Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)

1882-12-02 / 93. szám

Vadászverse­ny, belföldi félvér vad­ászlovasokal. Dij egy kisbéri 4 éves félvér 16. Lovagolandó Káp.­­Megyeren 1882. decz. 3-dikán (vasárnap) d. u. 2 órakor. Távolság körülbelül 4800 méter. Teher: 80 klgr., 4 éves 6 klgr.-mal kevesebb. Üzleti lovarok 2 klgr. külön. Tét 25 frt, bánat 15 frt. A második ló a tételeket és bánatokat nyeri, levonatván belőle kettős tétel a 3-dik javára. A versenyre nov. 30-án este 10 óráig a nemzeti Casinoban az alábbi nevezé­sek történtek: Gr. Batthyány Elemér, id. sp. h. Ga­­var; dr Bánffy György id. sga k. Sarolta és id. sga k. Erzsi; gr. Eszterházy Mik­ós 5. é. sárga k. Ga­­lántha; br. Dewitz Ottó 5 é. sárga k.; b­r. Ellinger Tivadar id. p. k. Olcsó; br. Offermann Iván 6 é. p. k Lady Albrook. — A mi nálunk is jó volna. Bécs város hatósá­gánál indítvány létetett az iránt, hogy a kórházakba betegeket szállító bérkocsisok addig ne távozhassanak el, míg a kórház részéről hiteles bizonyítványnyal nem constatáltatik, hogy az oda szállított beteg ra­gályos kórban szenved-e vagy nem; egyúttal pedig az előbbi esetben a kocsi azonnal desinficiáltassék. Na­gyon kívánatos volna, ha nálunk is intézkednének ez irányban, mert számos eset — a többek közt Wenin­­ger Vincze elhalálozása is — kétségen kívül helyezi, hogy mily rettenetes következményekkel jár az infi­­ciált kocsiban való ülés. — Kivándorlás. Hogy a felső megyékben egy­­re tartó kivándorlási mozgalom minél erélyesebb eszközökkel való leküzdése mennyire égető kér­dés, azt a következő hozzánk érkezett jelentés is igazolja. Az oderbergi vasúti állomáson keresztül, okt. 21-től, okt. 31-ig terjedő tíz nap alatt 649 ma­gyarországi egyén vándorolt ki Amerikába, kik kö­zött legalább 145 lehetett katonaköteles korban. Illetőség szerint volt köztük 39 trencsénmegyei, 180 sárosmegyei, 127 zemplénmegyei, 19 szepesmegyei és 175 abaúj-tornamegyei. Értesülésünk szerint ezen kivándorlók legnagyobb része a jobb kereset remé­nyében indult a nagy tengeri útnak. A Bismarck és egy német törvényszék ítélete. A Bismarck ellen Kissingenbe küldött fenyegető le­velek már sokat foglalkoztatták a törvényszékeket. A »Berl. Tageblatt« főszerkesztője, dr. Levysohn Arthurnak három hónapig kellett ülnie, mert ama levelek fölött némi nézeteket mondott el. Vele egy­idejűleg idézték a vádlottak padjára a »Fortschritt­licher Corresp.« kiadóját, Klausner M. Albertet, ki ama dolgokat sokkal élesebben birálgatta, mint a Tageblatt. Az ő ügyének tárgyalását azonban elha­lasztották, hogy constatálhassák azt, hogy ama leve­leket csakugyan Kissingenben adták föl, és pedig olyan korán, hogy arról a »N. A. Ztg.« nem nyerhe­tett előbb tudomást, minthogy a kanczellár a levele­ket megkapta. Épen e levelek idő előtti közlése miatt írta akkor több lap, hogy azok úgy voltak megr­en­­d­e­l­v­e. A törvényszék elhatározta, hogy ez ügyben kihallgatja Bismarck Herbert grófot is, ki Londonban követségi titkár; most, hogy nemrég B. gróf Berlinben volt, kihallgatták, s a tárgyalást tegnap (nov. 30-án) meg is tartották. A vádlottat Grabower ügyvéd és Träger Albert országgyűlési képviselő (a­ki egyúttal mint költő is ismeretes) védték. A törvény­szék fölmentette a vádlottat, s mint az azt je­lentő távirat mondja, »fényesen«. Az ítélet általáno­san nagy feltűnést kelt, különösen azért, mert a kér­déses levelek miatt már számosan voltak üldözésnek kitéve. — Egy ajándék sorsa. Filangieri herczeg, uno­kája az 1848. évből ismert nápolyi tábornoknak, nagybecsű múzeumát Nápoly városának ajándékozta. A lapok egyhangúlag magasztalták e nemeslelkü ajándékot, s a városi képviselők testületileg köszön­ték meg a polgárság nevében a herczeg ajándékát. Ezzel a dolog el lett volna intézve. Ekkor előállott az adófelügyelőség, és a herczegre tulajdonjog-átru­házása czimén 300,000 líra adót rótt. Filangieri erre személyesen fordult a pénzügyminiszterhez: »A kincstár engem 300,000 lírával akar megadóztatni azon múzeumért, melyet Nápoly városának ajándé­koztam. Én hát most így fogok tenni: a város, bár­mennyire sajnáljam is, a múzeumot megkapni nem fogja. A párisi Louvre ellenben fölajánlott számomra három termet, s én ez ajánlatot el fogom fogadni. A múzeum fölírása pedig ezt fogja hirdetni. Ez a mú­zeum Nápoly városának volt szánva, de az olasz kincstár kényszerítette annak tulajdonosát, hogy azt a külföldre küldje­. — A miniszter erre megígérte, hogy külön törvényjavaslatban fogja a ház elé ter­jeszteni, hogy a hasonló adományok adómentesek legyenek. — Színházi baleset. Londonban, a canterburyi Variétés-színház karzatán ült szombaton este egy gyermek, ki olyan nagy élvezettel nézte az előadást, hogy