Nemzet, 1888. május (7. évfolyam, 2038-2067. szám)
1888-05-01 / 2038. szám
jelentéktelen rendkívüli hiteligényének megbeszélését holnap még folytatják. A magyar miniszterek mindenesetre két, esetleg még három napig Bécsben maradnak, úgy, hogy a három vasút biztosított kamatjainak felemelésére vonatkozó, nemrég előterjesztett törvényjavaslat csak e hét végén fog a képviselőházban tárgyaltatni. A delegációk csak május végére lesznek egybehívhatók, mert a szeszadó-törvényjavaslatot, feltéve, hogy — amint az most már ús valószínű, — az osztrák képviselőház e törvényjavaslatot az adótétel, valamint a felosztási számok megváltoztatása nélkül fogja megszavazni, előbb még a magyar képviselőház pénzügyi bizottságában és teljes ülésében kell elintézni, hogy az ülésszak bezárható és a második ülésszak megnyitása után a delegatív tagjainak megválasztása eszközölhető legyen. Különben a szeszadótörvényjavaslatot a magyar képviselőháznak az új ülésszakban újra be kellene terjeszteni A főrendiházban való tárgyalásra nézve az új ülésszak megnyitása nem képez akadályt. Budapest, április 30. (A képviselőház összeférhetlenségi bizottságából.) A képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága, Csáky László gr. elnöklete alatt ma d. u. 6 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette Popovics Mihálynak, a karánsebesi választókerületben megválasztott képviselőnek ügyét. Az elnök constatálta, hogy Popovicsnak a jelen ülésre e hó 16-án kézbesítették az időző levelet, egyúttal fölolvastatta Popovicsnak a házhoz intézett levelét, melyben kijelenti, hogy azon határozott feltétel alatt választatván meg, hogy Doda álláspontjához ragaszkodik, ez megszabta az ő politikai irányát is, minek következtében a ház tanácskozásaiban nem vehet részt, sem mandátumáról le nem mondhat, sem megbízó levelét nem mutathatja be. Felolvastatott továbbá Popovicsnak a bizottsághoz intézett rövid nyilatkozata, mely egyszerűen hivatkozik a fennebbi levélben foglalt indokokra. Végül felolvastatott a Popovics megválasztásáról felvett jegyzőkönyvnek a belügyminisztériumtól bekért példánya. — Veszter azon nézetének ad kifejezést, hogy a Popovics által a házhoz intézett nyilatkozatban foglalt államellenes dolgokat a bizottságnak nem szabad ignorálnia. — Fest Lajos hasonló értelemben nyilatkozik. — Szomjas, Hertelendy, Andaházy és Zboray felszólalása után a bizottság mellőzte az ügy ezen részének eljárása körébe vonását. — A benyújtott nyilatkozat által a megbízólevél benyújtásának elmulasztását nem találván a bizottság igazoltnak, az 1876. XXXIX. t.-cz. 5. §-a értelmében Popovics megbízását egyhangúlag megszűntnek, sőt magát három évig meg nem választhatónak jelenti ki. Ezen ítéletet az elnök szabályszerüleg nyílt ajtók mellett kihirdetvén, az ülés véget ért. Budapest, ápr. 30. (A képviselőház igazságügyi bizottságából.) A képviselőház igazságügyi bizottsága Chorin Ferencz elnöklete alatt ma d. u. 5 órakor tartott ülésében folytatta az öröklési jogról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását a helyettesítésről szóló fejezetnél. (210—218. §§-ok.) — A 213. §-t, mely szerint »ha az örökhagyó az örökösnevezést föltételhez kötötte, de a föltételt a helyettesítésnél nem ismételte, a helyettesített örökösre nézve, a föltétel kétség esetében nem létezőnek tekintendő«, Győry indítványára oda módosította a bizottság, hogy ha az örökhagyó az örökös nevezést feltételhez, vagy időmeghatározáshoz kötötte, habár azt a helyettesítésnél nem ismételte is, átszáll az a helyettesítette is, hacsak az örökhagyó kifejezetten ellenkezőleg nem intézkedett, vagy a rendelkezésből ki nem tűnik, hogy a feltétel kizárólag az örökös személyére vonatkozik. A 216. §. rendelkezései, mint fölöslegesek törültetvén, csak annak kimondása fogadtatott el, hogy ha a helyettesített örökös után további helyettesítések rendeltettek, ezekre nézve is a helyettesítésre vonatkozó fennebbi szabályok megfelelően alkalmazandók. — A 218. §-t, mely szerint, »ha az örökhagyó leszármazó, vagy felmenő rokonát, vagy oldalrokonát az unokatestvérekig bezárólag nevezte örökösnek, s a kinevezett örökös az örökhagyót megelőzőleg hal el, az örökös leszármazás hallgatag helyettesített örökösöknek tekinkintendők, hacsak a végrendelet kifejezetten ellenkező intézkedést nem tartalmaz.