Napi Magyarország, 2000. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

000. JANUÁR 3., HÉTFŐ Két nap alatt több mint tizenötezren látogattak el a Parlamentbe •Méltósággal ünnepeltük a Koronát Folytatás az 1. oldalról Göncz Árpád köszöntőjében kijelentette: az ezeréves ereklye, államiságunk ősi szimbóluma a Parlament épületében jelkép értékű, hiszen közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát. Reményét fejezte ki, hogy a képviselők „erőt merítenek a koronából”, s még inkább átérzik felelősségüket. Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök mondott köszöntőbeszédet, amelyben hangsúlyozta: a korona teremtette meg annak a lehetőségét, hogy Magyarország Európába lépjen. Véleménye szerint már ez is elegendő ok arra, hogy a Szent Koronát és a koronázási ékszereket ne múzeumi kegytárgyként, hanem a magyar állam élő szimbólumaként, a nemzeti egység jelképeként vigyük magunkkal az új évezredbe. Hiszen múltja, emlékei, hagyományai nélkül nem ember az ember. Ezer évvel ezelőtt a kereszténység felvétele és az államalapítás az elindulás pillanata volt a magyarok számára. Most az ezredforduló új kapukat, új távlatokat nyit. A XX. századi kalandozások kora véget ért, a XXI. századdal új korszak kezdődik a magyarok történetében. „Nekünk itt, ezen a helyen kezdődött el a múltunk. Itt, ezen a helyen kezdődik el a jövőnk” - mondta. Kijelentette: békés életünk lesz, mert elfoglaltuk helyünket a nyugati népek családjában, a világ legerősebb szövetségi rendszerében. A beszédek elhangzása után a Köztársasági Őrezred koronaőrző egysége engedélyt kért, hogy végrehajtsák a korona átszállítását. A Szent Korona átszállításának ünnepi ceremóniája 16 óra 25 perckor kezdődött meg a Nemzeti Múzeumban. Az ereklyéket a két koronagondnok - Tóth Endre és Habony Árpád muzeológusok - helyezte el a szállításukra kialakított eszközökbe. Az országalmát, a jogart és a koronázási kardot bélelt vasládába helyezték, a Szent Koronát pedig egy külön erre az alkalomra készült speciális golyó-, hő- és ütésálló üvegtárolóba. A Szent Koronát és a koronázási ékszereket az egyetlen még élő koronaőr, Vitéz József nyugalmazott főhadnagy adta át Sivert Tamásnak, a koronaőrző egység parancsnokának. Az egység tagjai ezt követően kivitték az ereklyéket a múzeumból. Az összegyűlt tömeg tapssal köszöntötte őket. A Szent Koronát és a koronázási ékszereket királykék páncélozott Mercedesbe helyezték el. Az autót a Magyar Posta bocsátotta rendelkezésre. Az autó, amelyet a rendőrség és a Köztársasági Őrezred kísért, mintegy 10 km/óra sebességgel a Múzeum körút-Károly körút-Deák tér-Bajcsy-Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon elindult a Parlamenthez. Az útvonalon erre az időre lezárták a forgalmat, az út mellett az érdeklődők álltak sorfalat. A konvoj háromnegyed ötkor indult a múzeumból, és öt órakor érkezett meg a Kossuth Lajos térre, ahol több ezer fős tömeg várta. Többen fáklyát, illetve gyertyát gyújtottak. Az ereklyéket szállító gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház elé. A díszőrség felvonta a Magyar Köztársaság lobogóját, majd a Himnusz után az államfőknek kijáró 21 díszágyúlövés fogadta a koronát. A koronaőrző egység a főkapuhoz vitte az ereklyéket, ahol a Szent Korona Testület tagjai, azaz Göncz Árpád köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta azokat. Innen az ékszereket a történelmi zászlók kíséretében a Parlament kupolacsarnokába vitték. Itt a koronagondnokok - a fanfárok hangjára - kinyitották a koronaládát, és az ereklyéket a tárolóvitrinbe helyezték. A koronaőrző egység pedig ünnepélyes őrségváltás után megkezdte szolgálatát a korona mellett. A Parlamentben a Szent Korona első látogatói a Szent Korona Testület tagjai és feleségeik voltak, majd a kormány tagjai, az országgyűlési képviselők és a meghívott vendégek tekintették meg. Az eredeti tervek szerint este hat órától tíz óráig nézhették meg az érdeklődök - ingyen - a koronát, ám a nagy érdeklődésre tekintettel késő éjszaka, majd vasárnap délig beengedték a Kossuth téren várakozókat. A