Napi Magyarország, 2000. április (4. évfolyam, 77-88. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2000­­­ÁPRILIS 1., SZOMBAT Időközi választás két körzetben Fejér megye 2. és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10. számú választókörzetében vasárnap időközi országgyűlési képvise­lő-választást tartanak. Ha a jelöltek közül senki nem ér el legalább ötvenszázalékos eredményt, akkor két hét múlva, április 16-án kerül sor a szavazás második fordulójára. B. L. Székesfehérvárott Gyurcza Béla (Fidesz), Fehérgyarmaton pedig Zilahi József (MDF) kép­viselő halála miatt kellett kiírni időközi választást. Mint ismere­tes, a Fejér megyei körzetben tavaly már tartottak időközi vá­lasztást, de a csekély részvétel miatt mind a két forduló ér­vénytelen volt. A hét végi, székesfehérvári megméretésen nyolc jelölt in­dulhat: Erdős Ferenc a Mun­káspárt, Kenderesi Mihály a Szociáldemokrata Párt, Kovács János a KDNP, Mikó Péter a Fidesz-FKGP-MKDSZ, Molnár Albet az MSZP, Oláh László a MIÉP, Varga Zsuzsanna az SZDSZ és Viniczai Tibor az MDF-MDNP-VP színeiben. A mintegy ötvenezer választásra jogosult 6 és 19 óra között öt­­venhét szavazókörben adhatja le voksát. A választókörzethez Székesfehérvár külvárosain kí­vül Polgárdi, Seregélyes, So­­ponya, Füle, Tác és Csősz tele­pülés tartozik. A fehérgyarmati központú választókörzetben hat képvise­lőjelöltre adhatják le voksaikat a választásra jogosultak. Arday András az MDF-MDNP-Kis­­gazda Szövetség-VP, Keresztes Dénes a KDNP, Lengyel János az FKGP-Fidesz, Nemes István az MSZP, Sértő-Radics István az SZDSZ és Vékony Miklós a MIÉP jelöltje. A körzetben kö­zel harmincnyolcezer szavazó hetven szavazókörben élhet jo­gával. A szavazókörök itt is reg­gel 6 és este 7 óra között tarta­nak nyitva Mától az urnák lezárásáig kampánycsend van érvényben. A jogszabályok szerint a vasár­napi első forduló akkor érvé­nyes, ha a választásra jogosul­tak legalább ötven százaléka el­megy szavazni. Az eredményes­séghez az kell, hogy egy jelölt megszerezze a leadott szavaza­tok többségét (ötven százalék plusz egy voks). Ha az első for­duló érvénytelen, vagyis a vá­lasztók legalább fele nem él jo­gával, akkor a második forduló­ban ismét minden jelölt indul­hat. Ha a forduló érvényes, de eredménytelen, vagyis egyetlen jelölt sem kapta meg a szüksé­ges számú szavazatot, akkor a második fordulóban már csak a három legtöbb szavazatot kapó jelölt indulhat. Amennyiben az időközi vá­lasztások első fordulója siker­telennek bizonyul, második fordulóját két hét múlva, ápri­lis 16-án tartják. Ekkor az ér­vényességhez elegendő a 25 százalékos részvétel, és a man­­dátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot érte el. - Nincs egyértelmű szabályozás arra, hogy az időközi választások idején a kampánycsendet országosan miként kell értelmezni - tudta meg az MTI tegnap az Országos Választási Bizott­ság (OVB) tagjaitól. Elmondták, hogy az adott választókerületekben teljes kampánycsend lép életbe szombaton nulla órától. Az ország többi részén sem tudósíthatnak azonban a közmé­diumok olyan politikusi kijelentésekről, ame­lyek összefüggésbe hozhatók az időközi vá­lasztásokon induló jelöltekkel. A nyilatkozók szerint ezt a kétségkívül érdekes dilemmát a jogalkotóknak kellene rendezniük, illetve az OVB-nek érdemes lenne állásfoglalást kiadnia. A testület egyik tagja szerint a jelenlegi szabá­lyok merev értelmezése esetén az egész or­szágban szigorú kampánycsend lesz érvény­ben, ez viszont irracionális helyzetet eredmé­nyezne. A pártoknak és a közmédiumoknak azonban országosan tartózkodniuk kell az olyan