Napi Magyarország, 1999. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30 / 25. szám
1999. január 30., szombat * A hathatalmi csoport felszólít a koszovói rendezésre Határidőt adtak Belgrádnak Folytatás az 1. oldalról Az összekötő csoport külügyminiszterei felszólították a harcoló feleket az erőszakcselekedetek beszüntetésére, arra, hogy kötelezzék el magukat a politikai rendezéshez vezető tárgyalási folyamat mellett. Az összekötő csoport igen szoros napirendet határozott meg, és elvárja, hogy a felek eleget tegyenek a meghívásnak, megjelenjenek és együtt dolgozzanak a rendezési tárgyalásokon, amelyeket Hubert Védrine francia és Robin Cook brit külügyminiszter elnökletével az összekötő csoport képviselőinek, köztük Christopher Hill és Wolfgang Petris nagykövetek részvételével folynak majd. A tárgyalásokat egy héten belül be kell fejezni, utána az összekötő csoport külügyminiszterei értékelik a helyzetet, és ha további egyeztetést látnak szükségesnek, újabb egy hetet biztosítanak a párbeszéd sikeres befejezésére - közölte Robin Cook. Cook kijelentette: a tárgyalások alapját képező rendezési terv mindkét fél számára igazságos, egyenlő és részleteiben kidolgozott, jelentős körű autonómiát biztosít a koszovói albánoknak saját kormánnyal, saját rendőrséggel, szabad választások megtartásával az EBESZ felügyelete alatt. Bejelentette, hogy ezen alapelvek és a tárgyalási javaslatok ismertetésére szombaton Belgrádba, majd Pristinába utazik. A tanácskozás résztvevői sürgették Belgrádot, hogy állítsák le támadó műveleteiket Koszovóban, segítsék elő a Racak térségéből az elmúlt napokban elmenekült lakosok biztonságos hazatérését, tegyenek meg minden intézkedést a humanitárius katasztrófa elkerülésére. Engedélyezze a koszovói nemzetközi felügyelőknek és a csoport vezetőinek feladataik teljesítését, működjön együtt teljes mértékben a hágai nemzetközi törvényszékkel, biztosítsa a racaki vérontást elkövetők felelősségre vonását, és a szakértői vizsgálatok idejére függesszék fel tisztségéből a jugoszláv hadsereg azon tisztjeit, akik a január 15-i racaki akcióban részt vettek. Egyben elítélték a koszovói felszabadítási hadsereget, amely provokációival hozzájárult a feszültség növeléséhez. Külpolitika Halálesetek Koszovóban Belgrád nem akar nemzetközi értekezletet Aznap, amikor a nemzetközi közösség a hattagú összekötő csoport révén újabb erélyes figyelmeztetést és tárgyalási felszólítást intézett a koszovói szembenálló felekhez, a szerb-albán párbeszéd mielőbbi megkezdése érdekében, a tartományban újabb komoly incidens történt. Szerb források állítása szerint előbb az albán fegyveresek öltek meg egy rendőrt, majd az ezt követő összecsapásokban hivatalos közlések szerint mintegy húsz „terrorista” vesztette életét Rugovóban. Az EBESZ jelentése 24 férfi polgári áldozatról szól. Ami a politikai rendezést illeti, a belgrádi álláspontokban nincs semmilyen változás. Ratko Markovics, a szerb kormány alelnöke a belgrádi tárgyaló küldöttség vezetője fejtette ki az Európai Unió koszovói megbízottjának, hogy a szerb fél egyetért azzal, hogy a koszovói problémát Jugoszlávia határainak tiszteletben tartásával oldják meg, kész a párbeszédre is, de az albánok az okai annak, hogy ez még mindig nem kezdődött meg. Markovics elmondta, hogy az állami küldöttség 18 ízben kezdeményezte a párbeszédet az albánokkal, de ezek közül csak egy találkozó jött létre. Megismételte azt a belgrádi álláspontot is, hogy Koszovó sorsáról nemcsak a szerbeknek és az albánoknak kell tárgyalniuk, hanem be kell vonni a többi ott élő nemzeti kisebbséget is. Ennek az a lényege, hogy a tárgyalásokon ne érvényesülhessen az albánok számbeli fölénye. Markovics az Európai Unió megbízottjával folytatott megbeszélésben elutasította azt a lehetőséget, hogy a béketárgyalásokat külföldön folytassák, szerinte a párbeszéd Pristinában kezdődött meg, és ott is kel befejezni. Még hevesebben tiltakoznak a nemzetközi békeértekezlet ötlete ellen a kormánypártok. A szocialista párt szerint szóba sem jöhet semmilyen ilyen összejövetel, mert