Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-02 / 87. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.________ XIV. évfolyam. 87. szám.___________Szombat augusztus 2. N­EM ERE HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. HV meg-jelexi­ls .neten.K­in­t háromszor. Kedden, Csütörtökön és Szombaton. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve. Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ■ ■ . 1 „ 80 „ Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések kár­mentesen küldendők Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében, Bécsben: Hausenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Slausenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 129. sz. a. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Külföldi szemle. Július 29-én tartotta ötödik ülését a lon­doni konferenczia, s csak ezen az ülésen kezdett megerősödni az a remény, hogy a ha­talmak nagyköveteinek értekezlete még­sem lesz egészen eredménytelen. Mint egy londoni távirat jelenti. lord Gran­ville a hatalmak megbízottjainak azt a közlést tette, hogy más javaslatok hiányában az egyip­tomi kormány kénytelen lesz saját kezdemé­nyezéséből oda törekedni, hogy kölcsönt vehes­sen föl s igy a költségvetés egyenlegét lehetővé tegye. A megbízottak tehát egyelőre kérdést intéztek kormányaikhoz a likvidáczionális tör­vény olyan változtatásaira nézve, melyeket Anglia a kölcsön fölvehetése czéljából múlha­tatlanul szükségeseknek tart. A hatalmak ta­lán magára Angliára fogják bízni az elhatáro­zást, miután úgy az angol javaslat, mint a franczia ellenjavaslat elejtetett. A kiegyezés és így a konferenczia sikere azonban még mindig lehetséges, mert lord Granville új ellenjavas­latot tett, mely a franczia és az angol köve­teléseket egyesíti. Több nagykövet még nem kapta meg az utasítást arra a kérdésre, hogy bele bocsátkozhatik-e az új javaslatok tárgya­lásába. A párisi „Tem­ps“-nak a következőt jelentik : A tegnapi ülés igen mozgalmas volt. A vita az angol és a franczia javaslat körül forgott s mind a kettő elvettetett, mint a konferenczia jellegével össze nem férő. Erre Childers Ang­lia utolsó szava gyanánt oly tervezetet terjesz­tett elő, mely szerint az államadósság kamatai csak akkor szállíttassanak le, ha a földadó az előirányzat mögött marad. Ez esetben a kamat­leszállítás a hiánynyal arányban lenne s bizo­nyos maximumot nem haladna túl. A végleges rendezés későbbre maradna, a földadó jövede­lem körül tett tapasztalatoknak megfelelően. Ez ellen felhozták, hogy mivel tényleg az an­golok kormányozzák Egyiptomot, a földadó jö­vedelem az angol hivatalnokok akc­iójától függ. A kezesség ellen, melyet Anglia az új kölcsönre nézve vállalni akar, Francziaország politikai szempontból emelt kifogást. Anglia engedményeket akar tenni a kamatokra nézve, melyeket Egyiptom a maga Szuez-részvényei után fizet, de ez engedmények ne csak a papír birtokosoknak, hanem a fellahknak is előnyük­re kell válniuk. A bécsi, berlini, római és pé­­tervári kabinetek képviselői az angol-franczia nézeteltérés ügyében kibékítőleg léptek föl. Stanleynek, a Kongó vidékéről és most hazatért Afrika-utazónak Gordon tábor­nok helyzetéről tett kijelentése szerint Gordon tábornok előtt három út áll nyitva, hogy Khar­­thumot elhagyhassa : a Kongón, a Níluson, és sivatagon át Zanzibárba. A Kongón való út semmivel sem nehezebb, mint ha az ember Plymouth­ból Londonba megy. Gordon e mel­lett a mahdival szemben is teljesen helyt áll­hat. Stanley nem tanácsolja azt, hogy Khar­­tumba angol csapatokat küldjenek, mert ott a katonák nyár utolján legyek módjára hullaná­nak el. A franczia szenátus