Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)
1883-06-20 / 168. szám
a kir. törvényszék előtt. Vallomásod igen nagy fontosságú, de mindenekelőtt azt is tudtodra adom, hogy édes apád és mostoha anyád ellenében tanúskodni nem tartozol , hogyha vallomásodnak folyamán előjönnek olyan körülmények, amelyek édes apád, vagy mostoha anyádra vonatkoznak, azokat a körülményeket elhallgathatod, hanem az idegenek irányában tanúskodni tartozol. Ki voltál már hallgatva többszörösen: először a vizsgálóbíró hallgatott ki Tisza-Eszláron, megkérdezett az iránt, hogy várjon Solymosi Eszter leánynak eltűnéséről tudsz-e valamit. Akkor mit mondtál ? Tanú: Legelsőbben azt mondtam, hogy nem tudok semmit. Elnök: Azután később elvittek Nagy-Faluba Recsky csendbiztoshoz. Mi történt Recsky csendbiztosnál ? Tanú: Recsky csendbiztos úrnál az történt, hogy ott azt mondták nekem, hogy valljam be szépen ha tudok róla, mert különben örökös rabságban leszek. Tehát ki vallottam magamtól. Elnök: Tehát Recsky csendbiztosnál éjjel azt mondták neked, hogy valid ki, mert különben örökös rabságban leszel, hogy tehát ne légy örökös rabságban, elkezdettél vallani, és mit vallottál? Tanú : Az 1882-ik évben, midőn összegyűltek a tiszaeszlári zsidók s ott voltak idegenek is.Schwarz Salamon tiszalöki metsző és a téglási metsző, a kinek nevét nem tudom 8 vagy */*9 óra tájban, kezdődött az ima és tartott 11 óra utánig. Akkor eltávoztak az izraeliták. Schwarcz Salamon és a téglási metsző maradtak és azt mondták, hogy imádkozás végett maradnak a templomban én eltávoztam apám házába, később egy koldus zsidó ember, aki pénteken jött hozzánk és szombatig ott maradt, egy három vagy négy éves fiúval, és apám behitt egy leányt, a koldus zsidó pedig bevezette Solymosi Esztert a templomba, azt mondván neki, hogy valamit ki akarnak hozatni vele. Későbben, úgy 14 óra múlva a templomból jajgatást hallottam. Oda szaladtam az ajtóhoz, de miután nem tudtam kinyitni, a kulcslyukon néztem be, és láttam, hogy Solymosi Esztert a téglási és tarczali metszők lenyomták a földre, és Schwarz Salamon megvágta a nyakát, a vért kieresztette és egy cserép fazékba öntötte. Azután négyen a templomba mentek, úgy mint "Weiszstein Lázár, Lustig Sámuel, Junger Adolf és Braun Ábrahám, és azzal én eltávoztam a templom ajtaja mögé , nem tudtam hová tették a kulcsot, de miután a tiszaeszlári zsinagógában Solymossy Esztert meggyilkolták, én a kulcsot megtaláltam a pitvarablakban és bezártam a külső ajtót. Hogy a holttestet hová tették, azt nem tudom. Elnök: Tehát nem láttad, hogy hova tették a hullát? Scharf Móricz: Úgy képzelem, hogy kivitték a pitvar ablakán és a szalmába eltették, azután pedig a Tiszába dobták. Scharf József: Le van ez írva nálad fiam ? (Mozgás.) Az elnök csendet int.).... Alásan instálom a tekintetes tszéket én nem hallgathatom, hogy engem az én fiam akarjon megöletni. Elnök: Megjegyzem, hogy az ön fia egy szóval sem vádolta. Scharf József: Én is ott vagyok, ahol a többi; követelem hogy mondja meg, hogy ki tanította őt erre a hazugságra. (Nagy mozgás a közönség körében.) Elnök: Scharf Móriczhoz fordulva: Ismered a tiz parancsolatot, mely azt mondja, hogy hamis tanúságot ne tégy felebarátod ellen ? Scharf M: Ismerem. Elnök: Hasonlóképen tudod az írásból, milyen nagy büntetése van annak, aki hamis tanúságot tesz ? Scharf M: Igenis tudom. Elnök: Mindezeket tanultad. Ez, amit a kir.tszék előtt előadtál, mind igaz és megtörtént dolog ? Scharf M.: Igenis. Friedmann Bernát védő: Ngs elnök úr! Éppen ezen pillanatot tartom alkalmasnak arra nézve, felhívni ngos elnök úr figyelmét, hogy méltóztassék a tanútól megkérdezni azt is, hogy tudja-e, miszerint itt azért, amit e tvszék színe előtt mond, a törvény oltalma alatt áll, és ha igaz és nem valótlan az, nincs hatalom a világon, aki a miatt őtet bánthatná, fenyíthetné, kínozhatná ? Ő itt szabadon a nyilvánosság és a törvény oltalma alatt van, ha tehát azt érzi magában, hogy nem igaz, amit vall, ne féljen és mondja meg az igazat. Elnök: (Scharf M.