a világban még nem volt példa arra, hogy terroristák bevonásával tartsanak békeértekezletet. Elutasította annak lehetőségét is, hogy a koszovói tűzszünetet esetleg külföldi csapatok biztosítsák, mint mondta, semmilyen külföldi haderő nem léphet Koszovó területére. Hasonlóan nyilatkoznak a Radikális Párt képviselői is. Szerintük sem lehet tárgyalni Koszovó sorsáról az ország határain kívül. Ők azonban a szocialistákkal ellentétben, már úgy vélik, hogy csak az albánokkal kell tárgyalni, és érdekes: nem zárják ki azt, hogy Adem Demaqui, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai képviselője is esetleg részt vegyen a tárgyalásokon, de csak pártelnöki minősítésben. A Seselj vezette radikálisok most már az oroszokra is haragszanak, amiért néhány ottani tisztségviselő a szerb rendőrséget tette felelőssé a Racak faluban elkövetett mészárlásért. PÁLINKÁS Ferenc Újvidék ET-vita a szervátültetésről Surján felszólalása Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének idei, tegnap véget ért első ülésszakán Strasbourgban a plénum utolsó vitája a xenotranszplantációról, állati sejtek, szövetek, illetve szervek emberi szervezetbe való beültetéséről szólt, és a nemzetközi fórum e gyakorlatot tiltó ajánlást fogadott el. A témában magyar részről Surján László, az ET magyar delegációjának vezetője szólalt fel. Mint Surján László az ülés után elmondta, a közgyűlés egyebek között azért is fontosnak tartotta a xenotranszplantáció témáját, mert óriási ipari erők mozdultak meg, hogy kialakuljon az állati szervek emberbe történő beültetésének mindennapos gyakorlata. Nagyon nagy pénzekről és nagyon nagy valós szükségletről van szó. A szakemberek egy csoportja azonban - és az Európa Tanács ennek az oldalnak a véleményét fogadta el - a veszélyekre is felhívta a figyelmet. Akár világméretű járványokat is okozhatnak ugyanis az állati szervezetből emberbe kerülő vírusok. Az elfogadott ajánlásban az ET felkéri az országokat: ideiglenesen tiltsák be állati szövetek, szervek emberbe való beültetését, ugyanakkor finanszírozzanak intenzív kutatási munkát annak érdekében, hogy az említett veszélyeket el lehessen kerülni. Tehát nem a feltartóztathatatlan fejlődés fékezéséről van szó, hanem annak értelmes irányba tereléséről az egész emberiség javára. A magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta: nagyon sokat kellene tenni például az emberek életmódjának megváltoztatása érdekében is, hogy kevesebb igény legyen szervátültetésre, mint amennyi ma a civilizált világban tapasztalható. Martonyi az EU-csatlakozási tárgyalásokról Korántsem kizárt 2002 Folytatás az 1. oldalról Martonyi János emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió költségvetésében először 2002- ben számolnak a bővítés költségeivel, így elképzelhető, hogy a magyar diplomácia által favorizált időpontot jelöli meg az Unió is, de mindez ma még csak feltételezés. A magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy hazánk kilenc terméknél kér majd könnyítést a vámtételeket illetően, azaz alacsonyabb vámtételeket szeretnénk alkalmazni. A versenypolitikában azonos a magyar szabályozás, így itt nincs szükség derogációs igény bejelentésére. A külgazdasági kapcsolatok terén pedig a csatlakozás pillanatában átvesszük az Európai Unió teljes szerződésrendszerét - fejtette ki Martonyi János. Mindez azzal jár, hogy azokat a szabadkereskedelmi egyezményeket, amelyeket Magyarország nem EU-tagállammal kötött, meg kell szüntetni. A szabványok átvételét azonban gyorsítani kell - nyilatkozta a külügyminiszter, viszont könynyítéseket kérünk a gyógyszertörzskönyvezésnél. Martonyi egy kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdő többi ország Magyarországhoz hasonló ütemben halad előre a tárgyalásokon. Bozay Tudósítónk, Bencze Lajos jelenti Zágrábból: Minőségileg új szakasz következik kapcsolatainkban A szabadkereskedelemről is tárgyalt Orbán Viktor a horvát fővárosban Ez a cél természetes, hiszen a két ország azonos értékrendet követ, és külpolitikai törekvéseik is egybeesnek a legfontosabb pontokban. A