« . Teleszky államtitkár és Szivák előadó indokolása után, mint a családiasság alapgondolatán nyugvó rendelkezést, elvben elfogadta a bizottság , de az itt szóban forgó helyettesítési praesumptiót — a törvényjavaslat eredeti álláspontjával megelőzőleg, a fel- és lemenőkre s testvérekre korlátozta, megtoldván a szakaszt azzal, hogy a leszármazók részesedési arányára a törvényes örökösödés szabályai alkalmazandók. — Áttérvén ezután a bizottság az utóörökösödésről szóló fejezetre, Chorn kijelente, hogy a hitbizományokra vonatkozó nézeteit nem itt, hanem a házban fogja kifejezni, s hogy ő az utóörökösödést is elvben sem jogi, sem gazdasági szempontból nem tartja helyesnek s minden esetre a legszűkebb körre véli korlátozandónak, — az Utóörökösödési intézmény elvileg már az átalános vita eredménye által elfogadottnak tekintetvén, a fejezet egyes szakaszának tárgyalás alá vétele a szerdán d. u. 5 órakor tartandó ülésre halasztatott. (D. É.) Debreczen, ápr. 26. (Városi közgyűlés.) [Saját levelezőnktől.] Nagyérdekű, rendkívüli közgyűlést tartott ma Debreczen város törvényhatósági bizottsága. A város atyái ismételten fényes bizonyságát adták annak, milyen kifejlett érzékkel bírnak a város culturális fejlődése iránt. A mai közgyűlés tárgyalta ugyanis azon kérdést, hogy a jelenlegi csonka városi főreáliskola kiegészítéséhez és fenntartási költségeihez mily összeggel hajlandó a város hozzájárulni, miután más oldalról a közoktatásügyi miniszter késznek nyilatkozott a kiegészített 8 osztályú főreáliskola államosítására. A hozzájárulás mérvét a reáltanodai, valamint a jog- és pénzügyi bizottság következőkben hozta javaslatba: A város 35.000 frt. értékig telket vásárol s azon a minisztérium által megállapított terv szerint körülbelül 5000 négyszögméternyi területet elfoglaló, s mindennemű paedagogiai követelményeknek megfelelő reáliskolai épületet emeltet,melynek költségei előreláthatólag nem mennek többre 130.000 írtnál. A 24—28.000 írtra rugó évi fentartási költségekből 6000 frtot a város visel. A reáliskola meglévő felszereléseit és könyvtárát a város átengedi. A többi berendezés, valamint az épület fentartása az államot terheli. Fűtésről és világításról az állam gondoskodik. A telek és az épület telekkönyvileg a város tulajdonában marad, s ha az épületnek reáliskolai czélokra használatát az állam megszüntetné, az minden díj nélkül visszaszáll a városra. Más tanítási czélokra fordításnál állam és város között újabb egyezségnek van helye. A jelenlegi tanári karra, melynek tagjai állandósítva vannak, és jövőben a tanárok egy részének — a fentartási járulék arányában — választására nézve a közoktatásügyi minisztériummal bizonyos feltételek állapítandók meg. A telekvásárlásra és az építésre szükséges összeg egy része azon alapból fog fedeztetni, mely »reáliskolai építési alap« czimén a házi pénztárnak évi 5000 frtos gyűjtéséből gyűlt és a mely az ev. ref. egyháznak a gazdasági tanintézet telkéért s a reáliskola helyéül átengedett consistoriális udvarra nézve kötött szerződés felbontása után kárpótlásul fizetendő 25,000 frt. levonása után 41,000 frtot tesz. A hiányzó 125,000 írtnak beszerzéséről és annak törlesztéséről gondoskodni, a szóban levő ajánlatnak a kormány részéről történt elfogadása után lesz helye. A tanács ezen javaslatot pártolólag terjesztette a közgyűlés elé,mely azt Simonffy Imre kir. tan.polgármester melegen ajánló beszéde után, minden vita nélkül, egyhangúlag elfogadta. A városi közgyűlés ezen határozata, a városnak előhaladása s műveltségi fejlődése iránt érdeklődő körökre a legjobb benyomást tette. Itt bizton remélik, hogy a közoktatásügyi minisztérium is elfogadja