emelkedése je­lenti. Több diszkóban kiépült droghálózat működik, ame­lyet a rendőrség csak hallo­másból ismer, de képtelen le­fülelni. Önkormányzati feladatok A megyei önkormányzat, illetve a közgyűlés speciális helyzetben van. Működésük három fő területe a megyéhez tartozó intézmények fenntar­tására, a kötelező feladatok el­látására és az önként vállalt feladatok elvégzésére terjed ki. Az elmúlt években az in­tézményhálózatot átalakítot­ták, jelenleg 5200 dolgozóval 33 nevelési-oktatási, egész­ségügyi és más szolgáltatást nyújtó intézmény tartozik ide. Összevonásokat hajtottak vég­re a kisvárosok pedagógiai szolgáltatóinál, az állami gon­dozóknál, míg több középis­kola, egy zeneiskola és egy ki­segítő iskola fenntartását át kellett venniük az azokról le­mondó kistelepülésektől. Leg­nagyobb kiadást a Fejér me­gyei Szent György Kórház működtetése jelenti, amire a 8,6 milliárd forintos költség­­vetés mintegy felét fordítják. A Székesfehérváron működő kórháznak számos telephelye van vidéken. Az intézmény 1995-ben a csőd szélére ke­rült, ám a közgyűlés félmilli­­árd forintot adott a megmenté­sére. Intézménybezárás nem történt annak ellenére, hogy a szocialista többségű megyei vezetés korábban javasolta a Polgárdi Gyermekotthon fel­számolását. Az önkormányzat kötelező feladatai körébe tar­tozik a turisztikai szolgáltatás, amelynek két részre bontásá­ból bevételhez jut a megye. Az utazási irodát üzleti ala­pon, a Tourinformot pedig - Székesfehérvárral közösen - nonprofit szervezetként mű­ködtetik. Átvették a megyei sporthivatal és az illetékhiva­talok feladatainak ellátását is. A civil szervezetek segítésé­ben, a települési önkormány­zatokkal való kapcsolat koor­dinálásában és a megyei infor­mációs szolgáltatásban pedig önként vesznek részt. Fejérben az intézmények épü­lete, valamint 500 millió forint forgalomképes ingatlan tartozik az önkormányzathoz. Anyagi helyzetére jellemző, hogy a há­rom évvel ezelőtti 50 milliós hi­telállomány mára 117 millió fo­rintra nőtt. A megye bevételének 95 százaléka állami támogatás. Választási helyzetkép Az elmúlt négy évben a negyventagú megyei közgyű­lésben tizenöt képviselővel az MSZP volt a legerősebb. A me­gyeháza élén is szocialista po­litikus áll, míg az alelnöki tisztséget egy KDNP-s képvi­s 10 ezer lakos feletti tele­pülések (Bicske, Mór, Sárbo­­ ki v» ^ c Ezeréves múlt Területe: 4373,35 négyzetkilométer -n­yi . Népessége: 425 828 ' ^ *'­/ ''síi) , fele látta el. A jelenlegi kor­mánykoalíció hat képviselőt tudhatott magáénak. Gáspárt, Polgármesterek Fejér Megyéért Egyesület, Fejér Me­gyei Cigányok Független Szer­vezete, Értelmiségi Szakszer­vezeti Tömörülés, MSZP, Fidesz-FKGP-MDF­­MKDSZ, MIÉP-KDNP, Szabó Zsolt Elnézést kérünk olvasóinktól és dr. Ringelhann György egri pol­gármestertől, hogy tegnapi számunkban pontatlanul írtuk a nevét. Jelölések (­­1­ gárd) választási listáinak sza­vazólap szerinti sorrendje: MSZP, Fejér Megyei Cigányok Független Szervezete, Együtt Magyarországért Unió, MIÉP-KDNP, Fidesz-FKgP­­MDF-MKDSZ, Polgármeste­rek Fejér Megyéért Egyesület, SZDSZ. A 10 ezer lakos alatti tele­pülések választási listáinak szavazólap szerinti sorrendje: Agrárszövetség, SZDSZ, Man­ Belpolitika A megye székhelye a fővárosban van, ezért érthető szoros gazdasági összefonódása Budapesttel. Tejtermelésben, gyü­mölcs- és virágtermesztésben, valamint szárnyas- és sertéste­nyésztésben