Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-01 / 1. szám

és egyedül kezeltetik, miért várakoztatnak még, azt gyenge eszemmel felfogni nem tudom. Ezeket azért hoztam fel, hogy ha mások job­ban ismerik az ügyet, gondolkozzanak felette s szíveskedjenek hozzászólani. Egy volt székelyhuszár. Szabályrendelet Ildromszék megyének tulajdonát képező pénztőkék cél­­járól, azoknak elhelyezéséről, pénztári kezeléséről és esetleges behajtásáról I. fejezet A tőkepénzek cinéiről s azok jövedelmeinek ki­tűzött céljáról. 1. Iskolai alaptőke, az ez után befolyandó kamatjövedelem a megye közgyűlésének alapján köznevelésügyi célokra fordíttatik, mihez képest az évenkénti rendes közgyűlés elébe ezen alapot illető költségekről szabályszerű költségterv készít­tetik és az közgyűlési határozattal megállapittatik. 2. §. A Ferenc József nevet viselő nyilvános közkórház alaptőkéje, melynek kamatbeli jövedel­me a kórháznak évenkénti költségelőirányzatában az első cím alatt felvétetik ugyan, de e célra csak annyiban felhasználható, a­mennyiben az évenkénti rendes költségek a megalapított napontai ápolási díjakból fedezhető nem lenne, lévén ezen alaptőke célja kórház épületében és annak telkén időszakon­ként szükségesnek mutatkozó átalakítások, illetve új építkezések költségeinek fedezete. II fejezet. Az alaptőkék elhelyezéséről 3. §. A tőkék után befolyandó kamatokból az évenként megállapított költségvetésekben előirány­zott szükségletnek levonásával a fenmaradó feles­leg tőkésíttetik a megye lakosságánál vagy közsé­geinél biztosíték nyújtás mellett leendő elhelyezés útján. 4. §. Biztosítékul szolgálhat a kölcsön vett tőkeösszegnek kétszeres bírói becsértékét felérő tehermentes ingatlan birtok. 5. §. Az elhelyezés 60­0-es évi kamatnak fél­évenkénti részletekben előlegesen leendő kötelezett­ség mellett történhetik és azon világos kikötéssel, hogy a kamatoknak a meghatározott időben nem pontos fizetése esetében a tőke felmondottnak te­kintetik s járulékaival együtt behajtatván, a fize­tési kötelezettséget elmulasztó adósnál bármely biz­tosíték mellett többé el nem helyezhető. 6. §: A tőkeelhelyezés a kölcsönt venni szán­dékozóknak ez iránti folyamodására eszközöltetik és pedig a képen, hogy a benyújtott folyamodások a központi beadványi jegyzőkönyvi számmal meg­jelölve sorrendben vezettetnek s az illető alapnál rendelkezés alatt levő pénzösszeg erejéhez k­épest a kért kölcsön a sorrend szerint engedélyeztetik, úgy mindazonáltal, hogy senki 1000 forinton felüli kölcsön engedélyezést igénybe nem vehet , a tör­vényhatóság közgyűlése azonban fentartja a jogot kivételes esetekben 1000 forinton felüli kölcsönt is engedélyezhetni. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat azonban név szerinti szavazással hoza­­tik meg. 7. §. A megyének szervezeti szabályzata ér­telmében 1000 frt erejéig kölcsönöket a folyamo­dók sorrendjének a mennyiben azok ezen szabály­­rendeletben a megelőző §§-okban foglalt feltéte­leknek ,teljesen megfelelnek, szigorú pontossággal szem előtt tartásával a megye alispánja engedé­lyezi és azt a tiszti ügyész által a kiállított adós­levélnek hátlapjára törvényes alakiság tekinteté­ben elfogadó záradék rávezetésével a számvevőség ellenjegyzése mellett kiutalványozza. 8. §. A megye alispánja az engedélyezett és kiutalt kölcsönösszegeknek mennyiségéről és sza­­bályszerűleg történt elhelyezéséről a legközelebbi közgyűléshez esetről-esetre jelentést teszen. 