Napi Magyarország, 1999. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-10 / 34. szám
Budapesten tárgyal Vasile román kormányfő Újabb magyar konzulátus nyílik Erdélyben? - Magyarország polgárai abban érdekeltek, hogy Románia sikeres ország legyen, és minél előbb integrálódjon az európai és észak-atlanti szervezetekbe - nyomatékosította Orbán Viktor miniszterelnök a román kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten, ahol az is elhangzott: Csíkszeredán újabb magyar konzulátust nyitna a budapesti kormány. A kétoldalú megbeszéléseken szóba került többek között a gazdasági együttműködés fejlesztése, a Bukarestet Budapesttel összekötő autópálya kérdése, további konzulátusok kölcsönös megnyitása és a nemzeti kisebbségeket érintő témakörök. Radu Vasile tájékoztatta a magyar kormányfőt a sokat vitatott román oktatási törvény módosításának jelenlegi stádiumáról, illetve az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos fejleményekről. A bukaresti kabinet vezetője aláhúzta: a találkozó egyértelművé tette, hogy a két szomszédos ország kapcsolatai bizalomra épülnek. Orbán Viktor szerint politikafilozófiai és értékrendbeli szempontokat figyelembe véve a két kormány közel érezheti magát egymáshoz. Éppen ezért Budapest őszintén szurkol a jelenleg hatalmon lévő román koalíciónak a nehézségek megoldásában. Ez a háttér elegendő bizalmat és közös érdekeltséget jelent ahhoz, hogy a számba vett kérdéseket, problémákat rendezni tudjuk - szögezte le a magyar kormányfő. Orbán arról is szólt, hogy a NATO- csatlakozással egy időben Magyarország felelőssége megnő, hiszen még nagyobb lesz az az elvárás, hogy hazánk a régió stabilitásának egyik fontos tényezője legyen. Ennek a felelősségnek megfelelve kiegyensúlyozott magyar-román kapcsolatrendszerre is szükség van. Megteremtettük a lehetőségét annak, hogy a két állam közötti kapcsolatok egy minőségileg magasabb fokra emelkedjenek. A bizalmi légkör már kialakult, a következő lépés a konkrét kérdések megoldása kell legyen. Az elkövetkező hónapok döntik majd el, hogy meg tudjuk-e tenni ezt a következő, minőségileg magasabb lépést - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, hozzátéve: mindkét részről van egyegy olyan lista, amely a megoldandó kérdéseket tartalmazza, és amelyek megoldása mellett kölcsönösen elkötelezték magukat a tárgyaló felek. Újabb... Folytatás a 9. oldalon Orbán Viktor és Radu Vasile ellép a díszszázad előtt Fotó: Koncz György Az ÁPTF hiányosságai Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) ellenőrzési jogköre a pénzintézetekre vonatkozóan törvényileg szabályozott lett. Ugyanakkor - a napvilágot látott pénzügyi botrányok azt igazolják - működésében akad némi hiányosság. A realbanki és a postabanki befektetők is kijelentik: tarthatatlan, hogy megfelelő állami felügyelet nélkül működhessenek befektetésekkel foglalkozó cégek úgy, hogy ennek a lakosság látja kárát. A Globex mintegy nyolcmilliárd forintos adósságot hagyott maga mögött, nem szólva a korábbi brókerházak - eddig nem ismertetett - kétes pénzügyeiről. Az ÁPTF... Folytatás az 5. oldalon 771418 043033 További adócsökkentést szeretne a kormány Középtávú költségvetést terveznek A folyó fizetési mérleg tavalyi 2,2 milliárd dolláros hiánya nem indokol semmiféle beavatkozást -jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Elmondta továbbá, hogy reális esélye van annak is, hogy a GDP 1999-ben mintegy öt százalékkal bővül majd. A pénzügyminiszter úgy látja, sem megszorító intézkedésre, sem pótköltségvetés készítésére nem lesz szüksége az országnak. Idén várhatóan 2,5 milliárd dolláros folyó fizetésimérleghiány lesz, míg 2000-ben 2,2 milliárd dollárra prognosztizálják a folyó mérleg deficitjét. A jövő évi költségvetés öszszeállításakor 7 százalékos inflációval számol a pénzügyi tárca - mondta Járai Zsigmond. Surányi György, az MNB elnöke korábban megerősítette, hogy már idén egy számjegyű lesz az infláció, mely a kedvező gazdasági folyamatok mellett 2000-re tovább csökkenthető. A pénzügyi tárca elképzelései között szerepel az, hogy áttérnek a középtávú, azaz a hároméves költségvetés-tervezésre. Járai kijelentette: már most készülnek a különböző koncepciók az újabb adóváltoztatásokra. Ezek szerint az sgában lesz egy úgynevezett 0 százalékos sáv a családban lévő gyermekek számától függően. 