Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-02 / 87. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884.________ XIV. évfolyam. 87. szám.___________Szombat augusztus 2. NEM ERE HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. HV meg-jelexils .neten.Kint háromszor. Kedden, Csütörtökön és Szombaton. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve. Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ■ ■ . 1 „ 80 „ Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések kármentesen küldendők Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében, Bécsben: Hausenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Slausenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 129. sz. a. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Külföldi szemle. Július 29-én tartotta ötödik ülését a londoni konferenczia, s csak ezen az ülésen kezdett megerősödni az a remény, hogy a hatalmak nagyköveteinek értekezlete mégsem lesz egészen eredménytelen. Mint egy londoni távirat jelenti. lord Granville a hatalmak megbízottjainak azt a közlést tette, hogy más javaslatok hiányában az egyiptomi kormány kénytelen lesz saját kezdeményezéséből oda törekedni, hogy kölcsönt vehessen föl s igy a költségvetés egyenlegét lehetővé tegye. A megbízottak tehát egyelőre kérdést intéztek kormányaikhoz a likvidáczionális törvény olyan változtatásaira nézve, melyeket Anglia a kölcsön fölvehetése czéljából múlhatatlanul szükségeseknek tart. A hatalmak talán magára Angliára fogják bízni az elhatározást, miután úgy az angol javaslat, mint a franczia ellenjavaslat elejtetett. A kiegyezés és így a konferenczia sikere azonban még mindig lehetséges, mert lord Granville új ellenjavaslatot tett, mely a franczia és az angol követeléseket egyesíti. Több nagykövet még nem kapta meg az utasítást arra a kérdésre, hogy bele bocsátkozhatik-e az új javaslatok tárgyalásába. A párisi „Temps“-nak a következőt jelentik : A tegnapi ülés igen mozgalmas volt. A vita az angol és a franczia javaslat körül forgott s mind a kettő elvettetett, mint a konferenczia jellegével össze nem férő. Erre Childers Anglia utolsó szava gyanánt oly tervezetet terjesztett elő, mely szerint az államadósság kamatai csak akkor szállíttassanak le, ha a földadó az előirányzat mögött marad. Ez esetben a kamatleszállítás a hiánynyal arányban lenne s bizonyos maximumot nem haladna túl. A végleges rendezés későbbre maradna, a földadó jövedelem körül tett tapasztalatoknak megfelelően. Ez ellen felhozták, hogy mivel tényleg az angolok kormányozzák Egyiptomot, a földadó jövedelem az angol hivatalnokok akciójától függ. A kezesség ellen, melyet Anglia az új kölcsönre nézve vállalni akar, Francziaország politikai szempontból emelt kifogást. Anglia engedményeket akar tenni a kamatokra nézve, melyeket Egyiptom a maga Szuez-részvényei után fizet, de ez engedmények ne csak a papír birtokosoknak, hanem a fellahknak is előnyükre kell válniuk. A bécsi, berlini, római és pétervári kabinetek képviselői az angol-franczia nézeteltérés ügyében kibékítőleg léptek föl. Stanleynek, a Kongó vidékéről és most hazatért Afrika-utazónak Gordon tábornok helyzetéről tett kijelentése szerint Gordon tábornok előtt három út áll nyitva, hogy Kharthumot elhagyhassa : a Kongón, a Níluson, és sivatagon át Zanzibárba. A Kongón való út semmivel sem nehezebb, mint ha az ember Plymouthból Londonba megy. Gordon e mellett a mahdival szemben is teljesen helyt állhat. Stanley nem tanácsolja azt, hogy Khartumba angol csapatokat küldjenek, mert ott a katonák nyár utolján legyek módjára hullanának el. A franczia