Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)
1883-10-10 / 278. szám
Szerkesztéség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A kp szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, Hidastul Előfizetési mt : Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .......... .......... 2fb 8 hónapra 6 - 6 hónapra „ „ .......................................... U > Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenként ........ ......... 1 » II. évi folyam. Budapest, 1883. szerda, október 10. 278. szám. Budapest október 9. Az egyenes adók reformja Ausztriában tekintettel a magyar adórendszerre. *) Irta Wachtel Aurél. III. Érdekesnek tartjuk e négy törvényjavaslat főbb határozatainak a hason magyar törvényekkel való egybevetését, annál is inkább, mert ha e javaslatok lényege törvényerőre emelkedik, ami a mostani parlameni helyzet mellett alig szenved kétséget, akkor Magyarország és Ausztria egyenes adórendszerei nemcsak ugyanazon alapon, a kettős, azaz hozadéki és tiszta jövedelmi adóztatás elvén alapulandanak, hanem a részletekre nézve is sokban hasonlítani fognak egymáshoz. A közjogi kapcsolat egyébiránt, melyben a lajtántúli tartományokkal vagyunk, és azon nagyszámú közgazdasági érdekek, melyek a közös vámterületté egyesített két államot egymáshoz fűzik, már maguk is fölötte tanulságossá teszik az egybevetést. Midőn az osztrák kormány a keresetadó szabályozását feladatul kitűző, hogy a sok exemptió folytán az adó alól felmentett, vagy a törvény hézagos határozatai miatt kibúvó kereseti vállalatokat is a közteherviselésbe belevonja, az irány, melyben a czél elérése végett haladnia kellett, már ki volt jelölve: a föld- és hozadék hozadéki adók gyanánt már szabályozva valának, s a kereseti adót is ilyenül vélte a kormány szabályozandónak még azért is, mivel vélekedése szerint a fennálló adóintézmények következetes továbbképzése kevésbbé hat zavarólag a megállapodott közgazdasági viszonyokra, mint a gyökeres átalakítás. Tudjuk, hogy az osztrák földadó 1881. január 1-seje óta, bár egyelőre csak ideiglenesen — az uj cataster alapján vettetik ki, és hogy az adó jelenleg az uj cataster által megállapított tiszta jövedelem 22,1%-ával szabatik meg. A házadó pedig az 1882. február 9-diki törvény óta a nyers jövedelem 22%%, 14 és 10%%-ával vettetik ki, s a Zára, Salzburg, Csernovitz, Trieszt és Tirol által nyert kedvezmények 1883, 1884, 1887, 1895 és 1892-ig fokozatosan meg fognak szüntettetni. Az osztrák keresetadó tárgya, az 1883. évi javaslat szerint, minden kereseti vállalat s haszonhajtó foglalkozás": az első osztály az önálló kereseteket, a második a szolgálati és bérviszonyból eredőket foglalja magában. Az I. osztályú keresetadót az első fokú kivető hatóság minden harmadik évben az adózó bevallása, a községi elöljáró véleménye, és esetleg a közvetlenül szakértők útján kipuhatolt keresetképesség alapján szabja ki. Jelenleg, miként nálunk az 1883. XLIV. törvény meghozataláig, évenkint történik a kivetés, a három évi kivetéssel élt és itt is lehető stabilitást kívántak az adónak adni. Az egyszer három évremegállapított adóösszeg alól kivételt, illetve az adóösszegnek leszállítását, az osztrák javaslat csak az átlagos kereset felényi csökkenése esetén engedi meg. A II. oszt. keresetadónál azon illetmények összege szolgál adóalapul, melyekkel valamely külön kiadás (mint pl. a lótartási, irodai átalányokkal) nincs öszszekötve, s itt a kivetés évenként történik. Az adózó vallomásának magában kell foglalnia az adózó nevét, lakhelyét, vállalata nemét és székhelyét, az üzleti eszközöket (motorokat) és szereket, kivált a gépek számát, a