Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)
1887-03-05 / 1621. szám
tettel én magam is készségesen megadnám a hiányfedezésére szükséges összeget. Én tehát, mint a pénzügyi bizottság tagja, igyekeztem magamat azon helyzetbe juttatni, hogy ezen hiányra szükséges fedezetet megszavazhassam ; azért a következő indítványt tettem a pénzügyi bizottságban, t. i. arra kértem a t. kormányt, egyezzék bele, hogy küldessék ki a pénzügyi bizottság kebeléből egy albizottság, mely megvizsgálván a kiállítási rendezési számlát, jelentést tett volna a pénzügyi bizottságnak arra nézve: váljon az általam érintett kézpontok a kiadások körül szem előtt tartottak-e, vájjon azon nagy összeg, ami elköltetett, valóban elkerülhetlenül szükséges volt-e, és vájjon nem fordultak-e előmeggondolatlan kiadások, melyekről — ezt tagadni nem lehet — a közönség igen hangosan beszélt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát, nem tartom magamat feljogosítottnak arra, hogy a kormány eljárásáról ítéletet mondjak akkor, mikor nehém alkalom nem nyújtatott a tényekkel megismerkedni, mikor nekem nem volt alkalmam ítéletet formálni arra nézve, vájjon azon vádak, melyek a kormány ellen itt-ott felhozattak alaposak-e vagy sem ? De én oly kevéssé érzem magamat feljogosítottnak arra, hogy a kormánynak megszavazzam a hiány fedezetét akkor, mikor annak valóban szükséges voltáról nem tudtam meggyőződni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha tehát a pénzügyi bizottság nekünk módot és alkalmat nyújtott volna meggyőződni arról, — nem hogy ott rendelleneségek fordultak volna elő, amit én egyátalában föltételezni nem akarok, mert az hiszem, minden rendben volt, — akkor én ma egészen más helyzetben lennék s nem csak jelen felszólalásom lett volna felesleges, hanem magam is hozzájárulhattam volna a törvényjavaslat elfogadásához. Mikor azonban a miniszter úr ezen határozott kívánságunknak eleget nem tett, hanem parlamentáris szempontból nem helyeselhetőleg, a kiállítás ügyétől eltekintve, bizalmi térre vitte a dolgot, azok, akik a kormány eljárásában föltétlenül és vakon bíznak, abból ami itt előttünk fekszik talán elegendő anyagot, meríthetnek arra, hogy a kért fedezetet megszavazzák ; mi azonban, akik nem bízunk vakon a kormányban, akik arról, amire szavazatunkat adjuk meg is akarunk győződni, kik tudni kívánjuk, hogy a kormány ezen fedezet megadását megérdemli-e, másformán nem járhatunk el, mint ahogy eljárunk, főleg midőn maga a pénzügyi bizottság jelentése is beismeri, hogy e tekintetben nem történt semmi, most a bizottság maga mondja, hogy »nem tekintette feladatának, hogy a részletekre kiterjeszkedőleg foglalkozzék a kormány javaslata indokolásában foglalt minden egyes számtétellel.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én tehát, elismerem azt, hogy ha mi a fedezetet megszavazzuk is, azért az államszámvevőszék részéről a szükséges vizsgálat meg fog ejtetni, valamint a zárszámadási bizottság is meg fogja bírálni a szabott összegeket s eljárásáról annak idején jelentést fog tenni a t. háznak. De vajon mit ér az, ha már egyszer a fedezetet megadtuk, hogy esetleg egy év múlva a zárszámadási bizottság jelentéséből értesülni fogunk, hogy a kiadott összegek szükségességére nézve eltérések merültek föl, vagy ha azok nem merültek is fel, ha a zárszámadási bizottság a felmentés megadását indítványozni fogja. Most, amikor arról van szó, hogy a hitelekre, a történt túlkiadásokra megadjuk a fedezetet, most van az ideje annak, hogy meggyőződjünk arról, vajjon a kormány költekezése helyes alapon állt-e, kifogástalan volt-e, és ezen kifogástalan kezelésre nézve megadjuk a kellő fedezetet. Mindezek alapján én az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem kérem a t. házat, méltóztassék a saját és elvtársaim nevében benyújtott határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Határozati javaslat. Mondja ki a t. képviselőház, hogy mivel a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által 418. sz. a. benyújtott törvényjavaslatban, az orsz. kiállítás pénzhiányának fedezésére kért hitelekre nézve sem a miniszter indokolásából, sem a pénzügyi bizottságnak arra vonatkozó jelentéséből kellő felvilágosítást és megnyugvást nem nyert s igy vájjon a felsorolt hiteltúllépések valóban és kivétel nélkül a fenforgott körülmények közt elkerülhetlenek voltak-e s vájjon nem költettek-e el kellő megfontolás nélkül oly nagyobb összegek, melyek a kiállítás teljes erkölcsi és anyagi sikerének biztosítása mellett is megtakaríthatók lettek volna, az érintett törvényjavaslatot a jelzett irányban eszközlendő tüzetes megvizsgálás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak újból kiadja. Benyújtja: Enyedy Lukács, Justh Gyula, Szederkényi Nándor, Helfy Ignácz, Irányi Dániel, Orbán Balázs, Miklós György, Petrich Ferencz, Isaák Dezső, Lipthay Pál, Tors Kálmán, Matkovich Tivadar, Széchenyi Pál gr. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy az előttem szóló képviselő úrnak csupán egy pár állítására tegyem meg a szükséges észrevételeket, minthogy én azon állításokat nem tartom a tényekkel egészen öszhangzóknak. (Halljuk!) A t. képviselő úr úgy látszik azzal vádolja a kormányt, hogy megtagadta tőle a pénzügyi bizottságban a számtételekre nézve a felvilágosítást, melyből ő meggyőződést szerezhetett volna magának az iránt, vajjon nem történtek- e fölösleges kiadások, és megfosztotta őt a kormány azon lehetőségtől, hogy a törvényjavaslatot ő is elfogadhassa. Méltóztassék a t. háznak megengedni, hogy én a t. képviselő urat egyenesen a pénzügyi bizottság jelentésére utaltam, amelyben világosan ki van mondva, hogy maga a pénzügyi bizottság nem tartotta alkalmasnak és helyesnek azt, hogy belemenjen a számadások oly részletes megvizsgálásába, amilyenbe a pénzügyi bizottság még sohasem bocsátkozott, mivel a számadások megvizsgálására ott van elsősorban az állami számvevőszék, azután pedig a zárszámadási bizottság, hogy ennélfogva ezen számadások úgy sem fogják elkerülhetni a legszigorúbb vizsgálatot és így a bizottság teljesen fölösleges munkát végzett volna, hogy ha ezen számadások megvizsgálásába beleereszkedik. Ne méltóztassék azt mondani, hogy a kormány nem nyújtott alkalmat a betekintésre; ellenkezőleg a pénzügyi bizottságban én magam kifejeztem azt, hogy ha bárki a t. képviselő urak közül a számadásokat megtekinteni kívánja és azokból bármiféle részletes adatot kíván meríteni, készek vagyunk neki minden felvilágosítást megadni és a betekintést a legteljesebb mértékben megengedjük. Mindenki megszerezhette volna tehát magának a felvilágosításokat. Azt mondja beszéde elején a képviselő úr, hogy ő is teljesen osztozik az előadó úrnak azon véleményében, hogy a kiállítás nem pártszempontból bírálandó meg. Ha a t. képviselő úr ezt a helyes elvet követte volna, akkor beszédének a végén nem úgy condludált volna ki, hogy ő bizalmi tekintetből nem fogadja el a törvényjavaslatot. Mert hiszen, már a bizalmatlanság kifejezése annak irányában, aki a kiállítást rendezte, nem egyéb a pártállás kifejezésénél. Ha a t. képviselő úr, úgy mint beszéde elején ígérte, belehelyezte volna magát ama hangulatba, mely a kiállítás tartama alatt és befejezése után is uralkodott, akkor csakugyan nem így, párt szempontból bírálta volna meg a kiállítást, hanem készségesen megszavazná ezen költségek fedezését. ■ Senki sem fogja állítani, tehát, hogy ily nagy mű megteremtését és rendezését, ha utólagosan teszi szűk bírálatunk tárgyává, hogy ott némi felesleges kiadásokat találni nem fogunk; még a legkevésbé szigorú ítélettel is fogunk találni utólagosan ilyen talán feleslegesnek mutatkozó kiadást. De mondja meg a t. képviselő úr, hogy ki volna az, aki lelkiismeretesen véve a kiállítás ügyének vezetését és látva annak nagy fontosságát, aki előre azon meggyőződésben volt, hogy ezen kiállítás sikere egyenesen hivatva volt verdictet provokálni az egész civilizált világon Magyarországra: váljon az életképes-e, vagy hogy az egy veszendő nemzet és ország-e ? hogy ilyenkor az egy pár ezer forint kockázatától tegye függővé, hogy a kiállítás sikerüljön-e vagy ne. Mutassa meg azt az egyént, aki a felelősséget ezért magára vállalná. (Helyeslés a jobboldalon.) És ha így indul ki a kiállítás megbírálásánál, a minthogy meggyőződésem szerint máskép hazafi nem indulhat ki a kiállítás megítélésénél, akkor ilyen utólagos kritica mellett egy pár ezer forint felesleges kiadást, elkerülhetlennek fog találni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elismerem, és utólag én is rá tudnék mutatni, hogy vannak oly kiadások, amelyek miután nem hozták meg az eredményt, amelyet tőle vártunk, feleslegeseknek mondhatók, de arra nem mertem volna vállalkozni, hogy azokat előre megtagadjam, mert tudtam, hogy kockáztatnám a szent czélt, amelyért a kiállítás rendeztetett. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen meggyőződést osztván akkor, osztom ma is és ennek folytán kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Steinacker Ödön: A póthitel kérése senkire sem képezhet meglepetést. Mikor 1883-ban a kormány előterjesztette javaslatát, azon nézetének adott kifejezést, hogy ahelyett, hogy a kormány 400.000 forint előleget a kiállítás bevételeiből 1885. végén megtérítendőnek mond, helyesebb lenne azonnal kimondani, hogy a kiállításból származó deficit megtérítésére a háztól póthitel fog kéretni. Optimismus volt azon nézet, hogy az állam 75,000 ftnyi hozzájárulásával és 400,000 frtnyi előlegével lehetséges lesz ilyen országos jellegű kiállítást rendezni. Olyan kiállítás, mit nem a kormány, hanem a társadalom rendezett volna, sokkal kevesebbe került volna. Ő nem vitatkozik Enyedi Lukácscsal a kiállítás haszna, jelentősége felől. Másutt, hol államok által rendezett nagyobbszerű kiállítások voltak, volt-e valaha más eredmény ? Megengedi, hogy nemzetközi kiállítás és országos kiállítás közt nagy a különbség, de tény az, hogy az állam által rendezett kiállítások mindig hoztak deficitet. De tekintetbe kell venni a kiállítások természetét is. Országos kiállítás nem hasonlítható össze sok más nagyobbszerű vállalatokkal, ahol előre ki lehet számítani, előre meg lehet állapítani, ha nem is mindent, mégis sokat. Szerencsének tartja a budapesti kiállításra nézve, hogy annak a vezetői bírtak a gyors elhatározás képességével, mert e nélkül a kiállítás nem sikerült volna oly mérvben, mint ahogy sikerült. A kiállítás terjedelme nagyobb mérvben növekedett, mint előre sejthető lett volna. Ezzel növekedett természetesen a kiadás is. Különben a kiadások legalább erkölcsi felelősségét igen nagy mérvben az országos bizottság viseli, melyben pedig minden párt képviselve volt. De miután a póthitel, amelynek megszavazását a kormány kívánja, csak logikai következése azon határozatoknak, amelyeket a ház hozott, daczára annak, hogy sajnálja, hogy ép a mostani szorult pénzügyi helyzetben kell a dologgal foglalkozni, más lehetőséget nem lát, minthogy ezt megszavazza. Orbán Balázs b.elismeri a nagy sikert, melyet a kiállítás aratott, de tagadja, hogy abban a kereskedelmi miniszternek valami része volna. A miniszter képviselte a nemzetet, amikor a kiállítás már egészen készen volt, és akkor úgy megfeledkezett állásáról, hogy a nemzet önérzetét megsértette. A kiállítási deficit a kormány túlzási mániájának következménye. Fölsorolt több középületet, ahol a kormány túllépte az előirányzatot és a kereskedelmi minisztérium házánál már nem százezerekkel, de milliókkal mentek túl. (Derültség.) Beszél azután a lipótvárosi basilicáról, melyre hiába bocsátott ki a kormány egy hazárdjátékot. (Derültség.) Aztán áttér a kiállítás költségeinek egyes tételeire, amelyek közül sokat indokolatlannak, sokat megdöbbentőnek talál. Megtagadja a javaslatot, s óhajtja, hogy a miniszternek e deficit beterjesztése lett légyen utolsó nyilvános ténykedése, (Derültség.) mert a miniszter eddigi működése többet ártott, mint használt. (Helyeslés balfelől.) Holánszky Nándor: T. ház! Midőn kijelentem, hogy az Enyedy Lukács J. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot, úgy lényegében, mint indokolásában is elfogadom, csakis néhány észrevételt kívánok tenni azokra, amiket a t. miniszter úr és részben a t. előadó úr is ezen törvényjavaslat támogatására mondani szíves volt, s ezt is főkép azért teszem, hogy a kérdésnek megbírálása és megvizsgálása idegen térre ne teremtessék, oly térre nevezetesen, melyen — felfogásom szerint — ezen törvényjavaslatot, melyben helybenhagyás kívántatik, objectíve sem tárgyalni, sem megbírálni nem lehet. — Az. miniszter úr hivatkozott arra, hogy a kiállításnál felmerült túlkiadásoknak megvizsgálása úgy is a számvevőszék hatáskörébe tartozik, és így azzal ezúttal foglalkozni talán felesleges is. Megengedem tehát, hogy ennek számszerű megvizsgálása igenis oda tartozik. De ezen törvényjavaslatban más is kívántatik és foglaltatik, t. i. helybenhagyása azon intézkedéseknek, melyek a számokban rejlenek. És ha egyszer ezen törvényjavaslatot a t. ház elfogadta, akkor a