Nemzet, 1891. április (10. évfolyam, 3084-3113. szám)
1891-04-03 / 3086. szám
nemzetközi ornithologiai bizottság választásai. Indítványok és azok megvitatása, elintézése. A kongresszus elnökének, a magyar tudományos bizottság elnökének záróbeszédje. — 24. Délután 2 órakor bucsulakoma. 25. Május 21-én. Kirándulások. A kirándulásokra jelentkezett kongresszusi tagoknak indulása és pedig : A) A »Kis-Balaton-hoz; házigazda : gróf Festetich Tasszilo úr Keszthelyen. Vezető : Herman Ottó, országgyűlési képviselő. Kilátásba van helyezve : Ardea, alba, cinerea, purpurea ; Ibis falcinellus ; Platalea leucorodia ; Hydrochelidon leucoptera ; Lusciniola melanopogon ; Panurus biarmicus stb. Kombinálva a velenczei tó és dinnyést mocsár meglátogatásával : házigazdák : Meszleny Bencze és Pál urak. Vezető: Chernel István. Kilátásba van helyezve: Larus ridibundus nagyszerű fészektelepe ; Hydrochelidon fissipes fészektelepe ; Hydrochelidon leucoptera, hybrida ; Glareola pratincola fészektelepe ; Ardea cinerea, purpurea, minuta; Lusciniola melanopogon fészkek; Locustella luscinioides; Cyanecula cyaneculus ; Panurus biarmicus ; Tringa és Totanus-félék ; Anas és Podiceps-félék stb. B) A fertőtavához ; házigazda : gróf Széchény Béla ur. Vezető : Dr. Madarász Gyula. Kilátásba van helyezve : Himantopus rufipes fészek telepe; Becuivirostra avocerta; Sterna nilotica; Tringa, Totanus, Anas-félék stb. Kombinálva a »Hansággal« (Kapuvár-Csorna); házigazda : báró Berg Gusztáv ur. Kilátásba van helyezve : Aquila naevia és canga fészkek ; Ardea cinerea fészektelep , Locustella naevia és fluviatilis stb.) Mezőhegyesre ; házigazda : az állam. Vezető : zalabéri Horváth Nép. János, altábornagy ur. Kilátásba van helyezve: Otis tarda, alföldimadárfauna. D) Drávafokra, Bellyére ; házigazda Albrecht főherczeg ő fensége. Vezető : Szikla Gábor tanár. Kilátásba van helyezve : Haliaetus albicillus fészkek ; Pandion haliaetus ; Oiconia nigra stb. s ezek fészkei is Esetleg kombinálható a »Kologyvári« mocsárral; házigazda: Nicolics Béla ur. Kilátásba van helyezve: Ardeafélék, Ibis falcinellus, Platalea leucorodia nagyszerű fészek telepei. A II. nemzetközi ornithologiai kongresszus magyar bizottsága. Elnök: Gróf Bethlen András, földmivelésügyi miniszter. Alelnökök: Szalay Imre, miniszteri tanácsos, dr. Entz Géza, műegyetemi tanár, Kamermayer Károly, polgármester. Főtitkár: Chernelházi Chernel István. Tagok : Rebly Adolf, nagykereskedő, Alker Gusztáv, fővárosi tanácsnok, Apáthy István dr., kolozsvári egyet, tanár, Bába Sándor, földbirtokos, Balázs Árpád, vasúti ellenőr, Báthory Nándor, főv. főreálisk. igazgató, Bedő Albert, min. tan., orsz. főerdőmester, Berg Gusztáv, báró, Brusina Spiridion, zágrábi egyet, tanár, Buda Ádám, földbirtokos, Csató János, kir. tanácsos, alispán, Cserháty Sándor, gazd. tanint. tanár, Csernátony Lajos, orsz. képviselő, Chernel Kálmán, földbirtokos, Czakó Kálmán dr., állatorv. akad. tanár, Cziráky Béla gróf, üdv. és miniszt. tanácsos, Czynk Ede, postafőnök, Daday Jenő dr., muz. segédőr, Danford C. G., magánzó, Deininger Imre, gazd. tanint. igazg., Dirner Lajos dr., Egerváry Gyula, a »Vadászlap« szerk., Emich Gusztáv, orsz. képv., Eszterházy Andor gróf, Eszterházy Béla gróf Eszterházy Kálmán gróf, orsz. gyűl. képv., Eszterházy László gróf, Faszl István, fegymn. tanár, Pechtig Imre báró, Fekete Emil, gazd. tanint. tanár, Festetich Elek gróf, Festetich Tassziló gróf, Fiáth Miklós báró, oszt. tanácsos, Firbás Adolf, erdész, Firbás Nándor, tank. főig. tollnok, Frivaldszky János, muz. ig. őr, a syst. kiáll. bizottság elnöke, Gasparecz Ferencz, Gerlóczy Károly, főv. t. alpolgármester, Geyer Gyula, főgymn. tanár, Ghyczy Béla, v. b. t. t., nyug. altábornagy, Gluczek Gyula, ménesbirtok-igazgató, Grubiczy Géza, min. titkár, Greisiger Mihály dr., orvos, Hampel József dr., muz. őr, Havas Sándor, nyug. áll. titkár, Herman Ottó, orsz. képv., a tud. biz. elnöke, Hoffmann Sándor, főerdő-tanácsos, Horváth Géza dr., az állami rovartani alfőnöke, Horváth János, városi tanácsnok, Horváth János zalabéri altábornagy, Horváth Sándor, érd. egyes, titkár, Hónig István, vasúti főellenőr, Hunyady Imre gróf, Huszthy Ödön, magántitkár, Hutyra Ferencz dr., állatorv. akad., tanár, Illés Nándor, főerd. tanácsos, Kada Mihály, főv. alpolgármester, Károlyi István gróf, orsz. gyűl. képv., Keleti Károly, miniszt. tanácsos, Kemény János báró, v. b. t. t., Kemény Kálmán báró, főispán, Rimankovicz Mór, Királyi Pál, orsz. képv., Klug Nándor