műhely terjedelmét, a raktárakat, mindezek bérét, az üzleti tőkét, az üzleti személyzetet, ennek illetményeit, bérleteknél azok tárgyát s leírását, a kikötött bért és egyéb szolgálmányokat. E nyilatkozatokat a községi elöljáró gyűjti s a maga illetve a kihallgatott szakértők véleményével kiegészítve, azok névjegyzékével együtt, kik nyilatkozatot nem tenek, átadja az adókivető hatóságnak. Minden magánfél és hatóság köteles az adókivető hatóságnak a kért felvilágosításokat s adatokat kiszolgáltatni, a keresetek kipuhatolása körül segédkezet nyújtani, késedelmezés esetén bírságok vethetők ki. Az első osztályban tehát nem a valóságos jövedelem, hanem a közepes keresetképesség (mittlere Ertragsfähigkeit), azaz önálló üzletnél ennek valószínű átlagos jövedelme az adóalap. A magyar törvény az előző három évi tiszta kereseti vagy üzleti nyeremény átlagát jelöli ki adóalapul , az osztrák javaslat tehát határozottabban hangsúlyozza a kereset adónak hozadéki adó természetét. A gyakorlatban a két definitió közt nehéz lesz különbséget fedezni fel; a három évi átlagos jövedelem itt is ott is az előző évek eredményei alapján bizottságilag állapíttatik meg, sőt az osztrák javaslat — mint látni fogjuk — épp azért, mert nem a tisztajövedelmet hanem a hozadékot (Ertrag) kutatja, a részletekben még szigorúbb a magyar törvénynél. A nyers jövedelemből az osztrák javaslat szerint csakis az üzleti és karbantartási költség, az üzleti szerek elhasználási értékcsökkenése vonható le, de nem az üzlet kiterjesztésére tett kiadás, sem az üzleti tőkék kamatja; levonható a saját épületek bérértéke is, de nem karbantartásuknak költsége. Ezen szövegezés szerint (Als Auslagen dürfen nur . . . in Abzug gebracht werden) az Üzlet adósságai kamatjának levonása, melyet a magyar törvényes gyakorlat megenged (1. az egyenes adótörvén) Mutatvány szerzőnek a M.T Académia által jutalmazott adóügyi munkájából. nyék 1881. évi hivatalos összeállítása 143. lapjának 16. jegyzetét,) az osztrák javaslatban el van tiltva; a hozadéki adó jellegével e tilalom csakugyan nem is egyeztethető össze, és a javaslat indokolása nyíltan ki is jelenti, hogy a szenvedőleges kamatok levonásának a kereset-, mint hozadéki adónál helye nincs. Nálunk, tilos a bevallásra vonatkozó időszakon át az üzletből elvont tőkéknek, az üzleti tőke kamatjának, az adózó által törvény szerint eltartandó családtagok munkája értékének, az adózó és családja lakbérének levonása. Az adókiszabások elleni felszólalások fölött bizottság dönt, mely a tartományi pénzügyigazgatóság főnöke s 4—12 tagból áll, kiknek felét a pénzügyminiszter nevezi ki, felét a tartományi gyűlés a kereseti adót fizetők köréből 3 évre választja. Az I. oszt. keresetadót és járulékait törvényes zálogjogi elsőbbség illeti az adóköteles üzletéhez tartozó minden ingatlanra nézve, az ingatlan elárverezésétől visszafelé számított három évre vonatkozólag. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a javaslat ezen intézkedése Ausztriában ul, és hogy ez a polgári törvénykezési perrendtartás tárgyában kelt 1868. évi LIV. t. sz. 446. §-ból van átvéve, mely szerint a bírói uton eladott ingatlant terhelő utolsó két évi közadó, illetéktartozás s községi adó, mint előnyös tétel, mindjárt a végrehajtató foglalási és árverési költsége után nyer kielégítést. E két évi előnyt az 1883. t. sz. XLIV. t.-cz. 88.