minőségi változást az hozhatja, ha a gazdasági együttműködést a ma ismertnél nagyságrendekkel magasabb szintre emeljük. Ezt elősegítendő, megállapodtunk a miniszterelnök úrral, hogy Horvátország és Magyarország szabadkereskedelmi megállapodást köt egymással, és kiemelt partnerként tekintünk egymás országára a gazdasági lehetőségek szempontjából. Mindennek megfelelően Magyarország támogatja Horvátországot európai integrációs törekvéseiben és abban, hogy a világgazdasági szervezetnek minél hamarabb tagja legyen - közölte Orbán Viktor. Matesa horvát miniszterelnök kiemelte: nagy megelégedéssel köszönthette vendégeit, lévén Magyarország a régió stabilitásának vitathatatlan tényezőjévé vált mind a NATO-val, mind az Európai Unióval való kapcsolataiban. - Kölcsönös álláspontunk, hogy a gazdasági együttműködést magasabb fokra kell emelnünk, a szabadkereskedelmi egyezmény aláírása mindenképpen ennek a szolgálatában áll majd. A horvát kormány fenntartás nélkül támogatja a magyar beruházásokat a rijekai (Fiume) kikötő újjáépítésében és minden más horvátországi magyar befektetést is. Külön figyelmébe ajánlottuk a magyar miniszterelnöknek, hogy érdekünkben állnak a magyar beruházások a horvát infrastruktúrában, energetikában, iparban és idegenforgalomban. Már most határozottan állíthatjuk, hogy a látogatás teljes sikerrel járt - szögezte le Matesa. A csütörtök este érkezett magyar kormányfőt tegnap fogadta Franjo Tudjman horvát elnök is. Ezután Orbán Viktor koszorút helyezett el Medvevárban, a Haza oltárán, és beírta az emlékkönyvbe: „Tisztelettel és kegyelettel hajtom meg fejemet a horvát nemzeti függetlenségért és az önálló állam megteremtéséért elesettek emléke előtt. Áldozatuk nem volt hiábavaló, tetteiket megőrzi az utókor.” A koszorúzás után Orbán Viktor magyar újságírók előtt közölte, hogy Budapest a háborúban elpusztult horvátországi magyar települések újjáépítésében is szerepet szeretne vállalni. A horvát államfőnek is elmondtam, kérem személyes közbenjárását is, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás során a magyar-horvát agrárkereskedelmi kapcsolatok a két fél közös érdekei alapján alakuljanak ki. A rijekai kikötő használata segíteni fog bennünket, hogy elkerüljük az olyan szorult helyzeteket, amilyenekbe a magyar mezőgazdasági külkereskedelem került tavaly ősszel. Nem dőlt még el, hogy Rijeka lesz-e a Magyar Köztársaság fő tengeri kijárata, bár véleményem szerint Magyarországnak két tengeri kijáratra is szüksége van, egyre Horvátországban és egyre Szlovéniában. 2001-re Horvátországban elkészül az autópálya a magyar határtól Rijekáig. A magyar ütemezésben eredetileg nem szerepelt az elsődleges tervek között a 7-es pálya meghosszabbítása a határig, de készek vagyunk arra,- hogy ha kell, valamelyest módosítsunk rajta - hangoztatta Orbán Viktor, aki a nap folyamán szálláshelyén fogadta a horvát parlamenti ellenzék képviselőit, majd a zágrábi magyar nagykövetség épületében zárt ajtók mögött tárgyalt a horvátországi magyar nemzeti kisebbség képviselőivel. Ma reggel a magyar kormányküldöttség Rijekába és a kikötővároshoz közeli Scici nyaralóvároskába látogat. Holnap, hazatérőben a kormányfő és kíséretének tagjai megtekintik Kórógy és Szentlászló keletszlavóniai magyar helységet, és felkeresik a Drávaszöget is. A Vecerni List zágrábi napilap tegnapi számában egyébként megjelent, hogy Magyarország kész 50 millió dollárt fektetni a rijekai kikötő berendezéseinek felújításába egy horvát-magyar vegyes vállalat révén. A magyar kormányküldöttség azzal a céllal érkezett Zágrábba, hogy új minőséget adjon a horvát—magyar kapcsolatoknak, és stratégiai együttműködést építsen ki - mondta tegnap a horvát fővárosban Orbán Viktor miniszterelnök, miután vendéglátójával, Zlatko Matesával tárgyalt. Orbán Viktort Zlatko Matesa fogadta Zágrábban, a Szent Márk téren álló volt báni palota előtt Fotó: MTI - Külföldi Képszerkesztőség Németh Zsolt az újabb magyar-magyar csúcsról és kárpát-medencei körútjáról Egyenrangú párbeszéd kirekesztés nélkül Az 1996. évi magyar-magyar