Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)
1882-12-20 / 111. szám
Igen is, meg kell, hogy illesse, ha fel akarják az elnöki szék iránti tiszteletet tartani. (Felkiáltások jobbfelől: Rendre!) De akkor szükséges, hogy az elnök úr is tartsa magát rendreutasításaiban a komolysághoz. (Nagy mozgás és zaj a jobboldalon. Rendre! Rendre! El kell venni tőle a szót! Az elnök csenget, és az élcelődésektől tartózkodjék, mert az elnöki tekintély oltalma elsősorban az elnök kezébe van letéve és az elnök magaviseletétől függ. (Nagy mozgás jobbfelől. Helyeslés a szélső balon.) Elnök: A képviselő úrtól nem fogadok el semmiféle utasítást. (Zajos helyeslés jobbfelől, mozgás a szélsőbalon) Én nem élczeltem. A képviselő úr azt mondotta, hogy pártfelei részéről is e véleményt terjeszti elő (Ellentmondás a szélsőbalon: Csanády Sándor feláll és szólni akar. Zajos felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Én nem szoktam élrelni senki felett, de épen mert a képviselő úr úgy nyilatkozott, azzal is motiváltam, hogy amíg lehet, őt nem szólítom meg, pedig a képviselő úr több oly kifejezést használt, amelyért meg lehetett volna szólítanom; de mikor azután oly kifejezést használ, amelyet, hogy lehet-e a képviselőházban használni, méltóztassanak megítélni, kénytelen voltam őt megszólítani. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélsőbalon.) Helfy Ignácz és Szilágyi Dezső nem fogadhatják el a törvényjavaslatot azon okoknál fogva, melyeket már a költségvetés tárgyalásakor elmondottak. Tisza Kálmán miniszterelnök: Csak igen röviden kívánok pár szót szólani, követve az előttem szólók példáját, kik szerintem is igen helyesen, hivatkozva a költségvetés tárgyalása alatt különben is elmondottakra, most egyszerűen indokolták a kormány iránti bizalmatlansággal a törvényjavaslat el nem fogadását. Ha mégis szót kérek, teszem ezt főleg azért, hogy pár igen rövid megjegyzést tegyek Helfy J. képviselő úr beszédére. Te hát! Én nem akarom az annyiszor elmondottakat ismételni, nem akarom ismételni mindazokat, mik nemcsak elmondattak, de a tények által is igazoltattak az ország pénzügyeire nézve, a mennyiben ezek, daczára az 1875-ben előre alig láthatott, de bekövetkezett eseményeknek, rendezettebbek és a mennyiben az ország hitele tényleg javult. Tények ezek, melyeket tagadni lehet, de melyeket eltagadni lehetetlenség, mert ezekről ismétlem, maguk az események beszélnek. Meg kívánom még jegyezni, hogy bármennyire óhajtandó is, hogy az ország költségvetésében deficit ne legyen, bármennyire szükséges is, hogy azon deficit lejebb szállíttassák, bár Helly képviselő úrral szemben én is ez alkalommal csak egyszerűen állítom, hogy deficitünk határozottan lejebb is szállott, mégis megjegyzem, hogy a deficit nagysága nem egyedüli mértéke egy állam pénzügyei mibenlétének. Függ ez rendezettségétől, függ hitelének mibenlététől is, de nem csupán a deficit számtételétől. (Helyeslés jobbfelől). A másik, amit megkívánok jegyezni az, — és itt sem ismétlek, —, hogy én meglehetős gonddal tanulmányoztam más államok parlamenti történetét, és láttam abból, hogy ha nagy kérdések, mint Angliában is a választási reform vagy a gabonatörvény nagy izgalmak után a törvényhozás kebelében megoldottak, azok kik ellene voltak, többnyire csak egy, legfelebb két választáson megpróbáltak ellenkező többséget alkotni, de ha az ország ismételten kimondta helyeslését az alkotott törvény felett, nem érezték magukat jogosultaknak az ország illetékesen nyilvánított közvéleménye fölé helyezkedni, hanem feladatuknak azt tekintették, hogy a létező törvény keretén belül igyekezzenek az ország jóvoltát és a nemzet fejlődését előmozdítani. (Élénk helyeslés jobb felől. Közbeszólás a szélsőbalon. De nem államjogi kérdésekben!) Így történt ez másutt is. Ennek kell a természetes lefolyásnak lenni, ahol rendezett parlamenti viszonyok állanak fenn. Nem mondja azért, nem köteles mondani, és én sem mondom, hogy minden úgy történt, akkor amikor történt, amint óhajtottuk volna, amint talán kellett, vagy lehetett volna! De mondom, a nemzet ismételt jóváhagyó nyilatkozata után a feladat az adott téren igyekezni a haza javát előmozdítani. (Élénk helyeslés! jobb felől.) Csak azt kívánom még hozzátenni, hogy Helfy képviselő úr azt