3-4 millió forintos jövedelemig várhatóan 22 százalékos lesz a kulcs, 4 millió forint felett pedig 350 százalékkal adóznánk. Elképzelhető, hogy megszűnik az adóösszevonás, és az úgynevezett tőkejövedelmeket egységesen adóztatják majd. Az általános forgalmi adó 25 százalékos kulcsát vélhetően 20 százalékra mérséklik a jövőben. 99034 Befejeződött a 30. Magyar Filmszemle Az ünnepélyes díjkiosztással tegnap este befejeződött a 30. Magyar Filmszemle. A február 4-én kezdődött filmes találkozó fő helyszínén, a Corvin Budapest Filmpalotában megtartott záró ünnepségen azonban, némi meglepetésre, a játékfilmek zsűrije nem adta ki a fődíjat. A legjobb rendezés díját Enyedi Ildikónak ítélték, a 6:3. Tímár Péter filmje különdíjat kapott. Bár nem szerepelt a versenyfilmek között Jancsó Miklós filmje, a Nekem lopást adott kezembe az Úr Pesten, a szemlén jelen lévő filmkritikusok mégis ennek az alkotásnak ítélték a Gene Moskowitzról elnevezett díjakat. Részletes beszámolónk A DÍJAKRÓL All. OLDALON Orbán-Horn találkozó lesz Téma: EU-integráció Orbán Viktor miniszterelnök a hét közepén - várhatóan csütörtökön - fogadja Horn Gyula exkormányfőt - értesült a Napi Magyarország. A találkozón a két politikus Magyarország EU-integrációjáról folytat eszmecserét. Horn egy korábbi interjújában utalt rá: az Európai Unió vezető tagországaiban - például Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban - jelenleg szocialista kormány van hatalmon, és az exminiszterelnök szívesen lobbyzna ezeknél az országoknál hazánk mielőbbi csatlakozása érdekében. Erről egyeztetne Orbán Viktor kormányfővel. Vita a munka törvénykönyvéről Országgyűlés: igen a NATO-ra Az Országgyűlés tegnap 330 igen, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország észak-atlanti szerződéshez történő csatlakozásáról, illetve az észak-atlanti szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényt. A dokumentum szerint a szerződő felek külön-külön és együttesen, hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján fenntartják és fejlesztik a fegyveres támadással szembeni egyéni és kollektív védelmi képességüket. Az aláírók kötelezik magukat, hogy semmilyen, a dokumentummal ellentétes nemzetközi kötelezettséget nem vállalnak. Az aláírók a szerződésben rögzítik, hogy egyhangú megegyezéssel csatlakozásra hívhatnak fel bármely más európai államot, amely képes elősegíteni a dokumentum elveinek továbbfejlesztését, és hozzájárul az észak-atlanti térség biztonságához. A T. Ház plenáris ülésén megkezdte a munka törvénykönyve módosításának általános vitáját. - Az utóbbi hét évben szükségessé vált változtatásokat tartalmazza a munka törvénykönyve és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosítása - hangoztatta expozéjában Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a dokumentum a kormányprogram által célul tűzött, az Alkotmánybíróság által előírt, valamint az ország EU- csatlakozása kapcsán vállalt kötelezettségekből fakadó változtatásokat foglalja magában. Az ellenzéki képviselők munkáltatópártinak nevezték a törvényjavaslatot, amely szerintük érdemi egyeztetés nélkül született, és hátrányos a szakszervezetek, általában a munkavállalók számára. Bírálták, hogy az előterjesztés kollektív anyagi felelősséget vezet be a leltárfelelősség megállapításánál, és kifogásolták, hogy a csekély súlyú jogsértések esetén is aránytalan szankciókat helyez kilátásba. Kovács Kálmán szabaddemokrata képviselő az oktatási minisztertől interpellációjában arról érdeklődött, hogy „integrációra kényszeríti-e a kormány a