Napi Magyarország, 1999. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

Kompromittálás volt a cél MSZP-holdudvarból érkezett a megbízás Ellentétben Keleti György, a megfigyelési bizottság szoci­alista alelnöke tájékoztatásá­val, a Köztársasági Őrezred egyik tisztjének kihallgatásán készült jegyzőkönyv egyértel­műen rögzíti, hogy Czégé Zsu­zsa kompromittáló célzatú adatgyűjtésre kérte fel a Köz­­társasági Őrezred egyik tisztjét - értesült a Napi Magyaror­szág. Informácóink szerint az adatgyűjtésre felkért tiszt, aki a megbízást egy ismerősének továbbította, vallomásában konkrétan a „kompromittáló” jelzőt használta. Mint ismeretes, Keleti hét­főn úgy fogalmazott, a doku­mentumból az derül ki, a Xé­­nia-láz­ Egyesület egykori ve­zetője arra kérte fel a tisztet, hogy gyűjtsön adatokat arról, mi motiválja Pokorni Zoltánt arra, hogy interpelláljon a par­lamentben, illetve milyen gaz­dasági érdekek állnak a háttér­ben. Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök Magyar Bálint napirend előtti felszóla­lására adott válaszában úgy fogalmazott: a Xénia egyik közismert vezetője megkeres­te az egyik állami szolgálat­ban lévő tisztet, és arra kérte, folytasson kompromittáló cél­zatú, magánéletre, családi kapcsolatokra és esetleges üz­leti érdekeltségekre kiterjedő megfigyelést Pokorni Zoltán, a Fidesz akkori frakcióvezető­je ellen. Bár az üzletasszony - akit lapzártánkig nem sikerült utol­érnünk - a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy politikai sárdobálásnak tartja a vádakat, az eddig napvi­lágra került tények cáfolni lát­szanak állításait. A megkeresés tényét egyébként a szocialista politikusok sem tagadják. Schmuck Andor, a Xénia-láz Egyesület egyik volt vezetője tegnap levelet adott át a minisz­terelnök titkárságán, amelyben azt kéri, hogy Orbán Viktor sze­mélyesen fogadja és tájékoztas­sa a parlament május 3-i ülésén elhangzott - az egyesületet érin­tő-kijelentéséről. Schmuck An­dor kérését azzal indokolja, hogy a miniszterelnök „sze­mély szerint senkit sem említett meg, így a média és ezáltal a közvélemény előtt igen kínos, kellemetlen szituációba hozta az egyesület egykori - közel negyvenfős - vezetőségét”. Megfigyelések... Folytatás az 3. oldalon Elhúzódó tárgyalá^^ Koszovó ügyébezF^ Amerikai-orosz egy metés Wastogtonban ^^^^ajWrxrrkXiKk. A feljett ipari országok és Oroszország (G8) külügyi főigazgatói Bonnban megegyeztek abban, hogy az ENSZ égisze alá helyezik a koszovói rendezés folyamatát - közölte Alekszandr Avgyejev orosz külügyminiszter-helyettes. Joschka Fischer német külügy­miniszter Strasbourgban az Európai Parlament előtt jelentette be: a külügyi főigazgatók elfogadtak egy munkaokmányt, amely „nemzetközi polgári és biztonsági (katonai) jelenlétet” irányoz elő Koszovóban az ENSZ égisze alatt. Szóvivője hozzátette: a G8 államok védelmi minisztereinek a külügyminiszterei holnap Bonn­ban találkoznak, hogy konkrét formába öntsék azt a Koszovóra vonatkozó béketervet, amely egy későbbi ENSZ BT-határozat alap­ját képezheti. Diplomáciai forrá­sok szerint a Bonnban kidolgozott elvi dokumentum alapját Fischer béketerve képezi. Ennek része volna, hogy a NATO 24 órás tűz­szünetet jelent be, ha a szerbek határozatot hoznak arról, hogy ki­vonják csapataikat Koszovó terü­letéről. A terv egyes pontjairól még vita folyik, ám a nézetkü­lönbségek áthidalhatók - közölte egy bonni forrás. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter ugyanakkor a skandináv találkozóján, a norvégiai Stavan­­gerben leszögezte: nem lehetnek ott a leendő koszovói békefenntar­tók között azoknak az államoknak a katonái, amelyek részt vesznek Jugoszlávia bombázásában. A Washingtonban tartózkodó Viktor Csernomirgyin orosz Bal­kán-közvetítőt, saját kérésére teg­nap ismét fogadta Al Gore ameri­kai alelnök, és a két politikus megkerülte újabb eszmecseréjét. Csernomirgyin hétfőn délután Bill Clinton amerikai elnökkel találko­zott a Fehér Házban, majd este 11 óráig folytatta az egyeztetéseket Al Gore-ral a koszovói válság diplomáciai rendezési lehetősége­iről. Az ORT tv-csatorna wa­shingtoni orosz forrásokra hivat­kozva arról számolt be: az ameri­kai vezetés hajlik a Kreml azon javaslatának elfogadására, hogy egynapos