állította, hogy a most még le nem tett nyolc évi kormányzat alatt azon közjogi helyzet szempontjából hátrább mentünk. Ő most nem hozott fel példákat, felveszem azokat, ha fel fogja hozni, de határozottan ismétlem és nyilvánítom ma is, hogy egyetlen egy esetet sem mutathat fel, a melyben Magyarország jogaiból, a melyeket, nevezetesen az 1867. XII. t. sz. biztosított, egy jottányi is elengedtetett volna. (Mozgás. Zaj szélső bal felől.) Helfy Ignácz. (Közbeszól.) Hát a magyar csapatok összevegyülése az osztrákokkal? (Zaj a szélső bal felől.) Tisza Kálmán miniszterelnök : Bocsánatot kérek, ha az iránt, hogy (Halljuk! Halljuk!) szabad legyen ideiglenesen és átmenetileg néhány csapatban vegyesen szolgálni, a törvényhozásnak külön beleegyezése, külön törvényben kéretik és az megadatik, ezt jogcsorbításnak csakugyan nem lehet nevezni. (Élénk helyeslés jobbfelől) mert ez épen tényleg constatálja a fennálló jogot és annak gyakorlását. (Élénk helyeslés jobbfelől.) De tehát sem erről, sem a mellesleg felemlített Boszniáról, amelylyel szemben annyiszor elmondottuk kölcsönösen nézeteinket, most részletesen beszélni és az elmondottakat ismételni nincs helyén. (Úgy van jobbfelől.) Én teljesen elismerem a t. képviselő urak jogát, akik a jelen kormányban nem bíznak, hogy ezen törvényjavaslatot el ne fogadják, azonban azt hiszem, hogy ők is hasonlag elismerik azok jogát, kik bíznak a kormányban, hogy rá szavazzanak. Ez azután a parlamentarizmus törvényei szerint történik az, aminek történnie kell, hogy ha többen vannak a bizalmatlankodók, átadjuk nekik a helyet ; ha azonban kevesebben vannak a bizalmatlanok és többen akik biznak , megtartjuk helyeinket és igyekszünk legjobb tudomásunk szerint az ország javát előmozdítani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ajánlom a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Madarász József szerint a miniszterelnök elfeledkezett arról, hogy az 1867-iki viszonyokhoz is viszonyítva rosszabb a mai helyzet. Angliában a toryk és whigek egyesültek az alkotmány megvédésére; nálunk a többség üt réseket az alkotmány sánczain. Az 1878-iki kiegyezés az állam életét támadja meg; anyagi sülyedés, erkölcsi romlás felé vezet a mai út. A nemzet meg fogja változtatni ezt a rendszert remélt szónok, a király hozzájárásával is, de ha nem, a karja ellenére is. Az 1867-ik kiegyezést úgy tépi szét egykor a nemzet, mint ő a kezében levő papirost (szóló, a kezében levő papirost széttépi s földre szórja. (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) Szólásra senki sem lévén feljegyezve, elnök a vitát bezárja s következik a szavazás. A ház úgy átalánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadta a törvényjavaslatot. A nemzeti szinház kitatarozása. Következett a budapesti nemzeti színháznál a tűzveszély elleni életbiztonsági és építésrendőri tekintetekből szükségessé vált és foganatosított építkezések, átalakítások és javításokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rakovszky István előadó : Tisztelt ház ! Méltóztatik tudni, hogy a múlt évben történt szomorú események s azoknak tapasztalatai következtében átalánossá vált azon óhaj, hogy a budapesti nemzeti színházban is sürgősen tétessenek meg azon intézkedések, melyek elsősorban a tűzveszélyt magát lehetőleg megnehezítik, ha már azt egészen lehetetlenné tenni nem lehet, és azok, amelyek ily veszély esetén a színházlátogató közönség életbiztonságára szükségesek. A belügyminiszter ennek következtében a szükséges előkészületeket és intézkedéseket megtevőn, ezeknek alapján a nyári szünetek használtattak arra, hogy a legújabb tanulmányok és a tudomány vívmányai szerint a jelzett czélból tökéletesen átalakíttassék a budapesti nemzeti színház. A törvényjavaslat indokolása részletesen sorolja elő mindazon építkezéseket, átalakításokat és javításokat, amelyek ott létettek; a pénzügyi bizottság azokat nemcsak helyeseknek és czélszerűknek, hanem szükségeseknek és nélkülözhetetleneknek is találta; valamint meggyőződött a pénzügyi bizottság arról is, hogy szükséges volt ezeket a nyári szünetek alatt eszközölni, mert különben, ha akkor nem tétetik meg, az egész építkezés és átalakítás, ismét egy egész évvel késedelmet szenvedett volna. A nyári szünetek alatt a képviselőház nem ülésezvén, nem maradt más hátra a belügyminisztérium részéről, mint egy külön törvényjavaslatban kérni az általa tett intézkedések utólagos jóváhagyását és a tett költségeknem póthitel útján való engedélyezését. A pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot ennélfogva átalánosságban elfogadásra ajánlja, a belügyminiszter intézkedéseit jóváhagyatni és a kért 141,300 frtnyi póthitelt megadandónak véleményezi. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) A ház erre a törvényjavaslatot úgy átalánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadta. A külügyi helyzet. Következett a bejelentett interpelláció megtétele. Ugron Gábor hivatkozva a sajtóban felmerült azon két fontos hírre, mely szerint Oroszország nagy hadikészülődéseket tesz Orosz-Lengyelországban, és hogy Ausztria és Magyarország Németországgal kölcsönös véd- és daczszövetségre léptek már évekkel ezelőtt. A következő kérdést intézi a miniszterelnökhöz : 1. Mi a valóság abban, hogy egyfelől Ausztria és Magyarország, másfelől Németország szövetséget kötöttek volna ? Ha szövetséget kötöttek, van-e azon helyzetben a kormány, hogy arról felvilágosítást adjon: hány évre, minden avagy csakis bizonyos eshetőségek bekövetkezésére van a szövetség kötve ? 2. Van-e a kormánynak tudomása Oroszország hadi készülődéseiről ? Ha tudomása van, látja-e oly intézkedések megtételének szükségét, melyek minden meglepetés ellen biztosítást nyújtanak ? Igen kérném az elősorolt körülményeknél fogva a t. miniszterelnök urat, hogy bár röviden is, jelen alkalommal nyilatkozni méltóztatnék. Tisza Kálmán miniszterelnök, T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem ugyan minden irányban az interpellációra, mert ily természetű interpellatióra úgy ex abrupto felelni, nem mindig helyes — de annyiban felelhetek reá mindjárt, hogy eleget tegyek azon kívánságnak, melyből a t. képviselő úr kérdését főleg hangsúlyozta, t. i. az átalános nyugtalanítás szempontjából, mely mint a képviselő úr mondá, a pénzintézetek mérlegére is befolyással bír. Én, mint meggyőződésemet merem határozottan nyilvánítani, hogy mindazon hírek, melyek hírlapilag közöltettek, részint teljesen alaptalanok, részint nagyon túlzottak, ésannyira, hogy az európai békét ma veszélyezettnek tekinteni nem lehet. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor a miniszterelnök válaszát semmisnek mondja. Kérdi, mely hírek alaptalanok és melyek túlzottak? Az alaptalan-e, hogy Németország és monarchiánk között szövetség köttetett, s az a hír túlzott-e, hogy Oroszország ellenünk készülődik ? A háborús hírekkel szemben meg kell nyugtatni a közvéleményt. Szaló elvárta volna, hogy a miniszterelnök ne a szokásos modorban kitérjen ily fontos kérdés elől. Mert ha úgy nyilatkozott volna, amint kötelessége lett volna az előbb kifejtett okoknál fogva, akkor szóló elmondta volna azt is, hogy Oroszország elleni bármily háború esetében biztosan számíthat Magyarország kormánya egész Magyarország összes pártjainak támogatására (Helyeslés) és számíthat a a magyar nemzet lelkesedésének és odaadásának teljességére. (Általános helyeslés) Nem veszi tudomásul a választ. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Annyiban igen örülök, habár reám nézve nem is volt a t. képviselő úr nyilatkozata igen hízelgő, — mégis anynyiban örülök, hogy felszólalt, mert ő, legalább amint látom, félreértette nyilatkozatomat. Meglehet, én nem mondtam elég tisztán, tehát módot adott nyilatkozatomat megmagyarázni. Én előrebocsátottam és ismétlem, hogy a kérdések, melyeket a t. képviselő úr tett, oly természetűek lévén, melyeknél minden szó megfontolandó, így rögtönözve válaszolni nem lehet. (Helyeslés.) De hivatkoztam arra, hogy a képviselő úr interpellációját főleg azzal indokolja, hogy a háborús hírek folytán nyugtalaníttatik a közvélemény és hogy ennek befolyása van a tőzsdékre, a hitelintézetek és más intézetek mérlegére, s ezért azt mondtam: ezen szempontból tehetek nyilatkozatot. Már én azt hiszem, hogy maga ezen előrebocsátás tisztán kifejezte — de ha nem tette volna, most határozottan nyilvánítom, — hogy én úgy az alaptalan, mint a »túlzott« szót egyesegyedül a háborús hírekre értettem s értem most is. És ha a t. képviselő úr nem tartotta eléggé