9. §. Ezen szabályrendeletnek jogerőre emel­kedésével a jelenleg elhelyezett tőkék ha az adós­levelekben foglalt feltételek az ezennel megalapított elhelyezési feltételektől úgy a kamatláb, valamint a kamatfizetési részleteket s a biztosítékot illetőleg különböznek az illető adósok felszólítandók 30 napi határidőnek kitűzésével adóslevelüknek ezen sza­bályrendeletben foglalt feltételek szerint kiállított adóslevéllel leendő kicserélésére s ha azt a kitűzött határidő alatt elmulasztanák vagy attól vonakod­nának, a tőke felmondottnak tekintetvén, járulékai­val együtt azonnal behajtandó. 10. §. A tőkésítendő összegek a megelőző §§­­okban körülírt feltételek mellett, vagy kölcsöné­rt jelentkezők hiánya miatt a megye a megye lako­sainál vagy községeinél fekvő birtokbeli biztosítás mellett elhelyezhetők nem lennének, azok magyar földhitelintézeti, vagy kisbirtokosok jelzálogleve­­lekben, befektetés útján tőkésíttetnek. III. fejezet. Az alaptőkék pénztári kezeléséről. 1. §. Minden a megye tulajdonát képező alap­tőke a megyei pénztárnál kezeltetik. 12. §. A megyei pénztárnak köteles minden című alaptőkéről elkülönített nyilvántartási köny­vet vezetni; ezen nyilvántartási könyvben az A. alatt ide zárt minta szerint minden adóslevélre sor­rendben külön lapot nyit, melyre feljegyzi az adós nevét, az adóslevél keltének és jelzálogilag történt biztosításának idejét az évi kamatok fizetési idejét az illetékkirovatba a kölcsön vett tőke mennyisé­g­ét, az ez után esedékes évi kamatösszeget, a le­­rovási rovatba a netaláni törlesztett tőkemennyisé­get és a kitűzött időben befizetett kamatösszeget, a hátraléki rovatba, végre a tőke- és a kamathát­ralékot elkülönítve. Minden alaptőkéről külön pénz­tári napló vezettetik a B.) minta szerint. Évenként a zárszámadások a C.) minta szerint szerkesztett alakban az alap javára vagy terhére tett átalányok­kal a felmerült költségekről a vételjogosítottak ál­tal kiállított és szabályszerűen bélyegzett nyugták­kal felszerelve a megyei pénztárnok által kikészí­­tettnek és a megye szervezeti szabályzatával meg­határozott időig, a megye alispánjához beterjesz­tetnek a tavaszi rendet közgyűlésben leendő meg­vizsgál­ás végett. 13. §. Ha a tőkenyilvántartási könyvnél be­jegyzett határnapig a kamatok be nem fizettetné­nek, a határidő lejártával még 15 napig is köteles a pénztárnok az illető adós nevének megjelölésé­vel erről jelentést tenni a megye alispánjához s a 15 nap letelte után pedig sem tőke-, sem kamat­­törlesztést semmi szín alatt a megyei pénztárnok el nem fogadhat. IV. fejezet. A tőkék és járulékainak behajtásáról. 14. §. A megyei pénztárnok által az alispán­hoz bejelentett nem pontos kamatfizetőktől, vagy esetleg a közgyűlési határozattal behajtatni rendelt tőkének felmondása és behajtása iránt a vett jelen­téstől számítva 24 óra alatt az alispán a megye tiszti ügyészéhez intézkedik, utasítván egyúttal a megye pénztárnokát, hogy a behajtandó tőkéről szóló adóslevelet a tiszti ügyésznek hivatalos elis­­mervényére adja ki. 15. §: A megelőző §-ban foglalt esetekben sem a behajtás iránt elrendelt per megkezdése előtt, sem a pernek megindítása után az alispán időhaladékot engedélyezni jogosítva nincs, valamint nincsen jogosítva nincs a tiszti ügyész is perköz­ben semmi körülmények között idehaladóknak en­gedélyezésére. 