§-a 1884. január 1-től kezdőleg három évre terjeszte ki, úgy hogy a javaslat törvényerőre emelése után e részben a két államban egyenlő határozat fog fenállani. Tudjuk, hogy a magyar keresetadó I. osztálya a mezőgazdasági, gyári és házi cselédeket, napidíjasokat, segéd nélkül, illetve kis és nagy községekben segédekkel dolgozó kézműveseket, a II. osztály a ház-, földbirtokosokat és járadéki kamatból élőket illeti. Az osztrák javaslat I. osztálya alá tartozó kereseteket a magyar adó III. osztálya öleli fel, és ezekre a magyar törvény exorbitáns adót szab: 10°/0-ot. A javaslat és a magyar törvényben foglalt adókulcsok összehasonlításánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a magyar adónak 30°/6-a földtehermentesítési járulékot képez, és tartományi pótlék nálunk nem létezik, megyei is csak elvétve, holott Ausztriában a községi pótlékokon fölül földtehermentesítési, tartományi és kerületi pótlékok is vettetnek ki. Az adókulcsok egybevetését különben utóbb fogjuk megkísérelni. Az osztrák tarifa nem százalékos, hanem fokozatos és a magyarnál jóval enyhébb ; az első 500 frt után 3°/0, a második 500 frt után 4, a második ezer frt után már 5°/0, a harmadik után 6,5, a negyedik után 8, és minden 4000 frton fölüli részösszeg után 10%-adő vettetik ki. Az adószázalék eszerint 3-mal kezdődik, 1400 frt keresetösszegnél ér el 4°/0-ot, 2700 és 4700 írtnál 5 illetve 6, 5400 és 7600 írtnál 7 és 8, 16.000 s 48.000 írtnál 9 és 9,60 °/C-ot. A progessió, mint látjuk, roppant gyors, és ily hirtelen emelkedés mellett alighanem gyakorlatilag káros is ; 4700 írttól kezdve 6—10°0 egy átlagadónál, melyen felül az adózó még a személyes jövedelmiadót is fizetni köteles, oly magas adótétel, hogy a defzaudációkra folytonos ingerül és ürügyül fog szolgálni, s ezzel a személyes jövedelmiadó sikerét is kérdésessé tenni. A javaslat indokolása bevallja, hogy a progressió a hozadéki adó jellegével kevéssé fér össze; a progressiót mindamellett teljesen indokoltnak véli az által, hogy az egyenlő adó a kisebb jövedelemre mindig súlyosabban nehezedik, s hogy a progressió mind az igazságos adófelosztásnak, mind a fiskális érdeknek jobban felel meg, mint az egyenlő adószázalék. Fontosak még a törvény minimális adótételei. Ezek megszabása tekintetében a javaslat a székhely lélekszáma alapján hat osztályzatba sorozza az üzleteteket, a szerint, hogy a népesség a 70.000-et fölülhaladja, 35—70, 15—35, 5—15, 1—5 ezer közt vagy ezen alul van. E minimális tételek a bejegyzett kereskedő cégeknél 100, 75, 55, 40, 30, 25 frt, önálló üzletképviseleteknél 60, 45, 35, 25, 20, 15 frt, szállító vállalatoknál 12, 10, 8, 6, 5, 4 frt, kiskereskedések és bérleteknél 8, 6, 5, 4, 3 frt, közoktatással foglalkozóknál 8, 6,4, 3, 3 frt, nagykereskedéseknél 800 frt, gyáraknál 100 frt, bányaüzleteknél 10 frt. A magyar minimális tételek — nézetünk szerint — sokkal gyakorlatiabbak, midőn nem fix összeget állapítanak meg, hanem az üzlet terjedelmére, nyereséges voltára valló körülmények, pl. bérlőknél a haszonbérre, mészárosoknál a bolt bérértékére, bérkocsisoknál a használatban levő állatok számára, egyéb üzleteknél az évi lakbérre alapítják a valószínű jövedelem kiszámítását. Az osztrák javaslat szerint a II. osztályú keresetadó az állandó fizetések után is progressiv skála szerint vettetnék ki, mely enyhébb százalékkal kezdődik, mint az I. osztályban, de majdnem épp oly gyors progressióval nő egész 10°/0-ig. Lássuk a két fokozatot egymás mellett: Az 5000 írton felüli összeg után. A II. osztályba sorozott munkakeresetnek nyújtott előny még jobban tűnik szembe, ha a két fokozatos ártarifát egymás mellé állítjuk. Kereset összege Az első 500 forint után A második » » » A harmadik » » » A negyedik » » » A harmadik 1000 » » A negyedik » » » Az ötödik » » » . oszt. II. 08Zt. 3°/0 O-200/o 4% 1‘80% 5°/o 2 % 5°/0 2-80°/o 6-5»/0 4-80°/0 8% 6'80% 10°/0 8-80°/0 10 % 10 % Ha számunkhoz fél iv melléklet ven csatolva. Adótétel Kereseti Összeg 1. osztály II. oszt. Érdekesnek tartjuk a fix illetményekre vomkozó adótarifákat is, amint jelenleg Ausztriában és Magyarországon fennállanak, az Ausztriára nézve javaslottakkal egybevetni. Magyar IV. oatr. kere- Osztr. II. oszt. jövedelemadó Osztrák adójavaslat feladó 6000 800 6300 frtig 12000 758.