számvevőszék, hivatásához képest, csakis a számszerű revisiora fog szorítkozni és nem fog ítéletet, bírálatot mondani a kormány azon eljárása fölött, melyet tudnunk és látnunk kell, bármennyire objectíve és pártállás nélkül kívánjuk is ezen törvényjavaslatot tárgyalni. Én t, képviselőház, Enyedy J. barátomnak felszólalását ,melyre vonatkozólag azt hiszem, hogy a miniszter úr részéről csakis lapsos volt a hazafias szempontra hivatkozás, nemcsak objectívnek tartom, de sőt ő elment a criticában a concessio azon határáig, amely határon túl menni kötelességmulasztás lenne. Ő kész velem együtt bizonyára némely hiúságot is elnézni, és oly túlkiadást okozó eljárás előtt is szemet hunyni, amely — megengedem — egy kiállítás rendezésénél, könnyen előfordulhat. De itt nem erről van szó, hanem annak megbírálásáról, vájjon nem volt-e túl könnyelmű költségpazarlás, ezt pedig megbírálni csak akkor lehet, ha a zárszámadás minden részletével és logicájával megismerkedhetünk. (Helyeslés a bal és szélső bal oldalon.) Mert ha a miniszter úr azt mondja, hogy: ha egy kiállítás — melynek erkölcsi eredményét és hatását kisebbíteni nem kívánom — pár ezer forintnyi túlkiadással jár, ezt difficultálni nem lehet, akkor arra vagyok bátran figyelmeztetni a miniszter urat, hogy itt nem pár ezer, hanem 1.300.000 frtnyi túlkiadásról van szó és ezzel szemben mégis csak teljesítenünk kell azon kötelességet, bármennyire obiective kívánunk is eljárni, amelyre épen a miniszter úr hívott fel, midőn a túlkiadások helybenhagyását kívánja s e végből a jelen törvényjavaslatot a ház elé terjeszti. Márpedig midőn azt látjuk, hogy a kiállítás, mely eleinte társadalmi téren kezdeményeztetett, ötszörösen nagyobb összegbe került a tervezetnél, midőn látjuk, hogy az előirányzati tételek némelyikét ötszörös, hatszoros, sőt tízszeres összegekben haladja túl az eredmény, (úgy van! Úgy van a bal és szélsőbaloldalon) és midőn látjuk, hogy egyes kiadási tételek oly példátlan összegekben jelentkeznek, melyekről alig lehet fogalmat alkotni, hogy miként emelkedtek oly magasra, midőn azt látjuk, hogy például installation és díszítésre 193,840 frt adatott ki, melyben a szekrények nem foglaltatnak, továbbá rendőrőrségre 104,000 frt, catkatalogusokra 85,000 frt, vagy a mi rám különösen meglepő, pénzjegykezelési jutalékokra, kamatokra 126,000 frt. (ügy van! Úgy van a bal- és szélsőbaloldalon.) akkor [szemet hunynunk csakugyan nem szabad. Nos, hát, ezeket mégis csak kötelességünk volna megvizsgálni és csakis akkor helybenhagyni, ha ezeknél könnyelmű túlköltekezést vagy pazarlást nem találunk, amikor is igen szívesen szemet hunyunk egyes és oly menthető dolgok előtt, melyek a körülmények által indokoltatnak. Megvallom, hogy ezen túlkiadásoknál is az a szellem jelentkezik, amely a miniszter úr palotájának kiépítésénél felmerült s amely nem törődik mással, mint azzal, hogy a dolgok elintéztessenek és csak a külső siker és fény legyen meg. Én ezzel a szellemmel szemben kötelességemet kívánom teljesíteni, erre pedig csakis azon határozati javaslat nyújt módot és alkalmat, amelyet 1. barátom benyújtott és amelyet tehát én is elfogadok. (Helyeslés balfelől.) Széchenyi Pál gr. földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter. T. ház! Bátor vagyok Horánszky Nándor képviselő úrnak egy tévedésére figyelmeztetni a t. házat. A t. képviselő úr ugyanis egész okoskodását arra építette, mint ha én beszédemben a túlkiadásokról beszéltem volna általában. Én, t. ház, erről szót sem szóltam, mert én a túlkiadások azon részéről beszéltem, amely az utólagos megbírálás alkalmával feleslegesnek bizonyul. Én tehát nem azt mondottam, hogy az egész túlkiadás tekintendő úgy, hanem azt, hogy annak csak azon része, mely az utólagos megbírálás alkalmával feleslegesnek mutatkozott, mert ilyeneket esetleg igenis lehet találni. Ennek figyelembe vétele mellett egészen más színben tűnik fel álláspontom és védelmem, mint ahogy a képviselő úr föltüntette. Elnök : Az előadó úr szólási jogával élni nem kívánván, a határozati javaslat beadóját, Enyedi Lukács képviselő urat illeti a szólás joga. Enyedi Lukács: Én t. ház, csak két észrevételt óhajtok tenni. (Halljuk, Halljuk!) A t. miniszter úr felszólalásom tenorja és határozati javaslatom közt ellenmondást talál, amennyiben azt mondja, hogy ha én nem pártszempontból ítéltem volna meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, akkor nem nyújtottam volna be határozati javaslatomat, hanem megszavaztam volna a törvényjavaslatot. Tökéletesen igaza volna a t. miniszter úrnak, ha én egy parlamenti bizottság kiküldését és vizsgálatot kívántam volna, de erről nem szóltam, határozati javaslatom is azt mondja, hogy a pénzügyi bizottság ide egy jelentést tett, amely nem elégséges, s azért adassék az vissza az illetékes hatáskörben eljáró pénzügyi bizottságnak, hogy az egészítse ki azt azon adatokkal, amelyek szükségesek arra, hogy a ház ítélhessen. Ebben t.hát, semmiféle pártszempont sem nyilvánul és ez egyszerű alkalmazása a házszabályoknak, erre a speciális esetre. Azt hiszem, hogy midőn a t. miniszter úr velem szemben a hazafias szempontot hangoztatta, azt nem vette komoly értelemben, hanem, hogy ez inkább a hazafias szempont eltérő felfogásának nyilvánulása. A miniszter úr azt hiszi, hogy csak azok a hazafiak, akik a kormányt támogatják én pedig azt tartom, hogy a hazafiság nem a kormány támogatásánál kezdődik, habár nem is ott végződik. A túlkiadásokra nézve a t. miniszter úr helyreigazította azokat, amiket mondott, mert csakugyan nem néhány ezer frtról van szó ; 1.800.000 frt a túlkiadás, ide nem számítva az egyes tárczáknál elszámolt, külön kiállításra ráfizetett összeget, melylyel együtt meghaladja a 2 millió frtot is. Ez pedig oly összeg, amelynek elbírálását, mielőtt a fedezetet megszavazzuk, komolyan meg kell fontolnunk. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Helyeslés balfelől.) A képviselőház ezután elvetve az Enyedi határozati javaslatát, a törvényjavaslatot megszavazta. Az ülés 11 1 órakor véget ért. közgazdaság. Közlemények. A magyar jelzálog-hitelbank igazgatóságának mai ülésében bemutatták az 1886. évi decz. 31-dikén lezárt főmérleget . Ezen mérleg szerint a nevezett intézet a múlt évben 1000,035 frt 05 kr. tiszta nyereséget ért el. Az igazgatóság az. évi márczius végére egybehívandó közgyűlés elé azon indítványt fogja terjeszteni, hogy a fentebbi nyereségből arányban 6°0 vagyis egy-egy teljesen befizetett részvény után 30 frank, és egy-egy ideiglenes részvényjegy után 15 frank fizettessék osztalékképen. A tartalékoknak, az alapszabályszerűleg megengedett legmagasabb mérvű, jelesül a rendes tartalékalapnak 20°/0-nyi vagyis 62,867 frt 36 krnyi, az agro-tartalékalapnak 10°/o-nyi vagyis 31,433 frt 68 krnyi javadalmazással ellátása, továbbá az alapszabályokban meghatározott tantemek levonása után még 90,212 frt 83 kr marad fenn, amely összegre nézve javasoltatni fog, hogy abból 15,000 frt a nyugdíjalap javára fordíttassék és a hátralevő 75,212 frt 83 kr a folyó 1887 évi új számlára átvitessék. A bank tárczájában volt saját záloglevelek, vasúti elsőbbségi kötvények stb. valamint a záloglevél-biztosító alapot alkotó értékpapírok is (a múlt évi december 31-én jegyzett árfolyamnál jóval alacsonyabb) beszerzési áron lettek beállítva. Torontáli vasutak. A Nagy-Becskerek-modospárdányi és szécsén-margittai 90 kilométer hosszú helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyalása a napokban fog befejeztetni és az engedélyokmány Hertelendy József főispán, Rónay Jenő alispán, Dániel László főjegyző, Poroszkay Béla főügyész, herczeg Thurn-Taxis Egen, gróf Karácsonyi Jenő, Dániel Ernő, Csávossy Béla, Iszakovics Milán, Gyertyánffy János és ifj. Dániel Pál, mint a megye által választott vasuti bizottság nevére fog kiállítatni. A 120000 frtnyi óvadékot Torontál megye már letette. Az érdekelt megye és a községek már eddig is több, mint egy millió forintnyi törzsrészvényt jegyeztek. Az építés és pénzügyi művelet iránti tárgyalások, most folynak. Az első cs. kir. szab. duna gőzhajózási társaság közhírré teszi, hogy a hajózás minden irányban megindult. A nemzetközi, fogatos ekeverseny tervezete. az országos magyar és a pest-pilis-solt-kis-kun-megyei gazdasági egyesületek f. évi ápril 30., május 1. és 2. napjain Puszta-Teleken (Hatvan állomás tőszomszédságában) Karsai Albert úr birtokán nemzetközi, fogatos ekeversenyt rendeznek a következő programmal : A versenyre a következő ekék bocsáttatnak: a) közönséges szántó ekék, b) mélyítő ekék, c) kettős ekék, d) hármas ekék, e) altalajporbanyitó vagy túró ekék, f) combinált ekék. Minden más ezen categorikákba nem tartozó talaj megmunkáló eszköz, u. m. gőzike, gőzásó