mindig kijebb hajolt a mellvéden, s egyszerre csak lezuhant a színház földszintjére. A közönség rendkívüli módon fölindult, és csak akkor csillapult le, a midőn a súlyosan megsebesült gyermeket elvit­ték a kórházba. — A féltékeny méregkeverő asszony. Haynau­­ban történt, hogy egy előkelő kereskedőnek menyasz­­szony lányát magához hivatá egy fogadóban megszál­lott asszonyság, azon ürügy alatt, hogy a vőlegény test­vére, és óhajt vele megismerkedni. A menyasszony engedett a meghívásnak és találkozott egy fiatal asz­­szonynyal, ki őt a legbarátságosabban fogadta s meg­kínálta borral, melyből a mennyasszony ivott is. A­mint azonban hazatért nagyon rosszul lett és az or­vosok constatálták rajta, hogy meg van mérgezve. Szerencsés kezelés után a menyasszonyt talán sike­­­rül megmenteni. A méregkeverés gyanúja rögtön az idegen asszony ellen fordult, kiről kiderült, hogy nem testvére a vőlegénynek, hanem egy boroszlói özvegy, kinek lehetett oka féltékenykedni a mennyasz­­szonyra , akkorra azonban már hazautazott Borosz­lóba. Kihallgatták, de ő tagadott mindent, é­s egy­szerre csak meghalt, mint mondák, szívszélhüdésben, mint később kiderült, megmérgezte magát is, mert látta, hogy bűne csakhamar ki fog derülni. Ez özvegy előbb menyasszonya volt ugyanazon vőlegénynek, de viszonyuk felbomlott, mert a vőlegény megtudott egyetmást az özvegy nem tiszta múltjából. Hogy a megmérgezett menyasszony életben marad-e, az még kérdéses. — A bűnbánó király. Néhány héttel ezelőtt Korea királya ellen, ki hűbérese a chinai császárnak, föllázadtak, s a királyt saját nagybátyja fosztotta meg trónjától. Egy chinai hadsereg erre bevonult az országba, és a rendet ismét helyreállította. Ezután a király népéhez a következő proclamátiót intézte: »Minthogy egyetlen erény sincsen meg bennem, az uralkodást már kilencz éve nagy rendetlenségek kö­zött vittem. Elhanyagoltam a közigazgatást és az igazságszolgáltatással nem törődtem semmit. E bot­rányért magam vagyok felelős. Ezért engem sok szerencsétlenség ért, de ezeket én magam vontam magamra. Sajnálom rosszaságomat, de fájdalom, már későn. Most tehát bevallom alá valóságomat. Vétkez­tem, midőn széjjel romboltam a templomokat és az isteneket imádni többé nem akartam. Vétkeztem, amidőn a hízelgők között­ kiosztottam népem pénzét. Vétkeztem, mert rossz hivatalnokokat alkalmaztam. S igy elvesztette a trón az én hibáim által minden tekintélyét. S igy csak természetes, hogy ha engem az istenek üldöznek, és népem gyűlöl. S ezért Szé­­­­gyenlem magam hűbéresem és népem előtt. De jobb s bulást ígérek, hogy az istenek, a császár és népem ezentúl meg legyen velem elégedve. — Az igazi sikkasztó ? Az insbrucki rendőrség a napokban egy idegent tartóztatott le, épen abban a perczben, a midőn az egy értékes aranyórát kinál­­gatott megvételre. A gyanús külsejű férfi, magát Kovács Györgynek nevezte s azt állitá, hogy ő budapesti illetőségű, a­hol az órát saját pénzén vásá­rolta. Az insbrucki rendőrség Kovács előéletére nézve távirati értesítést kért a budapesti főkapitányságtól, innen azonban azt válaszolták, hogy Kovács György­ről mit sem tudnak s ilyen nevű egyént nem is ismer­nek. A további kihallgatás alkalmával, a letartózta­tott most már azt vallotta, hogy őt Schlager-Ko­­vács Györgynek hívják. Ezt, az illető személyleírásá­­nak közlése mellett megint megtáviratozták a főkapi­tányságnak ; itt átnézték a körözött egyének névsorát, s a személyleírás után ítélve, azt hiszik, hogy a letar­tóztatott azonos Schlager György volt bródi vasúti pénztárnokkal, a­ki 2900 forint elsikkasztása után megszökött. E körülményről azonnal táviratilag értesítették az insbrucki rendőrséget. — A főváros heti statisztikája. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatása szerint, folyó év november hó 19-étől november 22-éig terjedő 47-ik héten, élve született 261 gyer­mek, elhalt 198 személy, a születések tehát 63 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 168 tör­vényes, 98 törvénytelen; nemre nézve 134 fiú, 120 leány. Halva született 16 gyermek, köztük 7 törvényes, 6 tör­vénytelen. A halottak közt volt 95 főnemű, 113 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 58.