dr., kolozsvári egyet. tanár, Kocyan Antal, főerdész, Kovásznay Zsigmond, földbirtokos Krenner József dr., múzeumi őr, műegyet. tanár, Kuhn Lajos dr., esperes, Kund Béla, földbirtokos, Kund Jenő, földbirtokos, Kunszt Károly, tanító, Lakatos Károly, Lendl Adolf dr., műegyet. m. tanár, múzeumi segédőr, Lóczy Lajos dr., budapesti egyet. tanár, Lovassy Sándor dr., keszthelyi gazd. int. tanár, Máday Izidor, min. oszt. tan. a gazd. biz. elnöke, Madarász Gyula dr., muz. s. őr a kiáll. és tud. biz. titkára, Margó Tivadar dr., budapesti egyet. tanár, Majláth Béla, muz. könyvtárőr, Matisz János, főgymn. tanár, Medveczky István, főgymn. tanár, Meszlény Bencze, földbirtokos, Meszlény Lajos, országgy. képviselő, Meszlény Pál, földbirtokos, Mihálkovics Géza dr., budapesti egyet. tanár, Mocsáry Sándor, muz. s. őr, Nádasdy Ferencz gróf, Nyáry Gyula báró, Parthay Géza, orsz. baromfiteny., egy. titkár, Paszlavszky József, főreálisk. tanár, Pettera Hubert, gödöllői cs. és kir. fővadászmester, Pfenningberger József, erdőbiró, Podhraczky András, erdőigazgató, Pulay Kornél, a »Vadász- és Versenylap« szerkesztője, Pulszky Ferencz nemz. múzeumi igazgató, Báth Károly, főv. főpolgármester, Rátz István dr., állatorv., ak. tanár, Regéczy Nagy Imre dr., állatorvos, akad. tanár (f), Bodiczky Jenő dr., cs. és k. kamarás, kassai gazd. tan. int. igazgató, Rónay Antal, főerdőtanácsos, Róth József, kir. tanácsos, tanfelügyelő, Sárkány J. Ferencz, magy. lov. egylet titkára, Serák Károly, állatk. igazgató, az élőmad. kiáll. biz. elnöke, Simonyi Lajos báró, Schmidt Alajos jószágigazgató, Splényi Ödön báró rendőrtanácsos, Szapáry Iván gróf, Szászy László kir. kúriai bíró, Széchenyi Béla gróf, ifj. Széchenyi Imre gróf, Széchenyi Sándor gróf főispán, Széchenyi Zsigmond főerdőtanácsos, Szeniczey Ödön orsz. képviselő, Szentiványi Árpád orsz. képviselő, Szikla Gábor főreáliskolai tanár, Teleki Samu gróf, Thanhoffer Lajos dr. budapesti egyet, tanár, Tolnay Lajos orsz. képv., Tormay Béla miniszt. tanácsos, Török Aurél dr. budapesti egyet, tanár, Török János főkapitány, Vadas Jenő főerdész, Vadászffy Jenő közalap, erdőmester, Vastagh Géza akad. festő, Várady Ferencz, Vukotinovics Lajos orsz. képviselő, Wachenhusen Gyula cs. és kir. kapitány, Wildburg Aladár br., Xántus János muz. őr. lev. biz. elnök, Zarda Ferencz osztályvezető Albrecht főherczeg bellyei uradalmában. Ausztria. Az osztrák kormány az új képviselőház elé elsősorban a következő törvényjavaslatokat fogja terjeszteni: az új büntető törvényjavaslatot, amely már a legutóbbi ülésszakban beterjesztetett, midőn azonban a kormánypárt maga temette el a bizottságban s a javaslat még csak a második olvasást sem érte meg, továbbá egy törvényjavaslatot a büntetés végrehajtásáról, egy novellát a bűnvádi eljárásról, mely a fiatal bűntettesek elleni eljárást szabályozza, új polgári perrendtartást, a parasztbirtokok oltalmára vonatkozó törvényjavaslatot, a részletkereskedés korlátozására vonatkozó törvényjavaslatot és a csődeljárást illető novellát. — A »Wiener Zeitung« szombati számában fogja közölni az urak háza újonnan kinevezett tagjainak jegyzékét. Vetter grófon kívül, kinek kinevezése minden kétségen felül áll, még határozottsággal emlegetik a brünni kereskedelmi kamara elnökét, Gomperz Gyula lovagot, ki többek közt arról nevezetes, hogy Bettelheim hírneves énekesnőt bírja feleségül. Gomperznek a mai viszonyok között való kinevezése szimptomatikus jelentőséggel bír, miután ő lenne a második zsidó, aki az urak házában helyet foglal. (Königswarter báró már számos év óta tagja.) Ez a kinevezés élénken tanúsítja, hogy minő felfogás uralkodik mérvadó körökben az antiszemitizmust illetőleg. Tudomány és irodalom. — A „Petőfi társaság“ e hó 4.-én szombaton 5 órakor az »írók és művészek társaságának« helyiségében ülést tart. A magyar történelmi társulat ma délután tartott ülésén, amelyen Pulszky Ferencz elnökölt, Kvacsala János dr. tartott fölolvasást Rákóczi György fejedelem bizalmas emberéről, Bisterfeldről. Az értekezés rajzolja a XVII. század kezdetének szellemi mozgalmait, Bisterfeld képeztetésének különféle oldalait, majd Gyulafehérvárra való meghivatását, ahol is 1630-tól apjával, Alstedttel — aki azonban bejövetelük után 8 évvel meghalt — buzgalommal és szakismerettel vezette az iskolát. 