Nemzet, 1890. április (9. évfolyam, 2727-2755. szám)

1890-04-13 / 2738. szám

tékonyságáról általánosan ismeretes volt; egyházi és humánus czélokra nagy összegeket hagyományo­zott. — B­a­­­ó Sándor kolozsvári ev. református pap, életének 53. évében elhunyt Kolozsvárt. — Nagy László temesvári városi tanácsnok neje, szül. Kánay Mária, életének 37. évében elhunyt. — Áprilisi tréfa. Curiosumképen registráljuk a »Kuryer Lvovszki«-ból több lembergi hölgynek egy áprilisi ötletét, mely az­ eredetiségen kívül, egyéb erény­nyel alig dicsekszik. E lap szerint több tisztes korú hajadon amazonná akarván lenni, kérvényt intézett az uralkodóhoz az amazon-gárda fölállításáért. Hi­vatkoztak többek között az általános védkötelezett­­ségre s hangsúlyozták, hogy elvégre a nőnek is meg­engedhetik, hogy szolgálja hazáját. Argumentumaik között nem utolsó az, hogy sok asszony és leány erő­sebb számtalan .A fegyveres szol­gála­tra­ kényszeritett fér­finál. A kérvény fölött­ állítólag a hadügyminisztérium már döntött és elég udvariatlan lévén azt —­elvetni. Különben a felelősség mindezekben az idézett lapot illeti. — Házasság. Jezerniczky Dénes székely­hídi járási szolgabiró eljegyezte M­i­rt­y­e Gyula nagyváradi törvényszéki bíró leányát Erzsit. — A franczia munkások mozgalma, Marseille­­ből távírják mai kelettel. Az itteni és környékbeli munkások föl akarják használni Carnot köztársasági elnök itteni látogatását czéljaik elérésére. A kikötő munkások az elnöknek tömeges aláírással ellátott fo­lyamodványt akarnak átnyújtani, melyben a rakpar­ton való munka szabadságát és a dock monopólium megszüntetését kérelmezik. Hír szerint a munkások ez alkalomra tüntetésekre is készülnek. — A dynamit Gacsinában, Londonból távírják az­­Extrablatte-nak, hogy pétervári jelentések sze­rint, Gacsinában az orosz rendőrség egy fiatalember lakásán, az illető távollétében, házmotozást rendezett. Találtak is így ládában két dynamittöltényt, de az eredmény még­sem volt kielégítő, mert a fiatal­em­ber, kitől csak annyit közölnek, hogy a múlt kará­csony óta tartózkodik Gacsinában,megneszelte a dol­got és nyomtalanul eltűnt a vidékről. — Apróságok. Vizsgálaton: Tanár (a természet­rajzból) : »Hány lábuk van a rovaroknak ?« — Szigorló: »Némelyiknek egy, kettő, három, de több egynek sincs.« — Tanár: »Hát ezt már honnét tanulta ?« — Szi­gorló: »Az egyetemi rovargyűjteményből.« Szerénység. Háziasszony: »A szobaurunk meg­szökött és az az egyetlen értékes tárgy, a­mit itt hagyott, ez a papírgallér.« — Ház­iur : »Hála isten, mert ez leg­alább még új.« Szomorú kilátás. Egy férj (részegen botorkál hazafelé) : »Mégis hoszantó, ha rágondolok, hogy otthon a feleségemet duplán fogom látni.« Igazság! Kaliman urat, mint az összejöttek leg­­idősbikét megbízták, hogy a készülő párbaj feltételeit álla­pítsa meg. Kaliman úr első nyilatkozata: »Mindenekelőtt legyünk igazságosak és az ellenfeleket úgy állítsuk fel szem­ben egymással, hogy egyik épp olyan távol legyen a másik­tól, mint a másik az egyiktől !« — A halálraítélt gyónása. Említettük annak idején, hogy Angliában a Davis testvérek atyjukat baltával agyonverték. Londonból most azt távírják, hogy Davis Richárdot, az idősebb fiút, aki fivérével január 25-én éjjel, atyját, a crewei szabómestert bal­tával agyonverte, ápril 8-án reggel a kuntsfordi fegy­intézet udvarán kivégezték Matthews belügyminisz­ter kijelentette, hogy az idősebb fivérnek kegyelmet adni nem lehet. A kivégzett halála előtt azt gyónta a papnak, hogy ő atyját meg nem gyilkolta. A lelki­atya e vallomást tudomására hozta a miniszternek. Matthews nyilatkozata azonban, sehol nem talált visszhangra. A conservativ »St. James Gazette« véleménye szerint, vagy mind a kettőt föl kel­lett volna kötni, vagy a másiknak illett volna megkegyelmezni. A fiatalság mindkét bűnösnél eny­hítő körülményül szolgálhatott volna. Matthews bel­ügyminiszter azonban, úgy látszik, a közvélemény mind a két árnyalatának szolgálni akart; annak is, mely szigorúan ítélt; annak is, mely kevésbbé bebizo­­nyítottnak látta a bűntényt.. A radical­s »Echo« is hasonló véleményben van. »Minden ember, írja, aki a tárgyalásokat figyelemmel kísérte, meggyőződhetett arról, hogy az ifjabb fivér bűn­ösebb volt. A kivégzett utolsó vallomása úgy hathatott a belügyminiszter lel­kiismeretire, mintha tüzes vassal sütögették volna.