-hoz fordulva.) Ha ezt a figyelmeztést megértetted, felelj rá a legjobb lelkiismerettel, érted-e ? Hogy ha te igazat mondasz, ne félj, nem bánt, nem bánthat érte senki sem. Scharf Móricz : Én elmondom , mit tudok, többet nem mondhatok, mint amit tudok. Elnök: Igaz-e, hogy téged, midőn először Recskynél beszéltél, fenyegetések közt indítottak volna bizonyos vallomások tételére ? Scharf Móricz: Engem nem bántott Recsky csendbiztos úr se pandúrjaival, se szóval, se egy ujjal is. Elnök : Hát későbben akkor, midőn a törvényszék előtt állottál szólt-e neked valaki másképen, mint, hogy a tiszta igazságot add elő ? Scharf Móricz: Nekem nem szólt másképp senki sem. Elnök: Az is állíttatik, hogy téged betanítottak volna arra a beszédre, amit előadtál ? Scharf Móricz : Engem nem tanított reá senki sem. Elnök: Ismered-e, mily roppant nagy bűntény az, melylyel te ezen embereket vádolod ? Scharf Móricz: Igen is tudom. Eötvös Károly : Nagyságos elnök úr ! Tekintetes törvényszék ! Példátlan ugyan az én tudomásom szerint, legalább az én gyakorlatomban nem fordult elő hasonló eset, mindamellett azt a kérést kell intéznem a tekintetes törvényszékhez, hogy méltóztassék megmagyarázni ennek a tanúnak, hogy nem tartozik ám ő Henter várnagy kezei közé visszamenni, hanem szabadon lesz bocsátva ezen tárgyalás után és méltóztassék hozzá azon kérdést intézni, hogy ezt a vallomását nem tudja-e versben is elmondani? (Nagy mozgás és zaj a közönség közt. Elnök: A tárgyalás komolyságát ennyire profanáim nem engedem, erre csupán ez lehet a feleletem. Eötvös Károly: Bocsánatot kérek, verseket tudok, melyek megjelentek nyomtatásban Scharf Móricz vallomásáról, tehát ez a kérdésem nem alaptalan. Elnök: Ezt a kérdést nem teszem fel. Eötvös Károly: Akkor első kérésemet legyen kegyes megmagyarázni, hogy t. i. a tanú nem tartozik többé a várnagynak őrizete alá visszamenni. Em.: Nem tartozik. (Scharf Mhoz fordulva): Tudod, hogy mehetsz, a hova akarsz ? Scharf M. tanú: Tudom, hogy szabadon mehetek, ahova akarok, szabadlábra helyeznek. (Tetszésnyilatkozatok a közönség körében.) Elnök: Figyelmeztetnem kell a t. közönséget, hogy minden tetszés- vagy nem-tetszésnyilatkozattól tartózkodjék ; jeleztem már előbb is, hogy nagyon nagy sajnálatomra esnék valami komoly eszközhöz nyúlni a végett, hogy ezt magakadályozzam. Legyenek türelemmel és maradjanak csendesen. Schwarcz Salamonhoz fordulva: Megértette a fiúnak a vádját ? Schwarz Sal.: Hallottam hogy beszélt, de egy sem értettem felőle. Elnök: Fordulj hozzá Móricz, és mondd meg neki, hogy mit csinált ő! Scharf M.: Maga is ott volt a tiszaeszlári zsinagógában . 8 vagy */19 órakor bejött a templomba és vagy 11 óráig tartott az isteni tisztelet. Azután maga ott maradt a két sakterrel, akik jöttek Téglásról és Tarczalról. Schwarcz Salamon: Én ott maradtam ? Scharf M.: Ott maradt és az a rongyos zsidó, aki ott volt mi nálunk, behívta Solymosi Esztert és bevitték a templomba, rácsukták az ajtót és meggyilkolták.(Schwarcz Salamonhoz fordulva .)Maga elvágta a nyakát, a többiek tartották és a vért cserépbe öntötték. Schwarz Salamon: Hát hogy mondhatsz te ilyet, te gazember! Elnök: Ő azt mondja, hogy azon leány meggyilkolásánál maga olyképpen vett részt, hogy maga vágta el a nyakát, őt azonban ne akarja semmivel sérteni. Tessék felelni a tanúnak, de nem sérteni! Schwarz Salamon: Én nem sértem, csak azt kérdezem, hogyan mondhat olyat, ami nem igaz. Funták: Ez ngs. elnök úr oly jelenség, mely magyar igazságszolgáltatás folyamában még nem igen fordult elő; kérem tehátságodat egész tisztelettel, méltóztassék az eljárási rideg szabályoktól kissé eltérni és a vádlottaknak annyi tért engedni, hogy tanú irányában a vád tekintetében állást foglalhassanak. Elnök: Csak azt nem engedhetem semmikép, hogy valami sértőt