1634-ben a fehérvári zsinat kívánatosnak találta az evangélikusokkal való uniót s tervet is dolgozott ki ennek életbeléptetésére, ami azonban csak óhaj maradt. Bisterfeld az 1637 — 1645. közötti időszakban nemcsak Erdélyben, hanem a külföldön is a fejedelem diplomácziájának lelke volt s a legfontosabb küldetésekben eljárt Svédországban, Hollandiában, Németországban, Párisban és Velenczében s a fejedelemre való befolyását azok, a kikkel érintkezésbe lépett, oly nagynak vették, hogy az 1644. és 45-iki dicsőséges fölkelést egyenesen neki tulajdonították. Bisterfeld az öreg fejedelem halálával is megmaradt e tekintélyében ; az osnabrücki béke tartósságában nem bízva, folyton várt még egy nagy, az evangélikusoknak kedvező fordulatot, de a rajongók ellen, akik a fejedelmet meggondolatlanul harczba akarták sodorni, szavának egész súlyát vetette latba. E mellett Bisterfeld az egyházpolitikai és családi ügyekben mindig meghallgatott tanácsadója volt a Rákócziaknak ; közbelépése nem egy viszálynak vetett véget. Az 1655-ik évben bekövetkezett halála pótolhatatlan veszteség maradt az erdélyi fejedelmi, házra. Az értekezés végül Bisterfeld theologiai, neveléstani és filozófiai műveit ismerteti. A fölolvasást megelőzőleg választmányi ülés volt, amelyen a társulatot köeszelesről érdeklő folyó ügyeket intéztek el. Egyesületek és társulatok. — A nemzeti színház nyugdíjintézete ma délután tartotta meg rendes évi közgyűlését Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő elnöklete alatt a nemzeti színház színpadán. Mindenekelőtt a kormányzó választmány évi jelentését mutatták be, amely szerint a zárszámadás 1890. decz. 31-ikén 246,320 frt tiszta vagyont tüntet fel. Az intézetnek a múlt évben 41656 frt bevétele volt, kiadása pedig 62,591 frtra rúgott, úgy, hogy 20931 frtnyi hiány mutatkozott, amely az 1889. évi 6685 frtnyi hiánynyal együtt 27,617 frtra emelkedett. E hiányt a király 42.000 frtos adományából fedezték s a fenmaradt összegből tartaléktőkét alapítottak. Ezután a nyugdíjazásokról szóló kimutatás következik, melyből kitűnik, hogy tizenegy operaházi és egy nemzeti színházi tagot nyugdíjaztak a múlt évben. Özvegysegélyt négyen kapnak. Az intézetnek a múlt évben tíz halottja volt, köztük Kőszeghy Károly, Dubez Péter, Benedek Lajos és Pongrácz Soma. A választmány ezután az intézet ügyeinek rendezése érdekében tett lépésekről ad számot. Tudvalevőleg a belügyminiszter bizonyos feltételekhez kötötte az intézet viszonyainak rendezését, így a többek közt az önkéntes nyugalomba vonulhatás évét az eddigi 20 évi szolgálat helyett 28 évi szolgálat után kívánja lehetőnek kimondani s kívánja azt is, hogy az eddigi 4°/0 nyugdijjárulék helyett a tagok 6°/0-ot fizessenek. E két kívánalomhoz képest az alapszabályokat módosították s a 6°/0 fizetése már 1891. január 1-én életbe lépett. A nyugdíjalapból hetven nyugdíjazott tag 52,816 frtnyi nyugdijat húz, özvegyek és árvák pedig 6068 frtot kaptak segélyképen. A választmányi jelentést tudomásul vették s ezután Szigeti Imre tette meg az előterjesztést a számvizsgáló bizottság nevében. A pénztárt és a zárszámadásokat rendben találták, de az alapítványok és különösen az alapítólevelek kezelése körül nagy rendetlenségek nyomára jöttek. Az egyes alapítványok után 16—19 év óta nem szedték be a kamatokat s két alapítványi levél egyáltalában nem volt föltalálható. Az intézet jogtanácsosa ez évben fog intézkedni a kamatok beszedése iránt. Ezután az alapszabályok megváltoztatását tárgyalták, illetve ennek a kormányzó-választmány alakítására vonatkozó szakaszát módosították. Eddig a közgyűlés választott 6, az intendáns kinevezett 3 választmányi tagot, akik között három nem színházi tag volt összesen. Ezentúl a közgyűlés választ hat választmányi tagot a színháziak közül s az intendáns javaslatára négy tagot a belügyminiszter nevez ki. Szigeti József azt hiszi, hogy miután a belügyminiszter teljes jóakarattal vette kezébe az intézet ügyeinek vezetését, indokolt dolog, hogy bizalmi férfiai révén az intézet ügyeinek vezetésébe is beleszólhassanak. Ezért helyesli és elfogadja a módosítást, a melyhez a közgyűlés is egyhangúlag hozzájárult. A fölmentvényt a pénztárnoknak megadták s végül néhány nyugdíjazási ügyet intéztek el. A VIII. kerületi (Józsefvárosi) kör április hó 4-én szombaton este 112 órakor saját helyiségében hangversenynyel egybekötött családi estélyt rendez. — A magyar gazdasszonyok orsz. egylete f. hó 4-én délután 4 órakor, az uj városház társalgó termében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az 1890/91. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A választmány és számvizsgáló bizottság megválasztása. Törvényszéki csarnok. Az üldözött férj Érdekes családi bűnperben hozott ma a kir. kúria végleges ítéletet. Tóth Antal budapesti borkereskedőtől elvált a felesége, és erre nemsokára az a nő is, aki az első feleség helyét pótolta. A két asszony ezután bűnperrel támadta meg Tóth Antalt. Az egyik hamis esküvel, a másik sikkasztással vádolta, de mindketten megegyeztek abban, hogy Tóth őket furfangos módon egész vagyonuktól megfosztotta. A budapesti törvényszék annak idején a vádlottat mindkét bűncselekményben bűnösnek mondotta, és őt másfélévi börtönbüntetésre ítélte. Dr. Sik Sándor, mint Tóth Antal védője ez ítélet ellen felebbezett és védenczének mindkét vád alól való felmentését kérte. A kir tábla Tóth Antalt mindkét vád terhe alól fel is mentette, a kúria pedig ma tartott ülésén a kir. tábla felmentő ítéletét helybenhagyta Sajtóügy a kúrián. Mint említettük, Harangozó Julia majláthfalvi tanítónő sajtópert indított Deák Lajos és társai ellen, akik egy aradi lap nyíltterében azt írták róla, hogy viszonyt folytat Niederhauser Károly tanítóval. Az aradi esküdtszék a vádlottakat felmentette s a kúria az ez ellen beadott semmiségi panaszt elutasította. Ugyancsak a fentebbi nyílttéri közlemény miatt indítottak sajtópert Deák és társai ellen Niederhauser Károly és neje s már a vizsgálatot kitűző végzés ellen is semmiségi panaszt adtak be, mert a törvényszék a két ügynek együttes tárgyalását megtagadta. Jélley Sándor bíró referálása alapján, a Kúria ma a semmiségi panaszt elutasította, mert csak érdembeni kifogások esetén van helye a semmiségi panasznak az esküdtszék ítélete előtt. Megszabadult az akasztófától. Halálos ítéletet változtatott meg ma a kir. kúria III. tanácsa. Kovács Sámuel közveszélyes csavargót ítélte halálra a kézdivásárhelyi kir. törvényszék, mert Kovászna közelében az országúton egy Dreszler Mária nevű parasztasszonyt meggyilkolt és csekély pénzétől és ingóságaitól megrabolt. A gonosztevőt nemsokára elfogták s tettét minden habozás nélkül bevallotta. A kézdivásárhelyi kir. törvényszék a rablógyilkost halálra ítélte s ezt az ítéletet a kir. tábla is megerősitette. A Wr kúrián Hérics-Tóth biró referálása után, az Keletet megváltoztak át és Kovács Sámuelt tizenöt évi fegyházra keltek. Közgazdaság. Közlemények. A szerb fogyasztási adó. Mint lapunk táviratai említették, a szerb skupstina elfogadta és a régensség szentesítette a fogyasztási adó behozataláról szóló törvényt. Ez ügyre vonatkozólag a »Kölnische Zeitung« nak jelentik Belgrádból, hogy a törvénynek oly szövegezése, amely szerint az új adó csak azon esetekben szedhető be, amidőn az a fennálló kereskedelmi szerződések megsértése nélkül eszközölhető, monarchiánkat nem elégítette ki és Thömmel báró osztrák-magyar követ ki is jelentette azt a szerb kormánynak azzal, hogy az osztrák-magyar kormány nem egyezhet bele abba, hogy az a kérdés, váljon szerződésszegés forog-e fenn, egyoldalúan a szerb kormány által döntessék el. Angol és amerikai államadósság. Az északamerikai Egyesült Államokról tudva van, hogy az utóbbi évtizedben óriási mértékben törlesztette állami adósságait. Ezzel szemben egy amerikai újság, a Broadstreets, kimutatja, hogy Anglia sokkal kedvezőbb helyzetben van e tekintetben. Mert míg 1880-ban Anglia államadóssága fejenként 107'94 dollárt tett ki, addig 1890-ben csak 87 dollárt, tehát az utóbbi 10 év alatt 20'95 dollárral csökkent fejenként az államadósság összege. Az Egyesült Államokban ugyanez idő alatt 42-27 dollárról 24'78 dollárra apadt az államadósságnak egy lakosra eső része, tehát a csökkenés csak 1749 dollár fejenként. A borkereskedők sérelme. Két kamarai jelentés is jelenti 1890 évi jelentésében a borkereskedőknek azt a sérelmét, hogy a nyers bőrt sem kapják megfelelő alakban kézhez. A soproni kereskedelmi és iparkamara e részben felhozza, hogy a mészárosokat, amint az más országokban is dívik, arra kellene szorítani, hogy csak tisztán kidolgozott s a tőzsdei szokások által megállapított feltételeknek teljesen megfelelő nyers bőröket szállítsanak. Mert általános a panasz, hogy kivált vidéki mészárosaink, semmi gondot sem fordítanak a bőrök fejtésére, azt ügyetlen, gyakorlat nélküli vagy könnyelmű kezekre bízzák, minek következtében az általuk forgalomba hozott bőrök telvék lyukakkal és vakvágásokkal, amelyek e bőrök értékét tetemesen leszállítják, elhelyezésüket pedig majdnem lehetetlenné teszik. A kamara ennek következtében arra kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a képesítéshez kötött