Nefelejts, 1866. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1866-08-05 / 31. szám
— ütnek, s kipihenvén magukat, tovább utaznak a déli vasúton. — A bécsi államminisztérium a helytartóság útján 15,000 frtot küldött a Pest városi redoute-épület további feldíszítésére. — A nemzeti bank Komáromban elhelyezett kincseit már kezdik visszaszállítani Bécsbe, miután e várost már nem féltik az elfoglalás veszélyétől. — A bécsi minisztérium Budára szállított okmányai ismét visszavándorolnak Bécsbe. — A közúti vaspálya iránt nagy az érdekeltség, minden kocsija menet és jövet, zsúfolásig meg van telve kirándulókkal. Tehát nemcsak Pest, de Uj-Pest is sokat köszönhet e vállalatnak, mely nem kis mérvben fogja előmozdítani felvirulását. A bécsi öreg „Presse“ már nemcsak az itt-ott és mindenütt létező porosz kémekről tud beszélni, hanem azt is teljes komolysággal regéli, hogy m. hó 28 -án két magyar ügyvédet szállítottak volna Komáromba, kiknek egyike a poroszok lázító kiáltványát terjesztő Magyarországban, a másika pedig Nyitra vármegyében a poroszok részére toborzott. Oly kalandosnak látszik előttünk e hir, hogy szeretjük ama jó forrásból vettek közé számítani, minőket a bécsi lapok azért közölnek ma, hogy holnap már megcáfolhassák. — Öreg házaspár. Szászrégenen egy öreg házaspár él, kik közül az esküvőnél a vőlegény 27, a mennyasszony 24 éves volt. Most már az esküvő óta 67 évig élnek békésen együtt, a férj 94, a nő 91 éves. Tavaszban még mindketten a földekre jártak ki dolgozni. Különösen a férfi, Varga István, még nagyon erőteljes s vasárnaponkint rendesen elmegy a templomba. — Az idegen menekültek már megkezdők viszszautazásukat a szállongó békehírek folytán. — A budai indóház körül egy utczát Deák Ferencz nevére kereszteltek. — Az ülléskutat, Pest ez egyetlen jó forrását, még ez évben díszes kőépületbe akarják fogni a város költségén. — Vagyon -tábor. Szeged körül az északi vasúttársaság mozdonyai és vaggonai (Krakkóból, Olmützből, Brünnből és Bindenburg környékéről) vannak elhelyezve. A vagyonok közt élet van, mert több alsóbbrendű vasúti személyzethez tartozók egész családja itt tanyáz. Ezek a podgyászszállító vagyonokat rendezték be lakásul, s amennyire lehet, jól érzik magukat a szegedi vasúti töltésen, honnan igen szép kilátás nyílik a Tisza fás vidékére. A locomotivek közt dél körül sütnek főznek, rendesen a gombóc, a cseh és morva nép eme nemzeti étele fő vaslábasokban. Nagyon szerethetik a madarakat is, mert több vagyon oldalán függ kalitka, némelyikben 4—5 különböző madárral, melyeket a háború most egy kalitkába szorított. — A kóburgi herceg austriai uradalmának minden tisztjét elfogták, 3 báró Haynau főigazgatót haditörvényszék elé álliták. — Egy Beimel Márton nevű volt kertész halt meg közelebb a váczi vámsorompón belül. Száz éves volt, és már 30 év óta világtalan. — Brassóba naponkint érkeznek menekülő zsidók, az oláhországi üldözések elől. — Egy csomó rendőrkatonával szaporiták a pesti cs. kir. rendőrséget. —Mennyit nyom egy bajor könnyű lovas? A Kissingen melletti csatában a poroszok fogságába jutott a többi közt egy lovas is, a bajor úgynevezett könnyű lovasságtól. Oly testes volt, hogy a poroszok kiváncsiak voltak megtudni, mily nehéz lehet. A könnyű lovas 212 fontot nyomott. Ha már ily nehéz egy könnyű lovas, milyen lehet akkor egy nehéz lovas? Irodalmi hírek. — Kolzsvárról előfizetési fölhívást kaptunk ily czímű munkára: „Viszhangok az életből. Gondolatok, eszmék, irányczikkek. Irta Cserey Zsuzsanna.