Nemere, 1875 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1875-01-16 / 5. szám

5. szám. S.-Szt.-György Szombat, 1875. január 16. Ötödik évfolyam Szerkesztőségi iroda: Főpiaca, Darabos Ferencz­­féle há­z, hová a lap szel­lemi részét illető közlemé­nyek küldendők. Kiadó-hivatal: P­o­­­lák Mór könyvnyom­dája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmen­­tesen intézendők. Politikai,társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! Megjelenik ez a lap h­eten­­kint kétszer, szerdán és szombaton. Előfizetési feltételek­helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve Egész év : 6 ft. — kr. Félévre . 3 ft. — kr. Negyedévre 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílt tér sora 15 kr. Előfizetési felhívás a czimü politikai, társadalmi és közgazdászati lap V. évfolyamára. Előfizetési feltételek : Január—decz. ... 6 írt — kr. Január— június 3 írt — kr. Január— márczius . . 1 írt 50 kr. Külföldre ..... 8 trt. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó­hivatalának Sepsi-Szent-Györgyön, Csiki utcza el­. sz. a. küldendők. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani —miután felesleges példányokat nem nyoma itathatunk. A „Nemere“ kiadóhivatala. A spanyol állapotok. Budapest, január 12-én. Szomorú a sors, mely Spanyolhon népeit évek óta keserű viszályokban készteti élni. Spa­nyolország élete csak évődés, kézzel fogható pusztulás — tovább is igy haladva elkerülhetlen a hadal. . . Nincs nemzet, mely az erkölcsi energia oly nagy mérvű hiányában szenvedne, mint e nép. Komor aggodalmak közt kell kísérni a Hispánia földjén történteket, hisz abból csak elkeseredést meríthetünk az emberiség iránt. Mennyi eszme, mennyi fennkölt érzelem, meny­nyi nemesebb tény van Spanyolország e gyá­szos küzdelmében elvegyülve aljas önérdekkel, nemtelen ocsmánysággal, gyalázatos rablással, undok gyilkolással. Semmi se compromittálhatta volna jobban e század nemesebb, magasztosabb czélok felé törekvő intenczióit, mint a jellemezhetlen silány hurez, mely évek óta dúlja Hispánia szép földjét Ellenállatlanul ébred fel a megvetés e törpe nép gyámoltalansága iránt. Feltartóztathatlanul mondjuk ki az ítéletet: Erkölcsileg, politikailag éretlen vagy, nem érdemled meg a szánal­mat sem ! De hisz e nemzetnek is vannak férfiai, kik önérzetes szavakkal kiállottak a fórumra, hogy az igazság nemes igéit öntsék be népük keb­lébe. Mit ért az? Az idealista kedélyek fennkölt eszméi — fanatismusra, nemes tettei — kommu­­nismusra, erényeik bitangságra vezették e né­pet. S midőn a nemes csalatkozottak dúlt ér­zésekkel nyomatának le a hatalom polczáról; bekövetkezett a kapzsiság, a hiú becsvágy, a gyáva álnokság, hogy helyet adjon XII. Alfonz királynak. Rútabb lapja nem lesz Spanyolország tör­ténetének, mint a­milyent ez utolsó évek ese­ményei nyújtanak. Úgy gondolom, hogy Alfonzé nem lesz az a spanyoloknak, mi a gólya volt a bé­káknak. Ida Jupiter volnék, bizonyára Alfonzéban gólyát küldtem volna a spanyol földön breke­­gők királyául. Kétségtelen immár az, hogy e nép a respublikára érdemetlen, az alkotmányos monarchia neki nagy méltányosság s aligha­nem a király a tuskó lesz a béka-tóban. Nem marad egyéb hátra, mint a gólya Alfonz lesz-e ez, vagy Carlos, vagy egy * Az An­­drássy-féle jegyzékkel történt visszaé­lés esete óta a hivatalszolgák az iratokat zár alatti tárczában viszik egyik szobából a másikba, s a hiva­talnokok által csak oly irományok tekinthetők meg, melyek egyenesen hozzájuk vannak utasítva. — Ró­nay