szünetet hirdessen a légicsapásokban azzal a feltétel­lel, hogy e 24 óra alatt megkezdő­dik a jugoszláv fegyveres erők visszavonása Koszovóból. Oroszország egyetért azzal, hogy Koszovóban „nemzetközi polgári és biztonsági erőt állítsa­nak fel” az ENSZ égisze alatt - közölték kedden a német kor­mányhoz közel álló forrásokból. A „biztonsági” megjelölés katonák telepítését jelenti - fűzték hozzá az idézett források. Bill Clinton tegnap (közép-eu­rópai idő sprint éjfélkor) Európá­ba indult. Útjának eredeti célja az lett volna, hogy látogatást tegyen az egyik olyan németországi ame­rikai bázison, amely tevékeny ré­szese a Jugoszlávia elleni NATO- műveleteknek. Ezt a programpon­tot aztán kiegészítették azzal, hogy az elnök a NATO brüsszeli szék­helyére is ellátogat. Öt NATO-szállítógép érkezett tegnap a Ferihegy 1. repülőtérre - közölte az MTI érdeklődésére teg­nap délután a Honvédelmi Minisz­térium illetékese. A C-130-as típu­sú repülőgépek technikai és kisebb szállítóeszközöket hoztak Buda­pestre, amelyek az üzemanyag­szállításra és légi utántöltésre is al­kalmas KC-135-ös tankergépek fogadásához, működtetéséhez és kiszolgálásához szükségesek. Az öt repülőgép a nap folyamán el is hagyta a magyar légteret. Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök állítása szerint a szerb belbiztonsági erők teljes mérték­ben felszámolták a szerbiai Ko­szovó tartomány elszakadásáért harcoló albán fegyveresek egysé­geit. Az állami televízió híradása és a Tanjug jelentése szerint Milosevics elnök erről Milan Milutinovics szerb elnökkel, vala­mint Dragoljub Ojdanics jugo­szláv vezérkari főnökkel tartott belgrádi találkozóján beszélt. További infor­mációk A 9. OLDALON Naponta több ezer koszovói albán menekült érkezik Macedóniába. Képünkön: koszovói-m­acedón átkelőhely Blacénél Fotó: MTI - Külföldi Képszerkesztőség A mezőgazdasági kormányzat szigorítja az ellenőrzést Tüntetnének a disznótartók „A MOSZ a tárgyalásokban érdekelt, de nem zárható ki, hogy az ország bizonyos régióiban, ahol a sertéstartás meghatározó, ne legyen a búzatüntetéshez hasonló de­monstráció” - véli Tóth István, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Bár nem árulta el, hogy melyek ezek a térségek, nyilvánvaló, hogy Békés megye is oda tar­tozik, ahol a gabonatermesztés és az erre alapozott sertéstartás a meghatározó, ismét megpróbál tárgyaláson kívüli módszereket alkalmazni. Egyelőre nem tudni, hogy mi­kor és milyen megoldást kívánnak válasz­tani a keleti országrész legjobb földjein gazdálkodó termelők. Állítólag elhangzott olyan javaslat is, hogy az országutakon kellene szabadjára engedni a békési kon­­dák vágásra érett képviselőit. Viszonylag nehéz eligazodni az átlag­embernek a mostani, úgynevezett sertés­bomba ügyében. A kérdést leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ősterme­lők és a nagyüzemek ellentétéről van szó. Egy olyan, egész Európát érintő krízis ide­jén persze, amikor jól kihasználható szlo­genekkel egymás ellen lehet fordítani, és főként a kormányzati intézkedések hibá­jául felróni a kialakult helyzetet. Az értékesítési nehézségek ettől függet­lenül valósak, amit többek között jelez Torgyán József mezőgazdasági és vidékfej­lesztési miniszter tegnapi körlevele, amely­ben elrendeli, hogy hetente legalább egy al­kalommal rajtaütésszerűen kell ellenőrizni a sertések felvásárlását, a sertéshús és a húskészítmények higiénés feltételeit, a gyártást, a forgalmazást, az eredetet és a számlázást. Az ellenőrző hatóságok kötele­sek a vágóhidak és az árusítóhelyek betiltá­sát kezdeményezni, ha az érvényes rendel­kezések valamelyikét megsértették. A mi­niszter körlevelében utasítja az állat-egész­ségügyi állomásokat és a különböző szer­vezeteket, hogy azonnal kezdjék meg az ágazatot érintő szigorított ellenőrzést. Tüntetnének... Folytatás az 5. oldalon POLGÁRI NAPILAP Egyedül maradt az MSZP Biztató jelek a magyar-orosz viszonyban Nem értek egyet az MSZP-nek a kor­látlan légtérhasználat felülvizsgálatára irányuló javaslatával - nyilatkozta la­punknak Szent-Iványi István, a kül­ügyi bizottság elnöke, a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság tegnapi zárt ülését követően. Mint mondta, őrködni kell a nemzeti egység