szenátus julius 29-én szavazott a revízió-javaslat fölött s azt a maga összességében elfogadta, miután előbb az alkotmány 8-ik czikkére, vagyis a szenátus költségszavazási jogára vonatkozó pontot elvetette. A megyei és járási tisztviselők napidíjai. Újabban előfordult eset alkalmából a belügyminiszter kimondotta, hogy az úti átalánynyal ellátott megyei tisztviselők, éspedig a központiak az egész megye, a járásiak pedig saját járásuk területén teljesített hivatalos eljárásukért, a házi pénztár irányában fuvarköltséget és napi díjat fel nem számíthatnak. A hivatalból való vadászatok engedélyezésére feljogosított közigazgatási bizottságok a vaddisznók elleni hajtóvadászatok engedélyezésénél számos esetben elmulasztják az 1883: XX. t.-czikk 13. §-ában előirt intézkedések foganatosítását. A belügyminiszter, kihez a törvény értelmében a hivatalból való vadászatok engedélyezéséről minden egyes esetben jelentés teendő, ennek folytán szigorúan utasította őket, hogy mielőtt a vaddisznók ellen hajtóvadászatot engedélyeznének, azoknak határidő alatti elpusztítására az illető vadászterületek tulajdonosait vagy bérlőit hívják fel, s csak a határidő elmulasztása esetében eszközöltessék a vaddisznók elpusztítását hivatalból elrendelendő hajtóvadászat útján. Aratási eredmények statisztikája. A földművelésügyi és kereskedelmi minisztérium, mely úgy, mint eddig, ez évben is keresztülviszi az aratás eredményének lehető pontos statisztikai összeállítását, az idén egy lépéssel tovább megy, hogy ne csak az aratás összeredményét, hanem a kivitelre használható többletet is a lehető legpontosabban megállapíthassa. E czélból utasította az összes gazdasági tudósítókat, hogy e hó végéig nemcsak az aratás eredményét jelentsék be, hanem ezenkívül vizsgálatokat eszközöljenek az iránt, mennyi búzát és rozsot fogyaszt a ma vidéken egy öt taggal fölvett család évenként, továbbá hogy hány hektóliter búza és rozs van még meg a múlt évi aratásból. A megkülönböztetés búza és rozs között arra való tekintettel szükséges, mert a népesség a különböző vidékeken az egyik vagy másik fajtából többet fogyaszt. Ezen felvétel új kísérletet képez Európában és előreláthatólag évről évre pontosabb adatokat fog a gabnatermelésről úgy a termelők, mint a gabnakereskedők számára szolgáltatni. A „Tribuna“ fenyegetése. A nagyszebeni oláh lap július 30-iki száma megemlékezvén a magyar sajtóról s azt a román dologban ignorensnek állítván, a következő figyelemre méltó kijelentést teszi: „A magyar lapok mindannyian úgy beszélnek rólunk, mintha nem csontból, húsból és vérből való emberek volnánk mi is; gyanúsítanak, kigúnyolnak, bántanak szüntelenül, mintha szándékosan kihívni akarnának, hogy bebizonyítsuk, fajkép ma is ugyanazon emberek vagyunk, kik száz év előtt (értsd: a Hóra-lázadáskor) valánk.“ Az iskolaügyek Boszniában. A szerajevói hivatalos lap jelentést tesz a bosnyák iskolaügy fejlődéséről az 1882 — 83-ik évről. A tartományban akkor összesen 42 közös, felekezet nélküli és 94 felekezeti iskola, együtt tehát 136 népiskola volt. A török medreszek nincsenek beleszámítva. A felekezeti iskolák közül 56 görög keleti, 36 katholikus, egy mohamedán (D.Tuzla) és egy zsidó (Szerajevó) iskola volt. A tanítók és tanítónők száma a közös iskolákban 51, a felekezetiekben pedig 96 férfi és 31 nőtanitó volt, mindössze tehát 186, köztük 39 kath. szerzetes s ennek fele Ferencz-rendü barát. A tanulók száma 6240 fi-és 1874 nőgyermek volt, együtt 8114, aminek több mint fele a görög keleti valláshoz tartozott. A mohamedán gyermekek közül csak 443 járt a rendes iskolákba. Szembeállítva e