« — A lippai rablógyilkos elfogatása. Temes­várról távirják mai kelettel. A lippai rablógyil­kosság tettesét, ki az agg Szavits házaspárt meggyil­kolta, kirabolta, az arad­ megyei Berzova faluban a csendőrség Dehelan János oláh paraszt munkás sze­mélyében elfogta. A csendőrség ez embert hetek óta szemmel tartotta. Mikor elfogták, azt hebegte: »Én ártatlan vagyok, kegyelmezzenek.« Alsó ruhája tele van most is vérfoltokkal. Hosszas vallatás után végre a gyilkosságot beismerte, mire a lippai járásbíróság­hoz szállították. — Cholera. P­á­r­i­s­b­ó­l távírják mai kelettel. A »Temps«-nak jelentik Bordeauxból. A pauillaci kikötőben levő »Bulford« hajón két újabb cholera-eset fordult elő. A hajószemélyzet két tagján kívül a ka­pitány is meghalt. — Meggyilkolt pénzbeszedő szolga. Kopenhá­­g­á­b­ó­l távirják mai kelettel a következő szörnyű esetet: Philippen szappangyáros, kit csalás miatt le­tartóztattak, beismerte, hogy Meyer szolgát, ki egy itteni üzletnek pénzbeszedője volt és január 7-kén nyomtalanul eltűnt, megfojtotta és holttestét Ameri­kába küldte.­­ A kolozsvári ev. ref. theologiai seminarium javára alapitványokat tettek: Gr. Mikó Imre 4000, gr. Batthyány József 500, Újvári Czirják József 1000, dr. Kolozsvári Sándor 500, dr. Szász Béla 500, dr. Jenei Viktor 500, gr. Teleki Árvéd 5000, dr. Bánffy Dezső 400, Lészay Ferencz 300, gr. Beth­len Géza 100, Névtelen (Váró Ferencz enyedi tanár útján) 100, Gyarmathy Zsigmond 50, Dull László 50, Gyárfás Do­mokos 10, Szász Domokos püspök 500, ifj. Csutak Zsig­mond 100, dr. Wesselényi Miklós 100, Ilyefa­vi egyház­­község 200, Deési Gyula 100, dr. Barosnyai L. Béla 100, Biró András 60, Bőd László 100, Gál Sámuel 20, Zoványi Jenő 100, Kovács Sándor 100, Maksay János 50, Mihálcz Ödön 50, dr. Mezei Ödön 100, Schilling Rudolf 400, Bara­bás Ferencz és neje, 5000, dr. Hegedűs István 100, Deési egyházmegye 1000, gr. Vass Albert 50, gr. Vass Béla 50, Takáts Etel 100, gr. Bánffy Miklós (Ígéret szerint) 500 frt. — Havazás. Páriából távirják. Rodezből érkezett jelentés szerint tegnap ott havazás volt. — Apagyilkosság történt Gidófalván, hol — mint a »Székely Nemzet« irja — Lemhényi Tamás odavaló lakos régóta ellenséges viszonyban élt a fe­leségével. Ütötte, kínozta az asszonyt. Április 9-én részegen ment haza és elvette feleségét. Mostoha fia, László Mihály azonban már megsokalta a dolgot s anyjával egyetértve este megfojtották Lemhényi Ta­mást és bedobták az istállóba a lovak kövé, valószí­nűleg azzal a szándékkal, hogy az emberhalálért a lovakat lehessen okozni. A dolog gyanússá vált s a megindított vizsgálat folytán az anyát és fiát a sepsi­szentgyörgyi kir. járásbiróhoz kisérték be a csend­őrök, melynek börtönében várják be a vizsgálat to­vábbi menetét. László Mihály törvénytelen fia, Lem­hényi Tamásné szül. László Borbálának, 23 éves, gyönge testalkatú. A gyermeki ragaszkodás az anyá­hoz, magyarázza némileg a szörnyű tett elkövetése indító lelkiállapotot. A hivatalos lapból. A hadsereg köréből A király kinevezte főorvosokká a cs. és kir. hadsereg tettleges állományában dr. Facek Fe­rencz tart. 1. oszt. katonai orvosnövendéket a brünni 5. sz. helyőrségi kórháznál, és dr. I­vanda Adolf tart. 1. oszt. katonai orvos­növendéket a przemysli 3. sz. helyőrségi kórháznál, továbbá dr. Weiszenstein Gusztáv 2. oszt. katonai orvosnövendéket a prágai 11. sz. helyőrségi kórház­nál, azután­ Kotzbeck Konrád 1. oszt. főhadbiztosnak a hadtest hadbiztossága főnökének, nyugalomba helyezését, saját kérelmére rendelte és neki ezen alkalomból a vezér­­hadbiztosi czimi­t­és­ jelleget díjmentesen adományozta. Mayer Vincze miniszeri tanácsosnak, a cs. és kir. közös hadügyminisztérium szakszámvevőségi osztálya főnökének a nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelte és meg­parancsolta, hogy neki ezen alkalomból — sokévi, mindig igen sikeres szolgálata elismeréséül — a legmagasb meg­elégedés kifejezése tudtára adassák . Binder Mihály, ka­tonai ezán.tanácsosnak a 8. hadtest hadbiztosságánál, nyu­­galmaztatását saját kérelmére elrendelte ; végül Schöner János 1. oszt. katonai számtisznek a 2. hadtsz hadbiztossá­gánál, saját kéztel­ történő nyugalmaztatása alkalmából, valamint M­a­r­k­­ Lipót 1. oszt katonai számtisztnek a 17. gyalog-hadosztály hadbiztosságánál, nyugalmaztatása alkalmából, a katonai számtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozta. Czimadományozás. A király Trexler József nyu­galmazott pénzügyi tanácsosnak a pénzügyi főtanácsosi czi­met dijrentesen adományozta. A hadapród-iskolákba való felvétel. A cs. és kir. had­apród-iskolákba az 1890/91-iki tanév kezdetével (szeptember 18) körülbelül az alább megnevezett számban fognak