ezen tetemes áldozattal járó ajánlatot, mely különben is körülbelül az említett minisztérium kívánságának megfelelőleg létetett. Lúgos, ápr. 25. (Képviseleti közgyűlés Lúgosnak várossá szervezése ügyében.) [Saját levelezőnktől.] A községi képviselő testület f. hó 24-én, az erélyes alispáni rendelet értelmében, szépen összeült és tanácskozott, abban a formában, melyet a törvény követel. Mindjárt az ülés elején felállott a többi közt Brediceanu Coriolanu s nála szokatlan mérséklettel jelentette ki a maga és elvtársai nevében, hogy ők belátják annak az április 4-iki határozatnak a törvényellenességét, eszük ágában sincs ilyen térre lépni, a megyével vagy minisztériummal szembeállni s azért is egész készséggel fognak a tervezet tárgyalásához. És hozzá is fogtak és csakhamar be is fejezték annyiban tudniillik, hogy az egész szervezési tervezetet en bloc elfogadták. Határozatba hozták egyúttal, kérni a megyét, hogy, tekintettel a község jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi helyzetére, kegyeskedjék a végrehajtással kedvezőbb ideig várni. Mindez elismerésre méltó s a polgárság hálájára számítható cselekedet volna, ha olyan őszinte is, mint a minőnek látszik. Csakhogy ennek a mérsékletnek s tiszteletteljes meghajlásnak megvan a maga háttere is. Ha az illető képviselők csakugyan őszintén óhajtanák a várost, akkor a tervezetet en bloc nem fogadhatták volna el. Mert e tervezet kiadásait ők emelték fel szándékosan az eredeti tervezet 22,046 írtjáról 28,212 írtra s 2000 frt lakásbérre, tehát mintegy 8000 írttal többre, mint szükséges lett volna. Mindezt csak azért, hogy a városi administrate életbelépése esetén a tetemesen több kiadásra hivatkozhassanak. Fölvettek több fölös segédszemélyzetet, a kapitány honoráriumát 1600 frtra rúgtatták, holott a városi kapitány fizetése még a gazdag Becskereken is s majd mindenütt csak 800—850 frt. Szóval, mikor az üléseken kedvezőtlen anyagi helyzetről beszélnek, akkor a tervezet kiadásaiban korlátlanul bőkezűek. Őszinteség-e ez ? Nem tendentiosus megbénítása-e annak az ügynek csöndben, tervszerűen, melynek megoldása elé immár nem bírnak alapos okokat gördíteni? Legérdekesebb a dologban az, hogy a jelenlegi községi administratio 22,195 írtba kerül, a városi administratio pedig, az első tervezet szerint ennél éppen 149 írttal kevesebbe kerülne ! De hát e tervezet nekik nem kelletett, mert őszintén óhajtják a várost. A kérvény dolga sem czéloz mást, mint az ügy elhalasztását. Qui habet tempus, habet vitam — gondolják magukban. Jól számítnak mindenesetre, csak azt feledik ki a számításból, hogy a polgárságnak éles annyira a szeme, hogy átlásson a szitán; hogy a szándékosan felsrófolt kiadásokat leszállítani is lehet. Mindenféle számítástól eltekintve azonban, egy bizonyos : az, hogy a tervezet en bloc elfogadásával a városi szervezet megvalósulás felé közeleg. Hamarabb következik-e be vagy később, az a képviselő testület kérvényének érveitől függ. A megye minden bizonynyal figyelembe veszi ez érveket, mert nem szokott erőszakoskodni mint ők. De olyanok lesznek-e az érvek, hogy figyelembe vehetők ? Megválik. Budapest, ápr. 30. (Victoria királynő értekezése Bismarck herczeggel.) Az angol lapok, még mielőtt tudomásuk lett volna a »Nordd, Alig. Zig« idevágó communique-jéről, egyezőleg rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak amaz esemnynek, hogy Victoria királynő több ízben és huzamos ideig értekezett a német birodalmi cancellárral. Így a »Times« azt írja, hogy »az angol királynő értekezése Bismarck herczeggel oly figyelemre méltó esemény, mely jóval nagyobb befolyást gyakorolhat a nemzetközi viszonyokra, mint különben ilyen találkozásról feltételezni szokás. Az említett lap szerint — szemben azzal a nagyon elterjedt balvéleménynyel, mintha Angliában az uralomra került párt autocraticus módon uralná az államügyleteket, fényesen kitűnik az angol királynő befolyása országainak politikájára éppen a birodalmi cancellárral tartott