­­ Az összes elhal­tak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 14. Ez év 47 hetében élve született összesen 12,714 gyermek, el­halt 11,805 egyén, a születések többlete tehát 809. — Születések arányszám­ra 1000 lakosra : 35­4. Halálozások arányszáma 1000 lakosra 26­9. Elhaltak kora : 0—1 éves 58 , 1—5 évig 26, 5—20 évig 11- 20 — 30 évig 9, 30—40 évig 19, 40—60 évig 42, 60—80 évig 27, 80-on túl 6. — Ha­lálozások kerület szerinti kimutatása : I. kerület 12, II. kér. 14, III. kér. 19, IV. kér. 11, V. kér. 8, VI. kér. 33, VI. kér. 16, VIII. kér. 26, IX. kér. 16, X. kér. 6, egyéb kór­házi halott 16. — Fővárosi krónika. Megőrült és megnémult. Nagy László szücsségében, ki a nyul-utcza 36. szám alatt levő Szücs-féle gyárban volt alkalmazva, társai már régóta a búskomorság, sőt a csendes elmezavar jeleit észlelték. Teg­nap estefelé Nagy, hirtelen egy nagy sikoltással felugrott munkája mellől s kezeit mereven előre nyújtva, rángatódzó ajkakkal ki akart futni. Társai letartóztatták, rendőrt hívtak s előbb a józsefvárosi kapitányságra, innen pedig a Rókus-kór­­ház megfigyelő osztályára szállították, hol constatálták, hogy a szerencsétlen ember nemcsak megőrült, hanem mégis né­­mult. Egyetlen egy hangot sem tudtak kicsalni belőle. Lopások. Pettier Ferencz gárdonyi születésű 19 éves mészáros legény, Ladocsay Károly társának a ládáját feltörte, abból 50—55 frt készpénzt és egy zálogczédu­­lát ellopott és megszökött. — H­e­m­­­é­n Ignácz kereskedő bécsi utcza 5. sz. alatti lakásának előszobájából a reggeli órákban ismeretlen tettes egy 60 frt értékű téli kabátot 2 kulcscsal együtt ellopott. A részegség következménye: Dupper György 45 éves nős szent­endrei kőfaragómester, tegnapelőtt egész éjjel mulatva, hajnal felé többed magával kiment a sző­lőhegyre, ott egy szőlőtőkében megbotlott, elbukott és a bal lábát kitörte. Ma reggel bevitték a Bókus-kórházba. Engel Samu ügyvédjelölt, ki a főkapitányság épü­letében öngyilkossági kísérletet követett el, már teljesen föl­gyógyult és hétfőn vagy­­kedden elhagyja a Bókus-kór­házat. Fővárosi ügyek. — A fővárosi középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a tagok igen nagy számmal jelentek meg. Nagyér­­dekű előterjesztéseket tett a Il-ik ügyosztály a b­u­­dai hegyi vizek levezetése ügyében és a pesti vízvezeték ellátása iránt a bu­dai vizmű vizéből a Margithid alatt fektetendő csövek segélyével. A hegyi vizek levezetésének régi, még 1876—77- ből eredő terveit egy kiküldött bizottság szakszerűen megvizsgálta s a fölállított princípiumokhoz helye­sen alkalmazottaknak találta. A terv felöleli az ösz­­szes nagyobb vízlevezető árkok szabályozását, az eső­víznek oly módon való megosztásával, hogy a váro­son kívül új árkok segélyével az ördögárok megmen­tessék a nagy víztömegek beömlésétől. A főszempon­tok ezek volnának : A vízvezető árkok az utaktól el­választassanak, azokban közlekedési vonal nem le­het vén. Ennélfogva több út út építendő. A főbb árkok, miket lefolyási medrül a víz ma­gának ásott, csak vízbefogadási maximumjok erejéig tétessenek mellékárkok központjaivá. A felesleges víz, vagyis midőn kiömlés következtetik be, elvezettessék a lakott területeken kívül, feljebb, részint a Gellért­hegy felé, részint a másik oldalon a Dunába ömlő ár­kokba. Ekkor az ördögároknak nem marad több vize a legnagyobb zivatarban se, mint a mennyi medré­ben elfér. Javasoltatik e mellett a főváros kiránduló, vagy künn lakó közönsége részére alkalmas pontokon m­e­n h­e­l­y építése, a mikbe zivatarkor vonulni lehet. A bizottság az eljárt albizottság felülvizsgáló jelenté­­sét helyesléssel vette tudomásul s vita nélkül a terve­ket a közmunkák tanácsa elé terjeszteni határozta. Ha minden fórum hozzájárul, a részletes kiviteli mó­dozatok, sorrend stb. állapíttatnak meg. Azért a bi­zottság most a költségvetést sem bírálta. Ezután Wein János vízvezetéki igazgató terve olvastatott fel arra nézve, hogy a pestrészi lakosság vízzel való ellátására ma már a pesti vízvezeték a fogyasztás nagy emelkedése miatt alig lévén képes, a nagy budai vízmű igen bő víztartalmából a Margit­­híd alatt vezető cső segélyével vezettessék át a szüksé­ges mennyiség, a­mi jelenleg mintegy 10—12.000 köbmétert tesz ki, de az átvezetett vízmennyiség na­gyobb is lehet, ha még egy csövet fektetnek a Mar­­githíd alatt. A Clotild-utcza végén egyesülne e cső a pesti hálózattal. Az összes költség egyelőre 125 ezer frt s néhány hónap alatt kivihető a munka. Az összes költség a most képzelhető, majdani legnagyobb szükséglet kielégítése esetén 524.000 frt lenne, mert a budai szivattyú­telepek nagyobbítása, illetve új gé­pekkel ellátása történik ekkor nagyobb mérvben. Ezzel Wein nézete szerint a végleges vízmű kérdése örök időkre meg leszen oldva, mert a budai kavicsré­tegek vízszolgáltatása kimeríthetetlen. A vízvezetéki albizottság a tervet megvizsgál­ván, ennek az ülésén Zsigmondy Vilmos ellene mondott e terv helyességének s ellenvotumát jegyző­könyvbe vétetni kérte. Zsigmondy szerint a pesti ré­tegek azért nem szolgáltattak eddig elég vizet, mert a furatások nem elég mélyen történ­tek; a kőbányai sörfőzdékben egy bizonyos mészrétegig lemenő kutak igen kitűnő hideg vizet