millennium évében egyébként a belföldi látogatók továbbra is ingyen tekinthetik meg a Szent Koronát és az ékszereket. A magyar millennium megnyitásaként ünnepi szentmisét tartott a Magyar Katolikus Püspöki Kar Paskai László bíboros vezetésével, a Szent Jobb-ereklye jelenlétében szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Az ünnepi eseményen feleségével együtt megjelent az államfő, a miniszterelnök és a házelnök. Orbán Viktor elsőként a Komárom-Esztergom megyei Bajót településnek adta át vasárnap a millenniumi zászlót. Az államiságot szimbolizáló zászlót a települések saját millenniumi ünnepségükön vehetik át. Ezt elsőként az 1500 lelket számláló, a Gerecse-hegység lábánál fekvő Bajót kérte a Millenniumi Kormánybiztosi Hivataltól. A Bakonyi - Magyarország és a magyarság kilátásai minden eddiginél kedvezőbbek, s már tény, hogy egy olyan szövetségi rendszernek vagyunk a tagjai, amely az ország biztonságát megfelelő módon garantálja - hangsúlyozta Áder János. Szerinte az, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz, annak intézményeihez kell csatlakoznia, ismét új távlatokat nyithat az ország számára. - Aki ott volt a Kossuth téren, az láthatta, hogy a hideg ellenére hosszú órákon át vártak az emberek az ünnepség kezdetére - mondta a koronázási ékszerek áthelyezéséhez kapcsolódó ünnepségről Áder János. Hozzátette: a Szent Koronát mostantól lényegesen többen láthatják, mint korábban a Nemzeti Múzeumban. A házelnök szerint a majdnem kétharmados többséggel elfogadott Szent Korona-törvény nem tartalmazza, hogy bármilyen jogi személyiséggel vagy közhatalmi jogosítvánnyal rendelkezne a korona Megjegyezte: a Szent Korona-tan törvénybe iktatása nem szerepelt a kormány szándékai között. Áder János a riporter azon kérdésére, mely szerint az SZDSZ - Mécs Imre kivételével - a parlament ünnepi ülésén nem jelent meg, illetve, hogy december 30-án a Nemzeti Múzeum előtt az SZDSZ-hez tartozó Új Generáció tagjai koronabúcsúztató bulit tartottak, elmondta: a „buli” ízléstelen volt, hiszen a koronát nem kellett sehonnan sem elbúcsúztatni, mivel azt egy megfelelő helyre helyezték át. Megjegyezte: míg az Új Generáció rendezvényén kétszázan, addig a január elsejei ünnepségen közel húszezren vettek részt. - ---------------------------------------------------------------------------------- ...K --------------------Áder: Biztató kilátások. Az Országgyűlés elnöke szerint a szombati események cáfolták azokat a híreszteléseket, hogy a lakosság jelentős része ellenezte volna a Szent Korona Országháziban történő elhelyezését..Árter János arról is beszélt, hogy az EU- csatlakozás új távlatokat nyithat az ország számára. _ /Zte. (z Belföld Késhet a praxistörvény B sánk Attila, az FKGP frakcióvezetője szerint semmi nem idokolja, hogy januárban rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze a praxistörvény miatt. A Fideszben többen úgy étik: ez az EKGF-kicsinyos vosszipar azért,mert a Rába Udia Rt. vezérigazgatójává nem az EKGP által támogatott szesz Országgyűlés elnöke januárban mindenképpen összehíva a rendkívüli ülést. A B. L.-MTI Az FKGP frakcióvezetője az M MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: felesleges januárban összehívni a parlament rendkívüli ülését. Bánk Attila hozzátette: a praxistörvényre szükség van, de a kisgazda frakció módosító javaslatokat kíván benyújtani az előterjesztéshez. Ezzel szemben a Fidesz ragaszkodik a januári rendkívüli üléshez. Ugyanis a törvény csak ebben az esetben fogadható el február 1-jéig. Amennyiben rendes ülésen, a szokásos eljárással tárgyalnák újra a törvényt, akkor a Ház tavasz végére, nyár elejére fogadhatná el azt. A legnagyobb kormányzó párt tagjai úgy vélik: az FKGP kicsinyes bosszúja, hogy nem támogatja a rendkívüli ülés öszszehívását és a praxistörvényt. Az ügy hátterében az áll, hogy a Bábolna Rt. élére a nem az FKGP jelöltjét választották meg december 30-án, hanem Heimann Zoltánt. Bánk Attia azonban kijelentette: a Bábolna Rt.-vel kapcsolatban gazdasági és nem politikai döntés született. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy meg kellene szüntetni az ÁPV Rt.-t. A Napi Magyarország információi szerint AlerJános januárban mindenképpen összehívja a parlament rendkívüli ülését, bár az eredetileg tervezettnél későbbi időpontra. A Házbizottság - értesüléseink szerint -január második felében ülésezik. Valószínű, hogy addig az FKGP és a Fidesz képviselői egyeztetnek az ügyben. Feloszlatják a közgyűlést?• Hódmezővásárhely ügye a kormány előtt A belügyi tárca az e heti kormányülés elé terjeszti a hódmezővásárhely Tknzffyűlés feloszlatását is kilátásba helyező javanalatát Ma hozzák nyilvánosságra a közigazgatási hivatalok vezetői pályázatának eredményét. r. ■ MTI - A Belügyminisztérium a választójogi törvény kivételével még az idén elkészül Magyarország európai uniós csatlakozása szempontjából fontos jogszabálytervezetek módosításával, illetve megalkotásával -nyilatkozta Felkai László, a BM közigazgatási államtitkára. Januárban benyújtják a kormányhoz a köztisztviselői életpályát alakító jogszabályokat is. Már elkészült a polgármesterek jogállását szabályozó törvénymódosítás, amely elsődlegesen a fizetéssel és a fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatban tartalmaz változásokat. A tárca a januári első kormányülésre beterjeszti a hódmezővásárhelyi képviselő-testület feloszlatását is kllátásba helyező tervezetet. (Mint ismert, ezt a lépést a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal szintén kilátásba helyezte a Rapcsák András polgármestert felfüggesztő testületnek - a szerk.) A BM-ben és a hozzá tartozó szakszolgálatoknál 1500 dolgozó leépítésére, átcsoportosítására lehet számítani márciusig. Egy részük az új hatáskörökhöz jutott közigazgatási hivatalokhoz és a TAKISZ-okhoz kerül. A tárcánál elbírálták, s ma nyilvánosságra hozzák a közigazgatási hivatalok vezetői pályázatának eredményét. Az állami tűzoltóság és a polgári védelem vezető szerveinek összevonásával ugyancsak januártól működik a BM országos katasztrófavédelmi főigazgatósága is. Több szemtanú beszámolója szerint a Szent Koronának a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe szállítása előtti napon - azaz szilveszter napján - néhányan nagyteljesítményű hangszórókkal gépkocsijukból azt kiabálták a szállítás útvonalának közelében: a korona helye a múzeumban van, nem az Országházban. A helyszínen tartózkodó kollégánk felírta az autók rendszámát, ezek azonban nem szerepelnek, a rendőrség nyilvántartásában. A BRFK sajtóosztályán úgy tájékoztatták lapunkat, hogy sem az ünnepségen, sem annak előkészületei alatt nem történt olyan rendbontás, amely intézkedést tett volna szükségessé. MM Ludwig Emil A biztonság kedvéért inkább római számmal írtam a 2000-et, nem árt az óvatosság ebben a fránya digitális világban. Ámbár, látom a lapfejen a dátumot, szépen ott virít arab számjegyekkel, a kávéfőző is beindult a dátumváltás utáni első reggelen, működik a telefon, a benzinkutaknál sem okozott gondot az új árak kiírása. Sejteni lehetett, hogy az egész Y2K-mizéria egy nagy humbug, már hónapokkal ezelőtt rá volt nyomtatva a sörösüvegek címkéire, hogy 00, ami a szavatosság idei lejártát jelezte, és nem a sok sörivás folyományát. Sajnálhatja az a mafla amerikai, aki energia-vésztartalék gyanánt telerámolta michigani háza padlását gázpalackokkal, és december elején porrá égett tőle mindene, hogy bedőlt az orbitális világvégebiznisznek. Ez a két M betű egymás mellett azért mégiscsak nagy dolgot mutat. A latinok az ezret mis le jelölték a legnagyobb önálló számjegyként, s a millennium óta tíz évszázadnak kellett leperegnie ahhoz, hogy most leírhassuk: a. D.MM, tehát az Úr kétezredik esztendejében. Nem érdemes ebben az ünnepi pillanatban megint a naptárunkban, a keresztény időszámításban rejlő ellentmondásokon rágódni, amúgy január 1-jét 1691-től rendelte a hivatalos évkezdet napjául II. Ince pápa, inkább arról kellene most beszélni, milyen közös és/vagy személyes élményt jelent ez a különleges dátum. Gyerekkorom egyik kedvenc, felejthetetlen olvasmányát halásztam elő, Karinthy Frigyes Tanár úr kéremjét, abból is a hozzá fűzött kézírásos naplórészletet. A száz esztendővel ezelőtti szilveszter éjjelen jegyezte füzetébe, mártogatós tollal az akkor 13 éves kisdiák a következő sorokat: „... pár perc választ el egy másik századtól. Ki tudja, mit hoz a jövendő, mi lesz a XX. századról a történelemben. 