értekezleteken. A »Daily Telegraph« meg van győződve, hogy az utóbbi években oly nagy jelentőségű esemény kevés történ mint a minő Bismarck herczeg kihallgatása Victoria királynőnél. Erős hite szerint e taálkozásnak eredménye az, hogy megizmosult a Németország és Anglia között évek óta fennálló entente cordiale annyira, hogy bármit hozzon a jövő, a két hatalom vállvetve fog állani, és jogaik megóvásánál, becsületük védelménél egymást minden erejükből támogatni fogják. A»Standard«berlini tudósítója azt mondja, hogy valószínűleg Victoria berlini látogatásával is úgy lesz, amint az Vilmos császár és Ferencz József császár és király évenként ismétlődött találkozásánál is tapasztalható volt. Félhivatalosan ugyan mindig takargatni törekedtek annak politikai jelentőségét, mindamellett az egész világ tudta, hogy az a németosztrák-magyar szövetség fennállásának világos bizonyítéka volt. Budapest, ápr. 30. (A német keleti politika.) Több ízben utaltunk már a német sugalmazott sajtónak gyakran meglepő evolutióira, amelyeknek tacticai czélja csak később világlott ki. Megemlékeztünk ama sajtóbeli hadjáratokról, amelyekkel a német politika az orosz chauvinisták és pánslávok conceptusait zavarta meg; utaltunk ama pressióra, a amelyet ugyanezen sajtó utján Angliának közvéleményére gyakorolt, mely annyira hajlandónak mutatkozott az insularis politika szüklátkörű önzésében veszteg maradni. E tacticai evolutiók közben Németország tulajdonképeni külügyi politikája oly ködös burkolatba merült még, a németek előtt is, hogy — véleményünk szerint — ugyanazon helyről, honnét amaz evolutiókat vezényelték, szükségét látták tisztázni egy kicsit az eszméket, így e napokban a »Post« Oroszország felé fordulva, ma pedig a »Münch. Alig. Ztg.« a »Spectator« angol hetilappal polemisálva, nagyban hozzájárultak a helyzet földerítéséhez. A »Spectator« ugyanis Bismarck herczeg eljárását Battenberg herczeg házassága ügyében jóhiszeműleg magyarázgatva, azt állította a cancellárról, hogy Oroszország útját egyengeti Konstantinápolyba, hogy azt így a franczia szövetségtől elvonja és e törekvésében a cancellárt azt a remény vezérli, hogy a Habsburg-ház családi politikája győzedelmeskedni fog a monarchia eddigi politikája fölött és Ausztria-Magyarország bele fog egyezni az európai Törökország felosztásába. E káprázatokkal számol le ma a »Münch. Alig. Ztg.« kitűnően megírt czikke, amelynek legfőbb része így hangzik?: A fődolog, hogy teljesen tarthatatlan föltevés az, mintha a német cancellár, valaha hajlandó lenne Konstantinápolyt az oroszoknak kiszolgáltatni, vagy olyan lépéseknek kedvezni, amelyek e czélhoz valóban közelebb vezetnek. Nagyon jól tudja, egész Európát minő veszélylyel fenyegetné az orosz túlsúly, s már Nagy Frigyes e »puissance terrible« előnyomulását a gepidákéhoz és a kunokéhoz hasonlította és ellene egy általános coalitiót javasolt; már I. Napóleon e hatalmi kérdésben és stratégiában minden esetre nem megvetendő szakértő, Sándor czár azon naiv kívánságára, hogy adja ki neki háza kulcsát, e fölkiáltással válaszolt: »Konstantinápolyi ? Soha! Ez lenne a világbirodalom !« Ha Orozsország a Bosporuson és a Dardanellákon uralkodnék, túlsúlyának nyomását egyaránt megéreznék Memelben, Danzigban és Posenben, ép úgy, mint levantei kereskedelmünk megsemmisülésében. Éppenséggel hihetetlen dolgot feltételez az említett angol lap a német cancellárról, mikor azt állítja, hogy a cancellár azt reméli, hogy Ausztria Magyarországot meg fogja nyerhetni Törökország földarabolására. Lehetséges, hogy akadnak még Bécsben oly absolutistikus tábornokok, kik e terv mellett volnának. Azonban az osztrák-magyar monarchia politikájában ez már szóba sem jöhet. Az egyetlen egy kísérlet, mely ez irányban történt, II. József szövetsége Katharináva, valóban oly szerencsétlenül végződött, hogy ezzel nagyon világosan ki van rá mondva: Vestigia terrent. A Reichstadtban 1876-ban a két hatalom között megkötött titkos egyezmény, amelylyel Ausztria-Magyarország