Nemzet, 1886. április (5. évfolyam, 1288-1316. szám)
1886-04-01 / 1288. szám
Táviratok, Bécs, márcz. 31. A képviselőház mai ülésén Weitlof Schuklje ellenében megjegyzi, hogy a »Wega« nevű csillagot nem a hasonnevű szláv mennyiségtantudós után nevezték így el, hanem az arabok adták neki évszadok előtt e nevet. — A pótszerződés az 1878-iki párisi átalános postaszerződéshez vita nélkül elfogadtatik. Ezután a ház a költségvetési vitát folytatván, Swieczy, mint vezérszónok, Fusz ellen polemizál. Kijelenti, hogy a lakosságnak joga van ahhoz, hogy anyanyelvén taníttassék, de a németek csak a germanizálásra gondolnak. A cseh királykoronázás kérdése — úgymond — az uralkodó bölcseségére bízandó, de ki kell emelni, hogy ez a jog fönnáll. Fusz személyes kérdésben emel szót, és tiltakozik az ellen, mintha a tanítókat a miniszteri rendeletek elleni ellenszegülésre akarná csábítani; kijelenti, hogy osztrák iskola nem létezik, de léteznek német, cseh stb. iskolák; nem mint tanár fölebbvalójával szemben, hanem mint képviselő bírálgatá a miniszter tetteit, ahhoz pedig a jogát határozottan meg kell óvnia. Gautsch közoktatási miniszter szintén személyes kérdésben emel szót és konstatálja, hogy hallotta, mint említé Fust, a proscriptió-lajstromot. Nem akarja föltételezni, hogy proscriptio-lajstrom alatt a közoktatási miniszter rendeleteit érti. A tárgyi helyreigazításnak egyébként tisztán polemikus részére, tekintettel a házszabályok által vont határokra, ma nincs mit válaszolnia. (Tetszés.) Hevera, Ghon, Thürk és Menger-nek Fusz, Tuklje és Swiezy képviselőkkel szemben tett megjegyzései után a »központi vezetés« czime elfogadtatott. Az »iskolai felügyelet« cziménél Wagner a czernovitzi és radautzi gymnasiumokban uralkodó visszás állapotokat ecseteli és Czernowitzban második gymnasium fölállítását sürgeti. E tárgyban határozati javaslatot terjeszt a ház elé. Kowalski megemlíti, hogy Gácsország keleti részeiben a kerületi tanfelügyelők nem bírják a ruthén nyelvet; kéri, hogy ez állomások csak olyan egyénekkel töltessenek be, kik a lengyel és ruthén nyelvet teljesen bírják. W e e h e r (vezérszónok) visszautasítja és alaptalannak nyilvánítja a vádat, mintha Morvaországban az iskolákban a szlávokat háttérbe szorítanák és őket nemzetiségi jellegükből ki akarnák vetkőztetni; tagadja, mintha tisztán szláv kerületekben a tisztviselők nem is értenék a szláv nyelvet; utal arra, hogy a morvaországi szláv reáliskolában a tanulók száma folyton apad, ami bizonyára nem ok, hogy ez iskolákat szaporítsák. Amikor Morvaország szláv községei középiskola fölállítását kérték, a tartománygyűlés meg is felelt e kívánatnak. A panaszok csak a városokban levő cseh iskolák szaporítását czélozzák. We eber fölvilágosítást kér ama tiltakozást illetőleg, melynek a vorarlbergi tartománygyűlés tagjai az országos tanügyi tanácsba lépésükkor adtak kifejezést. Zacek, Perusdorfer, és Weeher személyes fölszólalása után az »iskolai felügyelet« czime elfogadtatott. A »tudományos académia«, »művészeti múzeum«, »az osztrák iparmúzeum subventiója« czimek vita nélkül elfogadtattak. A közoktatásügyi költségvetés többi címe is elintéztetvén, megkezdetett a vallásügyi költségvetés tárgyalása. Gautsch miniszter a vita folyamán hangoztatott kívonatokra és panaszokra válaszolva, kijelenti, hogy ismeri az állapotokat, melyek a czernovitzi gymnasiumban uralkodnak, valamint az egyes osztályok túltömöttségét, igyekezni fog, hogy segítsen a hajón. A gácsországi kerületi tanfelügyelők számának szaporítását pártolja. Egy iskolai igazgatónak a morvaországi tanügyi tanácsba küldése csak átmeneti és ideiglenes jelleggel bír. Ez intézkedést a látogatandó iskolák nagy száma tette szükségessé, ez okból a tanügyi tanácsosok számát egygyel szaporítani fogja. A Romaszkan képviselő által említett meteorológiai tudósításokról már korábban volt szó, a tárgyalások azonban hajótörést szenvedtek és most utóbbi tárgyalások vannak folyamatban. A voralbergi tanügyi tanácsba lépett tartománygyűlési képviselők tiltakozását illetőleg a miniszter kijelenti, hogy a tiltakozás, tekintettel a fennálló törvényekre, még nem nyerhetett érdemleges