Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)
1880-10-10 / 82. szám
82. szám Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyün Csiki-vitéza, Matheovics-féle ház, hovy a lap szellemi részét illeti közlemények küldendők’ Kiadó hivatal: j. EINSTEIN JfiAHK Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Vasárnap, október 10. Politikai, IX . évfolyam. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: csütörtökön és van&reep. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyulttár sora 15 kr. kíjnyvnyomdíja hová a hirdetések és előfizetési pénzek évmentesen intézendők. Előfizetési felhívás „N E M E R K“ X il. évfolyamának utolsó negyedére. Időfig.tési feltételek: Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megnyitani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. __ Az előfizetés legczélszerűbben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE" kiadó hivatala. Egész évre . . . . . . 6 frt — kr Háromnegyed évre 4 frt 50 kr. Fél évre...................... . 3 frt - kr. Negyed évre . 1 frt 50 kr. Egy hóra ...................... . . — frt 50 kr. Külföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Grünwald és az árvapénzek kezelése. Sepsi-Szentgyivity, 1880. okt. 8. Nem hiába csufoltatta meg az egyesült ellenzék corruptio-lrekkel hazánk hírnevét közegei által a bécsi s európai sajtó hozzáférhető közlönyeiben , s az országgyűlésen is megkísértette tőkét verni a dologból s azt Tisza állása ellen érvényesíteni. Grünwald Béla interpellácziója az árvapénzek kezelése ügyében ily kísérlet volt, melynek czélja, hogy a Tisza-kormány ország-világ előtt a corruptio leplezésének, takargatnának vádjával bélyegeztessék meg. De hát némely embernek, úgy némely pártnak is sorsa már az örökös felsülés s e sorsban már öröklőnek látszik lenni a nagy önhittségben leledző speczialista az önkormányzati ügyekben, Grümwald úr s örökös bizonynyal az egyesült ellenzék. Grünwald interpellációja azon esetet akarta kiélesíteni Tisza ellen, hogy ő mint belügyminiszter az év elején megbízta a főispánokat a megyei pénzkezelés szigorít megvizsgálására, de e rendeletben nem történt hasonló intézkedés az árvapénzek kezelésének megvizsgálását illetőleg. Ez bűnös mulasztás! — kiált fel ez interpelláczió által a diadalmasság látszatában olyan örömest sütkérező egyesült ellenzék — e hanyagság egyenes leplezése az árvapénzek kezelése körül országszerte történő visszaéléseknek, sikkasztásoknak. De hát a diadalmasság látszata sem tartott sokáig. Még csak szerény huszonnégy órácskáig sem. Tisza rögtön felelt e vádra s rövid, határozott válasza kellős világot derített az ügy állására, valamint az egyesült ellenzék dárdája hordozóját is alaposan lefegyverezte. Tisza azt felelte: igaz, hogy a főispánokhoz intézett rendeletben nem foglaltatik intézkedés az árvapénztárak megvizsgálása iránt, de azért nem foglaltatik, mert erre vonatkozólag van törvény, mely az árvapénztárak ügyeinek ellenőrzését szabályozza s van rendelet, mely e törvény szigorú végrehajtását az illető felettes hatóságoknak sürgősen meghagyta. Dehát ezt tudja a nagyon tisztelt Grünwald úr is, azért nem is e köztudomású dolog miniszterelnöki konstittálása végett készült interpellációja; ennek czélzata az, hogy újra fölmelegítse a Tisza-kormány ellen gonosz képmutatással s lelkiismeretlen párttaktikával oly rég terjesztgetett vádat, hogy tudniilik az korrumpálja a közerkölcsöket a visszaélések tudatos leplezése által. S emiatt Tisza nem elégedett meg az eddigi törvény tételének konstatálásával, hanem azonnal nyakonragadta az ellenzéki vádaskodás annyiszor lefejezett hidrájának újonan nőtt fejét, hogy azt tövisből kiszakítsa .Igaz, hogy a legújabb időben az árvapénzek kezelése körül számos visszaélés derül ki. E viszszaélések nagy része azonban (mint már említettük) évtizedek, legnagyobb része pedig Tisza kormányrajutása előtt követtetett