mészáros-ipar rendeletileg szigorított ellenőrzésnek vettessék alá s nevezetesen a vágómarha bőrének lefejtését csak iparigazolványnyal biró mészárosmester vagy tanonczbizonyítványnyal biró mészároslegény foganatosíthassa. A pécsi kereskedelmi és iparkamara jelentése botrányosnak nevezi azt az országszerte divó hanyagságot, amelylyel a mészárosok a bőr lefejtésénél eljárnak, oly annyira, hogy magyarhoni vágású bőrt képzelni sem lehet máskép, mint fejtés, szárítás, dezinfekció, sterilizáció stb., közben indolens mulasztások és gondatlanság által annyira megrongálva, hogy ha a bőrgyáros a drága cserzőanyagot és munkát hibás kezelés által értékéből sokat vesztett bőrökre pazarolni nem akarja, kénytelen pénzét nyers bőrért is külföldre vinni. A bőr értékét csökkentő másik eljárás az, hogy a marhalenyésztő a bélyeget az állat derekára sütvén, ezáltal a bőr legértékesebb részét hasznavehetetlenné teszi. Az első sérelem ellen maguk a gyárosok szövetkezhetnének, kikötve, hogy hibásan kezelt bőröket épen nem, vagy csekélyebb árért vesznek át, de ez, amint a cseh bőrgyárak ilyetélű kartelljének eredménye mutatja, eredményre azért nem vezet, mert amit a gyáros átvenni vonakodik, azt a kevésbbé szakértő és csupán saját hasznát tekintvén, a hibákat figyelembe nem vevő kereskedő megveszi minden kifogás nélkül, s a hibás árut egyik-másik hitelre szoruló gyáros nyakába sózza. Kívánatos lenne tehát a magas kormány által a legtisztább nyersbőr termelő mészárosok és segédek részére jutalomdijakat kitűzni. A másik bajon úgy lenne segíthető, hogy a marhatenyésztőknek miniszteri rendelettel, birság terhe alatt meghagyatnék, hogy a bélyeget csupán az állatnak e művelet által értékében nem vesztő szarvára alkalmazzák, mi a humanitás szempotjából is indokolt. Vízjogi döntvény. Egy felmerült esetben a főszolgabíró a vízrendőri kihágás miatt panaszt emelt egyént 50 frt eljárási költségnek előlegezésére utasította, a vízjogi törvény 169. §-a alapján s e végzését az alispán, különös tekintettel arra, hogy a költségek előleges fedezésére megfelelő alap rendelkezésre nem áll, helybenhagyta. A földmívelésügyi miniszter, a belügyminiszterrel egyetértőleg e végzéseket feloldotta, mert a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárást szabályozó s a vízrendőri kihágások eseteiben is irányadó belügyminiszteri körrendelet értelmében a hatóság az ügyállás felderítésére szolgáló adatokat hivatalból tartozik összegyűjteni; az a körülmény pedig, hogy a felmerülő költségek fedezésére az eljáró hatóságnak megfelelő alap rendelkezésére nem áll, a panasztók elmarasztalására törvényes alapul annál kevésbbé szolgálhat, mert a szakértői díjak s a hatósági közegek kiérdemelt költségei, az összes eljárási költségekkel együtt különben is csak a kihágási ügyben hozandó ítélet jogerőre emelkedése után igényelhetők s az 1885. XXIII. t. sz. 169. §-nak a költségek előlegezése iránti intézkedése kihágási esetekben alkalmazást nem nyerhet. Az egyesült magyarhoni üveggyár-részvénytársaság ma délután tartotta rendes évi közgyűlését, Gömöry Oszkár elnöklete alatt. Az igazgatóság kedvező üzletévről tesz jelentést. A lefolyt üzleti évben 541.000 frt értékű üveg gyártatott, mi azonban a termelési képességnek alig kétharmad részét képviseli, mert egy gyár csak az év végével, kettő pedig az év második negyedében kezdette csak meg a gyártást. A közgyűlés az alaptőkét egy millió forintra emelte, újabb 2000 drb 200 frt névértékű részvény kibocsátása által. Az évi mérleg szerint a lefolyt év jövedelméből 46,056 frt 62 kr a tartalékba utaltatott, 6799 frt 71 kr az igazgatóság és a tisztviselők nyereséghányadára, valamint jótékony czélra fordíttatott, 42.000 frt pedig a május 1-én lejáró társulati részvényszelvényeknek 7°/0-al, vagyis darabonként 14 frttal leendő beváltására fordíttatott és végül 197 frt 38 fr új számlára vitetett át. A közgyűlés a jelentést és a mérleget tudomásul vette s a felmentvényt megadta. A kereskedő ifjak társulata május 17-én ünnepli negyedszázados fennállását és ünnepségek helyett állandó alkotással kívánja megjelölni pályafutása ez első korszakát. Ez alkotás egy alapítvány, a melyet az ország kereskedő főnökei és alkalmazottjai összeadnak s melynek kamatjai egyformán nyújtsanak segélyt avagy buzdítást bárhol ott, ahol ennek szüksége legjobban mutatkozik. Czélja az alapítványnak: A felnőtt kereskedői alkalmazottak szakszerű kiképzésére a társulatban fennálló esti tanfolyam alaptőkéjének gyarapítása; érdemes keresetképtelenek állandó avagy időleges segélyezése, tekintet nélkül arra, tagjai-e valamely egyletnek, vagy nem. A pesti polg. keresk. testület által alapítandó menházban alapítványi helyek biztosítása olyanok számaalapszabályszervé^^cAMÍM/,c.l?