stb. bemutatható és a bejelentő kívánságára megbíráltatik. Az ekékkel versenyzők, valamint azok is, kik egyéb talajmivelő eszközöket mutatnak be, tartoznak a rendezőbizottságtól nyert bejelentő íveket két példányban, minden egyes gép, avagy eszköz számára pontonként kitölteni és ezen bejelentő íveket legkésőbb márczius hó 15-ik napjáig a rendezőbizottsághoz (Budapest, Köztelek) beküldeni. A bejelentő ívek egyik példánya az egyesületnél marad, a másik példányt a versenyző visszakapja, hogy ezzel a szállításkor továbbá a versenytéren történő földrészek elosztásánál magát igazolhassa. Említett határidőn túl érkezett bejelentések figyelembe nem vétetnek. Kitűzött dijak: 1. Közönséges szántó ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij bronzérem. 2. Mélyítő ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij, bronzérem. 3. Kettős ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij bronzérem. 4. Hármas ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij bronzérem. 5. Altalajporbanyitó ekékre 1- ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij, bronzérem. 6. Kombinált ekékrelső díj, aranyérem. 2- ik díj, ezüstérem. 3-ik díj, bronzérem. Ezenfelül kiadatnak elismerő oklevelek a bírálóbizottság belátása szerint. A bemutatásra bejelentett egyéb talajművelő eszközök részére a bizottság díszokleveleket adhat ki. Tenyészállatvásár Budapesten. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, az országos gazdasági egyesület közreműködésével, az állattenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten f. évi május 7., 8. és 9. napjain tenyészállat-vásárt rendez. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárrendező-bizottság alakíttatott, mely Budapesten a »Köztelken« székel. A vásár Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartozik. A vásár május hó 7. 8. és 9. napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. A vásárra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül: a) Szarvasmarha: bika, bikaborjú, tehén és üszőborjak. I. Magyar. II. Borzderes. III. Piros tarka hegyi fajták. IV. Könnyen hízók. V. Egyéb fajták és keresztezések. VI. Bivalyok: b) juh, kos, kosbárány, nőstény, juh és bárány. I. Merinos : a) electoral negretti, b) szövetgyapjas, c) fésűs gyapjas. II. Angol húsjuh. III. Raczka. IV. Egyéb fajták és keresztezések, c) Sertés, kan és kacza. I. Kondor. II. Nagyfülüek s ezzel rokonok. III. Angol irányú tenyészetek, d) Baromfiak. I. Tyúk. II. Gyöngytyuk. III. Pulyka. IV. Kacsa. V. lúd. Mindezek az osztályozási rendszer szerint csoportokra osztva. A vásárra magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is bocsáthatók és azok dijakra is versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtelenné lett vagy egyéb okból tenyésztési czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáttatnak. A vásárra bejelentések a vásárrendező-bizottság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták felhasználásával, két példányban, legkésőbb ápril 1-ig bezárólag, a vásárrendező-bizottsághoz (Budapest, Köztelek) czimezve, küldendők be. Előmunkálati engedély. A közmunka és közlekedésügyi miniszter báró Radvánszky Béla és báró Vay Béla főispánoknak a Miskolcztól Püspök-Ladányig és innen esetleg Békés-Csabáig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Ugyancsak a közmunka és közlekedési miniszter Oroszi és érdektársainak a Szabadka sz. kir. város területén át és onnan Sándor község mellett a szegedi országút mentén a palicsi fürdőig vezetendő szabványos vágányu gőzmozdonyu közúti vasútra megadott előmunkálati engedély érvényét további félévre meghosszabbította. Budapesti áru-ás értéktőzsde. Márczius 4. Gabonaüzlet.(Délutáni tőzsde.) A gabnatőzsdén a délutáni forgalomban a jegyzések a következők : Búza őszre 8.07—8.09 írton, tavaszra 9.78— 9.80 írton. Tengeri 1887. május—júniusra 6.26—6.27 tengeri július—augusztusra —szab őszre 6.70— 6.72 forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A üzlettelenség a délutáni tőzsdén is tartott s az árfolyamok csak névlegesek. Osztr. hitelrészvény 273.80—274.10, aranyjáradék 96.10—96.05. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak. Osztr. hitelrészv. 274.— Magy. hitelv. 283.50. 4 százalékos aranyjáradék 96.05. 5 százalékos papirjáradék 86.15. Leszámítoló- és pénzv. bank. 94.25. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde csendes volt. Osztrák hitelrészvény jegyzése 273.50—273.80, aranyjáradék 95.90, papirjáradék 86.05. Egyebekben kötés nem volt. Délután 6 órakor zárulnak. Aranyjáradék 96.—Papirjáradék 86.10. Osztrák hitelrészvény 274.—. Magyar hitelrészv. 283.50 Leszámitolóbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: 1887. márczius 4. Az üzlet szilárd. Magyar urasági öreg nehéz 47.-----48.— írtig magyar urasági fiatal nehéz 49.-----50.— írtig, magyar urasági fiatal közép 48.50—49.— írtig, magyar urasági fiatal könnyű 48.-----49.— írtig, magyar szedett nehéz 47.-----48.— írtig, magyar szedett közép 47.-----48.— írtig, magyar szedett könnyű 47.-----48.— írtig, romániai bakonyi átmeneti nehéz —.-----■—.— írtig, romániai bakonyi átmeneti közép —.——.— írtig, romániai bakonyi átmeneti könnyű —.--------.— írtig, romániai átmeneti eredeti nehéz —.-------.— írtig, romániai átmeneti eredeti közép —.-------.— írtig, szerbiai átmeneti nehéz 46.-----47.— forintig, szerbiai átmeneti közép 46.-----47.— írtig, szerbiai átmeneti könnyű 45.-----46.— írtig, hizó a vasútról mázsáivá —.--------.— írtig, hizó 1 éves élősúlyban —.-------.— írtig, hizó két éves élősúlyban (makkos) —-----.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/ levonással —.-------.— forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l°/o-os levonással métermázsánkint értendők. Sertéslétszám: — Készlet márczius 2-án volt 72203. márcz. 3-án felhajtatott 1066, elszállittatott 1251 — maradt készletben 72018 drb. NAPTÁR. Szombat, márczius 5. Nap kél 6 ó. 34 p., nyug. 5. 6. 49 p. — Hold kél 12 p. d. u. nyug. 3 óra 20 percz reg. Rém. kath.: Özséb vértanú. — Prot.: Frigyes. — Görögorosz : (február 21.) Timót. — Zsidó: (adar 9.) Sabbat Thecz. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad 12—2-ig. „Thé dansant“ estély a várszínházban. A fővárosi magánhivatalnokok körének Mikádó-estélye a Vigadóban. A Szent László társulat választmányi ülése d. u. 4 órakor. Az egyetemi ifjúság értekezlete d. u. 6 órakor az Árvaykávéházban. A VII. kerületi erzsébetvárosi kör felolvasó estélye 8 órakor. Felolvasó: Abonyi József-Az I. kerületi polgári kör házi mulatsága a krisztinavárosi sörcsarnokban. A budapesti cukrászsegédek bálja a régi polgári lövőházban. A IX. ker. kedélyes asztaltársaság jótékonyczélu zártkörű tánczestélye a Bakács téren. Egy belvárosi kedélyes kör zártkörű tánczestélye a fővárosi iparoskörben. A budapesti és vidéki mezőgazdasági és általános gépkezelők egyletének választmányi ülése. A magyar mérnök- és épitészegyesület választmányi ülése d. u. 6 órakor. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—1-ig. Egyetemi fűvészkert az üllői után d. e. 8—12 és délután 2-6-ig. Academiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvár d. e. 10—12 és d. u. 4—8. Az időjelző-intézet távjelentése márcz. 4. rég. 7 órakor Rövidítések: ca. — szélcsend; t. = Úszta; d. = de.hl; ‘/s = * . felhős ;*/■ = u.felhős ; ■/« = •/• felhős; h. = borult; e. = eső ; h. hóeső t .= rétr ; k. = k. a. = zivatar ; g. gőz; v. villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A depresszió (752 —756) Oroszországban, a nagy légnyomás (775—777) a kontinens nyugati részében van. Növekvő hőmérséklet mellett, az idő változó felhőzetű, száraz., Hazánkban: Északnyugatias, és nyugatias erősebb szelek mellett, a meleg nagyobb, a légnyomás keleten kevéssel kisebb lett. Az idő általában változó, szeles, enyhe. Kevés csapadék, többnyire eső, a keleti Kárpátok körül, itt-ott volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Változó, közben napos, szeles időt várhatni, kevés hőváltozás mellett, itt-ott csapadékkal. . . Légnyom. Szél ír, a | Hémér- Csapa Felhő ______________'6* 100 4-sel.(1—18)1 «ék O. dék «6* itat Arad............................. 67.1 EN 1 ^0 6 — '/a Basatercie.................r 640 E 1 — 1 b BeaKtercanbáuya .. 65.2 N 3 6 8 — b Budapest. ...... 67.5 N 6 6.0 — ’/« Csáktornya........................ 69.6 DN 1 —0.4 — */• Debrecsen . . . . . 66 1 DN 1 —0.6 — '/* Eger ..'«1.1..«. — E 20.5 — 1/« Eszék ....... — — — — — Fiume............................ 67 8 EN 87 4 — */, Késmárk........... 65 4 E 6 2.6 — V* Keszthely . . ... 70.1 N 8 50 — b Kolozsvár..................... 66 0 N 3 40 — b Magyaróvár................ 69.1 EN 5 6 4 - b Akna-Szintina .... 