elintézést. A művészi czélokra szánt javadalmazásnak Bareuther által kívánt felemelését illetőleg a miniszter kijelenti, hogy erre vonatkozólag tárcája keretén belül a tőle kitelhetőt meg fogja tenni. A berlini jubileumi kiállítás tárgyában legközelebb előterjesztést fog a háznak tenni. Sturm interpellate intéz a miniszterelnökhöz hivatkozva annak a belügyi költségvetés alkalmával mondott beszédére és kérdi, azelőtt mikor germanizáltak Ausztriában és az alkotmány alaptörvényeinek melyike nem volna még végrehajtva. A legközelebbi ülés holnap tartatik. BéCS, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« sophiai jelentése: A Ruszcsukban megjelenő »Szlavjanin« szerint, az ottani orosz consul a czár trónraléptének évfordulója alkalmából tartott isteni tiszteletre nem jelent meg és tudatta a bolgár hatóságokkal, hogy ez alkalomból nem fogad el hivatalos látogatásokat, minthogy utasítást nyert,hogy a bolgár hatóságokkal ne tartsa fen a viszonyt és ne fogadjon hivatalos látogatásokat. A sophiai hivatalos lap rendeleteket közöl, amelyek a Bulgáriában érvényes számvitelt és az adótörvények legnagyobb részét márczius 1 jétől kezdve déli Bulgáriára is kiterjesztik. A bolgár lapok ismét barátságos hangon kezdenek nyilatkozni Szerbiáról, ami annak a jele, hogy a közvélemény helyreállítani kívánja a barátságos viszonyt Szerbiával. Bécs, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint, a török kormány elhatározta, hogy a sürgős szükség enyhítésére 200.000 török font kényszerkölcsönt vesz föl, amelyhez egyenlő részekben fognak hozzájárulni a hivatalnokok, a ház- és földbirtokosok és a többi lakosság. Pénzügyi körökben az a nézet uralkodik, hogy a porta végre is kénytelen lesz egyezséget kötni az ottomán bankkal, amely egyezség biztosítana részére 75.000 font kölcsönt. Az illető egyezség ismételt megvizsgálására hivatott bizottság már végleg szervezkedett; elnöke: Agop pasa a civilista minisztere, tagjai: Kramil effendi, Riza bej és Yahan effendi. Bécs, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelenti Skutariból, hogy a montenegrói fejedelem és veje Karagyorgyevics Péter herczeg közt az utóbbi időben megzavartatott az egyetértés. Ennek okát elsősorban abban keresik, hogy Karagyorgyevics herczeg a fejedelem beleegyezése nélkül proclamatiot intézett a szerb nemzethez, másodsorban pedig magánviszonyokban. Bécs, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A közoktatási minisztérium a tartományi hatóságok útján elrendelte, hogy a középiskolai tanulók egyleteinek szervezésére és ezeknek a tanulóknak más egyletbe való belépésére vonatkozó tilalom szigorúan alkalmaztassák és előforduló esetekben a vétkesek szigorúan megbüntettessenek. A középiskolai tanulóknak nem szabad belépniök a főiskolai tanulóknak úgynevezett szüneti egyleteibe sem. Belgrád, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »Bud. Corr.«-nak jelentik Belgrádból, hogy a király elfogadta a Garasaninkabinet összes tagjainak lemondását és megbízta a radicálisok vezérét, Risztics Jánost a cabinet újjáalakításával. Athén, márcz. 31. A »N. Fr.Presse« jelentése: Kis-Ázsiából nagy számmal érkeznek az önkényesek. A kormány ismét két tartalékos korosztály és a nemzetőrség behívásával foglalkozik. Az orosz tengernagy ma fog ide érkezni és az orosz hajóraj végleg el fog válni a combinált flottától. A török kormány 76,000 embert concentrált Thessaliában és 18,000 embert Epirusban. Róma, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr« jelentése: A legközelebbi consistorium megtartásának napja nincs még megállapítva. Monsignore Jean André Boyer az idegen missiók párisi tagja Mandisu-ország apostoli vicariusának coadjutorává neveztetett ki. Franzoi afrikai olasz utazó április első napjaiban fog elindulni Közép-Afrikába. Konstantinápoly, márcz. 