— Minden to-8401 —9450 ftg 18°/° 1515—19000 — 20000 1738.—vábbi 100 Ezentúl 20«/0 az 1701 Minden további 2000 frt után 10 adó forint után 200 forint frt az adó az adó frt kr. frt kr. 125 forintig 3.— 150 — 4.50 250— 300 forintig 9.— 300— 350 » 10.50 70 450— 500 » 15— 1— 900— 1.000 » 35.— 10.— 1.400— 1.500 » 60.— 20.— 2.100— 2.300 » 105.— 48 — 2.700— 2.900 » 145.— 78.— 3 800- 4.100 » 240.— 160.— 4.700— 5.000 » 330.— 240.— 5.400— 5.800 » 410.— 320.— 6.600— 7.000 — 530.— 440.— 7.600— 8 260 » 650— 560.— 9.400— 10.000 » 830.— 7404.— 11.000— 12.000 » 1030.— 940 — 15 000—16.000 » 1430.— 1340.— 17.000— 18000 » 1630.— 1540.— 19.000— 20.000 » 1830.— 1740.— Illetmény összege forintokban Adó 100 1 300— 350 —.70 200 2 350— 400 —.80 300 8 *00— *50 —.90 *00 4 *50— 500 1.— 500 5 500— 600 2.80 600 7 630 frt. 13.60 600— 700 *.60 700 9 700— 800 6.40 800 11 . h 800— 900 8.20 900 18 I 900— 1000 10.— 1000 15 1050 frt/ 21.— 1000— 1100 12.— 1100 17 1051 frt. 1100— 1200 14.— 1200 19 J 1200— 1300 16.— 1300 21 1 1300— 1400 18.— 1400 23 1400— 1500 20.— 1500 25 1 /e 1500— 1700 25.60 1700 31 1 1900— 2100 88 80 2100 *3 2100 frt' 8*.— 2300— 2500 58.— 2500 55 2900— 3200 98.60 3000 75 3150 frtig 6/o 389.— 8200— 3500 116.3500 100 8800— 4100 158.80 *000 130 *200 frtig 8% 838.— 4400— 4700 211.60 4500 165 *700— 5000 288.— 5000 205 5250 írtig 100/1525 — 5000- 5400 .278.— 5500 250 5800— 6200 358.— Közlemények. Az 1885-iki országos kiálítás központi bizottsága által a vidéki helyi bizottságokra nézve egybeállitott programmot, a győrvidéki gazdasági egyesület közelebb tárgyalás alá vette s minthogy a dunántúli kerületre nézve gyűjtőhelyül és közegül a soproni kereskedelmi és iparkamara van kijelölve s Győrmegye gazdaközönsége a kijelölt közeggel csak költséges és fárasztó uton közlekedhetik s tekintve, hogy a kiállitásbani részvételt illetőleg a buzdításra a legalkalmasabb eszköz a közvetlen érintkezés, elhatározta, hogy Győr megye gazdaközönsége részére közvetítő közegül külön bizottságot alakít, s ennek kivitelére valamint a közvetítő bizottság hatáskörének megállapítására szűkebb körű bizottságot küldött ki. A pestmegyei álattenyésztő egyesület IV-ik évnegyedi közgyűlését ifjú Hajós József elnöklete alatt tarta meg, a megyei évnegyedes közgyűlésse megjelent tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlés tárgyát az elnöki előterjesztés tárgyalása képezte Ebből az előterjesztésből felemlítjük, hogy a jul. 9- én tartott III-ik évnegyedes közgyűlés óta két központi igazgató választmányi ülés tartatott, melyeken 25 ügydarab nyert elintézést. A szep, 23-án rendezett tenyészállat vásáron átvette az egyesület a Tisza Kálmán által ajándékozott kant s azt 60 frt értékben Nyáry József, nyíregyházi birtokosnak adta át. Ugyanekkor vásárolt az egyesület Sziget-Szent-Miklós község részére két kant és egy tenyész berni bikát, továbbá Szabó Albert hidegkúti birtokos részére egy hollandi faj bikát. Az egyesület központi igazató választmánya mindinkább meggyőződik egy tenyésztelek létesítésének elkerülhetetlen voltáról, mert a tenyésztők szükségleteiket mindig akkor jelentik be, mikor már a tenyész apa állatokra szükségük van s igy az egyesület, kellő számú tenyészanyaggal sem rendelkelkezvén, azokat nagyobb áron kénytelen