tevékenységtől, amellyel befolyásolhat­ják az időközi választást. Haderőreform: a kormány megegyezne írásos anyagokat kér az ellenzék Folytatás az 1. oldalról Az államtitkár elmondta: a kormány és a koalíciós pártok eltökélt szándéka - mivel nem­zeti kérdésről, az ország biz­tonságáról van szó -, hogy a haderő-átalakítás kérdésében megállapodjanak az ellenzék­kel. Bejelentette, hogy az el­lenzéki pártok által kifogásolt hiányosságokat jövő keddre pótolják, s minden frakciónak eljuttatják a szükséges doku­mentumokat, írásos anyago­kat. Felvetette ugyanakkor, hogy a jelenlévők előtt nem is­meretlen a kormány haderőre­formmal kapcsolatos elképze­lése, az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága, valamint a nemzetbiztonsági kabinet is tárgyalta már, ahol a képvise­lők megismerkedhettek a ter­vezettel. Az ügyrendi kérdésekben a jelenlévők konszenzusra jutot­tak, s abban is megállapodtak, hogy jövő pénteken folytatják a tanácskozást, amikor is már az érdemi kérdésekben egyez­tetnek. Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök lapunk kérdé­sére elmondta: Homoki János főtanácsadójaként vesz részt a bizottság munkájában. A hét elején tartott feladatszabó érte­kezleten elhangzottak értelmé­ben a hatpárti egyeztetést kö­vetően fogják a konkrét szá­mokról és elképzelésekről a közvéleményt is tájékoztatni. Véleménye szerint a jövő heti tárgyalási forduló után már több konkrétumról lehet be­szélni.­­ Az idő eléggé sürget, ezért mielőbb kompromisszumra kell jutnunk - tájékoztatott Lá­nyi Zsolt, az Országgyűlés hon­védelmi bizottságának elnöke, aki a kisgazdapártot képviseli az egyeztető tárgyalásokon. A hatpárti tanácskozást megelő­ző sajtónyilatkozatok alapján úgy ítélte meg, hogy komoly vi­ták elé néznek, különösen azért, mert az SZDSZ a hadkö­telezettséget rendszeresen ösz­­szekeveri a sorkötelezettség­gel, ami az ország biztonságpo­litikája szempontjából sem el­hanyagolható kérdés. Ugyan­csak vitára számítanak az ellen­zék részéről a honvédség alá- és fölérendeltségi kérdéseinél, a honvédelmi törvény módosí­tásának különböző fejezetei­nél. Kitért az ellenzéki pártok szakmai anyagot hiányoló fel­vetésére, s elmondta: a haderő­reform-egyeztetésen résztve­vők többsége egyben a honvé­delmi bizottság tagja is, ezért az elmúlt hónapokban mód­juk volt teljes részletességgel meg­ismerni a kormány elképzelé­seit. A sajtóban hangoztatott 15 ezer fős létszámleépítésre rea­gálva felvetette: a gyakorlatban a haderő-átalakítás ötezernél több tisztet nem érint. Juhász Ferenc (MSZP) a hatpárti egyeztetést követő rögtönzött tájékoztatóján el­mondta: még mindig nem tud­ják pontosan, hogy az integráció­val kapcsolatban milyen dönté­sek születtek a nemzetbizton­sági kabinet március 16-i ülé­sén, ahol elfogadták a haderő­­reform koncepcióját. A mosta­ni egyeztetésen ugyanis Póda Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója és Király Béla, a miniszterelnök katonapolitikai tanácsadója Juhász szerint egy­mással ellentmondásos kijelen­téseket tettek. A szocialista képviselő az MTI tudósítása szerint elmondta: a hatpárti tár­gyaláson kiderült, volt a honvé­delmi miniszternek olyan pa­rancsa, amely arra kötelezte Fodor Lajos vezérkari főnököt, hogy készítsék el a tisztek múltjával is foglalkozó listát. - Ezért azt kértük, hogy a kö­vetkező egyeztetésen mutassák be az említett parancsot - fo­galmazott Juhász Ferenc. Először egyeztettek a kormány, a pártok és a hadsereg illetékesei a Magyar Honvédség átalakítá­sáról Fotó: Tatum Attila Thürmer találkozna Kováccsal P. J.