Napút, 2019 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2019-07-01 / 6. szám - Évnapok az esztendőben
/Щ д йт NAROSVÉCS szerint, a később Felleg a város felett címmel megjelentetett regény első változata volt.15 A művészet, az irodalom tehát a mindennapi elfoglaltságot jelentette, és ezzel a túlélés legfontosabb eszközeként szolgált a közel öt év alatt. A világháború a boldog békeidőket zárta le radikálisan, és megroppantotta az európai civilizációt. A háborús internáltak a szenvedéseik közben éppen hogy az európai civilizációba kapaszkodtak, hogy saját civilizáltságukat, moráljukat meg tudják tartani. A magyar internáltak csak a háború befejezése után fél évvel szabadultak, az egész Európán végigsöprő spanyoljárvány még ott tizedelte meg őket 1918 karácsonyán Île d'Yeu kazamatáiban. Kuncz Aladár 1919 tavaszán érkezett Budapestre. Laczkó Géza így idézte fel hazatérő barátját: „1914-ben úgy ment el, mint a Salome Wilde-ja, s 1919-ben úgy jött meg, mint a De profundis Wilde-ja. 1914-ben elegáns, friss, vidám, előkelő úr volt. 1919-ben kinőtt ujjú kabátban, foszló kézelőjű ingben, gyűrötten, gondozatlanul, nikotintól sárga ujjakkal, tétovázó járással".16 Büntetésképpen egy másik iskolába helyezték át (pedig csupán egy nyaralást kapott a Tanácsköztársaság idején), mégis folytatta a tanítást, és folytatta az írást is. Ekkor komoly mennyiségű műfordítást is készített. Francia nyelvből fordított: bestsellereket, Gobineau Reneszánszot, Anatole France önéletrajzi regényét és egy kötet Maupassant-novellát.17 A húszas évek elején publikált írásai között több igényes esszét találunk, melyek gyakran egészen meglepő gondolatmeneteket tartalmaznak. Az ezek alapjául szolgáló Filozófiai ismeretanyag - Schopenhauer, Hegel és főként Bergson - nagyrészt a fogság önművelő tevékenységének az eredménye volt.18 Ekkor publikált novelláiban jelent meg az élet örömeiről már lemondó férfi hős, aki leginkább a múlt iránti nosztalgiának él, holott Kuncz ekkor még a harmincas éveiben járt. Váratlan fordulatot hozott azonban 1923 húsvétja. Kuncz leutazott Kolozsvárra a családjához ünnepelni, ám vissza már nem tért onnan. Tanári állásából szabadságoltatta magát, és munkát vállalt fiatalkorának városában, a kolozsvári Ellenzék című napilapnál. (Az egykori függetlenségpárti újság ekkor a második legnagyobb példányszámú napilap volt Erdélyben.) A Vasárnapi Melléklet az ő szerkesztésében lett az egyik legfontosabb irodalmi fórum Erdélyben. A fővárosból vidékre, jóllehet az erdélyi magyar kulturális élet központjába került, döntése sokakat meglephetett, ám esete nem volt egyedüli - Kós Károly egyetemi karrierjét hagyta Budapesten. Bánffy Miklós a Magyar Királyság külügyminisztere volt, mielőtt a családi birtokaira költözött Erdélybe. Hogy 15 Erről lásd a regény új kiadásának előszavát: Juhász Andrea, Regénytrilógia töredékekben. A Felleg a város felett szövegváltozatai, keletkezés és jelentésrétegei . Kuncz Aladár, Felleg a város felett, szerk.: Juhász Andrea, Bp. Kolozsvár, Országos Széchényi Könyvtár, Kriterion, 2016 (Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái III), [5]-28. 16 Laczkó Géza, A Dadi és a Runcz. Egy barátság regénye, Erdélyi Helikon, 1931/7, 523. 17 Arthur Gobineau, A renaissance, Bp., Genius, 1921; Tristan Bernard, Államtitkok, Bp., Athenaeum, 1921; Pierre Benoit, Királyasszony szeretője, Bp., Genius, 1922; Hippolyte Taine, Napoleon, Bp., Kultúra, 1922; Anatole France, Virágzó élet, Bp., Genius, 1923; Guy de Maupassant, Parent úr, Bp., Athenaeum, 1925. 18 Ilyen például: Romain Rolland, Hyugat, 1920/17-18, 853-864.; Petőfi zsenije, Hyugat, 1923/1., [9]-20.; A mi Madáchink, Hyugat, 1923/3, 135-140.