beszerezni. A jövő évre a tenyésztő közönség igényeinek kielégítésére már előjegyeztetett az egyesület Tisza Kálmánnál 20 kant s más hírneves tenyésztőknél még többet is elő fog jegyeztetni. A múlt közgyűlés óta az egyesület évdíjas tagjai 43-mal, az alapítók 5- tel, az alapító közegek pedig 3-mal szaporodtak. A közgyűlés e jelentést, mely az egyesület tevékenységének legszebb jelét képezi, örömmel vette tudomásul s a tenyésztelep felállítását a jövő évre halasztotta. Az észak amerikai egyesült államok uzsoratörvényei. Tudvalevőleg az észak amerikai egyesültállamoknak, mint egységes uniónak nincs közös kereskedelmi törvényhozása és hogy az egyes államok belügyeiket tetszésük szerint rendezhetik, anélkül, hogy ebbe a nemzeti kormány, a congressus beleszólhatna. E különös állapot, mely mellett ugyanegy ország polgárai más-más területen lakván, más joggal élnek, nemcsak a kereskedelmi viszonyokban feltűnő, hanem a magánjogi törvénykezés terén is, így az egyes államokban az uzsorára nézve a lehető legkülönbözőbb határozmányok állnak fenn. Ezen az uzsorára vonatkozó törvények intézkedéseit az egyes államokban a következőkben tüntetjük fel: Alabama: Törvényes kamatláb 8°/0, uzsoráskodás esetén minden kamat elvész. Arizona: Törv. kamatláb 10°/0, de a felek írásban bármily kamatot kiköthetnek. Arkansas : Törv. kamatláb 6°/0, írásban kiköthető 10% , uzsoráskodás esetén odavész a tőke is, kamat is. California: Törv. kamatláb 7°/0, de írásban több is kiköthető. Colorado: Törv. kamatláb 10 százalék, de kiköthető akármennyi. Connecticut: Törv. kamatláb 6 százalék, uzsoratörvény nincs. Dakota : Törv. kamatláb 7 százalék, írásban kiköthető 12 százalék, uzsora esetén elvész a kamat. Delaware: Törv. kamatláb 6 százalék, uzsora esetén elvész tőke is, kamat is. Columbia terület: Törv. kamatláb 6 százalék, írásban kiköthető 10 százalék, az uzsorás elveszti a kamatokat. F1orida : Törvényesen 8 százalék, de kiköthető bármily kamat Georgia: Törv. kamatláb 7 százalék, írásban kiköthető 8 százalék. Idaho: Törv. kamatláb 10 százalék, szerződéssel kiköthető havonkint 1 és fél százalék, uzsorás elveszti a kifizetett összeg háromszorosát és fizet 300 frt bírságot, vagy hat hónapig terjedhető fogsággal büntettetik. Illinois: Terv: kamatláb 6 százalék, írásban kiköthető 8 százalék, az uzsorás elveszti a kamatot. Indiana: Olyan, mint Illinoisban, csakhogy az uzsorás csak a 8 százalékon felüli kamatot veszti el. Jova : Törv. kamatláb 6 százalék, írásban 10 százalék, az uzsorás elveszti a tőke 10%-át, mely összeg az állami iskolaialapnak jut s megkapja a tőkét kamat nélkül. Kansas: Törv. kamatláb 7°/0. Írásban kiköthető 12%, a 10%on felüli kamat a tőkére fizetettnek vétetik. Kentucky: Törv. kamatláb 6°/0 az azonfelül fizetett kamat visszakövetelhető. Louisiana: Törv. kamatláb 6°/0, írásban kiköthető 8%; ha az esedékesség után ezen felül köttetik ki kamat, elvész az egész. Maine: Törv. kamatláb 6°/0, írásban akármennyi kiköthető. Maryland: Törv. kamatláb 6 °/0, az ezen felüli kamat elvész. Massachusset: Tör. kamatláb 6°/0, írásban bármennyi kiköthető. Michigan: Törv. kamatláb 7°/0 írásban kiköthető 10%, uzsoráskodás esetén elvész a 7°/0-on felüli kamat. Minnesota, mint Michiganban. Mississippi: Törv. kamatláb 6°/0, írásban 10°/0, uzsoráskodás esetén elvész a kamat. Missouri: Törv. kamatláb 6°/0,írásban kiköthető 10. Az uzsorakamat az iskolaalap javára esik. Montana: Törv. kamatláb 10°írásban bármenynyi kiköthető. Nebrasca: Törv. kamatláb 7°/0, írásban kiköthető 10%, az uzsorás elveszti kamatigényét. Nevada, mint Montanában. New- Hampshire: Törv. kamatláb 6°/0. Az uzsorás elveszti