­ ­ A Munkáspárt Központi Bi­zottsága ma hivatalosan is dönt arról, hogy kétoldalú tárgyalást kezdeményez Kovács László MSZP- és Thürmer Gyula mun­káspárti elnök között - nyilat­kozta lapunknak Thürmer Gyu­la. A politikus elmondta: több bel- és külpolitikai témában is szükség lenne egyeztetésre ab­ból a célból, hogy az esetleges félreértéseket tisztázhassák. Egy héttel ezelőtt Horn Gyula volt párt- és miniszterelnök ve­tette fel, hogy ideje lenne tisztá­zó beszélgetésre a két párt kö­zött. Ha létrejön a találkozó, az utóbbi évek legmagasabb szin­tű hivatalos kétoldalú találko­zója valósulna meg a Mimkás­­párt és az MSZP között. Érdek­lődésünkre Kovács László, az MSZP elnöke csupán annyit kö­zölt: akkor alakítja ki álláspont­ját a kérdésben, ha kézhez kap­ta a Munkáspárt tárgyalási ajánlatát. Foglaljunk lakást! Gidró Kriszta Az Országgyűlés elé került az a törvénymódosító javaslat, amely az önkényes lakásfoglalók elleni, a jelenleginél ha­tékonyabb fellépést célozza. Ha a képviselők elfogadják a javaslatot, úgy a mostani többéves bírósági procedúra he­lyett a település jegyzője három nap alatt határozatot hoz­hat az önkényesek kiköltöztetéséről. A Szociális Tanács szerint azonban az önkormányza­toknak a kiköltöztetés előtt mérlegelniük kell, így legali­zálniuk kellene a lakáshasználatot akkor, ha az önkénye­sek kicsi, értéktelen, komfort nélküli vagy félkomfortos la­kásokban élnek több mint egy éve, sok gyerekekük van, fi­zetik számláikat, és a lakás állagát megóvják. Én ilyen önkényes lakásfoglalóról még nem hallottam. Maga a tör­vénymódosító indítvány is azért született meg, mert a jó­zsefvárosi képviselő azt tapasztalta: egyetlen önkényes család percek alatt teszi tönkre egy teljes társasház életét. Az önkényesek - mivel nem fizetnek semmiért - nem vi­gyáznak semmire, tönkreteszik a bejáratot, a liftet, a lép­csőházat, hangoskodnak, és még sorolhatnám. A Szociális Tanács javaslatát megismerve viszont elha­tároztam, én is önkényes leszek. Hiszen ha beköltözöm egy üresen álló önkormányzati lakásba, egy évig rendesen fizetem a rezsit, nem szedem fel a parkettát, nem adom el a rézkilincset, nem zajongok, nem a lépcsőházi lámpából szerzek villanykörtét a konyhámba, nem török be a szom­szédhoz, akkor az önkormányzat hivatalosan is kiutalja nekem a lakást. De én nem csak a fenti kritériumoknak te­szek majd eleget. Én ugyanis a házban lakó nyugdíjasok­tól átvállalom a szemétkihordást és a lépcsőház-takarí­­tást, hetente egyszer bevásárolok helyettük, valamint a szerkesztőségből hazahordom nekik az újságokat. A szomszéd kisgyermekre pedig ingyen vigyázok majd, amíg a szülei moziba, színházba, házibuliba mennek, Így ugyanis még azt is elérem, hogy a nyugdíjasok és a kis­gyermekesek még szimpátiatüntetést is tartanak a polgár­­mesteri hivatal előtt, nehogy a jegyző kitegye a szűrömet. A módosító javaslat parlamenti vitájában azonban az is elhangzott, hogy az állami gondozottaknak alanyi jo­gon biztosítson lakhatást az állam. Ismerve az intézetek­ből kikerülők igen nehéz helyzetét, még szimpatikusnak is tűnik a javaslat, csak az zavar kissé, hogy a nem állami gondozottakról természetesen egyetlen szó sem esett, így nekem végképp nem marad jobb és olcsóbb lehetőségem az önkényes lakásfoglalásnál. Csak azért, mert engem - és három testvéremet­­ anyám és apám nevelt fel. MTI - Keller László szocialista kép­viselő több, írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyek köz­pénzek felhasználásával, illetve az állam nem körültekintő eljá­rásával kapcsolatban fogalmaz­nak meg kifogásokat. - Meddig játszadozhat büntetlenül a pénztárfelügyelettel a Premier önkéntes nyugdíjpénztár