mondjon a vádlott a tanúnak. Funták: Sértőt nem, mert azt mondja, hogy hogyan mondhatsz ilyet, az nem sértő és ha védekezni akar irányában, és ki akarja mutatni állítása tartatlanságát, nagyon kérem a tek. törvényszéket, hogy ezt megengedni méltóztassék. Elnök: Az ellen nincs kifogásom, hogy a maga védelmét előadja, csak sértésnek nem akarom kitenni a tanút. Eötvös Károly: Azon véleményben vagyok, hogy a vádlott is intézhet a tanúhoz kérdést, az ügyviteli szabályok ezen jogot biztosítják és nagyon kérem, méltóztassék ezen jogot ennek a vádlottnak megadni. Elnök: Még nem is kérte. Én őt felhívtam, hogy feleljen a vádra. Eötvös Károly: Ő kérdést akart intézni tanúhoz. Elnök (Schwarczhoz): Feleljen tehát rá, mit tart ezen előadásra nézve. Schwarcz: Azt mondom, hogy az nem igaz Bebizonyítom, hogy ez lehetetlen; bebizonyítom a szentírással, (derültség a közönség körében) bebizonyítom a világtörténelemmel, bebizonyítom élményeimmel , hogy lehetetlen, hogy egy izraelita vallási szempontból gyilkosságot véghez vihessen. Azt látja mindenki, hogy ez a fiú erre tanítva van, úgy mondja, mintha mesélne. Scharf M.: Én nem vagyok betanítva. Elnök: (Wollner vádlotthoz.) Értette, hogy e fiú azt mondja, hogy maga vezette volna a leányt templomba ? Wolner: Értettem, de miért nem mondta nekem ezt, ez a fiú, a vizsgálóbíró előtt ? Soharf Móricz: Akkor azt mondta a vizsgálóbíró úr, hogy ne szóljak egy szót se, majd eljön az ideje, amikor ezt szemébe mondhatom. Wollner: Az nem igaz, mert akkor is szemembe mondhatta volna. Scharf Móricz: Akkor a vizsgáló bíró úr mondta, hogy nincs itt az ideje, hogy ezt szembe mondjam magának. Wollner (Scharf Móriccz): Az nem igaz, amit te beszélsz, mert mikor a templomból kimentem, mindjárt früstökölni mentem. Scharf Móricz : Mert akkor már meggyilkolták a leányt, Solymosi Esztert. Azután jöttek ki a templomból és elmentek ebédelni. Buxbaum (németül): Nem igaz, amit ez itt beszél. Der Hund! Der Lauskert... (Zaj.) Székely Miksa: Bátor vagyok kérni a nagyságos elnök urat, méltóztassék figyelmeztetni a tanút, hogy szemébe nézzen Buxbaumnak. Elnök: Nézz szemébe! Buxbaum : Szemembe mered mondani, németül mondd! Scharf Móricz: Elmondom de magyarul. Székely Miksa (Scharf Mórhccz: Nézz a szemébe, ne a bíróságra. Scharf Móricz (Buxbaum felé fordulva.) Maga is jelen volt akkor, mikor Solymosi Esztert meggyilkolták. Buxbaum: Hány órakor volt? Scharf Móricz: 1882-ben, midőn a zsidóknak husvét előtti szombatjuk volt. Buxbaum: De hány órakor? Scharf Móricz: 11 és 12 óra közt. Buxbaum : (élénken) Én voltam ott ? pfuj! arczába köp Scharf Móricznak. (Nagy mozgás.) Buxbaum : Mutass erre tanút! Scharf Móricz: Mutassa hát elő a leányt. (Scharf József feláll helyéről és Móricz felé indul, a börtönmester Scharf József és Móricz közé áll.) Scharf József (a börtönőrhöz) Czoki! (A Scharf József mellett álló börtönőr leülteti őt; a hallgatóság közt nagy mozgás.) Buxbaum: Hazudsz! (A fiú elé lép) Scharf Móricz: Ha csendesen nem viseli magát, beviszik a dutyiba! Székely Miksa védő: Kérem constatáltatni, hogy a fiú atyja iránt ily kifejezést használt. (Tartós nyugtalanság.) Buxbaum (Scharf Móriczhoz élénken): Apádtól úgy kellene félned, mint az istentől. (Zaj a hallgatóság körében). Szeyffert Ede: Ha nem lehet a tárgyalást csendesen folytatni, kérnem kellene a nagyságos elnök urat, méltóztassék e termet kiürittetni, és intézkedni, hogy mindaddig míg Scharf Móricz kihallgatása folyik, a közönség távol tartassák. Elnök: Figyelmeztetem a közönséget, hogy minden csendzavarástól tartózkodjék, mert különben sajnálatomra kénytelen volnék a termet kiürittetni. Buxbaum: Ngs elnök úr! lehet-e elhinni olyan bolondságot, mint e fiú beszél, ezt kérdezem az egész világ előtt; hogyan lehet azt mondani, hogy ez a fiú látott volna ilyen dolgot; ilyen bolondságot hogyan lehet elhinni ? (Mozgás a hallgatóság körében.) Friedmann Bernát: Jogosnak tartom