tisztának vagy érthetőnek ez iránybani nyilatkozatomat, bátor vagyok azt mondani, hogy nem tudok semmi olyat — vagy ha tetszik, tudom, hogy nincs semmi olyan — ami a békébe vetett reményeket, melyekkel eddig voltunk, megingathatná. (Helyeslés jobbfelől). Ez, úgy hiszem, elég tiszta és praecis válasz. (Több hang balfelől: Ma!) Most nem mondtam, hogy ma, egyébiránt az a szó, hogy ma, nem azt teszi, hogy szerdán nem, csütörtökön vagy pénteken pedig igen — ezt szokták az emberek érteni — és azért, mert láttam, hogy némelyek a »ma« szó alatt ily értelmet keresnek, most mellőztem ezt a szót. (Helyeslés.) Egyébiránt arra nézve, amit a képviselő úr mondott, hogy nyilatkozatot tett volna, bátor vagyok megjegyezni azt, hogy — hála istennek — ily nyilatkozatra nem mondom: ma, hanem ez idő szerint nincs szükség. De én azt hiszem, hogy az ország határain belül és kívül mindenki meg van arról győződve, hogy ha azon veszély valamikor — adja Isten sok idő múlva — bekövetkeznék, akkor az Magyarország fiait együtt fogja találni. (Élénk helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! A misztererelnök úr felvilágosítása után előbbi nyilatkozatát, van szerencsém tudomásul venni. (Helyeslés). A ház erre a választ tudomásul vette. A holnap d. e. 11. órakor tartandó ülésén a ma elfogadott törvényjavaslatok fognak (harmadszor felolvastatok Ülés vége déli 12 órakor. VIDÉK, Nagy-Kanizsa, decz. 19. (Eredeti tudósítás.) Itt helyben a szélsőbalpárt vezérei nagy plakátokon hirdetik Unger Alajos képviselő úrnak egy táviratát, melyben az iskolai subventio ügyében fényes győzelemről illetőleg elégtételről és a helybeli iskolai hatóság hanyagságáról van szó. Olvastuk Unger Alajos képviselő úrnak interpellációját, melyre nézve az a megjegyzésünk, hogy a képviselő úrnak aligha mondotta városi közeg, hogy a subventio megtagadtatok, mert a képviselő úr tudtunkkal városi közeggel vagy valamely hatósági tisztviselővel nem érintkezett, s hogy itt, habár a subventio 3 év óta nem utalványoztatott, senki sem hitte, hogy az megtagadtatik, ilyent tehát nem is mondhatott, kortesfogásul nem is használhatta. Legújabb: Oberbank kivégeztetése. Trieszt, deczember 20. (Eredeti távirat.) Oberdank Vilmost ma reggel háromnegyed 7 órakor a laktanya nagy udvarán kötéllel kivégezték. Az ítéletet Willenbacher bécsi hóhér hajtotta végre. A végrehajtáshoz csupán a Weber-gyalogezred legénysége volt kirendelve. Az ítélet kihirdetése alkalmával s azután is a végpillanatig, Oberdank hidegvérüleg viselte magát és visszautasította a vallás vigaszát. Az ezredtábori lelkészével azonban hosszasan társalgók. Oberdank ezredének egyenruháját viselte, s midőn kérdezték, hogy óhajtja-e még egyszer látni rokonait, élénken tiltakozott ez ellen. — Ételt és italt nem vett magához, hanem folytonosan cigaretteket sziki (N. Fr. Pr.) hírek. Deczember 20. Hivatalos. Kitüntetés. Ő felsége Osgyáni József budapesti lovasrendőri felügyelőnek, a közbiztonság terén tett jeles szolgálatai elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozta. — Nemeség és névváltoztatás. Ő felsége Skopecz János, Skopecz Ödön és Skopecz Gizella egri lakosok, továbbá Skopecs András és Skopecz Ferencz privigyei, valamint Skopecz Antal nezseti és Skopecz Gyula nagybányai lakosok és törvényes utódaik, vezetéknevüket — magyar nemességük épségben tartása mellett »Ötömösy«-re átváltoztathassák. — Alapszbályok A »solti 48-as polgári olvasókör« és a »mezőkövesdi polgári olvasókör« alapszabályai, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Posta. Söpte vasmegyei községben, a marosvásárhelyi pályaudvarban, továbbá Nagy-Geresd sopron megyei községben folyó évi deczember hó 21-én postahivatal lép életbe. — Ügyvédi kamara. A balassagyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Somoskeöy István füleki ügyvéd elhalálozása, Szigyártó Sámuel kir. tanácsos losonczi ügyvéd pedig önkéntes lemondása következtében — az ügyvédek lajstromából kiterültettek, s az előbbinek irodájára nézve a halaszthatatlan teendők teljesítésére Kovács József füleki ügyvéd neveztetett ki gondnokul. — A honvédségből. Ő felsége Schöpf Pál szolgálaton kívüli viszonyban levő honvéd-hadnagynak, a czimzetes főhadnagyi jelleget adományozta. — Kinevezések. A magyar királyi