31. A porta tegnap távirati után sürgős kérelmet intézett Sándor bolgár fejedelemhez, hogy álljon el a quinquematus elleni kifogásaitól és egyidejűleg ugyancsak táviratilag, köriratot küldött a hatalmasságokhoz, kérve azokat, hogy ez irányban érvényesítsék befolyásukat Sophiában. Belgrád, márcz 31. A király Garasanint újabban is megbízta, hogy pártjabeli új erőkből alakítsa meg a cabinetet. London, márcz.31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Az angol kormány előkészületeket tesz az angol csapatok jelentékeny részének Egyptomból való visszahívására. Az angol kormányhoz érkező tudósítások szerint a szudáni arabs mozgalom majdnem egészen megszűnt, annak oka pedig, hogy eddig tartott, egyedül az, hogy angol csapatok állnak a határon, ezek helyébe tehát egyptomi csapatok fognak küldeni. Az Egyptomban maradó angol katonaság Kairóban és környékén fog concentráltatni, hogy oltalmazza az alkirály tekintélyét, amely Mukhtár pasa megérkezése óta nagyon csökkent. Pétervár, márcz. 31. A»Swet« kétségbe vonja a lapok ama hírét, hogy Zankov bolgár izgatót az orosz consulatus oltalmába vette volna és azt hiszi, hogy semmi alappal nem bir, ha Zankovot orosz barátnak tartják. Görz, márcz. 31. A rendeletet, hogy a koporsót, melyben Cham Hord grófnő tetemei fekszenek lezárják, ismét vizavonták. A holttest nyitott koporsóban van ravatsra helyezve. A kastély fekete termében naponként szentmiséket olvasnak. A toskaniai nagyherczeg ma gyönyörű koszorút helyeztetett a koporsóra. A katholikus egyletek, nőegyletek és egyes hölgyek a temetési ünnepélyhez zászlókat és koszorúkat készítenek. A székesegyházban nagy ravatal lesz felállítva. Lemberg, márcz. 31. A jaroslansokali vasútvonal árvíz által helyenként megsérült, minélfogva a forgalmat részben be kellett szüntetni. Berlin, márcz. 31. A birodalmi gyűlés a socialista törvénynek öt évre való meghosszabbítása iránti törvényjavaslat második olvasását folytatván, a gyűlésekre, a sajtóra és a felebbezési bizottságra vonatkozólag Windhorst által beadott módosítványokat 164 szavazattal 142 ellenében elfogadta. Midőn azon kérdés került tárgyalás alá, hogy a törvény öt évre vagy Windhorst és Hertling indítványaihoz képest csak két évre hoszszabbitassék meg. Bismarck herczeg kijelente, hogy habár a Bebeltől hallottak után, ki a fejedelmek legyilkolását és a gyilkosságot egyátalán pártjának programpontjául nyilvánította, a hosszabb időre való kiterjesztés mutatkoznék is szükségesnek, a kormány csak két évre való meghoszabbításba bele fog egyezni. Ha azonban csak az egy évi meghosszabbítás állapíttatnék meg, a kormány igyekezni fog magán a törvény nélkül is segíteni, meggyőződése pedig a törvény szükségességéről annál erősebb lesz. A két évi meghosszabbítás, a legkevesebb ami megkövetelhető. Bebel azt állítja, hogy a czár meggyilkoltatásáról való nyilatkozatát Bismarck herceg tévesen értelmezte. Bismarck ezen állításnak ellenkezőjét bizonyítja be a gyorsírói feljegyzésekből és megjegyzi, hogy mégis úgymond — csakis az ön elméleti felfogásától függ, hogy az itteni viszonyokat olyanoknak tekintse mint az oroszországiakat. Ön tehát bizonyos körülmények között fejedelem gyilkolásra jogosítottnak érzi magát. És így tehát a kivételes törvények okvetetlenül szükségesek. A bizottság kérdését illetőleg mégis csak nagy különbség van a polgári házasság és a felmondható házasság között, melyet önök akarnak. A socialista program tagadása mindannak ami az életet értékessé teszi. Miután még több elhalasztási indítvány mellőztetett, a vita bezáratott, s elvettetett a kormány javaslata is, mely azonban végül Hertlingnek azon módosítványával, hogy két évi meghosszabbítás mondassák ki, 173 szavazattal 146 ellenében elfogadtatott. Holnap a polgári perrendtartás módosítása fog tárgyalás alá vétetni. Berlin, márcz. 31. A »Post« újságolja, hogy az egyházpolitikai törvényjavaslat elejtettnek tekinthető. A »Kreuzzeitung« szerint a vallásügyi miniszter azt nyilvánítá, hogy Kopp javaslataival szemben ez idő szerint szenvedőleges magatartást követene. Ugyan e lap jelenti, hogy Schloezer Berlinbe hivatván, tegnap sietve elutazott, ennél fogva tovább foly az alkudozás. Páris, márcz. 