“ Ifj. Berzenczei Miklós és Monostori Aurél bocsáták ki a fölhívást, melyben következő sorokkal sejtetik e munka tartalmát és irányát: „A serdülő kortól a halál harczáig a lélek folytonosan munkál bennünk, s e munkásság annál nagyobbszerű, mennél szellemibb a légkör, melyből anyagot nyer a földolgozásra. És várjon egy nőnél, kinek kedélyvilágát rendesen finomabb, nemesebb érzelmek képezik, a kor estéje milyen eszméknek, gondolatoknak mutatja ki tartósságát? Ilyen gondolat- és eszménygyüjteményt szándékozunk a közönség elé juttatni.“ A 10 évre terjedő fűzött példány előfizetési ára 1 frt, mely Monostorszegre (utósó posta Dézs) Berzenczei Miklós úrhoz sept. 15-ig elküldendő. Egyház és iskola. — Kalocsa Róza asszony, ismert nevelőnő (váczi utcza, 1. sz. a.) értesítést tesz közzé a pesti ref. egyház leány-főiskolája ügyében, melyet egyelőre az ő növeldéjében állítanak föl. Két éve, hogy Kalocsa Róza asszony intézete fönnáll, s növendékeinek száma ez idő alatt 45-re szaporodott. Akik ismerik intézetét, mind elismeréssel szólnak róla. Igazolva van tehát, hogy az egyház választása erre esett. Kalocsa Róza asszony ezúttal ígéretet tesz, hogy „a pesti felső leányiskolát, melyet most mint kis magot bíztak kezére, nagggyá, hasznossá és virágzóvá tenni teljes erejéből igyekezni fog.“ Növeldéjébe sept, elsőtől tizedikéig vétetnek föl növendékek, valláskülönbség nélkül, de kevesebb időre, mint egy iskolai évre — nem. Időközben kilépni csak a meggátolhatlan körülmények folytán lehet, különben az egész évi tandíjat le kell fizetni. Húsz pesti ref. leány vétetik föl tandíj nélkül, s ezek szüleinek a ref. egyház elöljáróságánál kell jelentkezniük. Vidékről való lánykák időközben fölvétetnek, de mindig hátrányos a növendékekre nézve az iskolai évet nem elől kezdeni. Az intézeti szünidő július és augusztus két hónapja. Azon szülőket, kik lányaikat vidékről sept. 10-ig be nem hozhatnák, a tisztelt nevelőnő fölkéri, hogy szándékukat vele tudatni szíveskedjenek, mert csak bizonyos meghatárzott számú növendéket vehet föl. Az intézetben nevelőnőkké is képeznek, s ez igen fontos intézkedés. Először szaporítni fogja a ma még gyér számmal jévő magyar nevelőnők számát; másodszor biztos kenyeret ad legalább a leányok kezébe, kik igen gyakran ki vannak téve az élet szomorú változásainak. Színházi hírek. — A nemzeti színházat az egyhavi szünetelés után m. hó 29 -én nyiták meg Szigligeti „Czigány“ czimű színművével, melyben Prielle Kornélia adta Rózsi szerepét, és igy alaptalan a hir, mely azt állítá, hogy e kedves művésznőnk Sz.-Fehérvárit súlyosan megbetegedett. 30-án pedig Obernyik Károly „Brankovics György“ czimű drámája került színre, amlyben a czímszerep Egressy Gábor legjelebb alkotásai közé tartozott. Ez estén szokatlan jó kedvvel adta szerepét a közönség folytonos tetszés- nyilatkozatai között; azonban a harmadik felvonás egyik jelenetében, mely különben is nagy physicai erőt igényel, összerogyott, s pár óra múlva már megszűnt élni. Egyászesetről tárczánk bővebben értesíti olvasóinkat. — Egressy Gábor temetése miatt a nemzeti színházban f. hó 1-jén nem volt előadás. A német színházak igazgatósága is tudatta, hogy a városerdei fasoron innen levő Thália-színházban e gyászeset miatt szintén nem tart előadást. — Felekiné Munkácsi Flóra asszony az emsi fürdőből visszajüvet, Mannheimban súlyosan megbetegült, minélfogva édesanyját bízták ápolására. Már jobban van. — Orczy Bódog báró — a „Hon“ szerint — „Renegát“ czímű dalmű megírásával foglalkozik, melynek szövegét Deák Farkas írta. 31* 375 9—