az uzsorakamatok háromszorosát, a szerződés azonban nem érvénytelen. New-Mexico: Törv. kamatláb 6°/0. Írásban kiköthető 12%, uzsoratörvény nincs. New - York: Törv. kamatláb 6%. Az uzsoraszerződés semmis és érvénytelen. Az uzsora büntetőjogilag üldöztetik, s hat havi fogsággal s 1000 dollár bírsággal büntettetik. North-Carolina: Törv. kamatláb 6%. Írásban kiköthető 8%. Az uzsorás elveszti a kamatot és a kifizetett kamat kétszerese az adós által visszakövetelhető. Ohio: Törvényes kamatláb 6 százalék. Írásban kiköthető 8%. Ha 8%-nál több köttetik ki, csak a tőke és 6% követelhető. Oregon: Törv. kamatláb 8% Írásban kiköthető 10%. Az ennél többet követelő szerződés érvénytelen. Pennsylvania: Törv. kamatláb 6 °/C. Akármennyi köttetett is ki, csak 6% követelhető. Rhode-Island : Törv. kamatláb 6%. Uzsoratörvény nincs. South-Carolina: Törv. kamatláb 7%. A nagyobb kamat érvénytelen. .Tennessee: Törv. kamatláb 7°/0. Ennél több érvénytelen. Texas: Törv. kamatláb 8%. Írásban kiköthető 12%. Az uzsorás elveszti a tőkét és kamatot. Utah: Törv. kamatláb 10°/0, uzsoratörvény nincs. Vermont: Törv. kamatláb 6%, ennél több nem követelhető. Virginia: Törv. kamatláb 6%, az uzsorás semmi kamatot sem kap. Washington terület: mint Utah. West-Virginia: mint Vermont. Wisconsin: Törv. kamatláb 7%, írásban kiköthető 10%, az uzsorás elveszti igényét a kamatokra. Wyoming: Törv. kamatláb 12%, írásban bármennyi kiköthető. Határzár elrendelése. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, I. évi 44,940. szám alatt valamennyi vesztegintézeti igazgatóhoz, valamennyi vesztegállomás vezetőségéhez, és vesztegintézeti felügyelőséghez a következő táviratot intézte. Minthogy a bukaresti Cs. és kir. osztrák és magyar követségnek távirati értesítése szerint Romániában Scopoeni községben (Falcin kerületben) a Pruth vize mellett, a" keleti marhavész kiütött, ennélfogva Románia ellenében az 1874-ik évi XX. t.-cz. 13. §ában körülirt szoros határzárt rendelem el. Miről tudomás és szoros alkalmazkodás végett oly felhívással értesítem, hogy jelen rendeletem végrehajtásáról távirati jelentést várom. Kelt Budapesten, 1883. évi október hó 8-án. Gróf Széchenyi Pál, s. k. A marosvásárhely-szászrégeni vasút engedélyezési tárgyalása. Báró Huszár Károly és érdektársai egy Marosvásárhelytől Szászrégenig vezetendő vasút terveit és költségvetését előterjesztvén, e vasút engedélye iránt folyamodtak. Ennélfogva közmunka, és közlekedés miniszter úr ő nagyméltósága az említett vasút engedélyezési feltételeinek megállapítását elrendelvén, f. évi október hó 30-ára az állandó vasút-engedélyezési bizottságot összehívta. A bemutatott tervek szerint a szóban levő vasút a m. kir. államvasutak kocsárd-marosvásárhelyi vonalának folytatásaként egy Maros-Vásárhelyen létesítendő külön állomásból kiindulva, Nagy-Ernye, Sáromberke, Gernyeszeg, Körtvélyfája, Petele községek határain keresztül mintegy 34 kilométer hosszúságban Szász-Régenig vezettetnék. E vasúton a két végállomáson kívül Gernyeszegen egy közbeneső állomás terveztetik. Az engedélyt kérők által szerkesztett költségvetés szerint az össze építési és berendezési költségek 895.613 frtot tesznek. Az újszászapáti vasút tervezete. Az újszászapáti helyiérdekű vasút létesítésére alakult végrehajtó bizottság, mint a V. és Közi. Közlöny jó forrásból értesül, a vasút terveinek és költségvetésének bemutatása mellett az engedélyért folyamodott. A tervek szerint a vasút a m. k. államvasutak újszászi állomásától Jász-Ladány, Jász-Kisér községek határain keresztül mintegy 32 kilométer hosszúságban Jász-Apátiig fognak vezetni. Az egész vonalon három állomás (a fent