31. A »Havasügynökség« a következő jegyzéket teszi közé : A hírlapok azt jelentik, del alig hasonlít emberi ábrázathoz, mert a »Fuchs« csúfnevet egy diák sem veszítheti el, amíg bizonyos számú párbajon át nem esett. Igaz az is, hogy azok a tulajdonképpen teljesen veszélytelen Schlager párbajok,a melyeknél csak az arcz sebezhető s a melyeknél fődolog az utánuk következő commerce vagyis lakoma, a könnyű hősködés és hiúság jellegét viselik magukon; de másrészt bizonyos, hogy a bátorságot s testi erőt s ügyességet fejlesztik és váljon nem észszerűbbé, ha az ifjú szilajság ilymódon tör ki, mint ha egy farsangi összeszólalkozás vagy egy 5 forintos tartozás miatt mindjárt pisztolypárbajra mennek a felek, amelynél sok esetben ugyan meg nem vérezik egymást, de néha aztán az egyik életét veszíti. Még egy dologról, az egyetemi hallgatók — különösen a jogászok — szorgalmáról kell szólnom, mert ez az a pont, ahol a mi társadalmi felfogásunk a némettől talán legjobban különbözik ; a németek felfogása e tekintetben a lehető legliberálisabb: a diák magának tanul, ha az előadások látogatásában hanyag, ő látja kárát nálunk, daczára hogy a vizsga, s már magában véve ez is szorgalomra ösztökéli az ifjakat, daczára,hogy az átlagos szorgalom nálunk nem áll hátrább, mint a németeknél, még mindig sok panaszt hallunk a rendszer szabadsága miatt, amely mellett a hallgatók tetszésük szerint járhatnak vagy nem járhatnak előadásokra. De az a sajátságos, hogy míg mi mindig a tanszabadság ellen panaszkodunk, tőlünk telhetőleg oda igyekszünk, hogy azt a rendszabályt,amely aszabadságot ellensúlyozni s a diákokat szorgalomra késztetni van hivatva, a vizsgálatok szigorát, hatástalanná tegyük, mert sehol a világon a bukott diáknak annyi protectora, ki őt bukása következményei ellen oltalmazni igyekszik, nincs, mint Magyarországon. Azt mondtam, hogy nálunk az egyetemek feladatára nézve sem uralkodnak helyes fogalmak. Ezt bizonyítanom kell. Tény, hogy minálunk az egyetemet tisztán úgy tekintik, mint bizonyos szakpályára előkészítő és képesítő intézetet, amelynek hasznát s az ott követett tanrendszer helyességét is egyedül e szempontból kell megítélni. Innen van, hogy néhányan egyáltalán nem akarják belátni, miért volt szükséges például a budapesti egyetem orvostudományi tanszékeinek új, czélszerű épületeket emelni, holott akkor, amikor anatómia és klinikák a hatvani utczai ronda régi házban nyomorogtak szintén ki tudtak állítani orvosi diplomákat s azok tulajdonosai jól vagy rosszul szintén el tudtak járni tisztükben, a betegek pedig meghaltak vagy kigyógyultak — ép úgy mint most. És ugyanez okozza, hogy a harmadik egyetem terve még egyáltalán nem tudott tért foglalni a közvéleményben , hiszen — úgy mondják — így is elég jogászt, orvost, patikust és professort nevelünk, aki pedig nem fér el Budapesten, az menjen Kolozsvárra, ott van még elég hely. Csak egyszer karolta fel sajtó és közönség ez eszmét, amikor a mellett kellett agitálni, hogy Szeged kapjon egyetemet. A harmadik egyetem meglevő egyetemeink fejlesztése és felvirágzása érdekében is szükséges, nem csak azért, hogy egyik másik városnak haszna legyen belőle, nem is csak azért, hogy egyik vagy másik szakpályára több embert lehessen képezni, hanem szükséges azért, mert az egyetemek hivatása, hogy a tudománynak oly gyapontjai legyenek, ahonnan annak melege és fénye szétáradjon mindenfelé, kihasson a középiskolára, kihasson közvetve még a népiskolára is, kihasson a nemzet egész szellemi életére, és a hol — s ez az a mit feledni szoktunk, — az arra hivatottak munkásságuk, búvárkodásuk által, azonkívül hogy tanítanak, egyututtal a tudományt is előbbre vigyék. Ez volt mindenütt és mindenkor az egyetemek feladata oly országokban, melyek ez intézményt jól fogták fel és hasznát tudták venni. Ezt a feladatot a tudós társaságok, académiák csak félig oldhatják meg; ezeknek hivatása, hogy a tudomány művelésének időnkint uj lökést, uj impulzust adjanak, hogy a tudományos működés elé uj czélokat, uj irányokat tűzzenek s a tisztázott vitakérdéseket szavuk tekintélyével eldöntsék; de maguknak a tudományos problémáknak megoldását munkálni: ez az egyetemek feladata. És itt oly ponthoz értem, amelybe társadalmunk minden, az iskolát és tudományt illető tévedései mintegy összefutni látszanak; az alaphiba ugyanis egy és ugyanaz : habár túl nagy számmal adjuk ma is fiainkat a tudományos pályára, nálunk még nagyon csekély a