szolgáltatnak. Azért újabb furatásokat kell eszközölni. Az albizottság elfogadta a mind a két propositiót. Ajánlja a furatásokat (Wein hozzátételével, Káposztás-Megyer környékén is), és Wein tervét is ajánlja kivitelre, mert a futa­tások eredménye kétes és késői. A bizottság tárgya­lás alá vevén az ügyet, Preuszner József azt a megjegyzést tette, hogy Wein úr a pesti vizmű nem rég eszközök­ kibővítésénél is elszámította magát, mert 30—40 évi szükséglet fedezését tette kilátásba, s íme, mi az eredmény­e újabb szükség. Wein erre azt mondta, hogy 4 év óta a víz­fogyasztás rendkívüli módon növekedett. B­e­­­w­­­nk-­­­er Károly Wein tervére hosszabb és szakszerűség­gel kidolgozott német memorandumot olvasott fel, a­miben az egész tervet tévedésen alapulónak mondja s bizonyítja, hogy az nem fog segíteni szükségletün­kön oly arányban, mint Wein hiszi. Kiterjeszkedik a pesti vízvezeték kibővítésére, Weinnak akkori maxi­málta s felhozza, hogy ime a télen a Duna alacsony vízállása miatt a legnagyobb fennakadás volt a víz­szolgáltatásban. A vízszerzés kérdését külön szakbi­zottmány útján kérné tárgyaltatni, hová memorandu­ma is utasítandó volna. Scheich K. hangsúlyozza,­­ hogy Beiwinkler észrevételeire magyarul kíván felel­ni. Weinnak nem lehet szemére hányni azt, hogy sza­vát nem tartotta meg. A névleges szükségletnek eddigele mindig megfelelt. A budai kavicsrétegek kétszer nagyobbak mint a pestiek, azért onnan sok­kal több víz fog jönni. A furatásokat nem bánja, ta­lán találnak megint hideg helyett meleg vizet, mint az artézi kútnál. Patrubány G. főorvos a tanácskozási rend­re nézve elérkezettnek látja az időt, hogy a bizottság csak magyarul tárgyaljon. B­­ur lefordíthatta volna memorandumát magyarra is s igy olvashatta volna föl. A dolog érdemére nézve nézete az, hogy a fővá­rosnak vízre szüksége van s az, hogy az utóbbi évek­ben a vízvezeték kiterjesztetett, cardinális forduló­pontot képez városunk közegészségi ügyében. Onnan kell vennünk a vizet, a­hol van; Budán van jó viz s nekünk erre van szükségünk — nem az elméleti vi­tákra, a­mely térre ezt a kérdést is úgy látszik terel­ni akarják. Melegen ajánlja Wein tervét kivitelre. Gerlóczy megjegyzi, hogy Beiwinklernek a német felolvasást a bizottság engedte meg. N a s­z 11 Mór halogatást s messze útra terelési czélzatot lát Bei­winkler indítványában s a vízszolgáltatás szükségé­nek sürgősségétől áthatva pártolja a Wein-féle ter­vet. Helfy Ignácz szerint a Wein és Zsigmondy nézete nem állanak ellentétben. Ennek összegezvén a mondottakat, helyeslés közt jelenti ki, hogy a középítési bizottság a Zsig­­mondy-ajánlotta futatások mellett sürgősen ajánlja a Wein-féle átvezetés mielőbbi kivitelét. A Beiwinkler indítványa közakarattal mellőztetett. Ezután csekélyebb érdeklődés közt a IH-ik ügyosztály tárgyai intéztettek el. A Csepel rakparti Neugebauer-féle ház esküdtszéki kisajátítása előtt újabb alku végett a közgyűlés a dolgot a középítési bizottsághoz küldte vissza. Az egyezkedés most sike­rült s az érdekeltek 43,500 irtot kapnak. A b­u­d­a­­pécsi vasút szárnyvonalat kívánván vinni a Gel­lérthegy alja tájáig, a mérnöki hivatal a vonalat kitűzte a Sáros-fürdőhöz jövő végponttal. A köz­munka-tanácshoz fog terjesztetni a tervezet, me­lyen a Preuszner által más irányban javasolt vonal is ki fog tün­tettetni. Többen a végpontnak (indóház) közvetlen a Sá­rosfürdőhöz való vitelét javallák Buda érdekében, de ez a tárgy csak a közigazgatási bejárásnál fog végleg elintéztetni, hol mindenféle fórum és érdekeltség kép­viselve lesz. A Machlup-czég a Flóragyár meg­­nagyobbítását tervezvén (a közvágóhíd táján), miután mellette két oldalon magántelkek vannak, közterüle­tet kíván megvenni mintegy 10—12 holdat. Itt a szabályozási vonalat kellene változtatni s utczát fel­hagyni. Ezenkívül az általános csatornázási rendszer tervében ide szivattyúállomás van tervezve, a­minek a mekkorasága ma meg nem tudható. A bizottság az ajánlatot elutasítani javasolja; ha a czégnek tetszik, a másik oldalon terjeszkedjék. A tabáni templom tel­kéből a plébánia telkének, külön telekkönyvezés vé­gett való kihasítása ellen észrevétel nincsen. A hal­tér sarkán, a Wodianer-féle ház mellett levő Fényfi­­féle házból egy rész utczaszélesités végett elesik. A tulajdonosok kérvényére a mérnöki hivatal felkére­tik bizonyos előzetes kisajátítási terv készítésére. — Több aprólékos tárgy elintézése után az ülés 1/18-kor ért véget. — A fővárosi szervezési szabályzat fölülvizsgá­­lása. Még 1875-ben a közgyűlésben több oldalról felszólalások történtek a fővárosi hatóság szervezeté­nek és eljárásának complicált volta ellen, minek kö­vetkeztében azután a szervezési szabályzat intézkedé­seinek