Napi Magyarország, 1998. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-06 / 234. szám
AtV 4 • Jigi MAGYARORSZÁG Magyarország egyik legősibb megyéje Fejér. A várispánságok létrehozásával Szent István király alapította. Székesfehérvár múltja a római korig nyúlik vissza, az egykori Alba Regia később királyi székhely volt. Történelmi szerepe, műemlékeinek sokasága, idegenforgalma a dunántúli régió központjává teszi. Iparának dinamikus fejlődése a II. világháború után előkelő rangra emelte a megyék között. A rendszerváltozást követően ipara átalakult: régi nagy gyárainak, üzemeinek többségét nyugati tőke bevonásával fejlesztették. Szívesen telepedtek meg, illetve építettek üzemeket a megyében olyan nagyvállalatok, mint a Stollwerck, a Shell-Gas, a Ford, a Philips és az IBM. A 90-es évek elején a középszintű közigazgatás szerepéről kialakult vita elbizonytalanította az önkormányzatot, azonban mára egyértelművé vált a megye intézményfenntartó, szolgáltató és koordináló feladata. Székesfehérvár és Dunaújváros Fejér megye két megyei jogú városa. Egyik sem tartozik a megyéhez, önkormányzataik viszonyát a mellérendeltség jellemzi. A két nagyváros kezdeti versengése, önállóságának büszke hirdetése mára megszűnt. Az önkormányzatok munkája az együttműködésre és az összefogásra irányul. A megye 107 települése közül 98 közepes nagyságú falu. A települések elhelyezkedése két fő tengelyre épül. Egyrészt a Budapest- Százhalombatta- Ercsi-Dunaújváros-Dunaföldvár, másrészt Budapest- Martonvásár-Székesfehérvár- Polgárdi irányban. Utóbbi Mór felé is elágazik. A belső területeken kialakult ipari centrumok mellett nagy jelentőségű a hegyvidék: a Bakony és a Vértes. A turizmus egyik fő célja pedig a Velencei-tó. A megye országos átlagnál fejlettebb infrastruktúrája nagyban elősegítette a nagy multinacionális cégek letelepedését, de a 80-as évek második felében csődközelbe jutott állami nagyvállalatok is talpra álltak. A Videoton, az Ikarus és a dunaújvárosi acélipari komplexum története mintaértékű. A több milliárd forintos külföldi beruházások hatására nemcsak a munkahelyek száma növekedett, hanem a megye adóbevételei is, hiszen a nagyvállalatok mellett egyre több a kis- és középvállalkozás is. Közbiztonság A legnagyobb gondot az úgynevezett hétvégi bűnözők jelentik, akik előszeretettel látogatják a Duna partján, valamint a Velencei-tó környékén található hétvégi házakat. Ezért alakult meg több településen a polgárőrség, amelynek tagjai rendszeresen járőröznek az üdülőkörzetekben. A másik gondot a drogfogyasztók számának emelkedése jelenti. Több diszkóban kiépült droghálózat működik, amelyet a rendőrség csak hallomásból ismer, de képtelen lefülelni. Önkormányzati feladatok A megyei önkormányzat, illetve a közgyűlés speciális helyzetben van. Működésük három fő területe a megyéhez tartozó intézmények fenntartására, a kötelező feladatok ellátására és az önként vállalt feladatok elvégzésére terjed ki. Az elmúlt években az intézményhálózatot átalakították, jelenleg 5200 dolgozóval 33 nevelési-oktatási, egészségügyi és más szolgáltatást nyújtó intézmény tartozik ide. Összevonásokat hajtottak végre a kisvárosok pedagógiai szolgáltatóinál, az állami gondozóknál, míg több középiskola, egy zeneiskola és egy kisegítő iskola fenntartását át kellett venniük az azokról lemondó kistelepülésektől. Legnagyobb kiadást a Fejér megyei Szent György Kórház működtetése jelenti, amire a 8,6 milliárd forintos költségvetés mintegy felét fordítják. A Székesfehérváron működő kórháznak számos telephelye van vidéken. Az intézmény 1995-ben a csőd szélére került, ám a közgyűlés félmilliárd forintot adott a megmentésére. Intézménybezárás nem történt annak ellenére, hogy a szocialista többségű megyei vezetés korábban javasolta a Polgárdi Gyermekotthon felszámolását. Az önkormányzat kötelező feladatai körébe tartozik a turisztikai szolgáltatás, amelynek két részre bontásából bevételhez jut a megye. Az utazási irodát üzleti alapon, a Tourinformot pedig - Székesfehérvárral közösen - nonprofit szervezetként működtetik. Átvették a megyei sporthivatal és az illetékhivatalok feladatainak ellátását is. A civil szervezetek segítésében, a települési