a vádlottaknak azon kérelmét, hogy a tanú vallomását azon a nyelven tegye melyet akkor rendesen beszélt, midőn látta a vádlottakat. Ez psychologice bizonyos befolyással van arra, hogy némi megnyugtatást fog nyújtani az iránt, hogy vallomása nincs betanulva, ha el tudja mondani részletesen németül is. Midőn a vádlottak bár tudnak magyarul, de kívánják, hogy a fiú azon a nyelven mondja el, a mely nyelven azt hiszik, hogy nem tanították be. Elnök: Előszólitja Braun Lipót Lebit (Móriczhoz) mondja el ezen vádlottnak is, amit látott. Scharf M.: Maga 1882-ben midőn . . . Friedmann Bernát: Németül mondja. Móricz: Csak magyarul akarok beszélni, németül én nem beszélek. Friedmann: De tud — semmi közöm hozzá — németül is! Elnök: Mondja tehát szemébe vádlottnak, amit látott. Scharf M.: 1882 ben midőn husvétkor az izraeliták nagy szombatja volt. Braun : Én nem tudok magyarul. Scharf M.: Ha maga nem tud magyarul, én meg nem tudok másképen; maga jelen volt Tisza- Eszláron. Braun: Mit tesz az, hogy jelen volt ? Scharf M.: Igen, jelen volt Tisza-Eszláron. Elnök (Braunhoz): Miért kérdi ezt? Braun: Azért mondom, mert biztosan tudom, hogy otthon nem tanulta azt a szót, hogy »jelen volt«, és nem is tudja, hogy mit tesz ez a szó. Scharf M.: Ha maga nem tud magyarul, én tudom, hogy mit jelent. Scharf József: Hiszen nem is tudott jól magyarul! Braun: Az apja szegény ember volt, nem taníttathatta Scharf Móricz : Én jártam iskolába és tanulok most is. Elnök: (Móriczhoz) Folytasd! Scharf M.: (Braun felé fordulva.) Jelen volt az istentiszteleten V*9-kor, mikor megkezdték és azután ott maradt. Maga, a téglási sakter és Schwarz Salamon behivtak egy leányt és meggyilkolták. Braun: Kicsoda ? Scharf M.: Maga és a téglási sakter és Schwarz Salamon. Braun: A téglási ? Hát én hova való vagyok ? Scharf M.: Maga a téglási! Braun : Hát hogyan volt ? Scharf M.: Behívták a leányt, levetkőztették, lefektették a földre. Braun: Mit csináltunk ? Scharf M.: lenyomták és Schwarz megvágta a nyakát. Braun: Nem emlékszel, mit mondtál, hogy hol fogtam ? Scharf Móricz: Nem emlékszem. Braun: A vizsgálatnál azt mondtad, hogy a lábát fogtam? Scharf Móricz: Hát a lábát fogta. Braun : A vizsgáló bíró úr azt olvasta fel előttem, hogy a fejét fogtam, azután én benn maradtam és a vizsgáló bíró úr kiment, és akkor elferdítetted és azt mondtad, hogy a lábát fogtam, hogy lehet ez, igaz ? Ein.: (Móriczhoz): Azt mondja Braun, hogy azért nem mondasz igazat, mert egyszer azt állítottad, hogy a lábát tartotta, máskor pedig azt, hogy a fejét tartotta. Scharf Móricz: Arra nem emlékszem, hogyan fogta a téglási metsző, csak láttam, hogy tartotta. Eötvös : Kérem a fiút kikérdezni az iránt, hogy a jelenlevők közül melyik a téglási és melyik a tarczali metsző, melyik Braun és melyik Buxbaum ? Scharf Móricz: (Braunra mutatva) Ez a téglási; (Buxbaumra mutatva) ez a tarcali. Ez pedig Schwarz Salamon. Buxbaum : Honnan ismersz ? Scharf M.: Nálunk volt 1882-ben. Buxbaum : A szobában, nálatok ? Scharf M.: Nem a szobában, de Tisza-Eszláron a templomban. Buxbaum: A templomban, ahol negyvenen is voltunk ? A templom nem volt bezárva, mikor imádkoztunk , hogyan ismerhetsz onnan engem . Akkor mindnyájan elmentünk haza, mikor vége volt az isteni tiszteletnek. Scharf M: én nem láttam ott negyven zsidót, ott nem volt negyven zsidó. Buxbaum : Hiszen mindig ki és bejártak. De hát hogyan lehet az, hogy nem kiabáltál, mikor láttad a gyilkosságot ? Scharf M: Nem volt kinek kiabálni. Elnök: A fiú azt mondja, hogy látta, de hogy vele magával mi történt, az nem tartozik ide. Seyffert: (Móriczhoz) Mondja meg, hogy szombati napon rendesen jött-e valaki, aki a házi dolgokat elvégzi ? Ki volt az ? Scharf Móricz: Bátori Gráborné. Szeyffert: Azon a napon tavai, midőn a húsvét előtti szombat volt, volt-e ott Bátoriné ? Scharf Mór: Nem. Szeyffert: Hogyan tudja, hogy nem volt ott ? Scharf Mór: Tudom, mert otthon