tudományok valódi szeretete, a tudományt önmagáért kevésre becsüljük, épen csak annyiban méltányoljuk, amennyiben rá bizonyos kenyérkereseti pályákon szükség van; a tudomány művelése mint életezés, mint hivatás még majdnem ismeretlen előttünk. Ennek a hibának nyomait érezzük az egész vonalon, amelyen társadalom és iskola érintkeznek; erre vall a népnevelés egyoldalú felkarolása, erre az a türelmetlenség, amelyet a középiskola tanítása iránt a túlzó practicusok tanúsítanak, erre a közöny az egyetemek ügye iránt, erre a kizárólagos méltánylása azoknak a szakoknak, amelyek megélhetést biztosítanak, teljes elhanyagolása azoknak, amelyek csak a tudomány világában bírnak értékkel; erre mutat tudományos irodalmunk csekély olvasó közönsége s az, hogy alig van nálunk ember, aki egy anyagilag független állást, kedvező vagyoni helyzetet a tudomány önkénytes, önzetlen szolgálatának szentelne. Talán kemény szó az, amit kimondtam. A mi társadalmunkat érheti-e ily vád ezt a társadalmat, amely annyira tud lelkesedni szép czélekért, a nemzeti ügyért ? Ezt soha sem vontam kétségbe ! Tisztelettel hajlok meg társadalmunknak nemcsak lelkesedése, hanem — sokkal többet mondok — kitartása és következetessége előtt, amelylyel a magyar nemzeti eszmét felkarolta és diadalára törekszik. De épen az a baj, hogy nem látjuk, nem érezzük meg a szoros összefüggést, mely nemzeti eszménk és tudományosságunk között fennáll; megérteni kezdjük már, hogy minden erőlködésünk hiábavaló lesz akár nemzeti egységre, akár politikai befolyásra, akár katonai hatalomra, akár anyagi jólétre irányozzuk azt, ha nem sikerül nemzeti kulturánkat kifejlesztenünk úgy, hogy az uralkodjék — és joggal uralkodjék — e hazában s éreztesse fölényét és vonzerejét Kelet felé, ahova civilisátori hivatásunk van. De hogy e cultura megalapításában az átvett ismeretek terjesztése, az általános műveltség emelkedése mellett magának a tudomány felvirágzásának kell a főszerepet vinnie, hogy culturánkat a világ csak a szerint és annyira fogja becsülni és jogosultságát elismerni, amennyit a tudományért tenni tudtunk, hogy oda kell törekednünk, miszerint ne csak mi kérjünk részt a nemzetek nagy közös szellemi kincséből, de ezt a kincset mi is, nevünkhöz méltóan gyarapítsuk, gazdagítsuk: ez az, ami iránt eddig elegendő érzéket nem mutatunk. A tudomány ma nem egy elzárkózó kaszt titokszerű privilégiuma, nem is üres, czéltalan játék, eszmékkel, amely hasznot nem hajt, csak a hiúságnak szolgál; a tudomány a 19. században valóban az lett aminek régente a történetet mondták: magistra vitae, az élet tanító mestere. A tudomány az, amely a kimerülő föld göröngyeibe új termő erőt vezet , a tudomány az, amely a műhelyben és gyárban a természet hatalmait az ember szolgálatába hajtja, a tudomány az, amely csatákat dönt el , amely az iránytűt adja kezébe annak a kormányosnak, aki sík tengeren hajót irányoz és annak az államférfiúnak, aki egy nemzet sorsának hajóját kormányozza; a tudomány tanít meg testi és szellemi erőink megóvására s helyreállítására, oktat erkölcsi és anyagi javaink s érdekeink megvédésére az élet harczaiban; a tudomány mai nap egész életünket s minden törekvésünket kormányozza és vezeti s ezért, amit a tudományért tettünk, azt nemzetünkért tettük. Nem kívánom, hogy az iskola elzárkózzék a társadalom szelleme és a társadalom jogosult követelései elől; az iskolának nagy kötelességei vannak a társadalom irányában, mert hiszen elsősorban a társadalom számára nevel és tanít. Elismerem azt is, hogy iskolai szervezetünkben vannak hibák, elismerem a társadalom jogát, hogy azokat bírálja, azok orvoslását előmozdítsa. De viszont azt kívánom a társadalomtól, ismerje fel és érezze át az iskolai intézmények fontosságát a maguk egész teljességében s oszsza meg köztük arányosan érdeklődését és áldozatkészségét ; ne kívánjon lehetetlent az iskolától s támogassa az iskolát föltétlenül és buzgón feladata megoldásában; ne érje be azzal, hogy az iskola kenyeret adjon ifjaink kezébe,hanem oda törekedjék, hogy valóban művelt embereket is neveljen belőlük; ne érjük be azzal, hogy az iskoláink, tudományos intézeteink gép módjára nap nap