igazságügyminiszter Dr. Gedeon László nagyváradi kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanezen törvényszékhez jegyzővé, Horváth György nagyváradi kir. törvényszéki joggyakornokot pedig a tenkei kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter, Gerencsér János szent-gotthárdi kir. járásbirósági írnokot a németujvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Személyi hírek. Hohenlohe herczeg főudvarmester Bécsből. Patyánszky Emil főispán Lugosról Budapestre érkeztek. — Gróf Kuun Géza Parisba utazott, innen pedig Florenczbe megy, hogy mindkét helyen nagyobb nyelvészeti munkája érdekében tanulmányokat tegyen. — Fogarasról írják lapunknak: Fogarasmegyében mind ez ideig nem volt tankerületi tanítói testület, daczára annak, hogy az 1868. XXXVIII. t. sz. 147. § elrendeli, hogy a községi, felső nép és polgári iskolai tanítók kötelesek tanítói testületekké alakulni. F. hó 11-én végre megtörtént az, aminek már legalább egy évtizeddel ezelőtt kellett volna történni:az alakuló közgyűlés megtartatott Fogarason. A tantestület elnökévé: Gagyi Samu, polg. isk. tanító, alelnökké Imre István ref. isk. igazgató, jegyzővé: Nagy Károly polg. isk., pénztárnokká : Traub József izr. tanító választattak meg. Az eddig beiratkozott tagok száma 19. Ezek közül 11 a fogarasi áll. polg. iskolánál, 4 a ref., 2 az izr., 1 a r. kath., 1 pedig a f.-porumbáki áll. e. iskolánál működik. Nemzetiségre nézve: román 1, szász 1,magyar 17, német 1. E megye 87,000 főnyi népességé- nek túlnyomó része román; azután következnek (számra nézve) a szászok s csak harmadik sorbana magyarok (a népesség 1x/2 százaléka.) A fen nebbiekben röviden jelzett népességi viszonyok világosan megmagyarázzák, hogy e tanítótestület megalakulása miért maradt ily későre, valamint azt is, hogy miért számlál az csak 19 tagot. — Királyi adományok. Ő felsége a déli ref. egy.házközségnek, temploma helyreállítására, száz forintnyi segélyt, a kékkúti római katholikus templom helyreállítására száz forintnyi segélyt adományozott. — Ugyancsak ő felsége a király és a királyné, a besnyői kapuczinus zárda helyreállítására ötszáz forintnyi segélyt magánpénztárukból adományoztak. — A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint dr. Adler Alfréd (lak. V. főút, 27. sz.) dr. Winter Miksa (lak. V. Bálványutcza, 26. sz.) és Záborszky Béla (lak. Szt.Háromságtér, 6. sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek; Marossy Károly váczi ügyvéd és kamarai tag önkéntes lemondása folytán fenti lajstromból kiterültetett; Aranyossy Kálmán az ügyvédek lajstromából kiterült ügyvéd irodája részére gondnokul kinevezett dr. Hauer Sándor budapesti ügyvéd ezen tiszte alól felmentetvén, helyébe gondnokul Adamis Lajos újpesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki; végül, hogy Vezekényi Gyula irsai ügyvéd , és kamarai tag lakhelyét Irsáról Budapestre, ezen kamara székhelyére tette át. — Am. kir. államvasutak budapest-zimonyi utvonalának budapest-szabadkai és kiskörös-kalocsai részei mentén Soroksáron, Taksonyban, Laczházán, Dömsödön, Kunszentmiklóson, Nagyálláson, Szabadszálláson, Fülöpszálláson, Csengődön, Kiskőrösön, Vadkerten, Halason, Kisszálláson, Kelebián, Keczelen, Öreg-Csertőn és Kalocsán felállított vasúti üzlet-távirda-állomások állami és magántáviratok kezelésére is felhatalmaztattak, és ebbeli működéseket megkezdették. — Vakmerő betörés a Lipótvárosban. Ma éjjel a betörők ismét a Lipótvárosban levő templomtéri bazárt választották működésük helyéül. Ezúttal egy ékszerész-boltot törtek fel és a mintegy 4000 frt értékű összes ékszerkészletet ellopták. Az esetről a »Hircsarnok« a következő részleteket közli: A bejörők a templombazár 60. szám alatti Schwarz- féle papírkereskedés külső, vaspléhvel bevont ajtaját álkulcs segélyével felnyitották, a belső üvegajtónak egyik alsó nagy üvegtábláját betörték és azon át a papírkereskedésbe hatoltak. Itt a baloldali fal mellett álló két kézi gyorsajtó közt az egy tégla vastagságú falban valamely hegyes vaseszköz segélyével — melynek nyomai a falon meglátszanak — oly nagyságú lyukat vájtak, hogy azon egy sovány ember átférhetett. E nyíláson át a szomszédos 59. szám alatti Grosz József-féle ékszerüzletbe hatoltak. Itt az asztal két fiókját kihúzták és