említett községek mellett) és ugyanannyi kitérő terveztetik. A költségvetés 562.651 írttal van előirányozva, s ez összeg fedezésére eddig mintegy 363.320 frt áll rendelkezésre, eltekintve attól, hogy engedélyt kérők a kormánytól is támogatást remélnek. A budapesti országos kiállításról felette érdekes és tanulságos czikksorozat jelent meg a »Gazdasági Mérnöke czímű mezőgazdasági és műszaki hetilap legutóbbi számaiban Bobula János, a főváros egyik legkiválóbb építészének szakavatott tollából. Behatóan ismerteti a czikkben a kiállítás programmját s lelkes és hazafias buzdítás kiséretében hasznos útmutatásokat is nyújt a kiállítani szándékozóknak,hogy mily irányban vegyenek részt a kiállításon. Ugyane számok gazdag és változatos tartalmából érdekesnek tartjuk még fölemlíteni a következő kitűnő szakczikkeket: A bécsi villamossági kiállítás. A Party féle uj méhkas és rajfogó (7 ábrával). Időjósló (1 ábr.). Gazdasági iskoláinkról. — Szalmaponyvák a kazlak befödésére (4 ábrá- val). Francziaország szőlőművelése és borászata. A pincze-hőmérséklet befolyása a bor zavarodására (1 ábr.) Néptanítóink és a mezőgazdaság. A villamosság a malomiparban. A mák termeléséről. A svájczi országos kiállításból (képpel). Zsáktartó-készülék (képpel) Fa-kő. A világ legerősebb fája. A kultúrmérnöki szakképzés. Töltsük fel repede-vetéseinket! A tervezett jordánvölgyi csatorna. (A Gazdasági Mérnök angolországi levelezőjétől). A chicagói vasúti kiállítás (képpel). Az Ohio áradásai és az erdőirtások. A gazdasági növények megbokrosodásáról. Uj burgonyaszedő eke (képpel). Mérőkészülék az állati test megmérésére (1 ábr.) Gazdasági levél Párisból. A bolognai kender kikészítő intézet. A gyümölcs eltartásáról. Városi utczák bejáratása (2 ábr.) A korinthusi csatornáról. A poland-china sertés (képpel.) Istálló szarvasmarhák részére. A gyps mint trágya. Mozdonyok tűz nélkül. Szarvasmarha tenyésztésünk emelésére szolgáló eszközök. A Szeremség római csatornái (7 ábrával.) Keményítő gyártás kukoriczából. A léghajózás problémája, stb. E nagyobb szakczikkeken kívül minden számban közli a gazdasági téren történt közérdekű eseményeket, gazdasági, technikai és ipari hasznos tudnivalókat- találmányokat stb. A »Gazdasági Mérnök» megjelenik minden héten, igen díszes kiállításban, gazdag és változatos tartalommal. Szerkeszti és kiadja: Gonda Béla, miniszteri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára: negyedévre csak 2 frt 50 kr. Előfizetéseket úgy az év elejétől mint már a jövő évre is elfogad a Gazdasági Mérnök kiadóhivatala (Budapest, csillag-utcza 8). Pesti hazai első takarékpénztár egyesület Azon vidéki pénzintézeteknél, melyek a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettel, az osztrák-magyar bank alapjábóli váltó visszleszámitolás utján összeköttetésben állnak, 1883. augusztus végén el volt helyezve 2.171,211 frt 30 kr. f. é. szept. havában leszámitoltatott 793,810 frt 98 kr. értékű, Lábánkhoz visszleszámitolás végett beadatott: 631,849 frt 42 kr. értékű váltó; 703,440 frt 83 kr. értékű, időközben lejárt váltók a pénzintézetek által beváltottak, marad leszámítolva 2.261,580 frt 45 kr. A pesti hazai első takarékpénztár egyesület 5%-os kötvényei, a magyar leszámítoló és pénzváltó banknál kaphatók. Gazdasági és Üzleti tudósítások. Kaposvár, okt. 6. A héten nem jó időjárásunk volt, az eső hideg idővel váltakozott a visszatartotta a gazdákat a szántás-vetésben, akadályozta a kukoriczaszedést, aztán a mi legfőbb, sokat ártott az előnek, mert a jókorább érő s gyengébb fajokban beállván a rothadás, a szüretet meg kellett sok gazdának kezdeni, habár szőlője meg nem érett