vezető helyet foglal el a megyék között, s jelen­tősen hozzájárul Budapest ellátásához is. Hatszázharminc­hét műemléke között olyan nemzetközileg is ismertek talál­hatók, mint a gödöllői és a ráckevei kastély, a visegrádi vár, a szentendrei skanzen és a zsámbéki romtemplom. Az elmúlt években a legszembetűnőbb változás a megye életében a fő­város környéki területek benépesülése, szebbnél szebb lakó­parkok épülése. A főváros hadtáposa A főváros után a legsűrűbben lakott megye települései között 20 város és 164 község találha­tó. Nem csak mezőgazdasága, de ipara is jelentős. A nagyvál­lalatok, világcégek mellett az elmúlt években egyre több kis és középnagyságú üzem, gazda­sági társaság telepedett meg Pest megyében. A megye mind dinamikusabb fejlődését jelzi az is, hogy a fővárosiak közül egy­re többen költöznek ki a Buda­pestet körbeölelő, gombamód szaporodó lakóparkok valame­lyikébe. Az üres kassza feltöltése A ciklus elején a közgyűlés legfontosabb feladata a megye gazdasági életének rendbetétele volt. Több mint 1,3 milliárd fo­rint hitelt, valamint kifizetetlen számlákat örököltek. A csőd­helyzet elkerülésére­ nagyon szoros és takarékos gazdálko­dást kellett folytatniuk, amely nem csak a hivatalra, hanem­­az intézményekre is vonatkozott. A tartozások csökkentéséhez hozzájárult, hogy az UNICBANK vette át a számla­­vezetést, s kedvezőbb kamat, il­letve pénzgazdálkodást terem­tett a megyének. A bank segítsé­gével bevezettek egy „kiskincs­­tári” rendszert, ami azt jelentet­te, hogy az intézmények az éves költségvetésen belül negyed­éves keretekkel gazdálkodhat­tak, de pénzeszköz csak annyi került a számlájukra, amennyi a kifizetésekhez ténylegesen szükséges volt. Számottevően javított még a pénzügyi helyze­ten, hogy az ÁPV Rt.-től 1,1 milliárdos követelésüket sike­rült realizálniuk, ami az 1991- től privatizált, volt megyei taná­csi alapítású vállalatok értékesí­téséből és ennek kamataiból il­lette meg a megyét. Az önkormányzat megerősö­dését követően fejlesztésekre is jutott már pénz. Évente több mint 100 millió forintot biztosí­tott a közgyűlés orvosi gépek, műszerek beszerzésére, vala­mint felújították a megyeháza főhomlokzatát és lecserélték a gépkocsiparkot. Az ez évi ter­vek között szerepel az új me­gyei levéltár és megyei könyv­tár építése. A megye vezetői többször tiltakoztak az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályák Pest megyei szakaszának útdíjasítása ellen, valamint több levelet is írtak az illetékes miniszternek, amelyekben a díjfizetés beveze­tésének káros hatásaira hívták fel a figyelmet. Romló közbiztonság A hazánkban ismertté vált bűncselekmények 8-10 százalé­kát Pest megyében követik el. Ez évi 30-40 ezer esetet jelent, amivel a főváros után a második helyen áll az országban. A leg­több bűneset - 75-80 százalék - a vagyon elleni bűncselekmény. Szintén Budapest után a máso­dik helyen áll az emberölések számában is. Az utóbbi években a nyereségvágyból, illetve konf­liktushelyzetben elkövetett bűn­cselekmények mellett megje­lentek a bérgyilkosságok és le­számolások is. Azonban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság létszáma aránytalanul kevés. A meglévő tizenhárom rendőrka­pitányság mellett indokolt lenne még Pilisvörösváron, valamint a Gyál-Vecsés vonalon is mű­ködtetni egyet. Külkapcsolatok A közgyűlés elnökével közö­sen több képviselő vett részt az európai régió