önkormányzatokkal való kapcsolat koordinálásában és a megyei információs szolgáltatásban pedig önként vesznek részt. Fejérben az intézmények épülete, valamint 500 millió forint forgalomképes ingatlan tartozik az önkormányzathoz. Anyagi helyzetére jellemző, hogy a három évvel ezelőtti 50 milliós hitelállomány mára 117 millió forintra nőtt. A megye bevételének 95 százaléka állami támogatás. Választási helyzetkép Az elmúlt négy évben a negyventagú megyei közgyűlésben tizenöt képviselővel az MSZP volt a legerősebb. A megyeháza élén is szocialista politikus áll, míg az alelnöki tisztséget egy KDNP-s képvis 10 ezer lakos feletti települések (Bicske, Mór, Sárbo ki v» ^ c Ezeréves múlt Területe: 4373,35 négyzetkilométer -nyi . Népessége: 425 828 ' ^ *'/ ''síi) , fele látta el. A jelenlegi kormánykoalíció hat képviselőt tudhatott magáénak. Gáspárt, Polgármesterek Fejér Megyéért Egyesület, Fejér Megyei Cigányok Független Szervezete, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, MSZP, Fidesz-FKGP-MDFMKDSZ, MIÉP-KDNP, Szabó Zsolt Elnézést kérünk olvasóinktól és dr. Ringelhann György egri polgármestertől, hogy tegnapi számunkban pontatlanul írtuk a nevét. Jelölések (1 gárd) választási listáinak szavazólap szerinti sorrendje: MSZP, Fejér Megyei Cigányok Független Szervezete, Együtt Magyarországért Unió, MIÉP-KDNP, Fidesz-FKgPMDF-MKDSZ, Polgármesterek Fejér Megyéért Egyesület, SZDSZ. A 10 ezer lakos alatti települések választási listáinak szavazólap szerinti sorrendje: Agrárszövetség, SZDSZ, Man Belpolitika A megye székhelye a fővárosban van, ezért érthető szoros gazdasági összefonódása Budapesttel. Tejtermelésben, gyümölcs- és virágtermesztésben, valamint szárnyas- és sertéstenyésztésben vezető helyet foglal el a megyék között, s jelentősen hozzájárul Budapest ellátásához is. Hatszázharminchét műemléke között olyan nemzetközileg is ismertek találhatók, mint a gödöllői és a ráckevei kastély, a visegrádi vár, a szentendrei skanzen és a zsámbéki romtemplom. Az elmúlt években a legszembetűnőbb változás a megye életében a főváros környéki területek benépesülése, szebbnél szebb lakóparkok épülése. A főváros hadtáposa A főváros után a legsűrűbben lakott megye települései között 20 város és 164 község található. Nem csak mezőgazdasága, de ipara is jelentős. A nagyvállalatok, világcégek mellett az elmúlt években egyre több kis és középnagyságú üzem, gazdasági társaság telepedett meg Pest megyében. A megye mind dinamikusabb fejlődését jelzi az is, hogy a fővárosiak közül egyre többen költöznek ki a Budapestet körbeölelő, gombamód szaporodó lakóparkok valamelyikébe. Az üres kassza feltöltése A ciklus elején a közgyűlés legfontosabb feladata a megye gazdasági életének rendbetétele volt. Több mint 1,3 milliárd forint hitelt, valamint kifizetetlen számlákat örököltek. A csődhelyzet elkerülésére nagyon szoros és takarékos gazdálkodást kellett folytatniuk, amely nem csak a hivatalra, hanemaz intézményekre is vonatkozott. A tartozások csökkentéséhez hozzájárult, hogy az UNICBANK vette át a számlavezetést, s kedvezőbb kamat, illetve pénzgazdálkodást teremtett a megyének. A bank segítségével bevezettek egy „kiskincstári” rendszert, ami azt jelentette, hogy az intézmények az éves költségvetésen belül negyedéves keretekkel gazdálkodhattak, de pénzeszköz csak annyi került a számlájukra, amennyi a kifizetésekhez ténylegesen szükséges volt. Számottevően javított még a pénzügyi helyzeten, hogy az ÁPV Rt.-től 1,1 milliárdos követelésüket sikerült realizálniuk, ami az 1991- től privatizált, volt megyei tanácsi alapítású vállalatok értékesítéséből és ennek kamataiból illette meg a megyét. Az önkormányzat megerősödését követően fejlesztésekre is jutott már pénz. Évente több mint 100 millió forintot biztosított a közgyűlés orvosi gépek, műszerek beszerzésére, valamint felújították a megyeháza főhomlokzatát és lecserélték a gépkocsiparkot. Az ez évi tervek között szerepel az új megyei levéltár és megyei könyvtár építése. A megye vezetői többször tiltakoztak az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályák Pest megyei szakaszának útdíjasítása ellen, valamint több levelet is írtak az illetékes miniszternek, amelyekben a