elnö­ke? - szól a pénzügyminiszter­hez címzett kérdés. Keller sze­rint a Premier mintegy négy éve képtelen rendbe tenni gazdál­kodása nyilvántartását, noha a pénztárfelügyelet már többször felfüggesztette a működését. A képviselő nem érti, miért ka­pott májusig újabb haladékot a pénztár, miközben bizonytalan­ságban tartanak mintegy 30 ezer pénztártagot. Keller László az egészség­­ügyi tárca vezetőjéhez intézett kérdésében a vérellátó szolgá­lat vezetőjének „sajátos vérát­­ömlesztési” gyakorlatát, szerin­te összeférhetetlenségről árul­kodó intézkedéseit firtatja. Rá­mutatott: a szolgálat főigazga­tója, Mikola István tavaly no­vemberben az EURAM Kft.-vel kötött mintegy 10 milliós érté­­ker megállapodást közbeszerzé­si eljárás lefolytatása nélkül kü­lönböző feladatok elvégzésére. Az EURAM tulajdonosa az a MaMMa Klinika Rt., amelynek Mikola felügyelő bizottsági tag­ja volt február 26-ig.­­ Mivel a MaMMa kisebbségi tulajdonosa a Phonandoscop Kft., amely­nek ügyvezető igazgatója Mikola István, a főigazgató köz­vetett módon kisebbségi tulaj­donosa az EURAM-nak - muta­tott rá a politikus. Egy másik kérdés szerint az állam nem elég körültekintően járt el, ami­kor téves jogértelmezés miatt nem engedték egyes Reallízing­­kötvények visszaváltását.­­ Mikola István főigazgató jelen­leg hivatalos kiküldetésben Pá­rizsban tartózkodik, de hazaér­kezése után azonnal reagál Keller László vádjaira - közölte az Országos Vérellátó Szolgálat Sajtóreferense. Eke Károly el­mondta: amint Mikola István itt­hon lesz, okmányokkal bizonyí­tottan, pontról pontra megcáfol­ja méj­ a képviselő állotásait. Keller László kérdései Napi Magyarország,3 Adókedvezmény a számítógépekre? Az SZDSZ üdvözli a Széchenyi-tervet K. F.-MTI - Egyáltalán nem vagyunk ké­sésben az információs társa­dalom kiépítésében - nyilat­kozta Stumpf István kancel­láriaminiszter a Magyar Hír­lap tegnapi számában. Ugyan­akkor elismerte, hogy eddigi lépéseik nem kaptak elegen­dő publicitást, s ebben a kor­mányzat visszafogottsága is szerepet játszott. Stumpf Ist­ván szerint most érkezett el az idő a határozott lépésre, amit az is jelez, hogy a Szé­­chenyi-tervben a legfonto­sabb prioritások közé sorol­ták ezt a területet. A miniszter elmondta, hogy a kormány tárgyalni szeretne a szolgáltatókkal, miképpen lehet­ne letörni az internetezés legna­gyobb gátját, az európai szinten is túlságosan magas tarifákat. Tervezik továbbá, hogy jövőre a köztisztviselőknél is szélesebb kör kaphasson adókedvezményt számítógép-vásárláshoz. Az Eu­rópai Unió nemrégiben grandió­zus programot hirdetett meg, amely minden polgárnak internetelérést szeretne biztosí­tani belátható időn belül.­­ Az SZDSZ álláspontja szerint Stumpf István kancel­láriaminiszter tévedett, ami­kor azt nyilatkozta, hogy Ma­gyarország nincs lemaradva az információs társadalom ki­építésében - olvasható Ma­gyar Bálint közleményében, amelyet a pártelnök tegnap juttatott el lapunkhoz. A sza­bad demokrata politikus úgy fogalmazott: Amerikában minden második, Európában minden harmadik, míg Ma­gyarországon csak minden ki­lencedik emberre jut egy szá­mítógép. Az SZDSZ javasolja, hogy Magyarország csatlakozzon a szingapúri egyezményhez, va­gyis töröljék el a számítógépek és a programok ványát, illetve csökkentsék e termékek áfáját. A szabad demokraták azt is szorgalmazzák, hogy a kor­mány indítsa újra a befagyasz­tott isko- internetfejlesztést. - A kormány által meghirdetett Széchenyi-terv üdvözlendő, hi­szen jórészt azoknak a fejlesz­tési programoknak az újraindí­tásáról van szó, amelyeket 1998-ban leállított - vélekedett Magyar Bálint.

Next