Napkelet, 1928. január-július (6. évfolyam, 1-12. szám)

1928-01-01 / 1. szám - Tormay Cécile: Öt év

a magyar tudósoknak és íróknak s a tehetséges fiataloknak soha nem látott táborbaszállása, mely önmagának és a magyar olvasóközönségnek bebizonyította, hogy van sorainkban bőséges erő, mely Európa keleté­nek legmagasabb szellemi életét, idegen hozzájárulások nélkül, egy­magában beteljesíti. Folyóiratunk hívott és befogadott minden értéket, melynek magyar talajban élnek a gyökerei, sőt visszanyúlva, felfedte azoknak az ősmagyar televényből termett tehetségeknek a gyökérzetét is, amelyeket, szellemi származásukat elbűvészkedve, elkülönült üstökösöknek kápráztatott oda a vérükből való vér számára a saját titokzatos céljaiért élő mű­pártolás és kritika. És mint ahogy uralomra segítette a Napkelet az ízlés magyar gyökerűségét, ugyanúgy valósította meg a magyar közösség halálosan komoly hittevését is. Folyóiratunk nagy ígérete jegyében, — saját hatalmának határain belül — a csonka ország és az elszakított tájak alkotó erejének eggyéfoglalásában megteremtette a szellemi integritást a szétszakított magyar föld felett. S azóta van hely, hol az ősi napkelet hagyományai találkozhatnak az új napkelte alatt azokban, akiknek gyökerei elválaszthatatlanul összetartoznak. Folyóiratunk tudásba és művészetbe átnemesült magyar önvallo­mást, elfogultságtól mentes kritikává formálódott bátor, nyílt, magyar lelkiismeretet ígért. De többet váltott be ennél. Azt is megvalósította, amit nem ígért. Keretein túl hatolt s a saját maga számára szabott törvényeket kivitte a magyar szellemi élet tág térségeire. Kisarjadt a Napkeletből a «Napkelet Könyvtára». És a folyóirat szellemétől nemesül­­ten támadt a «Napkelet Lexikona», mely a mi szegény magyar karácsony­fánk alatt, minden becsületes tárgyilagossága mellett is, a nemzeti öncélúság legbüszkébb okmánya volt. Mikor elindultunk, barátok és ellenfelek rázták a fejüket. Magyar, nemzeti szellemű irodalom, politikától mentes, független kritika, keresz­tény szerkesztőség és kiadóhivatal? Hová gondoltok? És a háttérben még csak idegen nagytőke sincs? Álmodok! A ti Napkeletetek az első évfolyamot se éri meg . . . De a mi Napkeletünk megérte a hatodik évfolyamot, megérte olvasóközönségünknek és munkatársainknak hűségéből és mindenek felett Istennek kegyelméből, aki azt akarja, hogy az ő magyar népe saját erejében bízni megtanuljon. 1928 január 1. Tormay Cecile.

Next