&a??JS-JL 3- nak. Pályadijak jó és buzgó magaviseletért tanonczoknak. Kereskedelmi szakmunkák pályadijazása és egyéb czélszerűnek látszó segélyezések vagy buzdítások. A gyűjtésből származott alapítványi összeg a társulati igazgatóság felügyelete alatt áll, amely őrködik annak sértetlen fentartásán és intézkedik a kamatok hovafordításáról a fenti czélok értelmében, aminél különösen megjegyeztetik, hogy adandó esetben a vidék épp oly mérvben fog tekintetbe vétetni, mint a főváros. Hogy ez összeg valóban tekintélyes és a magyar kereskedők nagy számához méltó legyen, szükséges, hogy minden kereskedőfőnök neki tetsző összeget adományozzon és alkalmazottjai mindegyikét szintén rábírja, hogy tehetségeihez mérten tetsző összeggel a gyűjtéshez hozzájáruljon. A társulat 30.000 körlevelet küldött szét az ország kereskedőihez s felkérte őket, hogy adományaikat f. hó 20-ig a társulati elnök, Szávoszt Alphons czimére küldjék be. A budapesti közúti vaspálya társaságnak f. é. márczius havában 1.361.390 szállított személy után 107.468 frt 19 kr bevétele volt. Az összbevétel f. é. január 1-től márczius 31-ig 284.866 frt 32 krt tesz ki. A múlt év megfelelő szakában 292.649 frt, 50 krra rúgott. Budapesti áru- és értéktőzsde. Április 2. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza tavaszra 8.70—8.72, máj.—jun. 8.56 — 8 58, őszre 8.21 — 8.22. Tengeri május—jun. 6.52— 6.54. Zab őszre —.—.—. tavaszra —. —.—. Káposztarepcze —.—.— írton. Értéküzlet. (Utótőzsde). Az utótőzsde szilárd. Osztrák hitelrészvény 302 70—302.60, magyar 4 száz. aranyjáradék 105.—. osztr.-magy. államvasut 248.5/s, déli vasút 120.50 forinton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 302.70, 4 száz aranyjáradék 104.97/, forinton. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde csendes. Osztrák hitelrészvény 302.55—302.80, magyar 4 száz. aranyjáradék 104.97 ’/a —105.—, salgó-tarjáni kőszénb. részv. 482 — 495, magy. hitelr. 342.— forinton köttetett. Délután 6 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 302.70, magyar 4 száz. aranyjáradék 104.97’/, forinton. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — ápr. 2. a) Hízott sertés árak: 1. Magyar első rendű: 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgron felüli súlyban) 46.50 —47.50 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban) —.—.-----3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 49—49.50. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 48.----49.—.5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgriig terjedő súlyban) 48-----49—. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban) —.-----.— 7. Közép (páronkint 220- 280 klgr. súlyban) 48.—48.50—. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 48.-----48.50. III. Szerbiai : 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 48.——49.—. 10. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban 48.----49.—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgriig terjedő súlyban) 48.-----48.50. Sertés létszám: 1891 márcz. 31. napján volt készlet 116,348 drb. 1891. április 1. napján felhajtatott 1611 drb. 1891. április 1. napján elszállittatott 970 drb. 1891. április 1. maradt készletben 116,989 db. A hízott sertés üzletirányzata: lanyha. — b) Sovány sertés árak: Hizlalni való sertés: 1. Magyar első rendű süldő (11—20 hónapos korban) —.— ---.— 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hónapos korban) —.--------.— 3. Magyar első rendű öreg (30 hónapon felüli korban) —.-------.— 4. Magyar makkos süldő (11 — 20 hónapos korban)—.--------.— 5. Magyar makkos kétéves (20 30 hónapos korban) —.--------.— 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.-----.— c) Nevelni való sertés. 7. Malacz (4-11 hónapos korban) ~•-----Irt páronkint. 8. Felhajtás —.— drb.. 9. Eladat.ot.t —.— drb. —Az üzlet irányzata :--------. Időjárás. — Április 2-án reggeli 7 órakor. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = + 5°, legkisebb = — 2' Cls. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É = észak, K = kelet, D= dél, Ny = nyugat. Felhőzet: 0 — egészen derült, 1 = többnyire derült 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, 4 = egészen borult • = eső, Iff =hó, = = köd, R = zivatar. Megjegyzések: A légnyomás Európa nyugati részében sülyedt, keleti Léghö- Szél- Q An a g' móreók- Irány és Felhő- 8*P*‘ Állomás nyomás , u _ déli let erezet mm. _ , „ mm. , Cels, 1—10 fj Árvaváralja........ 