beható föl átvizsgálására, s a szükségesnek mu­tatkozó módosítások iránti javaslattételre bizottság küldetett ki. Ennek, valamint az 1876. évben kiküldött szervező-bizottságnak munkálkodása azonban teljesen megfeneklett, s a közgyűlés — megelégedvén a bi­zottsági működésekkel, — 1877. évben a tanácsra ruházta át azoknak teendőit. A tanács ennélfogva 1879. év elején a főváros szervezetének felülvizsgá­lása tárgyában terjedelmes javaslatot terjesztett elő, melyet azonban a közgyűlés kiegészítés végett visz­­szautasított hozzá. Ezen idő óta számtalanszor, külö­nösen pedig a költségvetések és a zárszámadások tárgyalása alkalmával, minden oldalról sürgették a közgyűlésen a fővárosi szervezet felülvizsgálatát, a tanács azonban — minthogy az illető szónokok be­szédeiből nyilvánvalólag kitetszett, hogy ők új szerve­zés alatt, a rohamosan növekvő munka daczára, a személyzet létszámának apasztását értik, s nem na­gyon vette szívére e sürgetéseket. Most, úgy látszik, a tanács is elérkezettnek látta az időt javaslatának bemutatására, s az I-fő ügyosztályt a szervezési mun­kálatok gyors befejezésére utasította. E munkálat — mely egyelőre csak az ügyosztályok újjászervezéséről intézkedik — végre a napokban elkészült és értesü­lésünk szerint lényegileg a következőket tartalmazza. Az elnöki ügyosztályon kívül tíz ügyosztály állítandó fel, u. m.: a jogügyi, középítési, magánépítési, kato­nai, adó- és illetékügyi, közegészségügyi, pénzügyi, közoktatásügyi, gazdasági, illetőség és szegényügyi osztályok. Ekként a jelenlegi IX-ik (ipar, rendészet és szegényügyi) ügyosztály feloszlatnék, s ügyköréből az iparügyek a jogi, a vásári, élelmezési és közvágó­­hídi ügyek az egészségügyi, a tűzoltás a gazdasági, s a lelenczügy a tanügyi osztálynak adatnék át. Ellen­ben a jelenlegi VII-ik (pénzügyi és gazdasági) ügy­osztály két külön osztályt képezne, s az illetőségi ügyek tárgyalására egy új osztály szerveztetnék, mely ezenkívül a jelenlegi IX-ik ügyosztálytól a szegény­ügyi tárgyakat is átvenné. A jelenlegi I. ügyosztály csak a jogügyeket tartaná meg, ellenben a személy­ügyeket az elnöki osztálynak adná át. A többi ügy­osztály a fenti módosításokon kívül jelenlegi munka­körét tartaná meg. A polgármester ügyköre teteme­sen növekednék, s úgy ő, valamint az alpolgármeste­rek az aláírások alól felmentetnének. Kimondatnék továbbá: az ügyosztályokban alkalmazott hivatalno­kok qualification a, a tanács elé tartozó ügyek korlá­tozása, s a közgyűlési ügyrend némely intézkedései­nek módosítása. A tanácsi ügyosztályok élén tanács­nok, illetve két ügyosztálynál jegyző, az elnöki ügy­osztály élén pedig a főjegyző áll. Az állandó szak­­bizottság száma reducáltatnék és a jelenlegi létszám 2 tanácsnokkal és 5 fogalmazó gyakornokkal szapo­­rittatnék. Ezen nagyfontosságu tárgyra vonatkozólag leg­közelebb megteszszük észrevételeinket. — Grácz város tanácsa azon kéréssel fordult fővárosunk tanácsához, hogy a köztemetői szabály­zatot, valamint a hullaház építésére vonatkozó terve­ket, költségvetést és szabályzatot használat végett küldje meg. Egyáltalában örvendetes jelenség és kétségkívül közintézményeink jó hírnevét tanúsítja, hogy a műveit nyűgat nagy városai újabb időben sű­rűen kérik Budapest főváros tanácsától egyik vagy másik közintézményünk szabályzatának és berendezé­sének közlését. " A II. ker. Komoróczy-párt a napokban egyesült a ke­reskedőkből és háztulajdonosokból alakult párttal, s megálla­pította, hogy oly egyénekre történjék a szavazás, a­kik az iparosok, kereskedők s általában a H. ker. lakosság különböző rétegeinek érdekeit kellően képviselik. Az egyesült pártot Komor­óczy Sándor elnök, Pfeiffer János másod­elnök, P­e­t­s­i­c­s Márk és Csepely Sándor alelnökök , továbbá K­á­ll­a­y Mihály és dr. G­ö­ő­z József jegyzők ve­zetik. Legközelebb f. évi dece­­mber 3-án (vasárnap) d. u. 4 órakor a medve-utczai »Fáczán« vendéglő termeiben közgyű­lés fog tartatni. — Választási mozgalmak. A VII. kerületi erzsébetvá­rosi clubbal egyesült választók a következő 15 tagú kijelölő bizottságot küldötte ki a fővárosi bizottsági tagok kijelölésére : Batizfalvy István, Braun Antal, Breuer Mór, dr. B­r­a­y­e­r Miksa, E­l­f­r­i­d Nándor, Glöckner Já­nos, Kohn Ignácz, K­r­á­n­i­k Ferencz,­­R­e­i­c­h Ignácz, Lefkovits Mór, Schlesinger Bálint, dr. Sza­bolc­s­i Izidor, Zatocsil Antal, S­t­r­a­u­s­z Béla és Schanzer Sámuel. Törvényszéki csarnok. Fegyelmi ügyek. A Curia fegyelmi ta­nácsa ma délelőtti ülésében tárgyalta S­z­á­k Jó­­zsef hevesi kir. járásbiró fegyelmi ügyét. Szák József a bíróságok szervezése alkalmával neveztetett ki já­­rásbiróvá, de mivel kötelességének megfelelni nem volt képes s nyugdíjaztatásáért se akart folyamodni, a főügyészség megindította a fegyelmi vizsgálatot. Mikor a törvényszék a járási és törvényszéki orvost orvosi megvizsgálatára kiküldötte, annak magát alá nem vetette. A kir. tábla ez év szeptember havában Szák Józsefet az 1871. IX. t. ez. 6-ik §-a alapján, testi fogyatkozás miatt, hivataloskodásra képtelennek találván, hivatalból való nyugdíjaztatását rendelte el. Ez ítélet ellen Szák József felebbezéssel élt, így került ügye a Curia elé, mely mai ülésében a kir. tábla ítéletét a hivatalból való nyugdíjaztatásra vonat­kozólag indokainál fogva helyben hagyta, az eljárási költségek fizetése alól azonban felmentette.