kiürítették, úgyszintén a belső üvegszekrényt és a kirakat gyanánt szolgáló mozgatható üvegszekrényt is, melyekben az ékszerek legnagyobb része volt elhelyezve. A belső szekrény mögött a fal mellé egy régi nyolcz záru vasláda volt a padlózathoz erősítve, melyet a betörők kiemeltek és előre vitték. Itt a ládát felfeszítették, mely alkalommal tetejének mintegy centiméter vastagságú széle betörött. A láda kifeszített sarkai közt egy fadarabot találtak, melylyel a betörők a láda tetejét támasztották meg. A ládában számos értékes ékszer és az üzlet leltárát tartalmazó könyv volt, ezt a betörők szintén elvitték. Mikor itt a munkával készen voltak, a nyíláson át távoztak, de egy közönséges csontnyelű házikést hagytak vissza az asztalon, melynek durván élesített pengéje a vakolattól poros volt és melynek nyelén a csont és az aczél közt mésznyomok láthatók, mintha azt kőmivesek használták volna hosszabb ideig. A betörők az ékszerüzletben csak néhány csekély értékű email fülbevalót és egy medaillont hagytak hátra. A kár mintegy 4000 forintra rúg és az ellopott ékszerek Grosz összes vagyonát képezték. A betörők a papírkereskedésben is feltörték az Íróasztali fiókját, de abban csak 60 kv aprópénzt találtak, miután Schwarcz a pénzt minden este lakására szokta vinni. A betörést Grosznak a neje vette észre, ki reggel 7 órakor az üzletet felnyitotta. A kérdőre vont éjjeli őr azt mondja, hogy ő reggeli 6x 2 órakor arra volt, de nem látott semmi gyanúst. A betörést csak hajnalban követhették el, mert szemközt a Krauth-féle kávéház éjfélutánig nyitva szokott lenni. Az ellopott ékszerek nagyobbrészt arany és ezüst lánczokból, arany és ezüst órákból, nyakékekből, fülbevalókból, medaillonokból, gyűrűkből, melltűkből, kézelő- és inggombokból, drágakövekből, stb. állanak s ezen kívül a régi összetörött arany tárgyakat is elvitték. Grosz ma délelőtt jelentést tett az esetről a rendőrségnél s az ellopott tárgyak jegyzékét — a mint arra emlékezett — bediktálta. A rendőrség kiküldöttei még a délelőtt folyamán megjelentek az üzletiben a helyszíni szemle felvétele végett s egyúttal a nyomozást a legerélyesebben megindították. — A keletindiai örökség. A tegnapelőtti tárgyaláson Malfatti jezsuitát hallgatták ki először. Elmondta, hogy Pawel bárót egy ismeretlen úr mutatta be nála 1874-ben. A báró elmondta neki, hogy Amerikában áttért a katholikus hitre, de mikor elbeszélte az áttérés módját, látta, hogy formahiba csúszott be. Ő (Malfatti) , tehát értesítette Gasser püs-pököt, hogy az áttérésnél történt mulasztást az egyházmegyében divó mód szerint hozzák helyre. A püspök meghatalmazta Malfattit ennek megtételére, s I Pavel báró előtte tett hitvallást. Linzer József szobrász, ki ez ügyben irnokoskodott, azt vallja, hogy tanúja volt egyszer, mikor a báró rendeletére Widmayr Mária egy csomó levelet vitt ki a konyhába, ahol azokat a báró elégette. A levelekben, mint értesült, az örökség felvételére vonatkozó határidő megállapítások voltak s könnyen kellemetlenséget okozhattak volna. A tanú továbbá bejelenti, hogy Groszmaier megbízta, hogy a 12.000 forintot saját jószántából adta azzal a meggyőződéssel, hogy a jó ügyért áldozza fel. Az elnök nem fogadja el a bejelentést. Schober Mihály szatócsot hallgatták ki ezután, akitől a báró 500 forint kölcsönt kapott s 1500 forint kötelezvényt kapott érte. Schober Stafffer Katalinnak is adott több száz forintot, miért egy 12.000 forintos kötelezvényt adott neki. Az összeg az örökség fölvétele után lett volna fizetendő. Schober még 500 frtot kölcsönzött a bárónak, de ezt az öszszeget a Hanselbauernak nevezett ember adta. Ezután belépett Oberhäuser, kit Hanselbauernak hívnak. Ez megigérte a bárónak, hogy a kölcsönzött összegért nem indít pert. De mivel megtudta, hogy Pavel tagadja e tartozást, megboszankodott s jelentést tett. A báró még e tárgyaláson is tagadta, hogy tartozik Hanselbauernak, de mikor ez megmutatta a kötelezvényt, elhallgatott. Sticker Katalin 200 forintot adott Widmayr Máriának, de ha tudta volna azt, mint ma, hogy mily stádiumban van az ügy, nem adta volna oda. Aphalter Katalin szakácsné 1300 forintot áldozott. Duttner Jakab, aki 3500 forintot adott, nejével együtt jelenik meg a kihallgatáson. Neje elmondja, hogy elhitették vele, hogy a báró