mellett az ismereteknek ugyanazt az anyagát őröljék, meg újra őröljék, hanem lelkesedjünk egyúttal a tudományok haladásáért; ne érjük be azzal,hogy ifjaink jól rosszul átvergődjenek az iskolán, de csöpögtessük lelkükbe otthon is, a családi körben, az iskola iránti tiszteletet és — ami legfőbb, — a tudomány iránti valódi szeretetet, hogy a kormány a költségvetési bizottság tegnapi határozatait elfogadta volna. A kormány eme határozatokat, melyek látszólag tévesen is értelmeztetnek, nem tartozik sem elfogadni, sem pedig visszautasítani. A kormány nem követeli 1466 milliónyi kölcsön kibocsátását, hanem azt javasolta, hogy 1. a forgalomban levő kötvények becserélhetésére 466 millió értékű rente adassák ki és 2, hogy nyilvános jegyzés útján egy milliárdnyi kölcsön vétessék fel. Ezen utóbbi kölcsön az, melyet a bizottság 900 millióra szállított le. Páris, márcz. 31. A költségvetési bizottság mai ülésén Sadi Carnot miniszter ragaszkodik a költségvetési kölcsönt illető egész tervéhez és kijelenté, hogy azt a kamara előtt védeni fogja s egyszersmind czélzást tett arra, hogy lemond, ha nem fogadtatnék el. A miniszter eltávozása után elhatározta a bizottság, hogy a 900 milliónyi kölcsönből 425 millió nyilvános aláírás útján szereztessék be, a 475 millió pedig a függő adósságság egy részének járadék címletek egyszerű átadása útján való consolidálására fordíttassék, végül abban állapodott meg a bizottság, hogy a kölcsön 3°/0-ás törlesztési kölcsönn alakjába veendő fel. Valamennyi határozat csekély többséggel hozatott. Andrieux, kit a bizottság előadóvá választott, nem fogadta el e tisztét, valamint a bizottság többi tagjai is vonakodtak elvállalni az előadói tisztet. Erre a bizottság holnapra napolta el ülését. Zágráb, márcz. 31. Miskatovics a regnicolaris küldöttség előadója, a »Narodne Novine« mai számában kijelenti, hogy az »Obzor«-nak a küldöttség tárgyalásairól Budapestről vett értesítése teljesen légből kapott és constatálja, hogy a küldöttség kebelében a nyelvkérdésben véleménykülönbség nem merült fel. Zágráb, márcz. 31. A határőrvidéki alap bizottság tegnap tartott ülésében a folyó évi költségvetés megállapítása tárgyában megkezdte tanácskozásait és munkálkodásait holnap be fogja fejezni A Sunja-újgradiskai vasútvonalra 3.300.000 frt, a vinkovce-brcskai vonalra második részlet fejében 107,000 frt lett előirányozva. Nagyvárad, márcz. 31. A nagyvárad-belényesvaskosi vasút építése már annyira előrehaladt, hogy május hó elején a forgalomnak át lesz adható. A vasút mindenütt regényes, erdős hegyoldalakon vonul át és néhány hét múlva egészen Orag-Csekéig lesz készen. Szahlender igazgató és Papp János titkár a legszívesebb vendégszeretettel fogadták a nagyváradi hirlapirókat, kik ma a vonalat megszemlélték. Marosvásárhely, márcz. 31. A városi törvényhatósági bizottság Bánff y b. főispán elnöklete alatt tartott mai közgyűlésén tárgyalta a belügyminiszternek az 1886. évi költségvetésre vonatkozó leiratát, melyben a 28.000 frt hiány fedezésére pótadó kivetése rendeltetett, miáltal a polgárság 48 százalék pótadóval terheltetnék. A közgyűlés elhatározta, hogy a belügyminisztériumhoz kérést fog intézni, 17 százalék pótadó kirovása s a többi hiánylatnak faeladással való fedezhetése tárgyában. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde, Bécs, márcz. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Pangás, kedvetlen hangulat után Belgiumból érkező hírek szilárdulást idéztek elő. Bécs, márcz. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 105. Erdélyi földteherm. kötv. 105.—. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. 101 25. Erdélyi vasutrészv. 191.75 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 115.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 121.— . Szölődézsmaválts. kötv. 100.— 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 123 75. 4 száz. aranyjáradék 102.62. M. orsz. k.részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 152.75. Magy. Litelb. részv. 395.50. Alföldi vasút részv. 192.50. Magy. észak-kel. vasút r. 177.75 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 99.80. Tiszav. vasut-rész. 251.50 Magyar lesz. és váltóbank-r. 91.75. Kassa-Oderberg vasut-r. 153.