63 2 N 4 3 5 5 Ve Nagy-Enyed................ 67.5 DN 1 2.0 — »/* Nagy-Szeben. ... 64 0 EN 1 2.8 — b Nagyvárad ..... 65 0 cs. 2.0 — b Orsová......................... 63.9 DN 4 4 8 — */t Pancsova........................ 68.7 EN 5 3 2 — */• Selmeczbánya .... 68 2 EN 6 3.6 — b Sopron............................. 71 6 E 5 6.8 — */t Szatmár Németi ...65.7 E 4 47 — b Szeged............................. 66 0 EN 2 1.8 — •/t Sepsi-Szt-György ... 64 5 N 4 20 hl b Szolnok.......... 70.8 E 2 20 — 1. Temesvár.................... 67 9 EN 2 10 — '/a Trencsén......... 67.6 cs. 5.8 — */a Ungvár.............. 61 4 E 4 5 21 b Zágráb........................ . 71 4 cs. 3.5 — b Bóos................................ 71 2 EN 4 5.6 — b Bregenz........................ 76.4 E 1 —2 9 — k Konstantinápoly ... — — — — — Lesina........................ . 66 4 E 2 12.2 — t. Póla................................. 67.9 cs. 4.0 — t. Prága............................ 71.8 N 4 6 6 — b Sulina.................... 57- * E 4 4 9 2 '/• Sarajevo........... 69 0 K 1 30 — b Színházak. Budapest, szombat, 1887. márczius 5-én. NEMZETI SZÍNHÁZ. Évi bér. 61. Havi béri. 5. Lea grófné. Színmű 5. felv. Irta Lindau Pál, ford. Szemere Atilla. Személyek: Freggo Lea Helve.y L. Paula Márkus E. Freggo Erik Hetényi Leesen Julia Sz. Prierre C. Dr. Deckers H. Náday Dr. Brückner Vízvári Biscliofsbofen Kőrösmezei Törvényszéki elnök Komáromi Lendheim Egresssy Tamás Gabányi Loertsch Szigeti I. Demmler Sántha Auguszta Szeremi G. Emilia Györgyné Olga Békessy I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Széchy Mária, bérletfolyam. MAGY. KIR. OPERAHÁZ. I. béri. 3. I. béri. 3. CARMEN. Opera 4 felv. Zenéjét irta Bizet. Személyek : Don José tizedes . Hajós Escamillo.............. Odry Dancaire.............. Fektér Remondado........ Dalnoki Zuniga, hadnagy. Szekeres Morales............... Takács Lillas Pastia .... Pongrácz Carmen .............. Reich I. Micaela............... Beil er L. Mercedes............ Kordin M. Frasquitta.......... Dévay J. Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Zsidónő, bf. NÉPSZÍNHÁZ. BLAHA LUJZA a. m. vendég. Felhő Klári. A népszínház 1884. évi pályázatán 100 aranynyal jutalmazott eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Rátkay L. Személyek: Özv. Aba Gy.-né Pártényiné Aba András Tamássy Felhő Klári Blaha L. Felhő Katicza K. Tóth I. Fátyol Ferkó Vidor Tenger Ádám Szathmáry Bálint, fia Egri Csik Vendel Németh Istók, fia Újvári Viola Éva Fodor Fr. Rokkáné Klárné Gergő Benedek Szita Pista Szabó Tömjén János Horváth Kezdete 7 órakor. Műsor : Vasárnap : Világszép asszony Marczia. Főszerkesztő : Tókai Intór. Felelős szerkesztő : Neé Isi Imre. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Van szerencsénk ezennel közhírré tenni, hogy alulírott czég anyagi érdekeinek csorbításával Julko testvérek (gyár-utcza 20. sz.) által bitorolt ezen czégtoldat ,,Pozdech József unokái“ a bpesti tek. kir. ker. váltótörvényszéknek 83895/885. sz. a. kelt legfőbb itélőszékileg jóváhagyott jogerejü ítéletével a társas czégek jegyzékéből töröltetni rendeltetett és nevezettek a fenti czégtolat használatától 300 írt pénzbírság terhe alatt egyszer mindenkorra elaltattak, miután a Pozdech József név használata jogszerűen egyedül minket illet. 236 „POZDECH JÓZSEF UTÓDAI“-czég fTllíkV lánncze filA Nagyszerkovács, harangöntő, Lllllllj JollUű UJ Haj harang-felszerelő és fúvógyár. V. ker., Külső váczi ut 41. sz.W Kadács „Az eter tragédiája“ diszkiadása, melyhez a rézfénymetszetű képek újabb levonatai immár elkészültek, ismét kapható. Ára pompás diszkötésben 13 frt. Az »Athenaeum» könyvkiadó-hivatala, (Budapest, IV., Ferencziek-tere, Athenaeum-épület.) Ifl Legjobb asztali- és üdítő-hal. S3 | :5 Hazánk legkedveltebb^® I pr savanyú vize ^ Z jadBal | v ... ..I I M mely nemesarc a polgári körökben kedvelt, de utat tört magának £ 3 a felébb és legfelsőbb körökben is. jjjji * József fin. és 5 felséje Milán szert tiraly £ | asztalán rendes Italul szolgai. orj Konstantinápolyban, Alexandriában legközelebb ® 11, Fiuméban is ép úgy mint hazánkban általánosan a kolera 2 S megbetegedés ellen praeservatív gyógyíternek bizonyult. ° K az ország minden gyógyszertári-^ *2 M sskadósében ás vendáglójában kapható-^W H Országos főraktár . § 5 IESKOTT L.^Pál szerb kir. udv. ásványvíz.Jakál Illőnél Bpesten. Erzsidé 238