növen­dékek fölvétetni, és pedig : a bécsi, budapesti és prágai gya­logsági hadapród-iskolák I. évfolyamába, mindegyikbe 100 a károlyvárosi, a Brünn melleti karthausi, a Krakkó melletti lobzowi, a nagyszebeni, trieszti, a Grácz melletti liebenaui a pozsonyi, az innsbrucki és a temesvári hadapród-iskolák I. évfolyamába, mindegyikbe 30 — 50, a tüzér h­adapród-isko­­lák I. évfolyamába 120, az utász hadapród-iskolák I. évfo­lyamába 50, a lovassági hadapród-iskolák II. évfolyamába 40. A gyalo­gsági h­aapród-iskolák II., III. és IV-ik évfolya­maiba, továbbá a lovassági hadapród-iskola IH-ik és IV-ik évfolyamaiba, valamint a tüzér és utász hadapród-iskolák Il-ik évfolyamába csak annyiban fognak növendékek főivé tetni, a­mennyiben egyes helyek rendelkezésre állanak. Újabb fölvételnek a hadmérnöki hadapród-iskolába, valamint a tü­zér és utász hadapród-iskolába a III. és IV-ik évfolyamaiba nincsen helye. A fölvétel feltételeit a cs. és kir. hadapród­iskolákba való föltételek vonatkozó utasítás tartalmazza. Az általános feltételek a következők : 1. az ausztriai vagy a ma­gyar állampolgárság; 2. testi alkalmatosság ; 3. kifogásta­lan előélet (kielégítő erkö­lsi magaviselet) ; 4. elért legkisebb és túl nem haladott legmagasabb életkor; 5. megfelelő elő­képzettség; 6. azon köte­lzettség elvállalása, hogy az előírt fölszere­lési tárgyak beszerzése és jó karbantartása saját költsé­gén fog es közöltetni. 7. a tandíjnak kellő időben való lefi­zetése. Ide vonatkozólag megjegyeztetik, hogy a lovassági hadapród-i kola növendékei ezenkívül a II-dik évfolyamban 100, a III. és IV-ik évfolyamban pedig 200 forintnyi összeget a­doznak előzetesen és egyszerre, az ezen iskolánál a házas­­lovak és a lovaglási oktatáshoz megkívánta­k egyéb szükség­letek beszerzésére léte­sített lovaglási alap javára lefizetni. Az élelmezésért táppénz nem követelte­­k. Sport. Tiszti lóverseny volt ma délután Pozsonyban — mint levelezőnk sürgönyözi. Az érdekes futamokat végig nézte Frigyes főherczeg, Erzsébet főherczegnő és Pozsony előkelősége is nagy számmal. A négy me­zőny nyertesei Zdenko huszárhadnagynak »Daphné«­­ja, »Mars«-a és a szolgálati lova, végül Pletzger Ru­dolf b. hadnagy »Herkules«-e. Színház és művészet — A nemzeti színház jövő heti műsora: Hétfőn »Vadorzók.« Kedden: »A báróné levelei.« Szerdán: »Figaró házassága.« Csütörtökön: »Buborékok.« Pénteken : »A társadalom támaszai« (először.) Szom­baton : »A társadalom támaszai.« Vasárnap: »A tár­sadalom támaszai.« (Bérlet szünet.) — Jótékony előadás az operaházban. A m. kir. operaházban f. hó 16-án, a magyar szinészegyesület javára rendezendő előadás iránt, melynek érdekes programmját már ismertettük, a közönség részéről felette élénk érdeklődést mutatkozik s az opera pénz­táránál már is nagyszámú előjegyzés történt, any­­nyira, hogy a jegyek hihetőleg már az előadási nap előtt el fognak kelni. Előjegyzéseket az opera nap­pali, hajós-utc­ai pénztáránál naponként d. e. 10 — 1 óra közt fogadnak el páholyokra, mig a megmaradt egyéb jegyek a jelentkezőknek nyomban ki lesznek szolgáltatva. A jegy előre váltásnál ez alkalommal előreváltási dijakat nem szednek. — Operaházi hírek. B­e­r­­­i­n­i Tóbiás második vendégszereplése kedden, e hó 15-én lesz a »Próféta« czímszerepében ; harmadszor »Lucia« Edgardo sze­repében lép fel a vendégművész pénteken, e hó 18-án, mely alkalommal Luciát B i­a­n­c­h­i k. a., Asthont Takács fogja énekelni. — Kollár asszony, ki a napokban érkezik Budapestre, legelőször Desdemonát fogja énekelni »Ote­llo«-ban, a czímszerepben ugyanakkor P­r­e­v­o­s­t Henrik lép föl. Ez előadás szombatra, e hó 19-ére van tervezve. — Csütörtökön, e hó 14-én a »Sába királynője« kerül szinte új betanulással s miután az összes szerepek hazai sze­replők kezeiben vannak, e dalművet az igazgatóság állandóan műsoron fogja tartani. — Népszínházi hírek. A népszínház műsorát a jövő héten a »Hőköm Mátyás« kiállításos darab tölti ki, mely kedden f. hó 15-én kerül bemutatásra. Hétfőn a »Szegény Jonathan«-t adják. — Blaha Lujza és F. Hegyi Aranka hétfőn a »Szegény Jonathan«-ban lépnek föl a népszínház­ban, mely darab iránt még mindig nagy érdeklődés mutatkozik, a »Hőköm Mátyás« kiállításos darab azonban leszorítja a műsorról. A látványo­ság szinre hozatala alatt úgy Blaha Lujza assz., mint F. Hegyi Aranka vidékre mennek vendégszerepelni. A »Hő­köm Mátyás« keddi premierejére már holnap vasárnap d. e. 10-től 1-ig jegyet lehet váltani a nép­színház jobboldali (népszínház-utc­a felőli) pénztárá­nál. — A népszínház igazgatósága »A vén pillan­gók«, — »Eszter« — »Lidi« és a »Vetély­­társak« cz. darabokat nem fogadta el előadásra. A kéziratok visszavehetők a népszínház titkári hiva­talában. — Am­űpártoló egyesület végrehajtó bizottsága — mint a »Hét« írja — Szmrecsányi Miklós indítvá­nyára elejtette a májusi ünnepély tervét, helyesebben deczember havára halasztotta, a­mikor majd annál fényesebbé tehetik azt, idő lévén az előkészítésére. Elfogadta a bizottság a zenészeti osztály eme propo­­sitióját: »Irassék ki pályázat egy vig dalma szö­vegére és zenéjére. A szövegre való pályáza­tot az irodalmi,­­ a zenére valót a zenészeti szak­osztály intézi.