Jáczint székesfehérvári püspökké kinevez­­tetett. * A „Közérdek“ egyik híre szerint a közleke­dési minisztérium személyzete 20 tisztviselővel keves­­beztetett. Amit az államkincstár ennek révén megta­karíthatott volna, alkalmasint ismét elveszti a tarifta­­kérdés szabályozására fölállított külön új osztályban rendszeresített állomások javadalmazásánál. * A hazárdjáték elleni eljárásra nézve a kir. főügyész a következő kör rendeletét bocsátotta ki A kir. törvényszékek a hazárdjáték miatti eljárás tekintetében eddig különböző gyakorlatot követtek, amennyiben majd a fenyitő, majd a polgári útra tar­tozónak nyilvánították. Határozott megállapodás e részben a felsőbb bíróságoknál sem volt 1873. év végéig a mikor is a kir. curia mint a legf. itélőszék abban állapodott meg, hogy jövőben a hazárdjáték miatti keresetek büntető természetüeknek, tehát a kir. ügyészség által, és a büntető tvszék előtt inditandóknak tekintessenek s mondassanak ki; mert a hazard-játék olynemü cselekmény, mely az 1791. 31. .t­c. szerint hivatalból üldözendő, pénzbírság, esetleg fogsággal büntetendő ; erre pedig az uj törvénykezési szerkezet mellett, különösen az 1869. IV. és 1871. XXXIII. t. czikk­ szerint, a kir. ügyészség és a büntető bírósá­gok hivatvák. Ezen megállapodás létrejötte óta, a fölsőbb biróságok (pesti kir. tábla és legf. stélőszék) által — mint értesülve vagyok — e részben egyön­tetű eljárás követtetik, s minthogy óhajtom, miszerint az ország azo­k e. f. bíróságai, melyeknél a hivatko­zott törvény életben van, úgy egyöntetűség mint czél­­szerűség szempontjából, hason eljárást kövessenek, utasítom a kir. ügyész urat, hogy a hazárd játék kö­rüli eljárásban mindenkor a pesti kir. tábla és a kir. Curia jegfe­itélőszéki osztálya által követett gyakor­latra hivatkozzék és azon határozatok ellen, melyekkel keresetek tárgyalása a polgári útra terheltetnék, jog­orvoslattal éljen. Ha mégis azon eset fordulna elő­­h­ogy a harmadbíróság megállapodásától eltérő érte­lemben határozna, azt azonnal jelentse föl. * A keleti vasútigazgatóságnak egy hivatalnoka a „Rt. Polg.“ szerint elfogatott, mint aki a Deutsch­­féle hamis szelvény-nyomtatásban való bűnrészesség­­nek gyanúja alatt áll. — Hát magával a keleti vasút igazgatóságával, mely annyi­féle „gyanú alatt áll“, — nem fog történni semmi ? — Bécsben is fordulnak elő oly botrányok mint nálunk, de ott az Offenheimokat legalább eléri az igazság keze. Váljon nálunk soh­sem kerül a sor a visszaélések megfenyítésére ? * A közoktatási minisztérium német levelezé­sei ügyében ugyanis commiquét hoz a jan. k­­iki „P. Napló“, mely azt mondja, hogy a nevezett miniszté­rium a királyföldi hatóságoknak nemcsak hogy nem ír németül, hanem azok német felterjesztéseit is visz­­szaküldi. Pia így van, helyesen van ; a baj csak az, hogy a „félhivatalos dementik“ iránt ma már némi bizalmatlansággal viseltetik a közönség, harmadik ? Azt megmondani nem lehet. De hogy annak szükségét érezik, azt mindenki, ki fegyelemmel kisérte e nép nyomorult harczát — meggyőződéssel elmondhatja. * Francziaországban is erős tél van. A Szajna, Loire és más folyók beálltak ; újév napján Hainéban 10 fok hideg volt, Orleansban 16 fok, Pontallierben 20 fok. A sverezi olasz határt óriási hó borítja. A h­egybeli vendéglőkbe csak az első emeleti ablakokon át lehet bemenni. Köszönetnyilvánítás Jakab Elek levéltár igazgató úrnak. Tisztelt országos levéltár igazgató úr! Nagyia a becsült hazánkfia! (Vége.) Ezen eredmény nagy erkölcsi fontosságát méltó tekintetbe