julius 29-én szavazott a revízió-javaslat fölött s azt a ma­ga összességében elfogadta, miután előbb az alkotmány 8-ik czikkére, vagyis a szenátus költség­szavazási jogára vonatkozó pontot el­vetette. A megyei és járási tisztviselők napidíjai. Újabban előfordult eset alkalmából a belügyminiszter kimon­dotta, hogy az úti átalánynyal ellátott megyei tiszt­viselők, és­pedig a központiak az egész megye, a járásiak pedig saját járásuk területén teljesített hi­vatalos eljárásukért, a házi pénztár irányában fu­varköltséget és napi díjat fel nem számíthatnak. A hivatalból való vadászatok engedélyezésére fel­jogosított közigazgatási bizottságok a vaddisznók elleni hajtóvadászatok engedélyezésénél számos eset­ben elmulasztják az 1883: XX. t.-czikk 13. §-ában előirt intézkedések foganatosítását. A belügyminisz­ter, kihez a törvény értelmében a hivatalból való vadászatok engedélyezéséről minden egyes esetben jelentés teendő, ennek folytán szigorúan utasította őket, hogy mielőtt a vaddisznók ellen hajtóvadásza­tot engedélyeznének, azoknak határidő alatti el­pusztítására az illető vadászterületek tulajdonosait vagy bérlőit hívják fel, s csak a határidő elmulasz­tása esetében eszközöltessék a vaddisznók elpusztí­tását hivatalból elrendelendő hajtóvadászat útján. Aratási eredmények statisztikája. A földművelés­ügyi és kereskedelmi minisztérium, mely úgy, mint eddig, ez évben is keresztülviszi az aratás eredmé­nyének lehető pontos statisztikai összeállítását, az idén egy lépéssel tovább megy, hogy ne csak az aratás összeredményét, hanem a kivitelre használ­ható többletet is a lehető legpontosabban megálla­píthassa. E czélból utasította az összes gazdasági tudósítókat, hogy e hó végéig nemcsak az aratás eredményét jelentsék be, hanem ezenkívül vizsgála­tokat eszközöljenek az iránt, mennyi búzát és ro­zsot fogyaszt a ma vidéken egy öt taggal fölvett család évenként, továbbá hogy hány hektóliter búza és rozs van még meg a múlt évi aratásból. A meg­különböztetés búza és rozs között arra való tekin­tettel szükséges, mert a népesség a különböző vi­dékeken az egyik vagy másik fajtából többet fo­gyaszt. Ezen felvétel új kísérletet képez Európában és előreláthatólag évről évre pontosabb adatokat fog a gabnatermelésről úgy a termelők, mint a gabnakereskedők számára szolgáltatni. A „Tribuna“ fenyegetése. A nagy­szebeni oláh lap július 30-iki száma megemlékezvén a magyar sajtóról s azt a román dologban ignorensnek állít­ván, a következő figyelemre méltó kijelentést teszi: „A magyar lapok mindannyian úgy beszélnek ró­lunk, mintha nem csontból, húsból és vérből való emberek volnánk mi is; gyanúsítanak, kigúnyolnak, bántanak szüntelenül, mintha szándékosan kihívni akarnának, hogy bebizonyítsuk, fajkép ma is ugyan­azon emberek vagyunk, kik száz év előtt (értsd: a Hóra-lázadáskor) valánk.“ Az iskolaügyek Boszniában. A szerajevói hivata­los lap jelentést tesz a bosnyák iskolaügy fejlődé­séről az 1882 — 83-ik­ évről. A tartományban akkor összesen 42 közös, felekezet nélküli és 94 feleke­zeti iskola, együtt tehát 136 népiskola volt. A tö­rök medreszek nincsenek beleszámítva. A felekezeti iskolák közül 56 görög keleti, 36 katholikus, egy mohamedán (D.