Oroszországnak, szemben a portával, Balkántól északra szabad kezet engedett, míg maga magának Bosznia megszállását biztosította, éppenséggel nem szól a fentebbiek ellen. Ausztria- Magyarország akkor nem állhatott ki a porta mellett, mert azzal a balkán-népek rokonszenvét játszotta volna el; politikája teljesen sikeres volt, mert a félszigeten stratégiailag domináló állást nyert s azt jelenleg is kezében tartja, mig az oroszok Bulgáriából ki vannak szorítva; de minden osztozkodás Oroszországgal esztelenség volna, mert ha az utóbbi Konstantinápolyban uralkodnék, akkor Ausztria-Magyarország állása a Balkánfélsziget nyugati oldalán hoszszabb vagy rövidebb idő múlva tarthatatlanná válnék Ha Kálnoky gróf már 1886. májusában kijelentette, hogy Bulgária megszállását nem fogja tűrni, hogy hihetné a cancellár, hogy Magyarország, mely az osztrák-magyar monarchia külügyi politikájában irányadó, e feldarabolásba valaha beleegyeznék. S ha Bismarck herczeg 1866-ban a königgrätzi győzelem után emelt követelésekben magatartását e szavakkal indokolta: »Nekünk Ausztria-Magyarország a kelet számára szükséges.« Nem következik-e ebből, hogy ő annak keleti érdekeit német érdekekként tekinti? Várjon az osztrák-magyar monarchiával és Olaszországgal való szövetséget nem Francziaország hoszovágya és Oroszország keleti kívánságai ellen kötötte-e ? Hiszen Crispi, friedrichsruhei látogatása alkalmával egész nyíltan kijelentette, hogy Oroszország előrenyomulását Konstantinápoly felé, Olaszország nem tűrheti. Ha végül azt kérdezné valaki, mint egyeztethető össze ezzel a politikával a cancellárnak Bulgária iránt való sokszor hangsúlyozott közönye, a felelet erre éppen nem látszik nehéznek. Ez a közöny bizonyára nem onnan magyarázható ki, mint ha a cancellár a Balkán-szorosokat átengedné Oroszországnak, hanem egyszerűen abból a tényből, hogy más hatalmaknak sokkal nyomatékosabb érdekükben áll Bulgária megvédése, semhogy Németországnak kellene e védelem árát viselnie. Táviratok. A német császár betegsége. Berlin, ápr. 30. Bar de leben titkos tanácsos, a Charité-kórház belgyógyászati clinikájának igazgatója, végleg elfoglalta Bergmann helyét a császár gyógykezelésénél. — A császár múlt éjjel több órán át megszakítás nélkül aludt. A köhögés és nyakkiválasztás mindinkább csökken. (p) Berlin, ápril 30. (Eredeti távirat.) Az antifebrin következtében, melyet a császárnak szombaton este beadtak, a testi hőmérséklet tegnap reggel a rendesnél alantabb fokra sülyedt, s így a tegnapi nap folyamán több lázellenes szer használatát nem rendelték el. A láz ennek folytán ma ismét növekedett valamivel. Az orvosokat, kik az ilyen ingadozásra el vannak készülve, e körülmény nem nyugtalanítja annyira, mint az az általános gyengeség, mely a kiállott roham következtében, most, hogy a láz csökkent, jobban előtérbe lép. A szép időjárás daczára, a császár a közelebbi napokban aligha fogja az ágyat elhagyhatni, legfeljebb a dolgozó szoba pamlagjaira dől le egy-egy perezre, amint már eddig is megtette. Bergmann tanár ezentúl nem vesz részt az orvosi consultatiókban és Bardeleben titkos tanácsos foglalja el helyét. Bardeleben ki túl van a hatvanon a helybei Charite-kórház sebészeti osztályának igazgatója és kitűnő sebész hírében áll. Bergmann tanár visszalépése már két nap óta bizonyos volt. Az a polémia, melyet bizonyos lapok Bergmannra való hivatkozással Mackenzie és Howell ellen folytattak, lehetetlenné tette Bergmannak további működését a többi orvossal. Mackenzie legutóbbi cáfolata, melyre a »Kölnische Ztg.«-ot sajtóbiróság útján kényszerítette, olyan volt, hogy arra Bergmannak vagy felelnie és Mackenziet meghazudtolnia vagy pedig visszalépnie kellett. Bergmann az utóbbit választotta. Berlin, április 30. (Eredeti távirat.) Bergmann tanárnak a kezelő orvosok köréből való kilépése nagy föltűnést keltett. A lapokban fölmerült hírek szerint, Bergmann kiválása a kezelő orvosok köréből, összefüggésben van a »Köln. Ztg.