csúcstalálkozón a legitim szervezetek képviseltették magukat! Kiindulópontként mi is ebben a körben gondolkozunk, de nem zárkózunk el attól, hogy mások is jelen legyenek, ha erre elsöprő igény mutatkozik a határon túli magyarság részéről - jelentette ki lapunknak nyilatkozva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. - Többször is szóba került az utóbbi időben egy újabb magyar-magyar csúcstalálkozó lehetősége. Ha lesz ilyen, mikor, és kiket hív meg a kormány? Az 1996. júliusi, úgynevezett magyar-magyar csúcs után még egy hasonló jellegű találkozó zajlott le, s ezt követően a szocialista párt megijedt saját árnyékától, így további lehetőség többé nem adódott arra, hogy ilyen keretben a magyarság vezetői egyeztessenek. Ebből fakadóan az utóbbi években fokozatosan kialakult a határon túli magyar szervezetekben annak az érzete, hogy a magyar kormány nem tekinti őket partnernek. Ehhez hozzájárulhatott, hogy a román, illetve a szlovák alapszerződéseket a határon túli magyarok ellenkezésével nem törődve kötötték meg. Hogy mikor kerül sor egy újabb magyar-magyar csúcsra és kiket fogunk meghívni, további egyeztetéseket igényel, hiszen nem zajlott le minden szervezettel a pontos, részletekbe menő egyeztetés, s ezért korainak tartanám erről nyilatkozni. Mindenesetre a résztvevői kört illetően kiindulópontnak mi is azt az összetételt tekintjük, amit az 1996-os csúcs tartalmazott. Nyilvánvaló, hogy magas rangú tanácskozáshoz magas rangú résztvevőkre van szükség. Azt hiszem, hogy a politikai legitimitást csak a választópolgárok tudják megadni, s szerencsére a határon túli magyar területeken is lezajlottak demokratikus választások. Ezáltal a legitimitás kérdése egyértelműen tiszta. - Mit vár Budapest a magyar-magyar párbeszéd folytatásától? - A lehető legfontosabb, hogy létrejöjjenek a párbeszéd keretei. Ha ez megtörténik, adott esetben le lehet folytatni az érdekellentéteket tükröző vitákat is - hiszen vannak érdekellentétek az egyes határon túli magyar közösségek között is, és értelemszerűen az anyaországgal, de időnként egymással is vitába keverednek. Egyébként úgy látszik, a kormányprogram célkitűzése, amelynek szellemében folytattam az előző hetekben körutamat, találkozott a határon túli magyarság igényeivel. Úton-útfélen az az igény merült fel ugyanis, hogy jöjjön létre a rendszeres és egyenrangú párbeszéd megfelelő feltételrendszere. És azt hiszem, ez a lényeg, s a kormányzat ezért fogja megteremteni ezt a keretet, öszszehíva egy újabb tanácskozást. - Hogyan foglalná össze eddigi tapasztalatait kárpátmedencei körútjáról? -A határon túli magyarok önszerveződése erős, és igen jó hír, hogy képesek politikailag, szakmailag, szellemileg felfogni érdekeiket, kitűzni a megfelelő célokat. Az önszerveződésre való képességet tartom körutam legüdvözlendőbb fejleményének. - Érik a felismerés, hogy az európai integráció előnyöket és hátrányokat egyaránt hordoz. Az előnyök kiaknázására és a hátrányok csökkentésére kell törekednünk. Az előbbit úgy tudnám megfogalmazni, hogy Magyarország és az őt övező régió az elkövetkezendő évtizedekben jó esélylyel válhat Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági régiójává. Ebbe a folyamatba a határon túli magyaroknak is be kell kapcsolódniuk. Ennek előfeltétele a megfelelő szakképzettség, az anyanyelvi oktatás, a felsőfokú és szakoktatás. Vannak azonban gazdasági feltételek is: a vállalkozásra való képesség, a megfelelő infrastrukturális háttér megteremtése. Nincsenek utak és határátkelőhelyek, s a kisebbségiek nem rendelkeznek hitellel - tehát a pénzügyi infrastruktúrában is komoly hiányok vannak, ez tehát az oktatás mellett a másik oldal, a gazdaság, amely külön odafigyelésre érdemes, tudatos politikai cselekvést igénylő terület. - Találkoztam egyházi vezetőkkel is, s az egyházak szinte kivétel nélkül a társadalmi problémák felé forduló magatartást tanúsítanak. Szerepet vállalnak az oktatásban, a szociális érdekszférában, és a hitéleti feladatok ellátása terén is nagyon komoly szolgálatot végeznek. Udvardy Zoltán MAGYARORSZÁG *9