« A képzőművészeti és iparművészeti osztályok részéről elfogadták azt a javaslatot, mely szerint deczember havában legyező-kiállítást rendezzenek. Ugyanez osztályok pályázatot fognak hirdetni: »Ötven kitűnő magyar népdal aquarell­­i il­u s t r a t i­ó j­á r­a«. A pályázatot részben az iro­dalmi bizottság intézi, kijelölvén a megfestendő thémákat.« — »Mahomed.« Henri de Bernier »Maho­med« czimű darabjáról lapunkban is már több ízben volt szó. Azzal ébresztett figyelmet, hogy a porta is tudomást szerzett magának »Mahomed»-ről s formá­lis tiltakozást intézett az ellen, hogy a minden muzul­mánok prófétáját a színpad frivol deszkáira vigyék. Tiltakozásának olyan érvei voltak, melyek előtt meg­hajolt a franczia minisztertanács is, kimondván, hogy »Mahomed«-et nem szabad színpadra vinni egy fran­czia színpadon sem. Az ilyetén módon napirendre került Mahomed-kérdés alkalmából a »Correspon­dent« közli a dráma kivonatát, melyet a követke­zőkben érdekesnek tartunk ismertetni : A dráma versben van írva s öt felvonásból s egy prologból áll. A prolog Mekkában, Khadidja gaz­dag kereskedő asszony Mahomed egyik leghívebb barátnéjának házában foly le. Éppen karaván érke­zik : arabok, zsidók és keresztények, a legvegyesebb társaság. Különös látványt nyújt a bolondok, vallá­sos rajongók, babonások e tarka gyűjteménye. S mi­dőn egész Mekkában a legbolondabb, maga Maho­med megjelenik a háttérben, botjára támaszkodva, a nap ragyogó fénye borul a színre. Elmondja, hogy a­kik más hitűek, azoknak sem tesz szemrehányást, mert eljön a nap, midőn az igaz hitben úgy is egye­sülni fognak mind. Pár nappal az­előtt fönn járt a Héra hegyén, éppen akkor, midőn a csillagok hal­dokoltak. Ángyal jelent meg előtte, felhőkbe burkol­­tan és szólt hozzá: »Kelj föl és siess, a hová téged az Ur küld! Az ő nevében adok neked erőt és hatalmat. És kitépem kebledből az eredendő bűnt, mert azt akarja az Ur­ ,Te légy az ő prófétája! És most eredj . . .!« — »És én eljöttem« — mond Mohamed, a­kinek kenetteljes beköszöntőjét a tarka tömeg ka­­czajjal fogadta. És a­mikor Mohamed azt mondja, hogy törjék darabokra Kanba bálványait, a tömeg előbb kigúnyolja őt, azutn pedig elmegy Kanba templomába. Mohamed egyetlen hívével, Georgois-zal, a­ki tanítója volt, követi a tömeget a Kaaba templo­mába, a­hol isteni küldetésére hivatkozva, az ég nyi­latkozását követelte. És jön borzasztó vihar, a mely rémületbe ejtette az isteni nyilatkozás tanúit. Az arabok rátámadnak Mohamedre, ki botjával, ki kard­jával s a próféta halálos veszedelemben van, midőn Khadidja közbelép és megmenti őt, de a saját élete árán. Haldoklása rövid s még csak annyi ideje ma­rad, hogy Mahomed kezét az Abu-Beckerébe teszi, a kihez ez végszava: »Szeresd és szolgáld őt . . .« Az­tán Mahomedhez szól, a­kit óva int a kereszténység változhatatlan előítéletétől s figyelmezteti, hogy vi­gyázzon az asszonyokra. Az­ egész dráma ezen a két ponton fordul meg És ajkán e szavak­kal : »Én nagyon szerettelek............« meghal. A következő felvonás egy keresztény zárda pasisa előtt foly le. Tizenöt év múlt el Mahomed küldetése óta. Mohamed már ura Arabiának, melyben zsidókat, görögöket, keresztényeket és arabokat leigázott. Ma­homed katonái üldözik a zsidókat. Csak egy assz­ny, a szép Zsófia,­ nem menekül. Marad, hogy boszut áll­jon övéiért. És ennek a boszunak feláldoz mindent, még becsületét is, csakhogy megtörje Mahomedet s vele művét is. A katonák halálát követelik, Zsófia azonban azt mondja, hogy ő csak egyszerű énekesnő, a­minek bebizonyítása végett dalra gyújt s énekel olyan meghatóan, hogy Mahomedet elragadja. A pró­féta Zsófia védőj­éül szegődik. Abu-Beeker megvetés­sel mondja rá: »Kéjhölgy.« A harmadik felvonásban, míg Mahomed tova jár, Zsófia a próféta első felesé­gét összehozza egyik hadnagyával. Az asszony, Ayesh­a, csak egy titkos csókot ad a hadnagynak, Safwan-nak. Zsófia diadallal szól : »Ez is elég, hogy hívem légy!