csoda által jutott a hagyaték papírjaihoz. A báró ugyanis Londonban egy közkönyvtárban volt, egyszerre egy ember egy nagy könyvet hozott neki, azután hirtelen eltűnt. Ebben a könyvben voltak az írások. Ő meg volt győződve, hogy nagy vagyont kap a kölcsönzött pénzért. A tegnapi tárgyaláson az elnök röviden összegezte az esküdteknek a tényálladékot. Következett erre különféle levelek és átiratok fölolvasása. Az innsbrucki postahivatal átirata szerint vádlott összesen 1700 forintot vett föl Prágából ; dr. Caterini római ügyvéd leveléből kiviláglik, hogy ő a tiroli érdekeltektől költségeinek megtérítését és két százalékot követelt. Lord Windham egy levelében jogosaknak állítja a tiroliak követelését. A délutáni ülés folyamán az államügyész megtartotta plaidoyerját, bőven kiterjeszkedve az örökség történetére s kifejti, hogy az egész ügy tisztázását mindenki utópiának tartotta. Porter védő Pawel fölmentését kérte, nemcsak a saját maga, hanem mindazok nevében, kik a vállalathoz pénzzel járultak. Ha a tiroli esküdtek oly embert csalónak nyilvánítanának, ki csodálatos buzgósággal karolta föl az örökösök ügyét, csak akkor tűnnék ki végleg, hogy ez ügyben minden további lépés hiábavaló, s a kiadott pénz örökre elveszett. Az esküdtek verdierje egyhangú vétkesre szólt. Az államügyész indítványozta vádlottnak a nemességtől való megfosztását. A védő rendkívüli elnézést kér. A törvényszék ítélete hét évi nehéz, böjttel szigorított börtönre szólt. Ez ítélet ellen a védő föllebbezést jelentett be. — Fővárosi krónika. Rablótámadás a főváros közelében. Kanyó Ferencz műkertész segéd tegnap jelentést tett a rendőrségnél a következő vele történt esetről : Tegnapelőtt este 7 óra körül a Kálvin téren menve keresztül, két uriasan öltözött ismeretlen férfi szólitotta meg, hogy a velük levő napszámossal a koffert segítsen a csömöri útra vinni, miért 1 frtot át is adtak neki. A csömöri után az ismeretlenek egy korcsmába betértek s kijövet onnét jó borravaló ígérete mellett rávették, hogy a koffert a versenytéren túl segítse vinni, hol kocsijuk várakozik. Ott a lapályban egy egyszerű kinézésű ember várt az ismeretlenekre, kiknek egyike felszólita Kanyót, hogy óráját s lánczát adja át. Kanyó ezt megtagadta, mire pisztolyt szegeztek mellének s lelövéssel fenyegették. Erre Kanyó megadta magát. 35 forintos óráját és lánczát átadta a gazembereknek De azok nem elégedtek meg vele. Lehúzták ruháit, kezeit lekötözték derekához, lábait összekötözték s igy a földre lökve kocsijokkal elhajtottak, ott hagyva Kanyót magával tehetetlenül a hideg éjszakában. Kanyó hiába próbálkozott megszabadulni kötelékeitől, nem tudott. Végre reggel 4 órakor egy zöldségárusnő észrevette s megszabadította kínos helyzetéből. Az ismeretlen rablókat keresi a rendőrség. Levéltolvaj. Pech Jenő pinczért tegnap este a hatvani utczában egy rendőr rajta érte, midőn a levélgyűjtő szekrényből egy levelet kilopott. Pech Jenő már hasonló lopásért egyszer fogva volt. Letartóztatták. Lopás lóvasúti kocsiban. Svoboda Mária tegnap este a m. államvasút indulóházánál lóvasúti kocsira ülve útközben észrevette, hogy valaki 13 frtot tartalmazó tározóját kilopta zsebéből. „Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. (x) A »Tisza« biztosító társaság 9-dik rendes közgyűlése folyó hó 15-én tartatott meg Debreczenben. Az összes előterjesztések a közgyűlés által tudomásul vétettek és a felmentvény a kormányzóságnak megadatott. Igazgatósági tagokul.Posszert János, Stenczinger Károly, Ujfalussy József és Varga Ferencz urak három évre újból megválasztottak, választmányi tagokat pedig: Bay Ferencz, Zoltán Fer, Mayer Fer, Gaál Elek, ifj. Csáthy Károly, Miskolczy Lajos és Katz Jakab urak lettek választva. Budapesti áru- és értéktőzsde. December 20. Gabonaüzlet. Búzát ma gyengén és többnyire alárendeltebb minőségekben kínáltak, a vételkedv mérsékelt, az irányzat szilárd maradt, úgy, hogy a forgalomba jött 8000 mmázsa változatlan árakon kelt el. Más gabonanemekben igen kevés eladások történtek szintén változatlan árak mellett. A mai napon történt eladások közül a következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tisza vidéki600 mm. 80-5 k. 10 frt 10 kr, 100 mm. 80 k. 10 frt — kr, 100 mm. 80 k. 10 frt — kr, 100 mm. 79 5 k. 9 