«-nak Mackenzie ellen intézett támadásaival, mert Bergmannt tekintik a czikk értelmi szerzőjének. Bergmann Radolinski grófot, a főudvari marschallt tegnap írásbelileg kérte fel, hogy a császár mellett tartandó orvosi consultatiokban való részvételtől a jövőben mentsék föl. Azt nem lehet még tudni, hogy Bergmann tanár erre a lépésre önként szánta el magát vagy pedig felsőbb helyről jött fellszólitásnak tett eleget. Bardeleben tanár, kit Bergmann helyére meghívtak, szintén kiváló orvos, de Bergmannal egy napon nem is említhető. (Pl.) Berlin, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A császárnak nyugodt éjjele volt, láz jóformán nem is mutatkozott, s ma reggel jó étvágygyal költötte el reggelijét. Állapota általában véve változatlan. Mindezek oly kedvező jelenségek, hogy az orvosok már nem ellenzik azt, hogy a beteg az ágyat elhagyhassa. A beteg uralkodó a délelőtt folyamán fölkelt s a hálószobája melletti benyílóban a kerevetre feküdt. A láz rohamai, melyek az uralkodó állapotát igen veszélyessé tették, megszűntek, a baj elvesztette acut jellegét,sigy most már az orvosok minden figyelmüket a betegség tulajdonképpi fészkére, a betegsége-főre és megtámadott szervekre fordíthatják. Nagy feltűnést keltett, hogy a reggeli bulletinen Bardeleben orvostanár neve is olvasható volt, míg Bergmann neve hiányzott róla. Úgy értesültem, hogy Bardelebent nem Bergmann helyére hívták meg, az ő meghívása már elhatározott dolog volt akkor, midőn még senki sem tudta, hogy Bergmann a mai consultation nem vesz részt. Főleg az kelt feltűnést, hogy ismét új sebész operateurt hívtak meg. Az uralkodó, mióta a gégebajban szenved, több mint húsz orvost consultált. Berlin, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Azt a hírt, hogy Bismarck herczeg és az angol királynő közt a braunschweigi trónöröklési rend véglegesen szabályoztatok, megcáfolják. E kérdés csak akkor volna elintézhető, ha a Cumberlandi herczeg a trónöröklésre vonatkozólag minden igényéről lemondana. Battenberg Henrik herczegnek a fekete sasrenddel tervbe vett kitüntetése, amelyről sokat beszéltek, hír szerint Bismarck hg óhajtására maradt el, mert a cancellár a czár érzékenységét kímélni akarja. (Pl.) (p) Berlin, ápr. 30 (Eredeti távirat.) A »Kölnische Zeitung«-nak Kievből azt jelentik, hogy a második kaukázusi hadtesthez tartozó 19-dik hadosztályt és egy második, a keleten állomásozó gyalogsági osztályt a legközelebb az osztrák határra helyeznek át. BéCS, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A mai községi választások alkalmával a külvárosokban antisemita zavargások fordulnak elő, ez alkalommal többen megsebesültek. (Pl.) BéCS, ápr. 30. A képviselőház ülése. (A lapunk esti kiadásában közlött tudósítás kiegészítéséül.) A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásánál a »Központi igazgatás« cziménél Krzepek a felekezeti iskolák ellen szól. Türk képviselőt, ki a szónok beszéde folyamán közbekiáltotta: »Ez szemtelenség!« az elnök rendreutasítja. Herold a mellett szól, hogy a középiskoláknak nemzetiségi tekintetben egyenlőség biztosittassék és oda nyilatkozik, hogy a közoktatási miniszter intézkedései a centralisatio és germanisatio útján haladnak. — Dumreicher az Ausztria-Magyarország és Németország közt fönnálló szövetségi viszonyra utal, amelylyel a közoktatási kormányzat nem áll összhangban. Különösen Csehországra nézve áll ez, ahol a nemzetiségi iskolák az egész népet elzárják az átalános műveltségtől. Reger szerint alkotmányos államban lehetetlen keresztülvinni a centralisatiot és germanisatiót, mióta a népekben a nemzeti öntudat annyira megerősbödött. A közoktatási kormányzat ellen neki is többféle panasza van, mindazáltal megszavazza a költségvetést, mint hazafias szükségességet az államháztartás továbbvivésére. Szónok panaszkodik amiatt, hogy a népek számára alkotmányszerűleg biztosított egyenjogúság igen hiányosan vitetik keresztül. Nevezetesen bírálat alá veszi a miniszternek a középiskolákra vonatkozó rendeletét és több rendbeli panaszt hoz fel a prágai egyetem és a különböző osztályokbeli szláv középiskolák tekintetében. Erre a tárgyalás megszakíttatott. Jövő ülés holnap. Páris, április 30. Carnot tegnap este Bordeaux-ban, 11 és fél órakor a színházból a praefecturára hajtatván, útközben lelkes ovatiokban részesült. Aboulangeristákat, akik ellentüntetést akartak csinálni, a lakosság kigúnyolta és elverte. (K. Zsg.) Rochefort, ápr. 30. Carnot köztársasági elnök megérkezett s a szakadó eső daczára nagy néptömeg által fogadtatott, mely őt »Éljen Carnot!