« A negyedik felvonás rövid. Ma­homed haza jőve Zsófia tudtára adja a prófétá­nak a gyalázatot, mely nevét és dicsőségét érte Ayescha hűtlenségével. Mahomed dühbe jön. Zsó­fia tovább ingerli: »Ayescha és Safwan kinevet­nek téged!« És aztán ott hagyja Mahomedet a két­ség kínjai között. Az ötödik felvonásban Mahomed kérdőre vonja Ayescha-t. Ez­ felelet helyett összeha­sonlítja Mahomedet Jézussal. Mahomed törvényei örök rabságra ítélik az asszonyt. Jézus tanai a sze­retekre buzdítanak, s a­helyett, hogy igába hajtanák az asszonyt, mindeniknek homlokára a hajnali csilla­got helyezik. Jézus a nőből nem csinált rabszolgát, hanem örök erénynyé, halhatatlan jósággá avatta. Ez a különbség Mahomed az ő férje és Jézus között. — Mahomedet a kétségbeesés környezi, midőn Jézus és a keresztény férj dicsőítését hallja mindenütt, mindun­talan, még felesége ajkáról is. Halálra szánja magát. Megbocsát Ayesh­ának, Safwannak, még Zsófiának is, mérget vesz be s aztán sírjához lép s egy mozdu­lattal maradásra inti mindazokat, a kik vissza akar­ják tartani. Abban a pillanatban, midőn érzi a halál kezét, e szó tör ki ajkán: »Jézus Krisztus!« És a darab véget ér e szóval, mely alapjául szolgált. Tudomány és irodalom. — Az akadémia II. (bölcs., társad, és történet­tudományi) osztálya e hó 14-én, hétfőn délután 5 órakor ülést tart. Tárgyai: 1. Fraknói Vilmos aka­démiai másodelnök : »Mátyás király első kísérletei a császári német birodalom trónjának elnyerésére, 1468 1470.« 2. Hoffmann Pál levelező tag: »A specificatio.« — Az akadémia Karát­sonyi-pály­ázat­án másod helyen megdicsért »Csetepaté« czimü vígjáték szerzője Lenkei Henrik tanár. — A magyarországi néprajzi társaság Hunfalvy Pál elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlé­sét. A Hermann Antal által előterjesztett titkári je­lentés szerint a társaság rövid fennállása alatt elég sikeresen működött. A múlt évben összesen öt felolva­sást tartottak, a­melyen az előadók becses adatokat nyújtottak a hazai néprajzi tudományhoz. Tevékeny működést fejtettek ki a társaság egyes bizottságai. Sokat tett a társaság a néprajzi­ múzeum létesítése tárgyában. A miniszter már intézkedett is a hazai néprajzi múzeum érdekében és annak 300 frtot adott a Rökk Szilárd-alapból. A társaságnak 23 alapító és 523 rendes tag­a van. A pénztári jelentés szerint, me­lyet Borovszky Samu terjesztett elő, a múlt évi bevé­tel 1273 frt 69 krra rúg; az alapítványi összeg meg­haladja a 600 frtot, a kiadások összege 451 frt 50 kr. A közgyűlés az évi jelentést, valamint a pénztáros je­lentését tudomásul vette és Borovszkynak eddigi mű­ködéséért köszönetet mondott. A költségvetésben 2140 frt bevétel s 1840 frt kiadás van előirányozva. A közgyűlés után Katona Lajos az összehasonlító mythologia újabb fejlődéséről értekezett. Bevezetésül érdekesen ismertette a my­thos-magyarázat eddigi phasisait, majd a mythos-magyarázat anthropológiai irányának egyik szorgalmas művelője, Lang András angol tudósnak az utóbbi tíz év alatt megjelent mun­káit ismertette. Végül Hermann Antal »Millenium és néprajzi kiállítás« czimmel tartott szabad előadást. Egyesületek és társulatok. — Közgyűlés A budapest-józsefvárosi 2. sz. tank. szegény-gyermekeket segélyző egyesület a f. évi április hó 13-án délelőtt 111/2 órakor a stalló-utczai iskola­ épületben tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagok megjelenését kéri az elnökség.­­ A jogászegyletben ma este dr. Kern Tiva­dar »Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekre« czi­mű értekezést olvasott föl. Az értekező bírálat tár­gyává tette az öröklési jog tervezetét, melynek kap­csán saját javaslatait fejtegette. Helyesli, hogy a javaslat az örökös felelősségét a hagyatéki érték ere­jéig korlátozza, de ellentétben a javaslattal, kötelező leltárt kíván, mert leltár nélkül mindazon esetekben, midőn a hagyaték elégtelen a terhek kiegyenlítésére, az öröklött vagyonnak és értékének kimutatása végett per támadna és ez a perek számát fölösleges módon szaporítaná. Leltárt az örökös, hivatalos közegek köz­bejövetele nélkül vehet föl (magánleltár), tartozik azonban azt bármelyik érdekelt fél kívánságára es­küvel m­egerősíteni. A leltár hiányos volta esetén az pótleltárral kiegészítendő, esetleg a hatóság által újra fölveendő. A leltározás elmúlas­zásának sanctiója az érdekeltek ama joga, hogy veszély kimutatása nélkül az örökölt vagyon elkülönzését s ezzel zár alá vételét kérhetik. Míg a javaslat a