díjfizetés bevezetésének káros hatásaira hívták fel a figyelmet. Romló közbiztonság A hazánkban ismertté vált bűncselekmények 8-10 százalékát Pest megyében követik el. Ez évi 30-40 ezer esetet jelent, amivel a főváros után a második helyen áll az országban. A legtöbb bűneset - 75-80 százalék - a vagyon elleni bűncselekmény. Szintén Budapest után a második helyen áll az emberölések számában is. Az utóbbi években a nyereségvágyból, illetve konfliktushelyzetben elkövetett bűncselekmények mellett megjelentek a bérgyilkosságok és leszámolások is. Azonban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság létszáma aránytalanul kevés. A meglévő tizenhárom rendőrkapitányság mellett indokolt lenne még Pilisvörösváron, valamint a Gyál-Vecsés vonalon is működtetni egyet. Külkapcsolatok A közgyűlés elnökével közösen több képviselő vett részt az európai régió feladatainak végzésében, ezen belül négy bizottsága tevékenységében. Hozzájárultak munkájukkal a Dunamenti államok együttműködéséhez is. A kétoldalú kapcsolatok között Ludwigsburggal és Essexszel szoros együttműködést alakítottak ki. Az újabb kapcsolatfelvételek közé tartozik Varsó megye, valamint az erdélyi Hargita és Maros megye. Folyamatban van a horvátországi Fiumével, Thüringiával és Flandriával a kapcsolat kiépítése. Ezek a kapcsolatok a kulturális jellegű programokon kívül, élénkítőleg hatottak a megye kis- és középvállalkozásaira is. Eredménynek számít még az internetre való rácsatlakozás, amin a megye legfontosabb adatai olvashatók. Az elmúlt négy évben sajátosan alakult a képviselő-testület politikai összetétele. A legnagyobb létszámú frakciót az MSZP adta, mégis egy jobbközép polgári szárny képviselői voltak többségben. Az MSZP- és SZDSZ-frakció együttesen 36 fő volt, a polgári jobbközép pártok 41 fős koalíciójával szemben, akikhez a legtöbb szavazáskor az Életet az Éveknek frakció 3 képviselője is csatlakozott. A két oldal közötti ellentmondás a bizottsági elnökök és alelnökök megválasztásánál is jelentkezett, ami abban nyilvánult meg, hogy ilyen funkciót csak a koalíció képviselői kaptak. Schmidt Géza, a közgyűlés elnöke szerint: a különböző kérdések megszavazását olykor hangulati tényezők is befolyásolták. A ciklusban az önkormányzat mellett megalakult a Megyei Területfejlesztési Tanács, amelynek munkájában az úgynevezett kistérségek képviselői vettek részt. Évente 600-1000 millió forint forrással rendelkeztek. A közgyűlésnek számtalan észrevétele ellenére mindmáig nem sikerült elérnie, hogy a megyei önkormányzatnak valamiféle szerepe legyen a tanács döntéseiben vagy azok előkészítésében. Jelölések A megyei közgyűlés választásra a 10 ezer, vagy annál kevesebb lakosú, 157 településen 13 jelölőszervezet összesen 249 jelöltet állított. A 10 ezernél nagyobb lakosságszámú, 27 települést magába foglaló választókerületben szintén 13 jelölő szervezet összesen 274 jelöltet indít. A megye valamennyi településén van polgármester- és képviselőjelölt. Összesen 533 polgármesterjelölt indul a 184 településen, ezek megoszlása: 1 jelölt van 25 településen, 2 jelölt 56 településen, 3 jelölt 49 településen, 4 jelölt 30 településen, 5 jelölt 18 településen, 6 jelölt 3 településen, 7 jelölt 3 településen. Pest megye településein 148 jelölőszervezet állított jelöltet, illetve listát. Helyi kisebbségi önkormányzat választásra 78 településen kerül sor az alábbi részletezés szerint: cigány 48, szlovák 12, német 31, ruszin 2, szerb 9, bolgár 4, görög 1, örmény 2, román 1, horvát 4, lengyel 1. A megye 10 ezer lakosú településének választókerületi listáján az alábbi sorrendben követik egymást a jelölők: SZDSZ, FKGP, PMFPSZ, Fidesz- Magyar Polgári Párt, PVSZ, Pest Megye Szociális Intézmények Egyesülete, PBNM Német Önkormányzati Szövetségi Egyesület, MIÉP-KDNP-Metész-K. SZ., IPTSZ-EKE, ÉIÉRT, Munkáspárt, MSZP, MDF. A 10 ezer lakos alatti településeken: Munkáspárt, Ipartestületek-Agrárszövetség, MIÉPKDNP-Metész-KSZ, PMFPSZ, Fidesz, FKGP, PVSZ, Pest Megyei Szociális Intézmények Egyesülete, MKDSZ, MSZP, Munkáspárt, MSZP, MDF, Parcsami Gábor Területe: 6,394 négyzetkilométer Népességszám: 1 032 000 fő Népsűrűség: 154 fő/négyzetkilométer / A V ‘ 1998. október 6, kedd