­­ A k­i­r. ítélőtábla fegyelmi tanácsa ma délelőtt Szabó Miklós elnöklete alatt két fegyelmi ügyet tárgyalt, melyek tárgyalásánál a kir. főügyészséget dr. F­e­k­e­t­e Ödön kir. főügyészi helyettes képvisel­te. Az első vádlott Günther Viktor nyitrai tör­vényszéki aljegyző volt, kit hivatalbeli hanyagsággal vádoltak. A kir. tábla fegyelmi bírósága az első fo­­lyamodású bíróság fölmentő ítéletét rászólásra vál­toztatta. A másik vádlott Bartheldy Antal gyön­gyösi aljárásbiró volt, ki egy bűnügyben vizsgálattal lévén megbízva, a tanukat kihallgatta, a vallomási jegyzőkönyvnek is megírta a fejezetét s végét, mely­ben az foglaltatott, hogy a tanú előtt a jegyzőkönyv felolvastatott, aláírta, de a vallomásból egy szó sem foglaltatott a jegyzőkönyvben, helye üresen volt hagyva. Ezen jegyzőkönyvet azután átküldte a kir. ügyészséghez, mely e miatt fegyelmi eljárást indított ellene. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy ilyesmi már máskor is megesett rajta. A kir. tábla fegyelmi bírósága rászólásra ítélte. Egyesületek és társulatok. — A hírlapirói egyesület igazgató-választmánya e ha 2­ dikán, szombaton, d. u. 4 órakor ülést tart az irói és művészi kör helyiségeiben. Tárgy: a módosí­tott alapszabályok tervezetének folytatólagos tár­gyalása. — Elhalaszt­ot estély. Az V. ker. kör holnapra terve­zett családi estélye, a kör elnöke Hüttl Tivadar nejének halála következtében elhalasztatott. — A fővárosi Szabolcsmegyei kör deczember hó 4-én, hétfőn este 7 órakor az Arany Bas vendéglő kü­ön helyiségé­ben társas estélyt tart, melyen köztagok által bevezetett ven­dégek is szívesen láttatnak. Irodalom, színház és művészet. — »Marianne«-t ifj. Ábrányi Kornél új drámá­ját tegnap este adták először a várszínházban. A da­rab tetszett a közönségnek s a szerzőt a harmadik felvonás után ki is hívták, de nem volt jelen. — Coquelin és társulata már megérkezett Odessába s mint távirat útján jelentik, első előadását rendkívüli tetszés között tartotta meg. Coquelin, mint a »L'aventuriére« Hannibálja annyira elragadta a közönséget, hogy egy felvonás után nyolczszor tapsol­ták ki és elborították virágokkal.­­ A „Harmonia“ magyar zeneművészek társulatának igazgatósága f. évi deczember 8-án vasárnap d. e. 11 órakor a társulat zongoratermében a társulathoz kiadás czéljából beér­kezett zeneművek bemutatására reggélyt rendez, melynek mű­sora a következő : »Változatok«» »Szózat« témája fe­lett, vonós négyesre szerző Huber Károly, előadják Huber Károly, Gobbi Alajos, Pischinger Alajos és Szűk Lipót, nemz. zenedei tanár urak. 2. »E­s­t­e v­a­n m­á­r« ro­­máncz magyar irályban, A­g­g­h­á­z­y Károly, énekli S­z­e­n­d­­r­ő­i úr a nemz. szinház tagja. 3. »Keringik« zongo­rára négy kézre, V­é­g­h János, előadják Aggház­­ Ká­roly tanár és Rausch Károly urak. 4. »Népdalok« P­e­r­r­y Lajos, énekli S­z­e­n­d­r­e­i úr. 5. a) »H­a­n­g­v­e­r­­s­e­n­y-E­tude« Székely Imre. b) »Impromptu« G­a­á­l Ferencz, előadja Székely Irén k. a., a nemzeti zenede zongora-kiművelési osztályának növendéke. Idegenek névjegyzéke. Deczember 1. Angol királynő szálloda: Gróf Pejacsevics László bán, Zágráb. — Jankovics László főispán, Somogy. — Glavina Lajos főispán, Z. Egerszeg. — Urban Paula fldb.-né, Arad. — Just Ilona fldb.-né, Kassa. — Anassotti Miklós ban­kár, Bukarest. — Kalifay Ján polg. m. N.-Becskerek. — Schaffer Antal esperes, N.-Becskerek. — Grandjean József ügyv. N.-Becskerek. — Rózsa Ferencz, Poppovits P. birtoko­sok, N.-Becskerek. — Jeszenszky Sándor k. közjegyző, Besz­­terczebánya. — Damzenberg Iván igaag, Prága. — Daldozva Salv. mérnök, Madrid. — Zselin Henrik mérnök, Basel. — Rufsesser Ignácz ékszerész, Bécs. Erzsébet szálloda , Földváry J. és fia fldb. Szűcsi. — Csapó J. magzó, D.