hitelezők, a köteles részre jogosítottak s a hagyományosok követeléseit sorrend­be osztja s ennek megtartására az örököst kötelezi, addig a felolvasó a sorrendnek s az örököst feszé­lyező szabályoknak mellőzését kívánja, abból indul­ván ki, hogy valamint élők közötti jogügyleteknél »szemcsé a világ«, úgy itt is az érdekek szabad ver­­senye azok érvényesülését legjobban biztosítja. Egy­általán ellenzi a hatóság közbelépését ott, a­hol kivé­teles körülmény (gyámság, gondnokság stb) esete nem forog fenn s a hagyaték rendezését tisztán az érdekeltek magánügyének tekinti, melybe az állam csak akkor avatkozzék, ha valamelyik fél arra felhívja. A ki nem elégített hitelezőnek visszkereseti jogot kí­ván adni az egészen vagy részben kielégített hagyo­mányosok és hitelezők ellen. Végül a vagyonelkülön­­zésre vonatkozó intézkedéseket tárgyalta s azokhoz nagyban és egészben hozzájárulván, egyes részletek módosítását tartja szükségesnek.­­ A magyar mérnök- és építész egylet jövő heti üléseinek sorrendje a következő: hétfőn a mű- és középítési szakosztályok ülésén a műszaki kamarák szervezési tervezetének tárgyalását folytatják. Ked­den a vízépítési szakosztály ülése, melyen Basch Ágoston a vízvezető csövek mozgó vizének czélszerű sebességéről, a vízvezeték csöveinek tisztításáról és a mikrophonnak a csőtörések kipuhatolására való al­­kalmazhatóságáról értekezik. Szerdán az út, vasút és hídépítési szakosztály tart ülést. Szombaton a gépé­szeti és bányászati szakosztályok együttes ülésén Stark Lipót tart előadást az elektromos vezetékek számításáról.­­ A kir. magy. természettudományi társulat április hó 16-ikán, szerdán délután 5 órakor a physicai intézetben nyilvános szakülést tart, mely alkalom­mal dr. Ilosvay Lajos műegyetemi tanár tesz előter­jesztést »A hőmérséklet hatásáról az égés mellékter­mékeire« kísérlettel; továbbá dr. Kövesligethy Radó egyetemi magántanár fog értekezni »A színkép-elem­­zésről«, bemutatásokkal. A szakülés után választ­mányi ülés lesz. — E. M. K. E. Az erdélyi magyar közmivelő­­dési­ egylet igazgató választmánya ma Kolozsvárt ülést tartott. Az ülés Algyógyra Kuun Kocsárd gróf­hoz bizottságot küldött ki, a székely földmivesiskola ügyében, Bethlen András gróf miniszternek tanúsí­tott jóindulatáért köszönetet mondtak. Elhatározták, hogy az országos irodalom pártoló egyesülettel össze­köttetésbe lépnek. Bejelentették, hogy Szentesen e hó 15 én megalakítják az E. M K. E. fiókját, melyre a választmány küldöttséget meneszt. Az egylet va­gyona 456,108 frt. Fővárosi ügyek. — Orvosi kinevezés. Ráth Károly főpolgár­mester P o 1r a­­­s­e­k Simon dr.-t a Rókus-kórházhoz alorvossá, Ribáry Béla dr.-t pedig a János-kórhá­zoz segédorvossá nevezte ki. — A nagy-köruti villamos vasút. A budapesti városi vasutvállalat igazgatóságának — mint a »M. H.« írja — Baross Gábor kereskedelemügyi mi­niszter megengedte, hogy a nagy­körúton folytathassa vasútépítési munkálatait. Ennek következtében már hétfőn folytatni fogják a vágányok lerakását. — A Gerson-szűrök kijavítási munkái annyira előrehaladtak, hogy a szűrők a jövő hét elején ismét üzembe vehetők. Törvényszéki csarnok. Felmentett detectív. Hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt állt ma a törvényszék előtt Pintér Károly ti­kos rendőr. Azzal volt vádolva, hogy egy Braun Mór nevű többszörösen büntetett egyént egy utczai botrány alkal­m­ával ütlegelt. Mint­hogy azonban a végtárgyaláson kiderült, hogy a vád­lott csak azért használt erőszakot, mivel Braun a rendőri parancsnak tettleg ellenszegült, a törvényszék Pintért, védője, Bácskay Albert meghallgatása után a vád és következmény­inek terhe alól fölmentette. Fölmentett vádlottak. Páriából távirják: A seine-megyei esküdtszék ma tárgyalta a Boulanger­­perben eljárt állami ítélőszék iratainak ellopása miatt indított pert. Valamennyi vádlottat fölmentették. Beszélhet-e az ügyvéd ? c­ímmel egy kőnyo­matos tudósító után közöltük, hogy a királyi tábla beszüntető végzést hozott a dr. Pálffi Dezső szegedi ügyvéd által Gaál Endre jegyző ellen hivatalos hata­lommal való visszaélés és becsületsértés miatt indí­tott per­ben. Most Pálffi nyilatkozik, hogy ő telje­sen correctül járt el az ismertetett szegedi ügyben, melyből a per keletkezett. Az elvállalt bűn. A tordai törvényszék előtt Rátz József több társaival együtt súlyos testi sértés miatt került a vádlottak padjára; a végtárgyalás ereménye az lett, hogy Rátz Józsefet elítélték 1 évi börtönre, míg társait fölmentették. Kevéssel ezután az elitélt a kolozsvári