—. 5 száz. papir-járadék 94 62. M. jelz.hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.— Török dohány —.—. Északi vasutrészv. —.—. BéCS, márcz. 31. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hielrész. 298.20. Déli vasutrészvény 122.75, 4 százalékos arany-járadék 114.40. Londoni véltóár 125.75 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 208.—. 1864. sorsjegy 170.75, 42 száz. ezüstjáradék 84.70, 1860. sorsjegy 139.75, Török sorsjegy 18.25, Angol-osztrák bank részv. —.—, Osztrák államvasut részv. 255.10, 20 frankos arany 10. — , 42 száz papir-járadék 84.60, Osztrák hitelsorsegy 179.50, Osztrák-magyar bank részv. 875.— Cs. kir. vert arany 5.91, Német bankváltók 61.60, Elbevölgyi vasút 160.50. Dunagőzhajózási t. 465.—. Bécsi bankegyl. 109.—. Az irányzat javul. BéCS, márcz. 31.(Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész ■ vény 297.75. Osztr. államvasutt 254.75. Union bank —. . 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.bank-részv. 115.25. 20 frankos arany 10.—. Déli vasút részvény 122.25. Magyar hitelb.részv. 294.75. 1864. sorsjegy —. 4°/. magyar.járadék 102.45. Az irányzat gyönge. Berlin, márcz. 31. (Tőzsdi tudósítás.) Bágyadtságot bányaértékek árhanyatlása és nyugoti tőzsdék gyöngültsége miatt nyomasztó hangulat követte. Bankpapírok és külföldi értékek árhanyatlást szenvedtek. Vasúti papírokban relatív szilárdság. Német értékpapírok magasabb árfolyamokkal keresettek. Berlin, márcz. 31. (XJ tó t 6 z g d e.) 4 százalékos papírjáradék —.—. 42 százalékos ezüstjáradék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 5 százalékos papírjáradék —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvények 200.50. Kassa-oderbergi vasutrészvények —.—. Orosz bankjegyek —.—. II. kibocs. keleti kölcsön—.—. Magyar jelzáloghitelbankrészvény —.—. Magyarorsz. bankrészv. —.—. 5 százalékos osztrák papírjáradék —.—. 4 százalékos osztrák aranyjáradék —.—. 4 százalékos aranyjáradék 82.75. Magyar keleti vasúti kötvények —.—. Hitelrészvények 497.—. Osztr. államvasut részv. 413.—. Károly Lajos vasútrészvény 83.90. Román vasutrészvény —. Bécsi váltóár —.—. 4 százalékos osztrák papirjáradék —.—. Magyar leszámítoló és pénzváltóbank részv. —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőtbs. kötv. —.—. Irányzat javul. London, márcz. 31. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék —.— 4 százalékos osztrák aranyjáradék 92.—. Angol consolok 100.*/*. 20 frankos arany —.—. Amerikai járadék—. Olasz járadék —— Papirjáradék —.— . 4 százalékos magyar aranyjáradék 82.25. 4.2 százalékos osztr. ezüstjáradék 67. — . Bécsi váltóár 12.72a/1. Ezüst 46.3/4 Magyar kincstári utalvány—.—. Helyi kamatláb — százalék. Bankbevitel —.—. font sterling. Bankkivitel —.—. font sterling. Nyugodt. Árutőzsde. Bécs, márcz. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai üzletben ismét pangás uralkodott, közeli határidős üzlet alig köttetett, sőt az őszre kötött üzlet is jelentéktelen. Eladatott: Búza tavaszra 8.65—8.67 forinton, május—júniusra 8.64—8.66 forinton, őszre 8.79—8.80 forinton. — Tengeri (uj) 6.06 forinton, jul.—aug. —.— írton. Rozs tavaszra 6.51 — 6.52 írton, rozs őszre 6.83 forinton. — Zab tavaszra 7.02—7.04 forinton, máj.—júniusra 7.08 őszre 6.83—6.82 írton. Felmondatott ma 500 mmázsa búza. Hivatalos jegyzések: Búza tavaszra 8.63— 8.68, máj.—jun. 8.60—8.65, őszre 8.78.—8.83. — Rozs tavaszra 6.50—6.55, máj.—jun. 6.60—6.65, őszre 7.03—7.08. Tengeri máj.—jun. 6.05—6.10, jun.—jul. 6.08—6.13, jul.—aug. 6.15—6.20. — Zab táv. 7.03—7.08 írton, máj.—jun. 7.06—7.11 őszre 6.80—6.85. Káposztarepcze aug.—szept. 11.55—11.65, szept.