voltam. Szeyffert: Határozottan tudja, hogy nem volt ott ? Scharf Mór: Igenis, tudom. Szeyffert: Miben állott Bátorinénak a dolga szombaton. Scharf M.: Bátorinénak az volt a dolga, hogy pénteken gyertyát teszünk az asztalra és onnan szombaton leveszi és felteszi a szekrényre. Szeyffert: Mindig csak az asszony járt ott. Scharf M.: Az asszony is, meg a leánya is. Szeyffert: Megeshetik, hogy akkor szombaton is volt ott. Scharf M.: Nem volt Szeyffert: Azok a szomszédban laktak, miért nem ment maga utánok, ha szükségük volt rájuk ? Scharf Móricz: Azért nem mentem, mert nem küldtek. Szeiffert Ede: Nagyságos elnök úr méltóztatott figyelmeztetni a tanút arra, hogy ő nem köteles atyja ellen tanúvallomást tenni, de nem méltóztatott figyel- meztetni, hogy tehet vallomást atyja ellen is, ha akar. Elnök (Scharf Móriczhoz fordulva) : Nem tar- s tozol, nem kötelességed atyád és mostoha anyád ellen vallani, de ha akarsz, szabadságodban áll ellenük is vallani. Scharf Móricz: Amit tudok, azt megmondom. Elnök : De önként akarsz-e szólni, ha nem kérdeznek ? Scharf Móricz: Szólok. Eötvös Károly: Szembe mondja atyjának! Szeyffert főügyészhelyettes : Néhány kérdést kívánok a tanúhoz intézni. Friedmann Bernát: A keresztkérdésekre csak az esetben méltóztassék áttérni, ha azok befejezhetők, és azért kérem a közvádló urat, hogy csak azon esetben bocsátkozzék keresztkérdésekbe, ha azok egy folytán megtörténhetnek. Ha méltóztatnak kívánni, nem bánom, ha nyolc óráig is itt maradunk. Elnök: Amennyiben a tárgyalásra kitűzött idő vége felé közeledik, nem akartam a keresztkérdéseket megkezdeni, csak a szembesítést akartam eszközölni. Székely Miksa: Scharf Józseffel vagyok bátor szembesítést kérni. Szeyffert: Én kívánatosnak tartanám, hogy a keresztkérdéseket most ne kezdenék meg, hogy azokat azután egyfolytában lehessen elvégezni. Friedman Bernát: A keresztkérdéseket ne kezdjük meg, nehogy felmerüljön azon gyanú, hogy a további kérdésekre nézve informálták, hanem meg legyen győződve mindenki, hogy kérdéseinkre készületlenül felel. Elnök: E szerint a tárgyalást a mai napra befejezem és annak folytatását holnap délelőtt 9 órára tűzöm ki. Nyíregyháza, június 19. (Saját tudósiónktól.) A merénylethír abból áll, hogy a harangozó két embert látott bemászni a vármegyeház kerítésén és csendőröket hivott, mire a gyanús emberek elmenekültek. E hír, mint teljesen valószínütlen, hitelre senkiné sem talál. Nyíregyháza, jun. 19. (D. É.) (Megkésve érkezett.) Tegnap este 81/2 órakor két izraelita egyént láttak a megyeház udvarán leskelődni. Azt állítják, hogy Scharf Móriczot akarták ellopni. A két zsidó észrevétetvén, megugrott. (Ez tehát az az állítmányos merénylet, melyről esti lapunk tett említést. Szerk.) Nyíregyháza, június 19. (Eredeti távirat.) Itt arról beszélnek, mikép komoly aggodalmat keltő jelenségek arra vallanak, hogy Scharf Móricz holnap nem lesz kihallgatható. A fiú ugyanis megtette kötelességét, elmondta vallomását, s holnap, nehogy a védők kérdései kereszttűzbe hozzák, nem lesz található. (Adjuk a táviratot úgy, amint jött, megjegyezve, hogy az nem saját tudósítónktól ered. Mindenesetre jellemzi a jelen hangulatot Nyíregyházán, hogy ily természetű föltevések egyáltalában keletkezhettek. Természetes, hogy e híreket a legnagyobb föntartással adjuk s hisszük, hogy nem lesznek egyebek mendemondáknál, a melyeknek a pör színhelyén, most oly tág tere nyílik. A szerk.) Törvényszéki csarnok. Vád alá helyezett lapszerkesztő. A kir. tábla tegnapi ülésében határozott Strasser Albert a temesvári kereskedelmi és iparkamara főjegyzője s a Temesvárott megjelenő »Südungarischer Lloyd« szerkesztőjének ügyében. Strasser ellen ugyanis feljelentés érkezett a temesvári kir. törvényszékhez, hogy ez az 1878. évben Temesvárott a miskolczi és egri árvízkárosultak javára gyűjtött pénzeket elsikkasztotta volna. A temesvári kir. törvényszék nem látván helyét a bünfenyitő