­Földvár. — Sunyál R. tiszttartó, Buják. — Koszka P. m. kir. csendőrhadnagy, Szeged. — Kovács J. hivd­. Debreczen. — Weber G. hivd­. Kocs. Juhász M. hivatalnok Ipolyság. Fehér hattyú szálloda : Glaser J. gyakornok, Losoncz. — Deutsch D. gazdáik. Surány. — Klein M. kdő, Árokszál­lás. — Kohn J. kdő, Kisbér. — Singer M. kdő, Győr. — Kohn F. iparos, Győr. — Ábrahám M. fldb. Bugyi. — Adler N. fldb. Tarcsa. Fehér ló szálloda: Kubini J. fldb. Deés. — Mártonff­y Gy. fldb. Szanáth. — Rosenfeld M. fldb. Szoboszló. — Szilvai E. fldb. Girált. — Kreuth Gy. ügyvéd, Pászthó. — Weisz A. ügyv. Bécs. — Pósfai L. gyógysz. Szeged. — Engel K. kanári­madár idő, Hárcz. — Hoffmann J. kir. postamester, Ujver­­bász. — Niedermann J. gyáros, Esztergom. — Mandl J. kdő, Isasaegh. — Braun A. kdő, Bécs. — Bruckner J. Sopron. — Helmer A. kdő, Altenmarkt. Holzwarth-Frohner szálloda, Galy N. kirt. P. Egyed. — Unterhalter M. és neje, Bécs. — Wolf Y. titkár, Bécs. — Back Gy. kdő, Bécs. — Berényi J. igazg. Kolozsvár. — Tsibull G. felügyelő, Dorog. — Kaufmann C. mérnök, Pilsen. — Horn M. krkdő, Esztergom. — Ebbel J. kdő, Mannheim. — Schmid­­hofer kdő, Mannheim. — Dellheim J. kdő, Mannheim. — Senk M. krdő, Nyitra. Hungária szálloda: Bartalovics J., képviselő, Zágráb. — Németh Irma, birtokos, Sziget. — Sztehló O., épitészi raj­zoló, Kassa. — Franzender F., kereskedő, Gleivitz. — Eggen­­hofer J., kereskedő, Esztergom. — Schlesinger M., kereskedő, Turn-Szeverin. — Schefftel M., kereskedő, Bécs. — Fischer J., kereskedő, Bécs. Magyar király szálloda: Boh A., képviselő, zágráb. — Spirics Gy., képviselő, Koprenitz. — Roheim N., birtokos, Zombor. — Kissfaludy J., ügyvéd, Pécs. — Frankl V., igazg., T.­Kanizsa. — Szijjártó J., plébános, Kecseliget. — Thunhardt J., mérnök, Mitrovitz. — Fischer Gy., magánzó, Győr. •— Török A., gazdatiszt, Kercseliget. — Hepke T., könyvkeresk., Fehértemplom. — Reiszmann J., kereskedő, N.-Várad. — Tempes E., kereskedő, Bécs. — Railing A., kereskedő, Mün­chen. — Kammergruber Zs., kereskedő, Lugos. — Silvester M., kereskedő, Lengenlois. — Schlesinger S., kereskedő, Mis­­kolcz. — Felber F., építész, M.-Egress. — Weber P., molnár, M.-Egress. Nemzeti szálloda : Lévay A., k. tanácsos, Vág-Sellye. — Soltz Gy., k. erdő tanácsos, Selmeczbánya. — Winsch K., birtokos, Keszthely. — Somogyi E., birtokos, Keszthely. — Borcsányi A., birtokos, Nyitra. — Girsik J., igazgató, Kolos,­vár. — Mr. Andersen F., magánzó, New-York. — Neumeister O., kereskedő, Berlin. — Mayer M., kereskedő, Győr. — Rosen­berg A., keresk., B.­Almás. Orient szálloda: Dobay K., földbirtokos, Naszód. — Hauser S., földbirtokos, Tolna. — Kossuth A., földbirtokos, Hunya. — Mattyasovszky G., magánzó, Rózsahegy. — Dr. Löffler J., ügyvéd, Bécs. — Dr. Schauman E., orvos, Bécs. — Beer J., kereskedő, Brünn. — Hoffman K., kereskedő, Berlin. — Büchler H., kereskedő, Boroszló. — Bien M., regálebérlő, Rajek. — Stern L., kereskedő, Miskolcz. — Bruckner M., ke­reskedő, Eger. — Deutsch J., kers., N.-Várad. — Roth L., ke­reskedő, Debreczen. Pannónia szálloda , Sipos O. földbirtokos, Nagyvárad. — Kegl S. földbirtokos, Püspök-Alay. — Kessler J. spiritus gyáros, N.-Szeben. — Dr. Schenk A. orvos, Beregszász. — Nagy W. gazdász, Felső-Tatta. — Jerney M. gazdász, Do­­rosma. — Zagyva L. jegyző, Mezőtúr. — Révész A. hivatal­nok, Arad. — Lászy W. ügynök, S.-A.-Ujhely. — Ornstein B. keresk., Nagyvárad. — Harangi S. keresk., Miskolcz. — Schwarz S. keresk., M.-Vásárhely. — Zagyva J. magánzó, Debreczen. — Miesz G. assz. magánzó, Brassó. — Ascher H. F. igazgató, Grácz. — Pfeffer 8. földb., Tápió-Szele. Pária szálloda.— Letzter L. fényképész, Szeged. — Cavallier mérnök, Bécs. — Möller K. hivatalnok, Szombat. — Friedmann A. kereskedő, Károlyvár. — Ulritz L. keresk., Léva. — Kohn E. kereskedő, Bécs. — Gleitzmann 8. keresk. Krakó. — Kanitzer B. keresk., Enying. — Dick M. kereskedő, Miskolcz. Tigris szálloda : Mayer R. ügyvéd, Bécs. — Wiener S. kereskedő, Temesvár. — Ungar B. kereskedő, O.­Moravitza. — Stemlik S. hivatal., Sopron. — Lőwy J. tanító, Aranyos- Maróth. Vadászkürt szálloda, Seitz V. képv., Zágráb. — Wla­­hovits J. ügyvéd, O.-Becse. — Dembinszki Gy. tanár, Bécs. — Dukay J. tanár, O.-Kanizsa. — Fuchs A. keresk., Bécs. — Engelstein F. keresk., Krakó. Kivonat a hivatalos lapból. Deczember 1. Árverések a fővárosban. Berger Emanuel 1063 strab. ingói X. Kőbánya mázsa­ utcza 8599. sz. deczem­ber 6. — Szetela Éva 2465 strab. ingatlana IV. torony utcza I. sz. február 31. — Mayer J. Arno 486 forint és 50 ktra­b. ingói VH. Damjanich utcza 27. sz. decz. 2. — Radvaner Simon 644 frt és 30 krra b. ingói V. Géza utcza 8. sz. decz 4. — In­­dulffy Gesz Miksa 317 forint és 30 krra b. ingói VI. sugárút 70. sz. decz. 4. — Brankovics Páter 345 forint és 40 krra b. ingói I. Döbrentei utcza 19. decz. 7. Árverések a vidéken: Nagy Mihály 8972 frtra b. ingatlana január 11. Zala-Egerszegen. — Stern Lina 2200 írtra b. ingatlana febr. 26. Várkály község. — Nováko­­vich Lotzko 3388 frtra b. ingatlana