keszthelyi egyetemet a kaposvári főiskolával”. Úgy vélte, hogy az integrációs elképzelés méltán váltott ki megütközést az érintettek körében. A szabaddemokrata honatya és az Országgyűlés többsége sem fogadta el Pokorni Zoltán válaszát. Mádi László fideszes képviselő - a Napi Magyarország tényfeltáró cikke nyomán - kérdést intézett a pénzügyminiszterhez: Megfelel-e a valóságnak, hogy a Realbank 10 forintért árverezett el 4000 tonna vetőmagot? Járai Zsigmond azt válaszolta, hogy a kérdésben elhangzottak megfelelnek a tényeknek: valóban 10 forintért árvereztek el 4000 tonna hibridkukoricát. Fennáll a gyanú, hogy visszaélés történt. A tárca megteszi a szükséges lépéseket. Országgyűlési... Tudósításunk a 3. oldalon A vizsgálat felmentéssel zárult Gyarmati István túllépte a hatáskörét Lezárult a Szabó János honvédelmi miniszter által január 11-én kezdeményezett vizsgálat, amely arra irányult: Gyarmati István, a tárca védelempolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára a NATO brüsszeli központjába megküldött kérdőívben túllépte-e hatáskörét. A honvédelmi miniszter a vizsgálat megállapítása alapján úgy döntött: a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi törvény alapján a Külügyminisztérium jogi állományába tartozó, de a Honvédelmi Minisztériumba áthelyezett Gyarmati Istvánt tegnapi hatállyal felmenti - tájékoztatott Erdélyi Lajos szóvivő. Elmondta, hogy a miniszter döntésével egy időben a tárca közigazgatási államtitkára - a honvédelmi és a külügyminiszter beleegyezésével - Gyarmati Istvánt vele egyetértésben visszahelyezi a Külügyminisztérium állományába. A helyettes államtitkár utódjáról a közeljövőben döntenek, s arról is, hogy ki képviselje Magyarországot a NATO brüsszeli központjában. Ragaszkodnak a koszovói tűzszünethez Tirana az albánok összefogását szorgalmazza A koszovói albánok a szemben álló felek közötti tűzszüneti megállapodás aláírását szabják feltételül ahhoz, hogy a szerb és az albán küldöttség folytathassa tárgyalásait a tartomány átmeneti autonómiájának kidolgozását célzó franciaországi konferencián - közölték tegnap albán források. Szerb részről bírálták a külön tűzszüneti egyezményt célzó albán terveket. Az autonómiaegyezményt megelőző tűzszüneti megállapodást Albin Kürti szorgalmazta ismét tegnapi, pristinai sajtóértekezletén. Kürti - aki Adem Demacinak, a főként albánok lakta szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő albán gerillák politikai képviselőjének szóvivője - hangsúlyozta: a szemben álló felek jóindulatát és a politikai rendezés melletti elkötelezettségét jelezné, ha előbb tűzszüneti egyezményt kötnének. - Tűzsrneti egyezmény nélkül a tárgyalások nem vezethetnek tartós autonómiamegállapodáshoz - mondta. A szerb fél hírek szerint elveti az albán javaslatot, és azt pristinai albán lapértesülés szerint a nemzetközi közvetítők sem támogatják. A lapnak nyilatkozó nyugati diplomáciai források szerint az esetleges közvetlen szerb-albán tárgyalásokról maguk a felek dönthetnek. A megbeszélések jelenleg az autonómia politikai elveire vonatkozó fejezet egyeztetésénél tartanak, a katonai kérdések jelentik a megállapodás legkényesebb részét, de ezekről csak a politikai elvekről kötött egyezség létrejötte után esik majd szó. Az albán miniszterelnök eközben Tiranában a Balkán összes albánjának önvédelmi összefogását helyezte kilátásba, ha a rambouillet-i tárgyalások nem hoznak megoldást a koszovói válságra. „Ha tovább tart a koszovói albánok lemészárlása, ha nem lelnek békés megoldást, akkor a Balkánon élő összes albán - a koszovóiak, a montenegróiak, a macedóniaiak és az albániaiak - meg fogja szervezni kollektív önvédelmét” - jelentette ki Pandeli Majko az Egyesült Államokból hazatérőben. Az albán kormányfő megerősítette hazája készségét NATO- csapatok befogadására, és szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok ne csak a tárgyalóasztalnál legyen jelen, hanem csapatokat is küldjön.