is, mert vidékünkön ez idén csak magasabb fekvésű, kiváló helyű hegyekben találhatunk tökéletesen érett szőlőt. Azért elmondhatjuk általánosságban most már, hogy Somogymegyében mennyiségre is csak középtermésünk lehet, a minőség pedig még a középszerűnél is rosszabb. Vidéki piacunkon élénkebb a mozgalom, az adófizetés s a téli tetemes kiadások pressiója alatt kénytelenek a gazdák bármely áron eladni termésüket. A gabona ára egyáltalán nem emelkedik, kivitelünk nagyon korlátolt, alig érdemes az említésre, arányitva az előbbi évek kivitelihez. Országos vásáraink meglehetős élőtőkék; a szarvasmarha s a ló ára emelkedett, miután sok takarmány termett s igy a teleltetés nem lesz drága. Már vannak szépen kelt zöld vetések; a vetés nagy része azonban hátra van még. Közlekedési utaink megromlottak. Az időjárás hűvös és esős. Arad, okt. 5. (A »Nemzet« tudósítása.) A hét kezdete óta csaknem folyton esőzik, mi nagyon hátráltatja a folyamatban levő tengeri törést. Többhelyütt már bevégezték e munkálatot és az ily helyeken összehalmozott csöves tengerit a tartós nedves idő megromlással fenyegeti. A termelők szintén fel vannak tartóztatva az ősziek elvetésével. Az utak is rosszabbodnak, miáltal a gabonaforgalom csökken. Mai heti vásárunkra búzából csak körülbelül 800 mm. hozatott be és adatott el 8 frt 80—9,50 kr között váltakozó árakon. Morzsolt új tengeri 500 mm. lehetett a piaczon, ezt szeszgyárosaink vásárolták fel 4 frt 80 krért mmként. Csöves tengeriből szintén 500 mm. került piaczra és 3 frttal vásároltatott mmként. A helybeli promontorban holnap kezdődik a szüret. Az aradi hegyalján is megteszik az előkészületeket a küszöbön álló szürethez. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 8. Az árak hátrálnak. — Magyar, urasági öreg nehéz *9.-----50.—, fiatal nehéz 51.50—.52—, közép 51.50 — 52.50, könnyű 53.----55.—. Eredeti nehéz 49 —50, közép 51.-----51.50, könnyű 53.-----5*.—. — Romániai bakonyi, nehéz 53.-----.— átmeneti, közép 53.—54.— átmeneti, könnyű 5*.--------.— átmeneti, eredeti nehéz 53.------.— átmeneti, közép 5*-----. átmeneti Szerbiai nehéz 53 50 — 55.— átmeneti, közép 53.50—54.50 átmeneti könnyű 53.-----5*.— átmeneti. — Hízó 1 */• éves élősúlyban 4*/« levonással--------. 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint *5 kig. és 4•/, levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a ▼•Tőnek páronkint 8 aranyforint vám fejében r megtérittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 9. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán lanyha irányzat mellett folyt az üzlet, csupán zárlat felé volt némi javulás észrevehető. — Eladatott búza tavaszra 10.40 írttól lefelé 10.37 írtig, majd ismét 10.40 írton, tengeri május—júniusra 6.51 írttól 6.54 írtig kelt. Szokványbuza tavaszra 10.41—10.43. — Szokványbuza őszre 9.74—9.76—. Bánáti tengeri május—júniusra 6.57—6 59—. — Szokványzab tavaszra 7.12—7.14. — Szokványzab őszre 6.60—6.62. — Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 16% -16.%.Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Ma délután a tőzsde még bágyadtabb lett, ámbár ez főleg csak hitelrészvényekre szoritkozott. A többi értékek pedig a a köznyomásnak engedtek. Oka a tömeges berlini eladások voltak. Páris szilárdabb jegyzéseket küldött. Új aranyjáradék 86.95—87.02%. — 5 százalékos papirjáradék 85.70—85.75. — Osztrák hitelbank részvények 289.50—287.40 — 287.60.— Magyar hitelbank részvények 287.50—285.50. — Leszámitolóbank 89.50 névlegesen kínálva. — Osztrák magyar államvasuti részvények —. — A zárlat 5 órakor nem mutatott még nagyobb javulást. — A pénz szűke per medie már érezhető.