törvényszékhez kártérítési ke­resetet nyújtott be volt vádlottársai ellen 600 forint erejéig. Keresetében azt állítja, hogy társai tudták az ő ártatlanságát és az ítélet után tartott értekezle­ten megígérték neki, hogy mint vagyonosabbak, ké­szek megtéríteni minden anyagi kárát. A törvény­szék a felperest keresetével elutasította, még­pedig — mint az »Ügyvédek Lapja« írja — következő megokolással. A felperes állítása magában foglalja ama további hallgatólagos állítást is, hogy a bűnösök éppen az alperesek voltak és Rátz, mint szegényebb, csak azon ígéret folytán engedte magát elítélni, hogy a­ bűnösök minden anyagi hátrányát fizetni fogják. Ámde olyanra, a­mi tilos, érvényes szerződés nem köthető. Tilos másnak bűnös cselekvényét magára vállalni és éppen ezért a felperes érvénytelen czimre fektette keresetét. Az elutasító határozatot a kir. tábla és a csula is helybenhagyta. Gyilkos anyós. Özv. Keresztessy Mihályné ákos­­falvi lakos örökös viszályban élt vejével, Sebestyén Mihálylyal, a ki őt többször méltatlanul bántalmazta. Keresztes­y Mihályné, a­ki már túl van hetvenedik évén, boszut forralt és alvó vejét pisztolylyal főbe lőtte. A törvényszék a vádlott nőt gyilkosság miatt 15 évi, a kir. tábla szándékos emberölés miatt 12 évi, végül ma a kir. curia 8 évi börtönre ítélte. A fegyház­büntetést a kir. curia a vádlottnő agg korára való te­kintettel mellőzte. A lutri ördöge. A Rádler-per ma délelőtt meg­kezdett tárgyalását, melyről esti lapunkban tudósítot­tunk, délután folytatták. Délután több új adat merült fel arra nézve, hogy a lottóhivatalban nagyon kevés ellenőrzést gyakoroltak, erősen meg­könnyítve a sik­kasztás lehetőségét. Királyi Dániel számtiszt azzal védekezik, hogy a Rádler fölötti ellenőrzési jogot hi­vatalbeli főnöke magának tartotta fenn. Különben főnöke nagyon el volt foglalva, az igazgatóság által túlhalmoztatott. A hivatalban rendes munkabeosztás nem dívott, a számtisztek iktatói, sőt szolgai munkát is végeztek. Az elnök szomorúan constatálta: »bizony bizony, nagy volt önöknél a rendetlenség!« mire az előzőleg kihallgatott számvizsgáló azzal felelt, hogy igazi rendetlenség csak a pénztárban volt. A köz­vádló a kihallgatott tanuk meghiteltetését kérte, minthogy törvényes okot nem lát fenforogni arra nézve, hogy a tanuk esküre ne bocsáttassanak. Kom­játhy Béla védő csakis Thezarovits Ágoston meghi­teltetését indítványozza. A kihallgatott lottó-igazga­tósági számvizsgáló és számtiszt tényezői voltak annak a botrányos ellenőrzési eljárásnak, mely a lottóhiva­talban dívott. Ők csak menteni akarják magukat. Ilyen tanukat rendeze­t jogállamban esküre bocsátani nem lehet. A törvényszék rövid tanácskozás után csakis a Thezarovics meghiteltetését rendelte el, míg a másik két tanú megesketését mellőzte, mert elte­kintve attól, hogy vallomásaikban ellenmondanak egymásnak, aggályosak is, a­mennyiben mind a ket­ten személyesen érdekelve vannak. Kifogástalan ta­nuknak tehát nem tekinthetők. A bizonyító eljárás befejeztével a közvádló terjesztette elő érdemleges indítványát, hivatali sikkasztás büntette miatt kérve a vádlott megbüntetését. A lottóhivatalban szokásos lanyha ellenőrzést enyhítő körülmény gyanánt hozta fel. Komjáthy védő szintén megrótta a számvevő­séget, mely nem felelt meg feladatának, s naplóvizs­gálatot sohasem tartott. A törvényszék Rádler Ká­rolyt hivatali sikkasztás büntette miatt öt évi fegy­­házra ítélte. Rádler felebbezett. A részegesek, Kerekes Aurél ócsai kir. járás­­birósági albíró a múlt év május 19-én Budapestre jött és miután dolgát elvégezte, Verhovay Lajos já­­rásbirósági dijnokkal, Szathmáry Tihamér egy évi önkéntessel és Lőrincz Gyula vasúti pályafelügyelő­vel kirándult Kispestre. Este 9 órakor hazafelé me­net a helyiérdekű vasút megálló­helye mellett egy csomó részeg emberrel találkoztak. Ezek egyikét, Tátray Sándort Verhovay Lajos pálczájával meg­ütötte, mire dulakodás támadt közöttük. Ekkor az al­biró is beavatkozott a dologba és hivatkozva arra, hogy ő járásbiró, letartóztatással fenyegette Tátrayt, a­ki azonban e szavakkal vágott vissza: »Ha járás­biró is, de hunczut gazember!« Az albiró erre a kö­zelben állott csendőröket felszólította, hogy Tátrayt tartóztassák le, de a csendőrök megtagadták az e­se­­delmességet. A két ellenséges társaság erre a község­házára vonult, de itt újabb szóváltás támadt Tátray és az albiró közt. Az utóbbi végre megunta a felese­lést, s Tátrayt e szavakkal: »Nesze kutya, igy be­szélsz egy járásbiróval!?