eljárásnak, beszüntető határozatot hozott. A magánvádlók felebbezése folytán, a kir. tábla, tegnapi ülésében az első bíróság határozatát megváltoztatta s elrendelte, hogy Strasser ellen a bünfenyitő vizsgálat megindutlassék. Apagyilkos. A m. kir. kúria utóbbi ülései egyikében ismét e szörnyű bűn esete tárgyaltatott, melyet azonban, minthogy a tettet megelőző szándék s elhatározás nem volt bizonyítva, halálos büntetéssel sújtani nem lehetett. Zalamegyei csáfordi lakos, 32 éves, nős, 2 gyermek atyja, név szerint ifj. Pácsonyi József, követte el a rémtettet saját apján, öreg Pácsonyi Józsefen, kivel már régebben rossz viszonyban élt, bár vele egyazon házban, sőt egy szobában lakott. A vizsgálat iratai szerint öreg Pácsonyi József 1882. február 15-kén szőllejéből hazatérvén, a szobában, hol nejével, fiával, menyével, s az utóbbiak gyermekeivel együtt lakott, ágyába feküdt s ott az éj folytán életétől meg fosztatott. Az orvosi vélemények szerint az észlelt sértések más valaki által erőszakos módon ejtettek s az öregnek megfuladását eredményezték. A bűnös fiú vallomásában beismerte, hogy a mondott éjjelen atyjára feküdt s azt kezével nyakán addig szorongatta, mig megfalt; azután az ágyból eltávozván, gyertyát gyújtott, s látta, hogy apja már meg van halva. Csodálatos, hogy ez, bár sötétben, az egész család jelenlétében történt, melynek tagjai mindnyájan ugyanazon szobában aludtak. A beismerő bűnös azt hozta fel mentségül, hogy ő a cselekmény előtt nagyobb menynyiségű pálinkát vévén magához a korcsmában, ittas állapotban támadta meg édesapját, ki őt korholta. A korcsmáros azonban nem bizonyította, hogy ifjú Pácsonyi ittas állapotban lett volna. — Az ittas állapot s az erős felindulás tehát bizonyítva nem lett, mig másrészről a községi bizonyítványból kitűnt a tettesnek erkölcstelen előélete, s apja iránti tiszteletlensége s ismételt fenyegetése, az első bíróság, a zalaegerszegi törvényszék, a szándékos emberölésre kiszabott legnagyobb fokú büntetést, a btk. 280. §-a szerinti életfogytiglani fegyházat szabta ki a gonosz fiúra. A kir. tábla erős fölindulás esetét látván fenforogni, a fegyházbüntetést 10 évre szállította le; a kir. kúria azonban az első bíróság felfogását osztva, az életfogytiglani fegyházbüntetést állította helyre, mert a vádlott azon állítását, hogy nagyon ittas lett, vagy apja által ingerlőleg szidalmaztatott volna, semmivel bizonyítva nem látta. A megfojtottnak neje s menve csak annyit hallottak, hogy az öreg valamit beszélt, s a hortyogás ellen panaszkodott, azután kiment s csak pár óra múlva jött be ismét az ágyába; a gonosz fiú tehát, ha fölindulásban lett volna is apja haza érkezése után, az éjfélig eltelt órák folyamán lecsillapodhatott. Irodalom, színház és művészet. — A »Koldusdiák« tegnapi bécsi előadásáról a »N.-Fr.-Presse« a következőket irja: »A színházi pianteriák barátainak ma bőséges alkalom nyilt érdekes összehasonlításra. A magyarok a »Koldusdiák»-ot játszották, s Braha asszony játszotta a czímszerepet, mit nálunk Girardi úr játszott. Ha tekintetbe veszszük, hogy a nevezett komikus az itteni közönségnél rendkívüli kedveltségnek örvend, akkor annál nagyobbra becsülendő az a siker, melyet ma a művésznő aratott. Blaha asszony csupa szellem, megjelenése kecses, hangja rokonszenves, alakító képessége gazdag, mind oly tulajdonságok, melyeknek lebilincselő szelleme gyakran elbűvölő varázsú. Ami magát az operettet illeti, a koldusdiák szerepének előadását nő által nem tartjuk előnyösnek, mert az a hatás, mely a hangnak különféle színárnyalatában rejlik a duettekben vagy az ensembleban, részben elvész. Leginkább kitűntek a második felvonás duettjában Laura és Simon közt, aki a nélkül figyelt a duettra, hogy a színpadra nézett volna, azt hihette, hogy a duett két strófáját egy és ugyanazon szopránhang énekelte. Blaha asszony mellett Pálmai Ilka asszony emelendő ki dicsérettel, mint Broniszlava, kinek