Nefelejts, 1865. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1865-12-03 / 49. szám
rakozó, komoly, méltóságos magatartása a népnek. Az idő folyvást derült, kissé novemberi, ami azt teszi, hogy hűvös. Ha rómaiak volnánk, s hinnénk bennük, az előjeleket kedvezőknek mondanék ; de mivel magyarok vagyunk, kik annyiszor s oly igen erősen csalódtunk, megindulás nélküli számító hidegséggel s egyszerűen tudásul veszszük. Azon óhajtásunk, hogy az országgyűlés tagjait tiszteletből, dij nélkül fogadjuk házainkhoz, a lehetőségig teljesült; ez oktatás lehet azoknak, akik az ily alkalmakat zsákmányolásra szeretik használni. Nincs szebb, mint az önmegtagadás erénye; nincs drágább, mint a hazáért hozott áldozat. Kolozsvár kevély lehet arra, hogy daczára annak, hogy a letűnt kormányrendszer alatt szinte egészen elszegényült, az erkölcsi és hazafius érdekek iránt szeplőtlen hűséggel viseltetik. E népnek, mely az erdélyi magyarság igazán példányképe, valóban jól van alkotva szive. A pillanatnyi haszonnak minden téren eléje teszi a haza és alkotmány javára czélzó tartós műveket, s a becsület kérdését. November 18. a falakon táblák jelenték, hogy délután 4-kor előleges értekezlet lesz —a kiké másoké, mint az országgyűlés törvényes tagjaié. Meg jön tartva a városi redout-teremben, a mi országgyűlési tanácskozási helyige van az 1848-ki alakban elkészítve. Északi végében a trón, közbül az országos elnök és itélőmesterek, kir. táblai ülnökök és írnokok helye, balra a királyi hivatalosok, jobbról a vármegye, vidékek és székely székek követei, déli végében a szász és taxalis követek ülőhelyei; szintén közbül van a gyorsírói személyzet is, a karzatokon a néző s hallgató közönség. Jegyeket a tanácsháznál lehet kapni, külön a vidékiek, helybeliek, az iskolák ifjúságai sat. részére. Az e napi értekezletben meglehetősen vettek részt a nemzetiségek, ámbár külön értekezletük is volt. Elnöke. Kemény Ferencz, a tárgy a másnapi (nov. 19.) országgyűlési előleges ünnepély és nagy Te Deum-htm. való részvétel volt. Egyek voltak az elmék, egy az akarat. A kölcsönös ismerkedések után megállapodván a teendők iránt, az értekezletnek vége lett. Estve a színházban ő felsége, a császárné nevenapja előestéjén dísz-előadás és nagy közönség. Novemb. 19-re (vasárnap) a fali táblák országgyűlést hirdettek. Az országgyűlés kevéssel 10 óra után együtt volt, s az elnök vezetése alatt testületileg a piaczi nagy templomba ment isteni tiszteletre, mely gyönyörű, sőt nagyszerű énekes misével volt egybekötve. Ott volt kir. biztos gr. Crenneville őrmaga is, valamint a katonai tiszti kar, élén derék tábornokával. Maga az országgyűlési terem, a tagok, az egész testület külső alakja mutatja, hogy itt egy ország törvényhozói vannak együtt. Látható volt különböző nemzetiségű viselet: papi, katonai,polgári, magyar, német, oláh, főúri, nemesi, polgári, posztó, selyem és bársony öltönyök; fekete, kék, zöld, veres és fehér színű kelme és zsinórozás; egyszerű horgas huszárkard, fringia, Rákóczi-kard, és hadzsár alakú, bőrrel, bársonynyal és drágakövekkel bevonva; kalpag, csalma, csákó, papi és püspöki, csárdás és kun kalap, különböző tollak, czifra fogatok, huszárok, stb. stb. Sok ezerre megy az isteni tiszteletben és a bámulásban résztvett úri és köznép száma. E nap valódi ünnep volt. Estve tele szinház, előadva az országgyűlés megnyílása alkalmára: Mátyás király lesz czimű darab. Nagy közönség, élénk előadás. November 20. jó reggel a táblákon isméte