763 — 2.5 Ny 3 iff 1 Trencsén............ 60 + 0.2 — 1 — Selmeczbánya. .. 63 — 2.2K 1 0 — Magyar-Óvár ... 62 -1-0.7D 1 0 — Ó-Gyalla............. 63 — 2.6 Ny 11 — Budapest............ 63 -(-0.1 DNy 1 4(1 — Sopron................... 63 — 4.0 Ny 1 0 — Keszthely.......... 62 -(- 0.6D 2 0 — Csáktornya........ 63 — 2.6K 2 ~ 2 Zágráb................... 63 + 0.4 DNy 10 — Fiume................... 61 + 2.1 K 11 — Panesova........... 64 2.2 D 20 4 Zsombolya........ 64 + 0.0 DK 10 — Orsova................... 65 4* 2.8 K 21 — Arad...................... 65 + 0.7 K 30 1 Szeged................... 64 4 0.8 D 10 — Szolnok................. 63 4- 0.3 DNy 2 0 — Eger................... 63 — 2 8 Ny 11 — Debreczen........... 64 — 1.8 — 0 1 Késmárk................ 63 — 4 0 . 1 1 — Ungvár................. 62 — 1.2 D 3 4 — Akna-Szlatina... 64 — 2.8 Ny 4 3 — Szathmár............... 65 4- 0.0 Ny 2 Iff — Nagyvárad........ 64 — 0.4 ÉK 10 — Kolozsvár.......... 64 — 14 Ny 12 — Nagy-Szeben... . 65 — 6.8 Ny 12 3 Bécs.................... 763 — 0.5 ÉNy 10 1 Krakó................... 62 — 1.8 ÉNy 2 4 2 Bregenz.............. 62 — 3.4 — 2 — Salzburg................ 64 — 3.8 DK 30 — Klagenfurt ..... 64 — 3.8 ÉNy 10 — Pola....................... 63 4- 2.8 DK 2 1 — Lesina......... 60 —1— 6.6 ÉK 10 — Turin.................... 63 + 1 8 — 1 — Flórenz................. 61 + 28 DK 13 — Bóma..................... 58 + 4.7 É 2 1 — Nápoly................ 58 -16 5 ÉNy 14 — Brindisi............ 59 +12.3 ÉK 4 2 — Cagliari................. 58 + 9-2 ÉNy 2 4 — Palermo................. 56 +10.9 — 4 — Malta..................... 54 +13.3 K 5 1 — Zürich................... 60 — 3.5 — 1 — Paris..................... 58 + 1.1 DK 2 0 — Nizza..................... 60 + 4.8 K 5 2 — Biarite......... 57 +10.0 DK 4 • 4 Brest . ........ 55 + 7.2 DNy 5 4*• Kopenhága ..... 58 — 1.5E 3 Iff — Hamburg................ 61 — 1.1É 1 3 1 Swinemünde.... 59 — 1.0 Ny 3 Iff 2 Memel................... 56 + 0.5 D 3 2 — Berlin.................... 61 — 0.2 Ny 4 * 1 Münster........ 61 — 1.8É 1 0 1 Stornoyyay.......... Ít7 +3.9 DJ£ 5 2 — Mullaghmore ... 48 + 4,4 K 5 4 11; Scilly-szigetek .. 51 +8.9 Ny 4 3 4 Shields................... 56 1 4.4 DK 5 3 1 Christiansund... 67 — 0.5K 2 0 — Ulenborg................ 70 —100K 1 2 — Stockholm.......... 57 — 0.3 Ny 9 * — Szt.-Pétervár ... 61 +2.6K 2 3 — Moszkva................ 61 +2.9 K 1 4 — Kiev.................... 55 — 1.1 Ny 3 3 15 Odessa................... 62 + 6.8 Ny 1 1 2 Varsó...................... 59 — 1.8 ÉNy 1 4 — Sulina................... 64 +5.9 ÉNy 2 1 2 Konstantinápoly. 63 + 8.0 K 4 4 — . ..Skandinávia, mirészében pedig emelkedett; maximum~r_ . fölött másodnimuma Izland fölött terül. Ny.-Oros minimum vehető észre. wös és helyenkint csa-Az időjárás nagyon változ°( J‘‘Jky)en a fagyok egyre padékra hajló, Erdélyben és az Alpen tartanak. Változóan felhős, hűvös idő várható. Csőd. Makó János ellen a csőd ápr. 23-kára tűzetett ki Budapest. Hartmann K. T. ellen a csőd május 4-kére tűzetett ki, Budapest. Fensterer Fülöp ellen a csőd ápr. 25-kére tűzetett ki, Pozsony. Csődmegszüntetés. Dívó György ellen a csőd megszüntettetett, N.Kikinda. Hartmann Benő ellen a csőd megszűntnek nyilváníttatott Zala-Egerszeg. Pályázat. A n.váradi tvszéknél joggyakornoki áll. 2 hét alatt. A cs. és kir. katonai számvevőségi tisztviselői karban több gyakornoki áll. ápr. 80. A pestvidéki tvszéknél joggyakornoki áll. 2 hét alatt. A fehértemplomi ügyészségnél alügyészi áll. ápr. 14. Az abádszalókibiróságnál irnoki áll. 4 hét alatt. A debreczeni tvszéknél aljegyzői áll. 2 hét alatt. A miskolczi tvszéknél II. oszt. jegyzői áll. 2 hét alatt. Naptár. Péntek, április 3-án. Róm. kath.: Richard pk. hu. — Protestáns: Dárius. — G.-orosz. (márczius 22.) Vazul vt. — Zsidó : (Vendar. 24.) Nap kél 5 6. 39 p., nyugszik 6 6. 29 p. — Hold kél 3 6. 11 p. reggel, nyugszik 11 6. 11 p. délelőtt. A fővárosi középitészeti bizottság ülése d. u. 5 órakor (új városház.) Az orsz. közegészségügyi egyesület szamaritánus bizottságának közgyűlése d. u. 5 órakor a régi városházán. Országos képtár az akadémia palotájában, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. Nemzeti múzeum : Régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. — d. u. 1-ig. (D. u. 1—3-ig 50 kr belépő) A múzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr belépő mellett. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9-től d. u. 1-ig. A szabadságszobor mintái az akadémia dísztermében megtekinthetők d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5-ig. Legyező kiállítás, a műcsarnokban (Andrássy-u. 69.) nyitva d. e. 9 től d. u. 5-ig. Belépődíj 50 kr. A földrajzi társaság könyvtára az egyetem épületében nyitva d. u. 5—7-ig. Akadémiai könyvtár d. e. 9 —1-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4 -8-ig. Kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban nyitva van naponkint reggeli 9 órától d. u. 2 óráig. Szabad a belépés. A kereskedelmi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadémia-utcza 12. földszint. Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u. 3—6-ig. Technológiai iparmúzeum. (Vill.k. József-körút 6. sz.), megtekinthető hétköznapokon (szombat kivételével) d. e 9 — 12-ig és d. u. 2—5-ig; vasár- és ünnepnapokon pedig d. e. 9-től 12-ig. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (múzeum körút) nyitva d. e. 10 —12-ig. Fehérkereszt-egylet (saját épületében,) Mozsár-utcza 16. szám megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 26 óráig. Az uj országház nagy gipszmintája megtekinthető egész nap. Jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti dij 50 kr. a »Jó szív« javára. Vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza (Budán, a Krisztinavárosban.) A betegek d. e. csak a kezelőorvos különös engedélyével; d. u. az I. és II. osztályban 2—3 óra és a III. osztályban 2—4 óra között látogathatók meg. A magyar királyi szabadalmi levéltár (Lánczhíd-tér 3. sz. nyitva naponként d. e. 9—12-ig Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán. Aquincumi régiségek; odajuthatnik-Budáig a közúti vasúton. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Színházak. Budapest, 1891. Péntek, ápr. 3. Nemzeti szinház. Magy. kir. operaház. Évi bérlet 8 . sz. Havi bérl. 3 sz. , , AZ OPERAHÁZ ZÁRVA. Uj betanulással : _________________________ IV. László. N . : Tragoedia 5 felv. Irta : Dobsa fiGpSZ Ilmos Z. Lajos. — a , A denever. Személyek: IV László Naev Imre ° Perette 3 felvonásban. Egy IV. László Nagy Imre franczia vigjáték után irta: a u8, u, r« fiáSZ£U M' Hafner és Genée. Fordította: Arburkun fő- Gyenes E L , z ,,,, „Z ferzé. Turt üDnökök Szigeti Imre EvTa «SS ’ * Keménce Pálfi János‘ Myze Szacsvai Személyek : Ayda Hegyesi M. Eisenstein Antal Németh Ladomir Tóth Róza, neje Réthy L. Kápián János Abonyi Frank Kassai Dániel Mátrai Orlovski herczeg Kocsis E. Togur L. Boér H. Falke, ügyvéd Solymosi Lőrincz Mihályi Alfréd Dárdai Ivó Zilahi Blind, ügyvéd Tollagi Agora Maróthy M. Adél Serédi S. 1- ső ) .. . Faludi Ali bej Sántha 2- ik ) K Klenovics Murray Halász Koldus Újházi Carioni, marquis Nárczisz Vak leány Török I. Frosch Újvári Egy táltos Hegedűs Iván, szolga Kósa Modok Sántha Ida Kézdi J. Kuma Keczer I. Melanie Nemeskei B. 1- sö ) ... Pintér Laura Pivári M. 2- ik ) 0 Császár Paula Gellei K. 3- ik ) vez Horváth Vilma Gellei I. 1- ső ) Rátonyi Hermina Erdősi I. 2- ik )magyar ur Kőrösmezei Mari Gyöngyösi I. Egy hölgy Rasofszky I. Nina Vasváriné Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti szinház : Szombaton : Denise. Havi bérlet 4. sz. — Vasárnap: Elektra. (Bérletszünet.) Magy. kir. operaház: Szombaton: Aida. Almati Adél k. a., Vasquez-M. I. assz. és Prevost H. vendégfelléptével. Évi bérlet 50. sz. Havi bérlet 2. sz. Rendes helyárak. — Vasárnap : A windsori víg nők. Bécsi keringő. Évi bérlet 51. sz. Havi bérlet 3. sz. Rendes helyárak. Népszínház : Szombaton: A tékozló fiú és Szenes leány, szenes legény. ............. I ■ II I ' ' ' li' "lí" ......Ill ' ' I ll I ' - -IJL..' —LFőszerkesztő: Tókaji ILviller. Felelős szerkesztő: Galátri Öd£ n. Hangomnt és dal. A „Hirlapkiadó hivatali tisztviselők segítő egyesülete“ javára vasárnap, április 5-én a VI—VII. közhelyiség dísztermében. PROGRAMM: I. 1. Szerelmi dal Schumann-Liszt. 2. Magyar rhapszodia .... Chován Kálmán. Előadja zongorán : Rosenfeld Sarolta. II. Ének : Linzné-Jeney Anna. III. A tékozló fiú : Szavalat és némajáték : Csongory Mariska. IV. Hegedűjáték : Máthé J. hegedűművész. V. Ének: Szilágyi Arabella. gj. Elektros előadja Tollagi J. és a kar. Az előadás kezdete 8 órakor. A hangverseny után tánoz. Személyre szóló jegy 2 frt. Családra szóló jegy & frt. Jegyek kaphatók minden hírlap kiadóhivatalában és este a pénztárnál. (3962)