véve, a permanens ügyintéző bizottság kö­telességének érzi, önnek, a maga és az országos érte­kezlet, sőt az egész székely nemzet nevében, az ügy­ben kifejtett közhasznú munkálkodásáért ünnepélyes köszönetét kijelenteni. S a­midőn azt teszi, egyszers­mind kifejezést kell adnia abbeli elismerésének, hogy ■­­ noha a székely nemzet története megírásának ügyét, ha vállalkozott volna rá, az ön, mint a leghi­­vatottabbak egyikének kezeibe a legnagyobb bizalom­mal és a legszebb reményekkel tette volna le — ön indítványa s az alapösszeg gyűjtése által szerzett ér­demeit még önzetlenségének azon szép jelével is te­tézte, hogy szerényen térve ki saját személyének kijelöltetése elől, önmaga kezdeményezte s hatott oda barátai megnyerésével, miszerint a munka megírásával írótársa Szabó Károly hazánkfia bizassék meg. Korunk materialistikus irányával szemben, önnek e szép ténye az önmegtagadás legszebb példáját képezi. Ezekben kifejezvén a bizottság önnek a székely történeti pályadíjalap megteremtése körüli buzgalmáért ünnepélyes köszönetét és elismerését, még két hiva­talos értesítésnek kell kifejezést adnia. Egyik az, hogy a székely történeti pályadijalapra vonatkozó indítványát indokoló szép beszédének a székely nem­zet megírandó története elébe igtatását az 1874. ápril 7-én tartott országos értekezlet határozatilag megren­delte. Másik az, hogy ennek az alapgyűjtésről — a koronként hirlapilag közzétett nyilvános számadásain kívül — az országos értekezlethez külön is beadott összetes számadását a bizottság megvizsgálván, azt, a kamatokat ide nem számítva, 6663 frt. 7 kr. bevételi összeggel és 6679 frt. 52 kr. takarékpénztárba tett összeggel mint kiadással, tehát 16 frt. 44 kr. bevételek feletti többlettel teljesen rendben azaz úgy találta, hogy az időközben gyűlt kamatok hozzászámitásával 1874. ápril 7-én, midőn ön azt az országos értekezlet kezébe letette, az 1314. számú takarékpénztári köny­vecske szerint az alap 6614 frt. 79 kron állott, mihez az az napon esedékes újabb kamat 99 frt. 66 kr. és a gr. Mikes-féle 100 frtos úrbéri kötvény 73 írttal számított értékét hozzá adva, az 1874. ápr. 7-iki érte­kezletkor állott a székelytörténeti pályadijalap 7087 frt. 45 kr. összegből. A számadás-vizsgáló bizottság jelentése alapján ennek — a 16 frt. 44 kr. bevételek feletti többletért, melyet az alap gyarapítására felajánlani szíveskedett — mint újabb áldozatáért, a bizottság köszönetet sza­vazott, s teljesen rendben talált számadásainak terhe alól a felmentést egyhangúlag hozott határozatból meg­adta, a­miről a számadási tételek igazolására becsatolt A. B. C. D. E. csomagokban foglalt irományainak visszazárásával ezennel hivatalosan értesíttetik. A székely történeti pályadíjalap permanens ügy­intéző bizottságának 1874. decz. 13-án tartott Il­ik üléséből. Kolozsvárit, 1874. deczember 24-én. Gi. Mikó Imre s. k. A málnás­ „Bugyogó-fürdőn“ át vezettes­sék-e a három­ csikszéki türv. hatósági ut? Málnás és Mikó-Ujfalu között, az Olt jobb part­ján, nevezett két közönségtől negyedóra távolságra fekszik az úgynevezett málnási „Bugyogó fürdő“. Ezen eddig csak a vidék által ismert, a gyógy­fürdők között a maga nemében kimagasodó, különbféle ásványos for­rásokat tartalmazó, jelenleg egy részvény­társaság birto­kában levő fürdő­telephez, eddig Málnás felől az Olt balpartján elvonuló törvényhatósági közlekedési útból kiágazó mezei úton lehetett eljutni. A Három- és Csíkszékeket egybekötő élénk for­galomnak szolgáló közlekedési út eszerint Málnásról

Next