volt írva: • ma 10-kor országgyűlés. Volt sürgés-forgás!18 órakor már gyűlt a közönség. Fele se fért be, akiknek jegye volt, tizedrésze sem, akik bejutni vágytak. Az országgyűlési lak előtt díszkatonaság állott, zászlóval és bandával.Egy negyed 11-kor együtt volt a gyűlés. Az ősz elnök éljenek közt jelent meg s helyét elfoglalta, gr. Mikó beérkeztekor szintén sűrű éljennel fogadtatott. Ezután bizottság ment a királyi biztos ő kegyelmessége meghívására, vezetve a bajnoki kinézésű K. Jósika Lajos Kolozsvár megyei főispán által. Midőn nemsokára megjelent, a katonaság zenével, a nép éljennel fogadta. Huszár -tábornoki volt egyenruhája, arcra derült és tiszteletregerjesztő.Sűrű élimzén közt foglalván el a trónszéket, a kir. biztossá kinevezéséről kelt latin királyi leirat felolvastatott; miután a királyi biztos az országgyűlést magyar nyelven üdvözölte, s üdvözletét az elnök b. Kemény viszonozta; ezután az elnök az országgyűléshez intézte üdvözlő beszédét, mit főispán b. Jósika Lajos és itélőmester Gálfalvi Imre viszonoztak; utoljára a magyar nyelven kelt országgyűlést megnyitó királyi leirat, az úgynevezett trónbeszéd, melyben világosan ki van fejezve, hogy ez országgyűlésnek egyedüli és kizárólagos tárgya az erdélyi 1848-kilső törvényczikk fölötti tanácskozás és az iránti határozathozás. A királyi leirat nagy benyomást látszott tenni minden irányban, valamint a királyi biztosi és országgyűlési elnöki beszédek is. A királyi biztosnak beszéde általánosan feltűnő volt mind formára, mind szabatos, szép előadásra nézve. A kegyelmes királyi leirat az a fölötti előleges tanácskozás végett kinyomatni határoztatott. A követi választások igazolására b. Jósika Lajos elnöklete alatt bizottság jön kinevezve. Az ülés remények közt oszlott el. Királyi biztos ő kegyelmessége a helybeli Lyceum helyiségeiben 260 teritékü asztalhoz hízta meg az országgyűlés tagjait, hol legelsőbben ő kegyelmessége ürített egészség-poharat Császár és király ő felségére, ismét gyönyörű magyarsággal, másodszor a nemzetek közötti egyetértésért köszöntött német nyelven ; ezután ő kegyelmességét köszöntötte báró Kemény, az ősz báró országgyűlési elnököt b. Jósika, gr. Mikót gr. Haller Ignácz éltette. A vendégség vidáman folyt s ötfelé lett vége. Estve színház és kétszeri circusi előadás. Az országgyűlési dolgok további folyamáról később. Most pár napig nem lesz ülés. v—i. US — A múlt csütörtökön, f. hó 23-kán végbement képviselő választások elevenséget kölcsönöztek a fővárosnak. Már reggel 6 órakor kezdődött a mozgalom, s különféle pártok gyülekezései. A belvárosi választás, egyhangúlag Deák Ferencz nagy hazánkfiára esvén, komoly méltósággal leghamarabb végbement, s ezután a választók csapata elöl két zászlót vivő lovassal megindult a zászlókkal teli aggatott váczi utczán keresztül a választott lakása felé, s a redout éttermébe, mely csakhamar megtelt. Néhány percz múlva megjelent a választott az egybegyűlt közönség lelkesült éljenzései között, s egyszerű eszmedús szavakban köszönte meg a közbizalmat. A Lipótvárosban b. Kemény Zsigmond és Ráth Károly pártja közt folyt a szavazás, melynek eredménye jön, hogy az előbbi százöt szavazat többséget nyert. Zeneszóval, zászlókkal, lovasokkal mentek Kemény Zsigmond szállására, s őt nagy lelkesülés közt vitték a redout nagy termébe, hol szép szavakban mondott köszönetet a bizalomért, választóinak ezután díszmenetben kocsin hordozták körül Lipótváros képviselőjét az utczákon visszaszállásáig.