deczember 10. Neuzina. — Milojkov Zsiva 1706 forintra b. ingatlana deczember 23. Gaád község. — Kiss Mária 1032 frtra b. ingatlana decz. 12. Kis Oroszi. — Mészáros János 624 frtra b. ingatlana január 2. Pócsmegyer. — Sárközy Sándor 443 frtra b. ingatlana január 2. Pócsmegyer. — A kassai bor- és hu-fogyasztási adónak ár­verése deczember 18. — Venner Katalin 1318 forint és 50 litra b. ingatlana decz. 29. Szentesen. Ősöd. Mezőffy Ágoston ellen, csődbiztos Varvik An­tal tömeggondnok Meisner Kálmán, január 14. Budapest. Pályázatok. A szegedi törvényszéknél I. osztályú jegyzői, és II. oszt. jegyzői és egy aljegyzői áll. 4 hét alatt. — Postamesteri állomás (Háromszék megye) Zágon község 1 hét alatt. Időjárás deczember­­ reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © = szélcsend ; O “ tiszta, derült 3 ® — V* felhős ; 3 «= "/i felhős ; © = •/ť felhős ; 9 = borult; • I eső ; * = hóeső ; A = jég ; = ■= köd ; OO — gőz ; "TM zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak , Európában. A nagy légnyomás (765—768) a continens északkeleti, a depressió (752—755) annak déli ré­szében, az Adriai tenger felett van.­­ A depressionális he­lyen erős szelekkel az idő borús, részben csapadékokkal; az északi félben változó, északkeleten hideg, Oroszországban erős fagygyal. Hazánkban: Többnyire északias, részben délke­leti mérsékelt szelekkel a hőmérséklet keveset változott, a légnyomás északkeleten nagyobb lett.­­ Az idő észa­kon és a nyugati félben hideg, éjjeli fagygyal, száraz, többnyire közepes derült, reggeli köddel, keleten enyhébb, változó felhőzettel, helyenkint csapadékkal.­­ A múlt hó 29-én előre jelzett hideg idő derülő jellegével végződik s változó jelleget öltve jövőre hideg éjjelekkel s több csapa­dékokkal lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Északkeleten változó, délnyugaton boros időt várhatni, helyenkint hóval, esővel, északon éjjeli fagygyal. # Léff- Szél A hó­ Állomások nyomás iránya és mérsék,lt Csapa- felhS­«*»700+ fa?) tótban' Wt Arad........................... 61.2 ENY 1 —1.9 1 . Besztercze............. ... ... ... ... Beszterczebánya .. 60.4 K 1 —5.1 — 3 Budapest ................ e6.9 K 1 —1.4 — 9 Csáktornya............. 58.9 K 1 —2.6 — 3 Debreczen....... 81.0 DNY 1­­0.6 — 9 Eger............................ 61.2 ÉNY 1­0.5 — 9 Eszék................ 57.4 ÉNY 4 —2.0 — a Fiume......................... 54.7 ÉK 5­4.7 — a Késmárk................ 62.3 K 3 —2.8 * 3 a Keszthely ................ eo.1 ÉNY 1 —3.6 — a Kolozsvár............. ei.6 K 1 0.6 11 a Magyar-Óvár......... 60.9­­ —4.2 a Máramaros-Sziget go.6 @­1.0 2 a Nagy-Enyed ........ 64.4 ÉNY 1 3.0 29 Nagy-Szeben.......... 60.6 ÉNY 1­­0.8 1 3 Nagy-Várad ............ 60.4 K 1 1.2 — a Orsova.................... 61.7 DK 2 1.8 — a Pancsova................... 58.6 DK 1 —2.1 — a Selmeczbánya .. .. 60.9 K 2 —5.4 — a Sopron........................ — @ —8.4 — a Szatmár-Németi .. 59.5 DK 2 1.8 — a Szeged.................... 59.9­­ _9.8 _ · Sepsi-Szt-György — ÉK 1 0.5 1 a Szolnok ................. 61.7 1 -1.5 - · Temesvár.............. 62.0 ÉK 2 —1.0 — · Trencsén.................... 62.4 DK 1­­3.5 — Q Ungvár....................... 59.0 DK 1 1.0 40 9 Zágráb........................ 58.8 ÉK 2 —0 6 — 9 Bécs............... 61.0 DK 1 —3.1 — 9 Bregenz................... 59.1­D 1­0.8­1 .1 Konstantinápoly.. 62.0 EK 2­8.7 — a Lesina................. — _ _ — _ Pola............................ 52.6 K 4 4.8 — a Prága.......................... 61.1 K 2 0.1 — 9 Sulina....................... 65.0 ÉK 3 2.0 — 9 Serajevo................ 55.0 © 0.0 — 9 Színházak. Budapest, szombaton, deczember 2-án. Nemzeti színház. Hajós Zs­ ur vendégjátékául: A zsidó nő. Nagy opera 5 felv. Irta Seribe, fordította Jakab I., zenéjét szerzette Halévy. A császár * # * Brogni Ney Leopold Pauli Rugiero Tallián Alberti Szekeres Eleázár Hajós Zs. Eudoxia Maleckyné Recha Bermann 1-ső ) . , Szálai 3-ik ) 201­1' Körösi Herold Újvári Holnap, vasárnap : A Rantzau k. Várszínház. Először Az első évforduló. Ered. vigjáték 1 felv. Irta Mu­rai Károly. Ezt megelőzi: Egy kényes ügy. Végül : Egy játszma piquet. Népszínház. LILI. Énekes színmű 3 felv. írták Hennequin és Millaud. Ford. Ewa Lajos és Fáy J. Béla. Ze­néjét szerz. Hervé. Személyek: Antonin Tihanyi De la Grange Andorfi Sainte Hypothése Kassai Rompan prof. Horváth René Eőry Bouzincourt Komáromi Bouzincourtné Klárné Amelie ) . Antoine­­ Henr A. Victorine, Nagy I. Mme. Vienbois Victorné Mme. Grandsée Szirmai M. Mme. Anderson Tóvári A. Jerome Kovács Holnap, vasárnap . Uj betanulással és uj szereposz­­tással harmadszor: fatinicza. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Láng Lajos.

Next