« botjával úgy ütötte fejbe, hogy elborította a vér. Ez eset miatt a kir. tábla fe­gyelmi tanácsa Kerekes Aurélt hivatalvesztésre ítélte, ma azonban a kir. curia fegyelmi tanácsa Da­­ruváry Alajos elnöklete alatt visszahelyezte ugyan az albirót hivatalába, de egy évi fizetésének harmada erejéig terjedő pénzbüntetésre ítélte. .-=■■7.. ■-r,v-JSE^':-..7 ■ ■ - ■. :■ —.k.-svírj-: á„.LU" —,■■ •, 1 ~s Vízállás. április 11 április 12. április 11. április. 12. Duna Pozsony 151 m. 144 T­írna i M.-Sziget 1.00 m; 116 Komárom 1 74 1. 1 60 V.­Namény 2 58 „ 1 16 Budapest 128 „ 1 80 Tokaj 2 03 ,, 216 Mohács 177 „ 1 89 Szolnok 4 98 , 5 32 Újvidék 2.05 „ 214 Csongrád 5 28 „5 40 Pancsova 2 17 ,« 2 28 Szeged 5.57 „ 5 40 Orsova 2 75 2.85 Titel 3 15 , 3­6 Rába : Sárvár 0.67 „ 0 19 Szamos: Deéa 0 52 , 0 39 Győr 157 „148 Szatmár 0 88 ,. 0 84 Vágó: Szered 0 33 „ 0.30 Bodrog: Sárospatak 1.26 ,, 128 Dráva: Barcs 0 87 „ 1 .44 O.­Tapoly: Hoór 0 64 „ 0 64 Eszék 1.35 „ 1.26 Berettyó : B.-Szt-M. 0.30 , 0 30 Száva: Sziszek 2.01 „ 0 80 Kőrös: Nagyvárad 0.31 „0 28 Mitrovicz 2 32 „ 2.25 Tenke 0.26 „ 0 16 Latorcza : Munkács 0.90 „ 1.15 Borosjenő 0.30 „ 0 30 Temes: K.­Kastély 1 03 „ 1.10 Gyom­a 3.34 „ 3 39 Béga: Temesvár 0 83 „ 0.25 ISarc*: Arad 0 16 „ 0.10 Kiszető 0 78 .. 0.76 Déva 0 72 „ 0.76 Színházak: Budapest 1890. vasárnap, április 13 . .■ t a Britonnia Nemzeti színház : Hétfőn : Vadorzók. Kedden : A báróné levelei. Szerdán: Figaro házassága. Csütörtökön: Buborékok. Pénteken : A társadalom támaszai, 1-szer. Szombaton és vasárnap : ugyanez. Magy. kir. operaház. Hétfőn: A troubadour. Prevost H. ur. vendégj. — Nap és föld. Kedden : A próféta. Ber­lini Tóbiás ur vendégj. Szerdán : Jótékonyczélu elő­adás, a magyar szinészegyesület nyugdíjalapja javára. (Rendk. bérletszünet.) Csütörtökön: Sába királynéja. Pénteken: Lammermoori Lucia. Berlini Tóbiás ur vendégj. — Nap és föld. Szombaton: Otelló. Kollár Zsófia assz. és Prevost H. ur vendégj. Népszínház . Hé­főn: Szegény Jonathán. Kedden : Hököm Mátyás, 1-szer. Szerdán s a következő napokon­ ugyanez. Nemzeti színház. Évi bék­e: 89 Havi bérlet 10 A bálkirálynő. Vígjáték 1 felvonásban. Irta : Bérczik Árpád. Személyek: Fülek­ Belizár Gar­ányi Nath­ália Györgyin­é Jozefin, leányuk Nagy Ib. Szabó Elemér Horváth Fodor Tasziló Náday Temesi Laczi Latabí­r Gyarmathy Pista Császár Kereszti Abris Zilahi Pinczér Faludi A csók. A gróf Teleki-alapitványból 100 arany pályadíjjal jutalma­zott eredeti vígjáték 3 f­lvo­­násban. Irta: Dóczy Lajos. Személyek : Fernando Pintér Sever Mihályi­ Blanda, neje Fái Sz. Adolar Horváth Fidelio Szigeti Imre Angela, leánya Cs. Alszegi I. Sobrinus Vízvári Carl'?, pórfia Benedek Maritta,pórleány G. Csillag T. Navarrai kapitány Abonyi Cataloniai nemes Faludi Szolga Magyari Kezdete 7 órakor. Magy­air operaház. Évi bérlet 67. sz. Havi béri 7. sz. Díszelőadás. Mátyás király halálának négy­százados emlékére. A nézőtér teljes kivilágítása mellett szinre kerülnek . Nyitány a »Hunyadi László« cz. operá­ból. Szerzette : Erkel Fe­­néz. Előadja a m. kir. operaház zenekara. II. és III. Bánk Bán eredeti nagy opera első felvo­nása és a »tiszaparti jelenet«-e. Zenéjét szerzette: Erkel F. Irta : Egressy Béni. Személyek : Gertrud,királyné M.Henszler H. Otto Pauli Bank bán Prevost H. Melinda, felesége Bianchi B. Petur bán Ney Biberach Láng Udvarmester Hegedűs Tiborcz, paraszt Odry IV. István király opera negyedik felvonása. Ze­néjét szerzette: Erkel Ferencz. Szövegét Dobsa Lajos »Első István király« cz. tragoediája nyomán irta: Váradi Antal. Személyek: István király Odry Zolna Maleczkyné Vazul Tallián Endre Dalnoki Béla K­is B. Levente Szendrői Csanád Manheit Hunt Deskasen Pázmán Takáts Venczelin Hegedűs Gellért Waldmann An'tik Láng Barang Ney D. V. Eszményi táncz a »Brankovics« cz. Erkel F. által irt opera IV. felvonásából. A »Nyitány«-t, valamint a »Bánk bán«-t — az igazga­tóság iránti szívességből - az ősz mester személyesen fogja vezényelni. Kezdete 7 órakor. Népszínház. Blaha Lujza assz. mint vendég. Szegény Jonathan. Operette 3 felvon­ásba­n. írták : Wittman Hugó és Bauer Gyula. Fordították: Fái J. Béla és Reiner Ferencz. Zenéjét szer­zette : Millöcker Károly. Személyek: Vandergold Tripp Jonathan Qu cly Tóbiás Catalucci Drvander Harriet Novalsky, gróf Arabella, buga Holmes, ügyvéd ) cseiédek Molly ) cseleaeK: Francois Big Hunt G?ant Brostolone Kezdete 7 órakor. Dárdai Vidor Gyö­gyi Hunyadi Horváth V. F. Hegyi A. Follinus Vidorné Lubinszky Újvári Blaha L. Narczisz M. Csatai Zs. Balogh G. Kézdi J. Debreczeni

Next