16. §. A behajtás iránt folyamatba tett perek­nek mikénti állásáról évnegyedenként minden ez iránybani felhívásnak bevárása nélkül a megye tiszti ügyésze az alispánhoz jelentést teszen, melyben megjelöli egyszersmind az illető bíróság részéről netalán elkövetett mulasztást vagy késedelmes el­járást. . l6. §. A tiszti ügyésznek jelentései alapján a megye..alispánja minden közgyűlés elébe jelentést terjeszt be, a tőkéket illetőleg fenforgó pereknek mikénti állásáról. 18. §. Hogy a tiszti ügyésznek a tőkepénzek iránt fenforgó pereknél mikénti eljárásáról idősza­konként, meggyőződés szereztessék, e célból rendes közgyűléseket megelőzőleg a tartandó számonkérő szék elébe terjesztendők minden fenforgó peres ügy­iratok. L­EGÚJABB. A kiewi forrongás. A hatóság elrendelte az egyetemi előadá­sok beszüntetését, az egyetemeket bezáratta. Ki volt mondva, hogy a jövő félévig a meg­nyitás meg nem lesz engedve, de akkorra is a hatóság fentartja a jogot, hogy csakis felsőbb engedély me­lett legyen folytatható a tanév másik fele. Ez intézkedés Szentpétervárról eredt. Az ut­óbbi mozgalmak bírták rá a kormányt, hogy több egyetem bezáratásával igyekezzék elejét venni a bajnak. A kiewi egyetem hallgatóit ez esemény rendkívül izgalomba hozta küldöttséget menesz­tettek az egyetemi elöljárósághoz, a melyben az egyetemi előadások folytatásai kértek ,u­ajd újabb deputáció ment a hatósághoz az intézke­dés indokolását s a rendelet felfüggesztését kérni. Küldöttségeiket letartóztatással fenyeget­ték. A tanulók közt eljárásuk sikertelensége miatt nagy elkeseredés támadt fokozta az el­keseredést, hogy a rendőrség minden összejö­vetelt eltiltott, a tanulókat erős felügyelet alá helyezte s a nem kiewi származásunkra a távo­zást, különbeni eltoloncolás terhe alatt,­­paran­csolta Ezen önkényes rendszabály rendkívüli ha­ragra gyulasztotta az egyetem hallgatóit Az ifjúság nyomban felkerekedett és forradalmi sza­vak hangoztatása mellett az egyetem elé vo­nult, hogy a­mint kiabáltak, »a törvényen kí­vüli önkény ellen, törvényen kívüli erővel tilta­kozzanak « Mindannyian fegyverkezve érkeztek az egye­tem­i épület elé Bezúzták a kapukat, a rend­őröket­ megszalasztották, az ellenállókat lefegy­verezték és megverték. Behatoltak a tantermek­be, folyvást kiabálva: »Éljen a tanszabadság KÜLÖNFÉLÉK. — Boldog újévet kívánunk olvasóink­­nak ! Az elmúlt esztendő bán­illával, fáj -­­latinaival tovaszállt- Hozzon örömet az újév, hozzon boldogságot minden hajlék­ba, adjon szép jövendőt magyar nemze­tünknek ! — Megható jelenet folyt le Silvester­ estéjén a városház nagytermében. A nőegylet ugyanis ek­kor osztotta ki a szegények közt a sok angyalfiát, melyre különösen a gyermekek, oly epedve vár­tak. Szép számú közönség gyűlt be s hét órakor meggyujtottáik a két karácsonfát, mely tele volt ag'atatva apró csecse­becsékkel. A hosszú asztal tele volt ruhákkal, kendőkkel, kalácscsal. Mikor a ka­­r­ácson­yán a gyertyák kigyultak, a zenekar a nép­­hymnust játszta s bejött szép rendben a gyerme­kek csoportja. Gyárfás Lajos főjegyző ur beszédet intézett a közönséghez s a város nevében meleg szavakkal köszönte meg a nőegylet buzgóságát s jóindulatú törekvéseit a szegények segélyezése kö­rül Azután kezdetét vette az ajándékok kiosztása. Leírha­tatlan azon öröm, a fokozott kíváncsiság, a meglepetés, melyet az ajádékok­ a szegény kis gyer­­­mekeknek okoztak. Látni kellett, minő sugárzó arccal fogadta egyik a rég nélkülözött csizmát, másik cipőt és keszkenőt, harmadik egy egész öl­tözet újdonatúj ruhát. A közönség gyönyörködve nézte a jótékonyság és