el. Már maga a tény, hogy e visszaélések a Tisza-kormány alatt fedeztetnek fel, napnál világosabban demonstrálja az ez ügyben a kormány ellen emelt vád otrombaságát. Hogy most jönnek e visszaélések napvilágra, annak oka az, hogy a jelenlegi kormány gyakorol szigorúbb ellenőrzést és felügyeletet, mely fölfedi az elkövetett hibákat. A kormány ellen tehát csak az emelhet panaszt, kinek az elkövetett hibák föltakarása fáj. Erről nem vádoljuk az egyesült ellenzéket, de igenis korlátolt észjárással s gyűlöletes pártoskodással méltán vádolhatjuk azért, mert évtizedek előtt történt mulasztásokat is szívesen vetne a Tisza-kormány nyakába, csakhogy az ellene folytatott gyűlöletes hadjáratának fegyverei ki ne fogyjanak. No de a közvélemény tudja ezt s a szerint ítél is felette. A. J.f. A képviselőház Igazságügyi Bizottsága folyó hó 5.én tartott ülésében Horváth Lajos elnök köszönetét mondván a benne helyezett bizalomért, előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat, melyek előzetes tárgyalás végett a bizottsághoz utasíttattak. Tekintettel azok nagy számára, kéri azon időpont meghatározását, melyben a bizottság működését megkezdeni kívánja. Nézete szerint leghelyesebb volna, ha a bizottság üléseit október 18 án kezdené meg, melyben mindenekelőtt a függőben levő csődtörvényjavaslat tárgyalását fejezné be s ezután a forgalomban levő Hitelpapírok megsemmisítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásához fogna. A bizottság az elnök nézetét elfogadván, smegállapította, hogy október 18 ától kezdve minden második napon délután 3 órakor fogja üléseit tartani. A közoktatásügyi minisztérium 1880. évi költségvetése 183.565 írttal nagyobb, mint az 1880 ik évi. Ez összegből 108.393 frt tisztán közoktatási czélokra van szánva és pedig egy közigazgatási, a második szülészeti, egy elmegyógyászati, a második növénytani, végre egy antropológiai tanszék fölállítására, az iparművészeti rajziskola műasztalos és faragó műhelye számára 9500 frt. Az elemi iskolák szükségleteinek födözésére 20.000 forinttal van több előirányozva. Az itlíamhivabdnokok, névszerint a központi és vidékiek minősítvénye ügyében folynak a munkálatok a belügyminisztériumban. Az egyes minisztériumok e tárgyra vonatkozó javaslataikat elkészítvén, azokat már beküldötték s mihelyt az osztály elkészül munkálatával, valószínűleg e hó közepéig, az enquete összeül s tárgyalásait úgy folytatattra, hogy munkálatával e hó végére készen legyen. A keleti kérdés. Még mindig nincsenek semmiféle hivatalos tudósítások a kabineteknek a porta elhatározása felől , s mielőtt a flotta teljes gőzerővel vonul át Gravezából Theodoba, a diplomácziai akczió szünetel, szünetel legalább annyiban, hogy határozott lépést előre nem tesz, noha a tárgyalások egyre folynak az iránt, hogy mit kell majd felelni a portának kétségtelenül ki nem elégítő javaslatára. Mert miután a porta megígérte, hogy a dulcignoi kérdés mellett a görög (és örmény) kérdés megoldása iránt is fog javaslatot tenni, csaknem több mint bizonyos, hogyha Dulczignóra vonatkozólag kielégítőenválaszol is, a görög kérdésben meg fog maradni amaz álláspontja mellett, hogy a konferenczia határozata csak javaslat lehet s nem okvétlenül végrehajtandó meghagyás. S ez az a pont, amiért az Aegei tengerben való flottademonstrácziót emlegetnek, mint olyant, melyet esetleg Anglia javasol. — Megtörténhetik tehát, hogy mint előbb az albán montenegrói kérdés szorította háttérbe a görögöt, most ez fog előtérbe lépni s azt adja át az elposványosodás sorsának. Időközben azonban a montenegróiak, kiknek nincs bátorságuk arra, hogy az albán török fegyverek tüzéből kikaparják maguknak a gesztenyét, — türelmetlenkedni kezdenek, s mint egy raguzai távirat jelenti, Seymour tengernagytól, ki ismét Czettingébe utazott, hogy Nikita fejedelemmel értekezzék, a flotta rögtöni segélyét kérték, azt hozván fel okul, hogy