feladatainak vég­zésében, ezen belül négy bizott­sága tevékenységében. Hozzájá­rultak munkájukkal a Duna­­menti államok együttműködésé­hez is. A kétoldalú kapcsolatok között Ludwigsburggal és Essexszel szoros együttműkö­dést alakítottak ki. Az újabb kapcsolatfelvételek közé tarto­zik Varsó megye, valamint az er­délyi Hargita és Maros megye. Folyamatban van a horvátorszá­gi Fiumével, Thüringiával és Flandriával a kapcsolat kiépíté­se. Ezek a kapcsolatok a kultu­rális jellegű programokon kívül, élénkítőleg hatottak a megye kis- és középvállalkozásaira is. Eredménynek számít még az internetre való rácsatlakozás, amin a megye legfontosabb adatai olvashatók. Az elmúlt négy évben sajáto­san alakult a képviselő-testület politikai összetétele. A legna­gyobb létszámú frakciót az MSZP adta, mégis egy jobbkö­zép polgári szárny képviselői voltak többségben. Az MSZP- és SZDSZ-frakció együttesen 36 fő volt, a polgári jobbközép pár­tok 41 fős koalíciójával szem­ben, akikhez a legtöbb szavazás­kor az Életet az Éveknek frakció 3 képviselője is csatlakozott. A két oldal közötti ellentmondás a bizottsági elnökök és alelnökök megválasztásánál is jelentkezett, ami abban nyilvánult meg, hogy ilyen funkciót csak a koalíció képviselői kaptak. Schmidt Gé­za, a közgyűlés elnöke szerint: a különböző kérdések megszava­zását olykor hangulati tényezők is befolyásolták. A ciklusban az önkormány­zat mellett megalakult a Megyei Területfejlesztési Tanács, amelynek munkájában az úgy­nevezett kistérségek képviselői vettek részt. Évente 600-1000 millió forint forrással rendel­keztek. A közgyűlésnek számta­lan észrevétele ellenére mind­máig nem sikerült elérnie, hogy a megyei önkormányzatnak va­lamiféle szerepe legyen a tanács döntéseiben vagy azok előké­­­szítésében. Jelölések A megyei közgyűlés válasz­tásra a 10 ezer, vagy annál keve­sebb lakosú, 157 településen 13 jelölőszervezet összesen 249 je­löltet állított. A 10 ezernél na­gyobb lakosságszámú, 27 tele­pülést magába foglaló választó­­kerületben szintén 13 jelölő szervezet összesen 274 jelöltet indít. A megye valamennyi telepü­lésén van polgármester- és kép­viselőjelölt. Összesen 533 pol­gármesterjelölt indul a 184 tele­pülésen, ezek megoszlása: 1 je­lölt van 25 településen, 2 jelölt 56 településen, 3 jelölt 49 tele­pülésen, 4 jelölt 30 településen, 5 jelölt 18 településen, 6 jelölt 3 településen, 7 jelölt 3 telepü­lésen. Pest megye településein 148 jelölőszervezet állított jelöltet, illetve listát. Helyi kisebbségi önkor­mányzat választásra 78 telepü­lésen kerül sor az alábbi részle­tezés szerint: cigány 48, szlovák 12, német 31, ruszin 2, szerb 9, bolgár 4, görög 1, örmény 2, ro­mán 1, horvát 4, lengyel 1. A megye 10 ezer lakosú tele­pülésének választókerületi listá­ján az alábbi sorrendben követik egymást a jelölők: SZDSZ, FKGP, PMFPSZ, Fidesz- Magyar Polgári Párt, PVSZ, Pest Megye Szociális Intézmé­nyek Egyesülete, PBNM Német Önkormányzati Szövetségi Egyesület, MIÉP-KDNP-Me­­tész-K. SZ., IPTSZ-EKE, ÉI­­ÉRT, Munkáspárt, MSZP, MDF. A 10 ezer lakos alatti települése­ken: Munkáspárt, Ipartestüle­­tek-Agrárszövetség, MIÉP­­KDNP-Metész-KSZ, PMFPSZ, Fidesz, FKGP, PVSZ, Pest Me­gyei Szociális Intézmények Egyesülete, MKDSZ, MSZP, Munkáspárt, MSZP, MDF, Parcsami Gábor Területe: 6,394 négyzetkilométer Népességszám: 1 032 000 fő Népsűrűség: 154 fő/négyzetkilométer / A V ‘ 1998. október 6, kedd

Next