­Tuzla) és egy zsidó (Szerajevó) is­kola volt. A tanítók és tanítónők száma a közös is­kolákban 51, a felekezetiekben pedig 96 férfi és 31 nőtanitó volt, mindössze tehát 186, köztük 39 kath. szerzetes s ennek fele Ferencz-rendü barát. A tanulók száma 6240 fi-és 1874 nőgyermek volt, együtt 8114, a­minek több mint fele a görög ke­leti valláshoz tartozott. A mohamedán gyermekek közül csak 443 járt a rendes iskolákba. Szembeál­lítva e számot a tartomány népességével, kiderül, hogy az iskolaköteles gyermekeknek csak hat és fél százaléka járt iskolába. Délszláv klub Bécsben. Mint Zágrábból jelentik, Vi­tezics dalmát tartománygyűlési képviselő, a­kit ul­tra horvát cselekedetei miatt csak nemrég nyugal­maztak pénzügyi tanácsosi állásáról, több dal­mát képviselővel Triesztbe, Görzbe, Laibachba és Grácz­­ba utazik s azon van, hogy az osztrák reichsrab­ képviselői közt délszáv klubot hozzon létre, mely­nek a szlovének,­­ horvátok és szerbek közül 26 képviselő lenne tagja. Trieszt, Görcz és Isztria egyesítése. A pesinoi societa politica bizottságott küldet ki oly czélból, hogy tegyen jelentést a tengermellék olasz szabad­elvű sajtójának azon egyhangúlag támogatott ter­véről, mely szerint Trieszt, Görcz és Isztria, melyek eddig egy közigazgatási területet képeztek, de mind­egyiknek külön tartozmánygyűlése van, jövőre telje­sen egyesíttessenek. A trieszti progresso-egylet is legközelebb foglal­kozni készül az unio-tervvel. A három tartomány­­gyűlés két olasz képviselői nemsokára értekezletet fognak tartani, melyben tanácskozni fognak a terv kiviteléről, mely most az érdekelt országokban igen élénk eszmecserék tárgya. ■ ■ tf_____ A kolera. Kolera nostras. Az „Eger és Vidéke“ a következő táviratot közli: Heves megye alispánja julius hó 28—29-ike közti éjjel a hatvani járás szolgabirójától egy távsürgönyt kapott, mely azt jelenti, hogy Ecséden egy földmi­­­ves kolera tünetek között hirtelen meghalt. A tiszti fő- és járási orvos azonnal a hely­színére rendel­­tetetett és a minisztérium táviratilag értesittetett. A vizsgálat eredményéről még eddig jelentés nem érkezett. * Terjed-e a kolera? Dr. Dräsche egy bécsi hírlapíró előtt úgy nyilat­kozott, hogy a kolera-járvány nagyobb elterjedést már nem fog nyerni s Ausztria felé semmi esetre sem fog kiterjedni. — Már az 1865 iki és 1866-iki járvány sem volt vándorló kolera s még kevésbbé az a jelenlegi, a mint lassú terjedése mutatja. Ez egyébként tulajdonítható a nagy erélylyel foganato­sított profilaktikus és egészségügyi évrendszabályok­­nak is; az e tekintetben tett előhaladást, különösen a városok tisztántartására nézve, legkevésbbé sem lehet becsmérelni. A bacillus elmélethez dr. Drasche szerzett tapasztalatai után nem csatlakozhatik. * Marseille, júl. 30. A helyzet kedvezőbb. Az utolsó huszonnégy órában már csak 23 ember halt itt meg kolerában, Toulonban csak 4, Arlesben 6, Aixben 7 személy esett áldozatul a ragálynak. A maire Aixben megengedte a vallásos körmeneteket. Avignonban egy Arlesből odamenekült nő halt meg kolerában. A­mint tegnap Clémenceau a vá­ros utczáin végig kocsizott, mindenütt „Vive la ré­­publique“ kiáltással fogadták. A szélsőbali képvi­selők Toulonból Aixbe, és Brignolesbe utaztak. P­á­r­i­s, júl. 30. Marseilleből, a­hova a szélső­bali képviselők leutaztak, izgató hírek érkeznek. Bizonyos utczákon, a­melyeket sem a miniszterek, sem a városi orvosok nem látogattak meg, leirhat­­lan tisztátalanság uralkodik. Ezek valóságos ragály­fészkek. Csak egy házban, a­melyből irtózatos bűz ömlött ki, 19 ember halt meg kolerában. Egy ház­ban csak három gyermeket találtak, a többi lakók kolerában haltak meg. Vannak olyan házak, a­hol oly kicsiny szobák vannak, a­melyekben legfölebb egy ágy fér el. A nép közül sokan, mert félnek a kórháztól, eltagadják, hogy betegek. Egy beteg kés­sel ment neki az orvosnak és méregkeverőnek ne­vezte. Marseille szomorú képet nyújt. 80,000 em­ber menekült el onnan. A nyomor nagy. Pária, júl. 30. A kolerától való félelem tűnni kezd. Toulonban az utolsó 24 óra alatt tizen, Mar­­seilleben huszonhárman haltak meg kolerában.

Next