Napkelet, 1923. január-május (1. évfolyam, 1-5. szám)
1923-04-01 / 4. szám - SZEMLE - A Bujdosó Könyv angolul
nemzeti ünneppé. És Pukánszky Béla ünnepi beszédében kellő érzékkel eltalálta az odaillő hangot. A lipcsei egyetemen a magyarságnak két régi barátja működik: Stumme nyelvész és a kitűnő Becker Fülöp Ágost, aki a budapesti egyetemen évekig volt a romanisztika tanára. Egyikük sem számít rá a fordításokra, hogy közel férkőzzék Petőfi költészetéhez s így Gragger Róberttel egyetemben megértő tolmácsolói voltak neki. A berlini egyetem végül az egyedüli jelenleg a külföldön, melyen a magyar irodalomnak tanszéke van (az egyetemi előadások az elmúlt szemeszterben Petőfiről szóltak), s így itt a talaj kellően elő volt készítve a költő impozáns megünneplésére. Az ünnep műsorán a legjelentősebb német művészek szerepeltek, akik szavalattal, dallal és zenével tolmácsolták Petőfi költészetét, az ünnepi beszédet pedig Gragger Róbert, az egyetem magyar tanára tartotta. Egyidejűleg az egyetem Magyar Intézete Petőfi-kiállítást is rendezett, melynek a magyar és idegen nyelvű kiadások nagy tömegén kívül különös érdekességet kölcsönöztek Nietzsche kéziratos Petőfi-kompozíciói, Bettina von Arnim Petőfi-versének („Petőfi, dem Sonnengott“), Kertbeny Bettinához írt levelének és Ludwig Fulda fordításainak kéziratai. De mindezen ünnepségüknél maradandóbb értéke lesz annak a kis németnyelvű Petőfi-antológiának, melyet Gragger Róbert adott ki a tarkaköntösű Insel-Büchereiben. A Bonnefon-féle francia jubileumi kiadás után kettőzött örömmel és büszkeséggel vehetjük kezünkbe ezt a művészi érzékkel összeállított, eredetien elrendezett gyűjteményt, melyben a legjobb régi fordítások mellett Ludwig Fuldának, Hedwig Lüdekenek és Lorenz Landgrafnak mesteri új fordításaival találkozunk. Mindössze ötvenhárom vers, csak ízelítőt adnak, ha még oly sokoldalút is, de kell, hogy felkeltség az olvasóban a vágyat a költő mélyebb megismerésére. És ezt a vágyat csak növeli Gragger rövid, tömör, de sokatmondó utószava. A Petőfi-centenárium Németország felett nem múlt el nyomtalanul. A német nép megismert egy költőt, aki most már közel áll a szívéhez. S a költőn át jobban megért bennünket. Farkas Gyula: A Bujdosó Könyv angolul. Úgy látszik, nemcsak a színtelen nemzetköziség, nemcsak a nemzetileg közömbös, vagy éppen magyar-ellenes irodalom talál utat a külföldre hazulról. Tormay Cécile regényei már nem egy idegen irodalomban váltak ismeretessé, most pedig Bújdosó Könyve első kötete jelent meg angolul, képmellékletekkel, oly szép, oly előkelő kiállításban, minőről itthon álmodni sem merünk. A Bujdosó Könyv, mely történelmünk leggyászosabb esztendejét örökítette meg számunkra fájdalmas benyomásokban, a külföld szemében sem pusztán irodalmi mű, bár az alább közölt ismertetések mint olyat is szívesen méltányolják. De ami nekünk gyászos emlék és eltörölhetetlen tény, az a nyugatiaknak félelmes memento, s okulás kútfeje. Ahol aggódó nemzeti érzés virraszt a jelen fenyegető kilátásai között, ott mindenütt komoly rokonszenvre s megszívlelésre találhat s úgy látszik, talál is egy magyar könyv, mely hasonló aggodalmak szülötte, sőt több ennél: a megalázott nemzeti érzés jajszava. Az angol fordításhoz Northumberland herceg írt előszót, mely magyarul, — néhány bevezető sor elhagyásával, — ekképen hangzanék: A Bujdosó könyv „emberi dokumentumnak oly eleven és drámai, stílusa pedig mindamellett oly egyszerű, piperétől és hatásvadászattól oly teljesen mentes, hogy éppúgy igényelheti azok figyelmét, kik önmagáért szeretik a jó irodalmat s a megható elbeszélést, mint azokét, kik meg kívánják érteni a történelem egy fejezetét, melyről keveset tudhatni ugyan, de amely napjaink nagy világmozgalmaira valóságos fényözönt vetít. Azok szemében, kiket érdekel az a nemzetközi forradalmi erjedés, mely egy vagy más alakban minden mai civilizált államot fenyeget, megbecsülhetetlen lesz ez a könyv. Az események menete, mely Magyarországon forradalomra vezetett, tökéletesen mása volt az Oroszországban lejátszódott folyamatnak. Mindkét esetben egy többé-kevésbbé nyíltan működő radikális, szocialista és pacifista irányzat szövetkezett egy burkolt felforgató törekvéssel. Magyarországon az utóbbi törekvés a szabadkőműveseknek, a magyar Főiskolák Nemzetközi Szabadgondolkodó