forint 85 kr, 300 mm. 79 k. 9 forint 90 kr. 100 mm. 78 k. 9 frt 50 kr, 100 mm. 78 k. 9 frt 85 kr. Pestmegyei: 100 mm. 797 k. 10 forint, 100 mm. 79-5 k. 9 frt 65 kr. Fehérmegyei: 100 mm. 76 k. 9 forint 95 kr. 100 mm. 77*2 k. 9 frt 40 kr. Aradi: 300 mm. 788 k. 9 frt 35 kr. Bácskai: 200 mm. 79’2 k. 10 frt, 100 mm. 78 k. 9 frt 85 kr. Északmagyarországi: 100 mm. 79 k. 9 frt 30 kr, 100 mm. 78 k. 9 frt 8 kr, 100 mm. 78.5 k., 100 mm. 77‘5 k. 9 frt 20 kr, 100 mm. 78'5 k. 9 frt 25 kr, 200 mm. 77'5 k. 9 frt 20 kr, 100 mm. 77’5 k. 9 frt 15 kr. 100 mm. 77 k. 9 frt 25 kr. 300 mm. 77 k. 9 frt 35 kr. Tengeri: 100 mm. 5 forint 50 krajezár, 200 mm. 5 frt 50 kr. $ Zab: 2100 mm. 6 forint 30 kr, 200 mm. 6 forint 10 kr, 300 mm. 6 frt 40 kr, mind készpénz fizetés mellett. A határidőüzlet szilárd irányzatban mozgott. Eladatott egy rakománybúza tavaszra 9.45 kron. Tengeri 2—3 krral szilárdabb. Zab és repere változatlan. Jegyzéseink : Szokványbúza tavaszra 9.43—9.46. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.08—6.12. — Szokványazb tavaszra 6.45—6.50. Káposztarepcze 1883. aug.sept. 138/8—134/8. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) Már mostan csak az ellenkező áramlat söpör mindent maga előtt, t. i. az, mely a múlt hét bágyadtságával ellenkező irányban van. Hozzájárul még az ultimo közeledése, mely a nagy découvert folytán nagymérvű fedezéseket fog igényelni. — De ami a nap eseménye, az különösen hazai esemény, t. i. Tisza Kálmán miniszterelnök kijelentése az országgyűlésen ma reggel, hogy a béke nincsen fenyegetve. Ezen kinyilvánítás szilárdította meg a vásárokat. Jegyzéseink a következők : Magyar 4 százalékos aranyjáradék 84.50— 84.65—. Magyar 5 százalékos papírjáradék 83.60— 83.75. Osztrák hitelintézet 280.30—281—280.50. — Magyar hitelbank 270.50—270—271.—. Magyar leszámítoló bankrészvények 90—90.55—90.25. — Osztrák államvasuti részvények 33975—340.50. A zárlat 11 óra 15 perczkor szilárd. A déli tőzsdén a hangulat még inkább javult, mert akkor jött Tisza Kálmán nyilatkozata a tőzsde tudomására. Jegyzünk: 6 százalékos aranyjáradék —... 4 százalékos aranyjárad. 84.65. — 5 százalékos papirjáradék 83.75. — Osztrák hitelrészvények 281.50— 280.20. —• Magyar hitelrészvények 271.50—270.75. Leszámítoló b. 96—89.75. Osztrák államv. 341.—. Anglo 115.50. Unió b. 109.60. Drasche 152—153. Molnárok és sütők 355—358. Kőbányai tégla 263.—. Iparbank —.— Alaguti részvények —.—. Arany és valuták engedtek. Napoleon arany 9.48/2. London —.—. Márka 58.55. Díjtételek még mindég drágák, holnapra 5—51/a frt, egy hétre 13—15 forint, egy hóra 23 —25 forint. A zárlat 1 óra 30 perczkor csendesebb realisatiók következtében. Uj aranyjáradék 84.65, papirjáradék 83.72x/2. Osztrák hitelrészvény 280.30. Magyar hitelrészvény —.—. Leszámítoló 89.78—90. Osztrák államvasuti részvények —.—. Előfordult kötések. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 84.65—84.67x/s, magyar 5 százalékos papirjáradék 83.75, magyar általános hitelbank 272— 270.75, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 90.25 —89.75, osztrák hitelintézet 281.50—280.10, bécsi biztositó társulat 235. Erzsébet-malom 222—223. Drasche-féle kőszénbánya és téglagyár 152.50—152. Vízállás 1882. deczember 20. Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Lállg Lajos. Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik fölött alatt fölött alatt Duna Tisza Pozsony 2.17 — áradó M.-Sziget 0.92 — apadó Komárom 2.48 — apadó Beregsz. — — — Budapest 2.98 — apadó Sárosp. — — — Mohács 4.95 — apadó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 6.14 — áradó Újvidék 5.85 — áradó Szolnok 6.75 — áradó Pancsova 5.48 — apadó Szeged 6.78 — áradó Orsova 4.85 — apadó Köröz Dráva B.Gyula — — — Barcs — — — Eszék — — — Maró* Arad — — — Száva Sziszek — — — Bég* Mitrovicza — — — Temesvár — — — Nyílt tér. Mint elsőrangú befektetési papírt ajánlom a pesti magy. kereskedelmi bank &°o-os zálogleveleit, melyek biztosítékául körülbelül 32.000,000 frt becsértékű fővárosi ingatlanok szolgálnak. A jelenlegi záloglevélforgalom circa 8.000,000 frt. Ezen, különösen megtakarítások befektetésére igen alkalmas papírok nálam a hivatalos árfolyam szerint kaphatók. F ni o L st T Budapesten, m. kir. udvari váll fi b II S üzér,Deik-utcza, 1182