számot a tartomány népességével, kiderül, hogy az iskolaköteles gyermekeknek csak hat és fél százaléka járt iskolába. Délszláv klub Bécsben. Mint Zágrábból jelentik, Vitezics dalmát tartománygyűlési képviselő, akit ultra horvát cselekedetei miatt csak nemrég nyugalmaztak pénzügyi tanácsosi állásáról, több dalmát képviselővel Triesztbe, Görzbe, Laibachba és Gráczba utazik s azon van, hogy az osztrák reichsrab képviselői közt délszáv klubot hozzon létre, melynek a szlovének, horvátok és szerbek közül 26 képviselő lenne tagja. Trieszt, Görcz és Isztria egyesítése. A pesinoi societa politica bizottságott küldet ki oly czélból, hogy tegyen jelentést a tengermellék olasz szabadelvű sajtójának azon egyhangúlag támogatott tervéről, mely szerint Trieszt, Görcz és Isztria, melyek eddig egy közigazgatási területet képeztek, de mindegyiknek külön tartozmánygyűlése van, jövőre teljesen egyesíttessenek. A trieszti progresso-egylet is legközelebb foglalkozni készül az unio-tervvel. A három tartománygyűlés két olasz képviselői nemsokára értekezletet fognak tartani, melyben tanácskozni fognak a terv kiviteléről, mely most az érdekelt országokban igen élénk eszmecserék tárgya. ■ ■ tf_____ A kolera. Kolera nostras. Az „Eger és Vidéke“ a következő táviratot közli: Heves megye alispánja julius hó 28—29-ike közti éjjel a hatvani járás szolgabirójától egy távsürgönyt kapott, mely azt jelenti, hogy Ecséden egy földmives kolera tünetek között hirtelen meghalt. A tiszti fő- és járási orvos azonnal a helyszínére rendeltetetett és a minisztérium táviratilag értesittetett. A vizsgálat eredményéről még eddig jelentés nem érkezett. * Terjed-e a kolera? Dr. Dräsche egy bécsi hírlapíró előtt úgy nyilatkozott, hogy a kolera-járvány nagyobb elterjedést már nem fog nyerni s Ausztria felé semmi esetre sem fog kiterjedni. — Már az 1865 iki és 1866-iki járvány sem volt vándorló kolera s még kevésbbé az a jelenlegi, a mint lassú terjedése mutatja. Ez egyébként tulajdonítható a nagy erélylyel foganatosított profilaktikus és egészségügyi évrendszabályoknak is; az e tekintetben tett előhaladást, különösen a városok tisztántartására nézve, legkevésbbé sem lehet becsmérelni. A bacillus elmélethez dr. Drasche szerzett tapasztalatai után nem csatlakozhatik. * Marseille, júl. 30. A helyzet kedvezőbb. Az utolsó huszonnégy órában már csak 23 ember halt itt meg kolerában, Toulonban csak 4, Arlesben 6, Aixben 7 személy esett áldozatul a ragálynak. A maire Aixben megengedte a vallásos körmeneteket. Avignonban egy Arlesből odamenekült nő halt meg kolerában. Amint tegnap Clémenceau a város utczáin végig kocsizott, mindenütt „Vive la république“ kiáltással fogadták. A szélsőbali képviselők Toulonból Aixbe, és Brignolesbe utaztak. Páris, júl. 30. Marseilleből, ahova a szélsőbali képviselők leutaztak, izgató hírek érkeznek. Bizonyos utczákon, amelyeket sem a miniszterek, sem a városi orvosok nem látogattak meg, leirhatlan tisztátalanság uralkodik. Ezek valóságos ragályfészkek. Csak egy házban, amelyből irtózatos bűz ömlött ki, 19 ember halt meg kolerában. Egy házban csak három gyermeket találtak, a többi lakók kolerában haltak meg. Vannak olyan házak, ahol oly kicsiny szobák vannak, amelyekben legfölebb egy ágy fér el. A nép közül sokan, mert félnek a kórháztól, eltagadják, hogy betegek. Egy beteg késsel ment neki az orvosnak és méregkeverőnek nevezte. Marseille szomorú képet nyújt. 80,000 ember menekült el onnan. A nyomor nagy. Pária, júl. 30. A kolerától való félelem tűnni kezd. Toulonban az utolsó 24 óra alatt tizen, Marseilleben huszonhárman haltak meg kolerában.