megőrzése felett, fontos, hogy Magyarország megbízható legyen. Vé­leménye szerint a magyar parlament döntését csak akkor szabad megváltoz­tatni, ha a politikai helyzet gyökeresen megváltozik. Az MSZP javaslatát egyébként nem támogatta egyik párt képviselője sem. A zárt ülésen szóba ke­rült a magyar-orosz viszony alakulása is, és a képviselők egyetértettek, hogy az elmúlt napokban biztató jelek figyel­hetők meg: visszatért az orosz nagykö­vet Budapestre. A politikusok a zárt ülésen egyetértet­tek abban, hogy az elmúlt napok fejle­ményei után - Csernomirgyin és Chirac követítése - van esély a koszovói válság diplomáciai rendezésére, illetve Magyar­­ország eddigi szerepvállalása után meg­maradt a lehetőség, hogy a háborút köve­tően javuljon a magyar-jugoszláv vi­szony. Nem szabad a NATO-nak meg­inogni, mert az csak Milosevics helyzetét erősítené - fogalmazott Szent-Iványi Ist­ván. A bizottság ülésén elhangzott, hogy a magyar diplomácia álláspontja egyértel­mű: közvetlen módon nem veszünk részt a NATO akciójában, és Magyarország nem kíván egy esetleges szárazföldi tá­madás esetén felvonulási terület lenni. Szent-Iványi kérdésünkre válaszolva nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, meddig tarthatnak a légicsapások, ame­lyeket azonban a NATO kész akár holnap is felfüggeszteni, amennyiben a szerbek megkezdik a kivonulást Koszovóból. A VÁLSÁG... Folytatás a 9. oldalon 771418 043033 Orbán-Torgyán találkozó Fehér asztal mellett a koalíciós vitákról A Napi Magyarország informá­ciói szerint ma este kerül sor Orbán Viktor miniszterelnök és Torgyán József vidékfejlesztési miniszter találkozójára, amelyet a közel­múltban a kisgazda pártelnök kez­deményezett. Értesülésünket a Mi­niszterelnöki Hivatal illetékesei sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták. Lapunk úgy tudja, a két koalíciós partner fehér asztal­nál, vacsora mellett tárgyal a sport­­létesítmények kérdéséről. Egyes kisgazda források szerint kor­mányátalakítási kérdések is szóba kerülhetnek. Mint ismeretes, a sportlétesít­mények kérdésében, a Fidesz és az FKGP néhány pontban eltérő véle­ményt képvisel. Az FKGP azt kifo­gásolja, hogy azok a tervek szerint ez az egyben az Ifjúsági és Sport­minisztérium fennhatósága alá ke­rülnének. BLÁZSOVICS • A hétfői Orbán Viktor és Horn Gyula között lezajlott találkozóról Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta: a jelenlegi és a volt mi­niszterelnök külpolitikai kérdések­ről, elsősorban a koszovói válság rendezésének lehetőségeiről tár­gyalt. Kovács László, az MSZP el­nöke lapunknak úgy nyilatkozott: Horn Gyula frakcióvezető-helyet­tes beszámolt neki a találkozóról, de nem adott felhatalmazást arra, hogy elmondjon részleteket. Ko­vács nem tartja kellemetlennek azt, hogy Orbán Viktor vele nem egyeztet, mivel a korábbi és a je­lenlegi kormányfő eszmecseréjéről van szó, amelyet az MSZP elnöke hasznosnak ítélt. K. F. Tisztújítás az Akadémián Glatz Ferenc újra elnök A Magyar Tudományos Aka­démia közgyűlésére olyan idő­szakban került sor, amikor konti­nensünk joggal nyugtalan: ho­gyan és miképpen tud kibonta­kozni egy háború fenyegetéséből - e gondolatokkal kezdte beszédét Glatz Ferenc, az Akadémia ismét megválasztott elnöke tegnap. Glatz Ferenc elsőként az Aka­démia új vezető testületét mutat­ta be: Kroó Norbert főtitkárt, Ví­zi E. Szilvesztert, Keviszky Lász­ló és Egyed György alelnököket, valamint Meskó Attila főtitkár­helyettest. A tisztújító közgyűlés második napján Glatz Ferenc 220, az MTA másik elnök­jelöltje, Vízi E. Szilveszter pedig 160 szavazatot kapott. A régi-új elnök elmondta: bennünket, ter­mészettudósokat ugyanúgy, mint a társadalom kutatóit elgondol­kodtatott az a kérdés, hogy a má­sodik világháborút követő békés periódusban, a tudomány műve­lői aktívabban hozzá tudtak-e já­rulni, annak a lokális társada­lomnak a boldogulásához, amelyben mi élünk. Kijelentette: jelen korunk ideges közhangula­tában az akadémikus­ és köztes­tületi közösség jelesre vizsgá­zott. Kiemelte: az Akadémia to­vábbra is követni kívánja saját szabályait, hogy a köztestület és a tudomány minden politikai ér­téktől egyenlő távolságot és egyenlő közelséget tartson. Megőrizni... Interjúnk a 2. oldalon 99103

Next