szeretet részeseit, a­mint vidor arccal egymásnak mutogatták a nyert aján­dékokat. A kedves kis ünnepélyt Révay Lajos úr gyönyörű beszéddel zárta be. Megható szavakban ecsetelte az árvák sorsát, szivet melegítő hangja kicsalta a szemekből a szeretet, a részvét gyön­gyeit, a köny­eket. Áldást kért a nőegyletre, mely rövid fennállásának is ily magasztos jeleit adta már. A lélek felvidult, a szivet a szeretet melege átjárta s a közönség meghatottan oszlott szét a szép kis ünnepélyről. — Sorsjegy és leányárulás. Az uzoni csendőr­ség múlt hó 13-án letartóztatta és bekísérte az it­teni kir. járásbírósághoz állítólag kolozsvári szár­mazású, de széles e hazában már sok helyütt és többféle minőségben megfordult Peller Vilmost, ki előadása szerint a „Nyitrai és társai” cégű bankház brassói ügynöke Hell Tivadar által, a vidékünkön való különböző nemű sorsjegyeknek havonkénti részletfizetés melletti elárusításával volna megbízva. Ámítások után sikerült is üzleteket kötni és arra pénzelőlegeket felvenni, minthogy azonban Peller Vilmos nemcsak sorsjegy, hanem fiatal leányoknak Oláhországba való elárusitásával is foglalkozott s nagyon valószínű, hogy a sorsjegyekkel való üzér­kedés csak cím volt a végre, miszerint alkalmilag a vidék szépeit kiszemelje és rózsás ígéretekkel magához édesítse , a brassói rendőrség oda leendő átkiséréséért hivatalból álirt. — Sepi-Sztgyörgyi Daragics Mihálynét, kihez távoli vidékről is nem egy esetben jöttek a szenve­dők gyógy­kezelésre, s ki már régebb időktől fogva jogosítvány nélkül gyógyit, a kit járásbíróság ku­­ruzslásért 64 napi börtönfogságra ítélte.­­ A ma rejtélyes egyéniségről, ki a lapok hírei szerint Gödöllőre merénylő szándékkal uta­zott volna s ki Gödöllő környékét oly éber őrizet tárgyává tette, sok mindenfélét beszélnek­­ össze­vissza, a nélkül, hogy a sok mendemondából vala­mi pozitív tény kideríthető volna. A rejtélyes úr rejtélyes históriájának egyik változata következő : Ezelőtt 1 héttel egy fiatal ember jelent meg egy gödöllői parasztnál, s kíváncsian tudakozódott ő felségeik gödöllői tartózkodásáról, vadászati kirán­dulásaikról stb. Ezek a kérdések és az idegen szé­les karimájú kalapja feltűntek a parasztnak, ki per­sze mindjárt sociáldemokratát orrontott az idegtűi­ben, a­ki alig­ha jó szándékkal jött Gödöllőre. Ha már egy magyar parasztról fölteszünk ennyit (a­mennyi egy bécsi policistának is becsületért, vál­nék)... bátran elhihetjük azt is, hogy emberünk se- Éljen az alkotmány!* E­közben az egyetem fekete táblájára egy a helyszínen rögtönzött tiltakozást függesztettek fel Alig, hogy elvé­gezték a tiltakozás kifüggesztését, a szétkerge­tett rendőrség helyét a helyőrségből kirendelt katonaság foglalta el. Ezek szuronyrohamot in­téztek az egyetemi épület udvarán és tantermei­ben levő tanulóság ellen, a­melyhez már sokan csatlakoztak a nép soraiból. A nép fegyvereit használta. Az első rohamokat az egyet, épület­­ben visszautasították. Új katonai segélyt kellett aquirálni. Véres harc fejlődött ki Több ember elesett, sokan megsebesültek. A katonaság még akkor sem volt egészen ura a helyzetnek Lo­vasságnak kellett jönni, hogy az e fogatásokat eszközölje és a körül fekvő tért a csatlakozó elemektől megtisztítsa A vérengzés áldozatai­nak számát a katonaság és az ifjúság részéről 145 főre teszik. A csend még nincs helyreál­lítva.­­ A lakosság csatlakozásától tartanak, a­mely rendkívül ingerültté van téve az esemé­nyek miatt.

Next