fiatalsága némileg pótolja azt a hézagot, mely közte és Blaha asszony közt jelenleg még fönnáll. A többi szereplők egyáltalán középszerűleg játszottak. Az operettet nagyon lassú tempóban játszották, s magának a társulatnak érdekében állana, ha népszínművek előadására szorítkoznék. Kivonat a hivatalos lapból. Junius 19. Árverések a fővárosban. Benkő Károly 436 írtra bingói V. Széchényi-utcza 1. sz. junius 20. — Bogissich Károly 376 írtra b. ingói I. kereszt-utcza 20. sz. junius 23. — Neuschloss Rosalia 931 írtra b. ingói V. Széchényi-utcza 14. sz. junius 20. Árverések a vidéken. Dokity Gavra 1890 írtra b. ingatl. julius 14. Nagy-Kikinda. — Golity Krisztina 479 írtra b. ingatl. julius 24. Mokrin. — Major Józsefné 2721 frtra b. ingatl. szeptember 24. Komárom. — Rakozov Paja 984 ftra b. ingatl. aug. 25. Nagykikinda. Kochut Erzsébet 2212 ftra b. ingatl. julius 15. Szt. Tamás. Rogyenkov Áron 1188 ftra b. ingatl. junius 25. Karlova. Körtvélyesi László 4650 ftra b. ingatl. szeptember 28. Halászi. Horváth József 2009 ftra b. ingatl. szeptember 19. Lövőn. Herskovics Dávid 5556 ftra b. ingatl. szeptember 25. Beregszász. Hallaky Ferenczné 22375 ftra b. ingatl. július 9. Nagy-Rápolt. Szőllősy István 58000 ftra becsült ingatlanai szeptember 1. Paulás Weinhárt Károly lefoglalt ingatl. aug. 16. Lugos. Tóth János 627 frt és 20 kra b. ingatlan junius 22. Tót-Almás. Schrei János 1474 írta b. ingatlan augusztus 27. Bodafalva. Csőd. Farkas Imre ellen csődbiztos Jelentsik István, tömeggondnok Nagy Adolf szeptember 10. Nagyvárad. Pályázatok. Postamesteri áll. Aranyódkán (Abauj megye) 3 hét alatt. A marosújvárosi főbányahivatalnál súly bemondói áll. julius 81. A kolozsvári erdőszámvivői áll. julius 30. A nagykikindai törvényszéknél segédszolgai áll. julius 20. A trencsini törvényszékhez dijnoki áll. 2 hét alatt. A vágszeredi adóhivatalnál III. oszt. számtiszti áll. július 5. Időjárás június 19. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. I I jelek Magyarázatai: @ = szélcsend; Q = tiszta, derült; © = ■/« felhős ; ® = V» felhős ;© = •/ felhős; © = borult; • — eső ; * = hóeső; A *= jég ; j£ = köd ; 00= gőz; = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressió (750—751) a Keleti tengertől Magyarországon keresztül közel az Adriai tengerig lenyúlik, a nagy légnyomás (761—763) a continens nyugati részében van. — Az idő Közép-Európában napossal változó felhőzetű, helyenkint esőkkel, a hőmérséklet nyugaton kisebb, keleten nagyobb lett. Hazánkban : Többnyire keleti, déli és északkeleti mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet nyugaton kisebb, keleten nagyobb lett, a légnyomás mindenütt kisebbedett. Az idő nagyon változó felhőzetű, közbe-közbe napos. ■ Esők számos helyeken voltak, nyugaton nagy menynyiségben, égiháborús jelenségekkel Budapesten, Egerben, Késmárkon, Magyar-Óváron, Pancsován és Zágrábban. Kilátás a jövő időre : Hazánkban, Nyugaton éjjel hűvös derülés, keleten meleg változó időt várhatni, szelesebb esővel, ittott égiháboruval. I Tz S/él A hő ÁllamávAh __iránya és mérsékUt Csapa- Felhő-Állomások esete Celsius- déli*V set ___________________fa,LUU_ (1—12) fokban__________________ - | Arad..................... 53.1 K 5 20.6 2 j © Besztercze ... — — — — — Beszterczebánya . 51.3 © 15.0 15 ej Budapest ... 51.1 © 17.3 -1j-47 ® Csáktornya . . . 51.4 K 2 13.0 40 ej Debreczen . . . 63.1 D 3 24.4 1 O Eger.................... 54 0 K 4 19.7 2 3 3 Eszék..................... — — — I — — Fiume........................ 52.1 ÉK 2 15.3 . 20 0 Késmárk .... 55.4 ÉK 1 14 3 j ^ 6 Keszthely . . . . 52.5 K 3 14.9 46 • Kolozsvár . . . 53.4 K 2 17.6 j — 3 Magyar-Óvár . . 51.9 NY 1 13.1 i ^29 0 Akna-Szlatina — K 3 19.2 4 3 Nagy-Enyed . . — — — — 3 Nagy-Szeben . . 53.1 DK 3 18.6 — 0 Nagyvárad . . . 56.0 D 2 20.4 — 3 Orsova .... 55.2 © 19.6 j — 0 Pancsova . . . 53.7 K 8 13.5 j -£39 0 Selmeczbánya . . 52.7 ÉK 4 12.4 15 Sopron .... 