12 perc múlva itt lesz a nagy idő. A benti óra 12 ütését várom, mely a nagy fordulót jelenti. Ebben a pillanatban 1900. január 1. Boldog új századot kívánok!” A felnőtt remekíró bizony elég okos ember volt, nem akármilyen fantáziával volt megáldva, de azt még ő sem képzelhette el, mit hoztak a mögöttünk hagyott 1900-as évek. Az élet messze felülmúlja a legszínesebb képzeletet. Az élet... Az én személyes élményem, ha szabad elmondanom itt, elég szívszorító e különleges évfordulón. Az 1959-ről 60-ra forduló évben voltam első osztályos, most is élénken emlékszem az évtizedváltás „izgalmára”. Akkor csillagászati távolságúnak tűnt előttem a 2000. esztendő, és az, hogy akkor 18 éves leszek. Most ennyi vagyok. Fura érzés. Tovább számolgatnom nincs miért, nincs mihez kötnöm az előttem álló éveimet. Előre a XXI. évszázadba! Napi Magyarország 3 Történelmi lelépés Daróczi László Sokszor és sokféle módon meglepte tavaly a világot Borisz Jelcin orosz elnök, ám a legnagyobb meglepetést szilveszter napjára hagyta, amikor is nyugdíjba vonulásával és hatalmának Putyin kormányfőre történő ideiglenes átruházásával a maga módján tette egyedivé és megismételhetetlenné, egy valóban új korszak kezdetévé a 2000. év beköszöntét. Az „új évezredben jöjjenek a fiatalok” gondolat előtérbe állításával és önkéntes távozásával Jelcin lezárt egy fontos és meghatározó fejezetet a modern kori Oroszország történelmében: a változó keménységű szovjet diktatúrából a demokrácia és a piacgazdaság szakaszába történt átlépést. A peresztrojka időszakának egyfajta ,fenegyerekeként” ismert Jelcin, aki moszkvai párttitkárként inkognitóban a fővárosi tömegközlekedés gyönyöreivel ismerkedett és a pártelit kiváltságait ostorozta a legmagasabb fórumokról, vállalva ezzel a politikai száműzetés kockázatát is, kétségtelenül az oroszországi demokrácia egyik atyjaként vonul majd be a történelemkönyvekbe. Emlékezzünk csak bátor kiállására az 1991-es puccskísérlet napjaiban, az 1993-as, kommunista ihletésű fegyveres lázadás leverésére, s az országgal a demokratikus értékrendet és politikai játékszabályokat elfogadtató tevékenységére. E képet összességében csak kissé rontják le az emberi gyarlóságból és talán hatalmi hiúságból eredő tagadhatatlan jelenségek, amelyek miatt az elnököt oly gyakran bírálták határon innen s túl egyaránt. Az elnök visszavonulásának koreográfiája egyúttal mestermunkáját jelentette a hatalmi stabilitás megőrzésére irányuló erőfeszítéseknek. Korábban is időről időre felröppentek olyan hírek, hogy a fizikailag legyengült Jelcin idő előtt átadja hatalmát, ám igazából nem volt számba jöhető utódjelölt. Hiszen a kor igényének megfelelően csakis egy kemény, határozott, energikus és mozgékony, többé-kevésbé népszerű személy jöhetett számításba, ilyen pedig eléggé kevés akad az orosz politikai színtéren. Több szempontból Lebegy nyugalmazott tábornok, krasznojarszki kormányzó megfelelt volna ugyan, ám ő nem mindig mutatta a Kreml által elvárt lojalitást. Másfelől bizonytalan volt az is, hogy a dumaválasztások eredményeként folytatódik-e a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti harc, mennyire lesz szükség az elnök szigorára. Nos, a Jelcin-csapat „boszorkánykonyháján” kiváló végtermék született, és az év végére a hatalom számára teljességgel optimális erőviszonyok alakultak ki: a szinte a semmiből gründolt kormánypárti Egység mozgalomnak köszönhetően a dumában megszűnt a nyomasztó baloldali fölény, s a csecsenföldi hadjárat a népszerűségi mutatók tetejére repítette az alig pár hónapja még ismeretlen, ám az elvárásoknak minden tekintetben megfelelő Vlagyimir Putyin miniszterelnököt és kijelölt Jelcin-utódot. Jelen helyzetben Putyintól a márciusban várható előrehozott elnökválasztáson senki és semmi sem veheti el a győzelmet.