csapatai nem maradhatnak tétlenül és továbbra is kitéve az időjárás viszontagságainak. Azt hiszik — teszi hozzá a távirat, hogy Seymour altengernagy Dulczigne haladéktalan megtámadását fogja Montenegrónak tanácsolni s kilátásba fogja helyezni közreműködését még abban az esetben is, ha a többi hajórajok netalán vonakodnának résztvenni az akczióban. Ez teljesen meg is felelne Anglia eredeti intencziójának, csakhogy ezzel vége is szakadna az európai koncertnek, mely a Gladstone politika egyetlen jogczimét képezte eddig az angolparliamentben s erre a veszélyes játékra egyelőre legalább még sincs elegendő bátorsága az angol premiernek. Egy londoni távirat jelenti, hogy lord Granville külügyminiszter. Argyl herczeg, Northbrook, Childers és Chamberlain miniszterek a Downing Streeten Gladstone kormányelnöknél új tanácskozásra gyűltek össze. Németország, Olaszország és Oroszország nagykövetei az angol külügyminiszterrel értekeztek. Mindez a sok értekezés, melyhez a Parisban és Berlinben folyó tanácskozások is hozzájárulnak, még mindig nem vezetett eredményre. A porta válaszának megkésését egyébiránt annak tulajdonítják, hogy a konstantinápolyi nagykövetek hatalmas pressziót fejtenek ki a portán, hogy a szultánt elfogadható nyilatkozatra bírják. Lett-e ezen presszióknak s az európai egyetértés rendületlen fennállásával való fenyegetőzésnek a mi hatása, azt még e pillanatban nem tudjuk. A római Italia abban a hitben ringatja magát, hogy megegyezés fog létrejönni a hatalmak és a porta közt, mert azt hiszi, hogy a hatalmak elejtik a flotta-demonstrácziót s belenyugosznak a status quoba a Skutari tótól keletre eső határvonalat illetőleg. A törökmontenegrói kérdés végleges szabályozása azután későbbre maradna s e mellett két havi határidőt engednének a portának a görög kérdés rendezésére s három hónapot az örményországi reformok végrehajtásának megkezdésére. Az angol lapok, kivált a kormányhoz közel állók, nem hisznek az ügy ily békés kimenetelében. A „Times“ úgy vélekedik, hogy a szultán, midőn azzal fenyegetőzik, hogy a Montenegrónak a hatalmak által megszavazott jogok biztosítása ellen erőszakos ellenállást fog kifejteni, tulajdonkép megtagadja a berlini szerződésen levő aláírásának elismerését. Európának ragaszkodnia kell a szultán által elvállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez. A „Daily News“ azt hangoztatja, hogy az angol kormány, tekintélyének csorbítása nélkül, nem léphet vissza és az angol nemzet sem nézhetné nyugodtan, hogy veti alá magát Angolország török pasák parancsainak. A „Daily News“ tehát elszánt magatartást tanácsol a kormánynak s Londonban sokan hiszik is, hogy az angol flotta a Bosporusba fog küldetni, sőt Gladstone bizalmasai úgy vélekednek, hogy egy év múlva keresztyén állam lobogója fog lengeni az Aja Szólián. S minthogy a kormány ilyen törekvéseitől sokan tartanak, egész Angliában és Skócziában megindulnak az „indignation meetingek“, melyek épúgy fordulnak ma Gladstone erőszakos politikája ellen, mint fordultak az általa rendezett „atrocity-meetingek“ a Beaconsfield kabinet törökbaráti politikája ellen. Keleti hírek: Konstantinápoly, október 5. A porta tegnap jegyzéket nyújtott át a nagyköveteknek, melyben kijelenti, hogy engedvén a nagyhatalmasságok által gyakorolt pressziónak, elhatározta, hogy tárgyalni fogja valamennyi függőben lévő kérdést. A porta a már jelzett feltételek alatt iparkodni fog, hogy az albánokat Dulczignó átadására bírja. Görögországot illetőleg a porta olyan határvonalat indítványoz, mely északon Volonál kezdődik, Larisszától, Janinától és Meczovótól délre elvonul és az Arta folyó torkolatánál végződik. A kis-ázsiai reformokat három hó múlva fogja végrehajtani a porta. Az európai tartományokban behozandó reformokra nézve, amennyiben azok a török birodalom épségével megegyeznek, a porta szintén intézkedni fog. A török állam idegen hitelezőihez