—okt. 11.65—11.70. Sz e s z. Az árak ma estek. Kész gabonaáru 23/8 írton adatott el, júniusra a szálló választása szerint 25 írton köttetett. Anarchista lázadás Belgiumban. Rouxban, ahol már a megelőző éjjel a tükörüveggyár ellen intézett támadás alkalmával négy halott és nyolc sebesült maradt a küzdtéren, ma délfelé mintegy 200—300 lázitó vonult egy kisebb üveghuta elé, hogy az ott dolgozó munkásokat is strike-ra bírják. A gyárt egy század katonaság tartotta megszállva. A zendülők a vezénylő tiszt harmadszori felszólítására sem távoztak el, mire a katonaság tüzelt s támadók közül tizen hatva rogytak össze, többen pedig megsebesültek. A könnyen sérültek úgy Rouxban, mint másutt is többnyire lábukon vannak megsebezve, amiből látható, hogy a katonaság szándékosan lefelé czéloz. Rouxban az élét nyugodtan töltötte a lakosság. A halottakat holnap temetik el. A sebesültek közül négyen meghaltak. A visszavert csoportok hat óra körül Roux közelében voltak és izgató nyomtatványokat ragasztottak a házakra; erre Winkenroy őrnagy kihirdette, hogy az előnyomulókat már 150 méternyi távolból lövetni fogja. Ez hatott, mert a zendülők visszavonultak. Roux-t két vadász, egy lovas és több csendőrszázad tartja megszállva. Lüttichben közel 16.000 munkás van s ezek többnyire fegyvergyárakban dolgoznak. A munka úgy van beosztva, hogy a nyersanyagot vagy a gyárból kapják, vagy maguk veszik s azután ezt otthon különböző fegyverrészekké dolgozzák fel. Ha az elkészített tárgyban valami hiba van, azt visszaadják készítőjének. Az úgynevezett minősített munkások évi fizetése 1000—1200 francra rúg. Kedvezőtlenebb helyzetben vannak a kőszénbánya munkások, akik Lüttich, Delleur, Seraing, Jemeppe kívül dolgoznak. Ezeknek a fizetése 780 francot tesz ki. A Lüttich környékén levő gyárakban mintegy 16,000 ilyen munkás van elfoglalva. Az utóbbi időben ezek fizetését valamivel csökkentették, amit nagy elkeseredést okozott. Ezek kezdték meg a strike-ot, s innen csakhamar átcsapott Charleroi-ba, hol a legnagyobb pusztításokat vonta maga után. Charleroi maga nem gyárváros, de amennyire csak ellátni, a gyárkürtök széles ívben veszik körül. Az ipar, eltekintve a kőszénbányászattól, főleg üveggyártásból áll. Az üveggyárakban alkalmazott munkások, kik az üveghutákat felgyújtották, aránylag még jó helyzetben voltak. A strike-ra okot az adott, hogy sok új gépet alkalmaztak, aminek következtében sok munkást elbocsátottak és ezek egészen foglalkozás nélkül maradtak. Alkalomszerűnek tartjuk fölemlíteni, hogy Belgiumban a leghevesebb socialista lap »Le Peuple,« naponta jelenik meg és 12,000 példányban van elterjedve ; a »Reforme« újabb keletű és hangja mérsékeltebb. Az anarchisták lapja a »Ni Dieu nn Mattre,« amelyet 13—14 ezer példányban nyomnak; a socialista és anarchista hírlapi üzelmek főfészke Verviers. A takácsok vezére egy Berlinből 1878 ban kiutasított Gold nevű takács. Szintén socialista irányt képvisel az »Obstant« is, amely Brüsselben jelenik meg; a legtöbben Hollandiában olvassák. A »Recht vor Allen« socialista lap »Le Peuple«-lel olvadt egybe. Az utóbbi különösen Charleroi-ban van elterjedve. Egy másik socialista lap »Die Werker,» amelyet leginkább Hollandiában olvasnak. A mai nap táviratai a következők: Tournay, márcz. 31. A munkások a környék csaknem valamennyi gyárában strikeolnak. A strikeolók tanácskozást tartottak s most fenyegetőleg lépnek föl. A telephonösszeköttetést Crévecoeur és Allain közt szétrombolták és egy 800 főnyi csapat Bargesfelé vonul, útközben pusztítva. Tournay, márcz. 31. Ma délután kiegyezés jött létre Antoingben a munkaadók és munkások közt, a munkaszünetnek vége van. Páris, márcz. 31. Adecarvillei átalános munkaszünetelés következtében attól tartanak, hogy a strike Crausacra és Gard Bassinre is kiterjed. A munkaszünetelő belga munkásoknak egy csoportja a határ felé közeledik, ennek következtében nyomban intézkedést tett a hatóság, hogy minden eshetőséggel szemben készen álljon, s e végett csapatokat rendelt a vámvonal védelmére. Brüsszel, márcz. 31. Az »J. W. E.« jelentése: A zavargók ma éjjel ismét megkisérlették a telefon hálózat szétszakgatását és folyton a távirdai vonalak és a vasutak elleni terveket szőnek. Négyezernél több munkás van foglalkozás nélkül és ezek állandó veszedelmet képeznek a közrendre nézve. Charleroiból kedvezőbb hírek érkeznek, de annál nyugtalanítóbbak Monsből. Tournayban az éjjel egy katonát Andermes mellett agyonszúrtak; ennek következtében katonaság küldetett oda segítségül. Antoingban ismét volt összeütközés és ez alkalommal sokan megsebesültek.