52.3 NY 2 18.8 99 0 Szatmár-Németi 51.9 D 4 21.2 5 3 Szeged .... 51.5 D 1 18.8 j — Sepsi-Szt.-György . 58.0 © 1 25.2 — 3 Szolnok .... 52.2 ÉNY 4 22.4 — 3 Temesvár . . . 55.4 D 1 22.8 3 0 Trencsén .... 50.2 1 DK 2 i 15.5 1 1 0 Ungvár .... 52.1 ÉK 4 i 17.0 — ® Zágráb .... 51.6 DNY 5 , 14.0 é'30 • Bécs..................... 52 4 NY 4 11.8 10• Bregenz .... 59 9 NY 18.9 13 Konstantinápoly . 58.9 D 1 I 24.5 — O Lesina .... 55.1 1 NY 2 I 19.4 10 3 Pola........................ 53.2 j NY 5 j 17.4 j 27 0 Prága........................ 55.7 !É Sí 10.1 ! 7 •: Sulina .... 1 — — ! — — _! Szerajevo . . . 54.0 NY 3 j 19.0 1 ej Színházak. Budapest, szerda, 1888. június 20-án: Nemzeti színház. BUDAPESTEN. Vígjáték 4 felv. Dr. Schweitzer J. B. után Kuliffay Ede. Személyek : Petőfalvi Bercsényi Laura neje Lendvayné Berki Paula Csillag T. Weiss Vízvári Békés Zsigmond Újházi Klára neje Szathmáryné Zágonyi Endre Benedek Anikó Endre Adorján B. Borosa Vizváriné Holnap, csütörtökön : REICH IRMA kisasszonynak, a prágai cseh nemzeti színház tagjának utolsó vendégjátékául. Mefistofeles. Dalmű 4 felvonásban. Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi színkör. Budán a Krisztinavárosban. Kornélia. Eredeti színmű 4 felv. Irta : Toldy István. Személyek: Temesi Géza Abonyi Dunay Zoltán Pálffy Fehér Ditróy Ákos Fenyéry Feri Szbó Házy Muki Fábián Borsody Ádám Nyilassy Dombos Béla Havy Lánczosné Siposné Kornélia Kissné Piroska Krecsányiné Holnap, csütörtökön: A tiszturak a zárdában. Operette 3 felv. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő : 3"Oleti IMIDX. Felelős szerkesztő : "Visi IZYiro. Nyílt tér. Nyilvános köszönet. A Károlyi utczai iskola IV. A) osztályában ma tartatott a zárvizsgálat tek. Bohm Imre iskolaszéki elnök úr elnöklete alatt. A leánykák szabatos és értelmes szép feleleteik által meglepő előmenetelt tanúsítottak, miért is elnök ur az osztály jeles és fáradhatlan buzgalmú tanítónőjének, Ürményi Emília, urhölgynek elismerését fejezé ki ; mi pedig ez után is sokak nevében hálás köszönetet mondunk. Kovátsics M. Jimosy A. Baky E. 820 Székely Js. Sebőja A. Dubecz T. Hogy a Brandi B. gyógyszerész által előállított sveiezi labdacsak az altesti bántalmak és annak következményeinél, mint a dugulások, puffadások, gyomornyomás, savanyú szájíz, máj- és epebántalmak, aranyér, fejfájás, bágyadtság, vérpangás sat.-nél már az orvosok előtt is mily elismerésben részesül, kitűnik az alábbi levelekből: 54 Wöllau, Cilis mellett, (Ausztria). Tekintetes úr ! A küldött labdacsokkal minden tekintetben tökéletesen meg lévén elégedve, felkérem sat. Mély tisztelettel Kuluk F. gyak. orvos. Tek. úr ! Kísérleteket tettem az ön labdacsaival, s hatását mindenütt magasztalták sat. Tisztelettel Weber F. gyak. orvos. Uzenebb. ut. posta Szt.-Martin. (Ausztria). Igen tisztelt Brandt úr! Én az ön, úgynevezett sveiezi labdacsaival többszörös kísérleteket tettem, s örömmel bizonyíthatom, miszerint azok bizonyos esetekben a legkitűnőbb hatással bírnak. Dornbach, Bécs mellett, 1881. jul. 6. Dr. Felder Engelbert, községi orvos, a Schwarzenberg herczegség udv. orvosa. Aki tehát gyorsan, alaposan s kevés költség mellett óhajt bajaitól megszabadulni, az használja ezen már az egész világon ismeretes jó házi gyógyszert. Doboza csak 70 kr, s elég egy egész hónapra. Valódi minőségben kaphatók Török József gyógyszertárában, valamint minden nagyobb gyógyszertárban. Az általános közkedveltségben részesült mohai ÁGNES ■forrás hazánk egyik legszénsavdúsabb SAVANYUVIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a víz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének felfokozása kívánatos. Borral használva mára kiterjedt kedveltségnek örvend. Forrásleírások kívánatra ingyen szolgáltatnak. Fris töltésben mindenkor kapható 253 ÉDESKUTY L. m. k. udv. szállítónál, Budapest, Erzsébet-tér. Úgyszintén minden gyógytárban, fűszerkereskedésen és vendéglőben.