« »Éljen a köztársaság!« kiáltásokkal üdvözölte. Páris, ápr. 30. Ribot s több más képviselő értekezvényt o q e t-vel, constatálták, hogy a közvélemény mindinkább hajlandóbbá lesz a lajstromos szavazás eltörülésére, és azért a kamara egybeülése után a köztársasági pártok köréből indítványozni fogják a régibb, a kerületek szerint való szavazás visszaállítását. A párisi protestáns facultás hallgatói, valamint Bordeaux és Rennes tanulói, helyeslő iratot küldtek a párisi boulanger ellenes tanuló bizottsághoz. — A royalisták kedden, Fülöp napján a párisi gróf tiszteletére lakomát rendeznek. (K. Ztg.) Páris, ápr. 30. Boulanger a »Nord« legutóbbi czikkére levélben válaszol és a többek közt ezeket mondja: nem tiltakozhatom eléggé erélyesen a nekem tulajdonított érzelmek ellen. A »Nord« teljesen félreismeri érzelmeim lejalitását. Súlyt fektetek reá, hogy Francziaország, hogy Európa előtt nyíltan kijelentsem, hogy rágalmazzák a democratikus Francziaországot, ha annak támadó szándékokat tulajdonítanak. Részemről ily irányzatnak mindig ellensége voltam és maradok. Páris, ápr. 30. A senatus május 15-ig elnapolta üléseit. Páris, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Az a lehetőség, hogy Angolország csatlakozik a középeurópai hármas szövetséghez, itt nem keltett nagy föltűnést. Francziaország erősen ragaszkodik függetlenségének megőrzéséhez. Goblet külügyminiszter tegnap több képviselő előtt a következőleg nyilatkozott: »Francziaország ezután is a legnagyobb tartózkodást fogja tanúsítani, hogy megőrizhesse cselekvésének szabadságát. Viszonyunk minden kormányhoz jelenleg a legjobb és abban a helyzetben vagyunk, hogy szükség esetén minden a nemzetközi kérdésben latba vethetjük befolyásunkat.« (Corr. de l’Est.) Róma, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Az olasz kamarában a kormány afrikai politikája iránti vitát május hó 2-dikára tűzték napirendre. Ez alkalommal Baccarini volt közmunkaügyi miniszter indítványozni fogja Masszovának kiüríttetését, mely indítványát a különböző pártok képviselői közül többen támogatják. A kormány az indítvány ellen foglal állást, mely, — mint általánosan hiszik — nagy többséggel fog elvettetni. (P. C.) Plevna, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Coburg Ferdinand herczeg tegnapelőtt délutáni öt órakor ide érkezett. A lakosság rendkívül szívesen fogadta, mi annál inkább föltűnt, mert Plevnát a zankovista irányú ellenzék fészkének tartják. A városi képviselőtestület a herczeg tiszteletére, két napi ott tartózkodása alatt, négy díszlakomát rendezett. A kerület minden részéből parasztküldöttségek jelentek meg, hogy a herczeget alattvalói hűségük és ragaszkodásukról biztosítsák. A herczeg holnap Selvibe, holnapután Gabrovo-ba, következő napon pedig Tirnovába érkezik. Ez utóbbi helyen hat napig tartózkodik és ott tölti a húsvéti ünnepet. Május 8-dikán Elenába, 9-dikén Sumlába, 10. és 11-dikén Várnába, 12-dikén Ruscsukba, 14-dikén Lom-Palánkába érkezik és 15-dikén tér vissza a fővárosba. (P.C.) Sophia, ápril 30. (Eredeti távirat.) A Popov-per a vádlottra nézve kedvezőtlenül folyik. Bankov és Keliamov hadnagyok, az elsőrendű vádlott bűntársai, igen terhelőleg vallottak Popovra. Sőt Geliawsky őrnagy, kire Popov mint mentő tanúra hivatkozott, oly kedvezőtlenül vallott, hogy Popov e vallomás ellen hevesen tiltakozott. (P. C.) Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Határozottan tiltakoznak az ellen, mintha a Christieskabinet »harcz-miniszterium« volna, mint azt egyes külföldi lapokban elnevezték. Christies hosszú politikai pályáján bebizonyította ugyan, hogy ha kell, fölveszi a keztyüt, mikor destructiv tendentiákkal szemben az állami tekintély és rend megóvásáról van szó s hogy ilyenkor a legnagyobb erélylyel és elszántsággal tud harczolni, de a harczot soha sem keresi. A cabinet programmját az képezi, hogy a törvényeket úgy a minisztérium, mint az ország minden polgára szigorúan megtartsa. (P. C.) London, ápr. 30. A Boycottizálók elleni pápai bulla átküldése alkalmából, az ír püspökök titkos utasítást kaptak, mely szerint az alsó papság arra szólítandó föl, hogy mindazoktól, kik az ilyen eszközökkel dolgozó nemzeti ligának tagjai maradnak, az absolutiót tagadja meg. (Pl.) Nancy, ápr. 30. A tegnap esti boulangerista tüntetők ellen a csendőröknek és huszároknak kellett közbelépniük, hogy a rendet helyreállítsák. Több elfogatás és megsebesülés történt. A nancy-i törvényszék tegnap öt boulangerista zavargót ítélt el pénz- és bözbüntetésre. (K. Ztg.) Zágráb, ápr. 30. (O. É.) Mint az »Agramer Zeitung« írja, Ozegovics Metell báró, Bécsben igen figyelemreméltó felköszöntést mondott, Rauch Pál beljegyzése alkalmával. Ozegics dr. ugyanis Rauch Levin bárót úgy ünnepelte, mint az első magyar-horvát kiegyezés megteremtőjét, amelyből Horvátország eléggé meg nem becsülhető előnyöket húz. E felköszöntés itt annál nagyobb feltűnést kelt, mert Ozegovics Metell b. nevével a mérsékelt ellenzék visszaélést űz, amennyiben azt saját czéljaira használja fel. Zágráb, ápr. 30. (O. É.) Latinban Hideghétyt, a nemzeti párt jelöltjét választották meg tartománygyűlési képviselővé. Debreczen, ápr. 30. (O. K.) A tiszántúli egyházkerület közgyűlése ma vette kezdetét. Jelen voltak, Tisza Kálmán miniszterelnök kivételével, a világi és egyházi kitűnőségek, csaknem teljes számmal. Révész Bálint püspök buzgó imával nyitotta meg a közgyűlést, fájdalommal emlékezvén meg az elhunyt b. Vay Lajosról, Ujfalussy Józsefről, Bethlendi Endréről és id. Dicsőffy Józsefről. Annál nagyobb örömmel jelenti Vay Miklós bárónak a főrendiház elnökévé történt kineveztetését. A közgyűlés elhatározta, hogy e magas kitüntetés alkalmából Yay bárót üdvözölni fogja. — Az állam segélyéből eddig a főiskolára fordított 8000 frt ezután 10 évig a vidéki gymnasiumokra fog fordittatni. Kovách Ferencz egyházkerületi tanácsbiróvá választatván, az esküt letette. — A presbyteriumi szövetség julius hóban tartandó nagygyűlésére a convent Szilágyi Dezsőt, Filó Lajost, György Endrét, Balogh Ferenczet és Csiky Lajost küldi ki képviselőkül az egyetemes egyház részéről. Hogy az egyházkerület be fog-e lépni e szövetségbe, azt majd a jövő közgyűlésen vitatják meg. A convent által a közalap - kezelési szabályzatra nézve tett módosítás kevés javulást igér s a domesticai kezelési munkálatokat semmivel sem könnyíti. Örömmel vette a közgyűlés tudomásul, hogy a domesticai végrehajtó bizottság a közalapból a tiszántúli kerületben az egyházak között 8700 frtot, a lelkészek között 7400 frtot és missiói czélokra 5300 frtot osztott ki. Egy miniszteri leirat azt ajánlja, hogy a temetéseknél a gyermekek által teljesített éneklést a közegészségügy érdekében szüntessék meg. Némelyek ez ősi szokástól való eltérésben a rituális szertartástól való elszakadást látják s ezért ellene nyilatkoznak a miniszteri leiratnak; mások ellenben azt ajánlják, hogy e szokás lassanként küszöböltessék ki és helyébe a gyülekezet éneklése lépjen. Végül erős szóharcz után K. Tóth Kálmán azon indítványát fogadták el, igyekezzenek az egyházak odahatni, hogy a temetéseknél csak 11—12 éves fiúgyermekek és az ismétlőiskolások énekeljenek. Pozsony, ápr. 30. (O. É.) A városi törvényhatósági bizottság ma tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy Krausz Lajos országgyűlési képviselőnek a sopron-pozsonyi vasúti vállalat részéről a dunai hídra vonatkozólag tett indítványát elfogadja, egyszersmind